Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-08 / 159. szám
Egységesen Ügyintézés munkaidőn túl f A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a helyi tanácsok közreműködésévél kialakította a megyében működő igazgatási és egyéb szervek munkaidőn túli ügyintézését biztosító, egységes ügy- félfogadási (nyitva tartási) rendjét. > Ennek alapján 1986. július 1-jétől a tanács és tanácsi intézmények (illetékhivatal, földhivatal) és egyéb szervek (OTP, ÄB, takarékszövetkezetek, bíróságok, rendőrségek) hétfői napokon 18 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére. A városi tanács illetékességi területén működő szolgáltató szervezetek egységei, kereskedelmi vállalatok kijelölt üzletei csütörtöki napokon 18 óráig tartanak nyitva. A városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei és a földhivatal biztosítja továbbá szombaton 12 óráig az érdembeni ügyintézés lehetőségét is. Az egyéb napokon igénybe vehető ügyfélfogadási időpontokról a tanács, míg a szolgáltató egységek nyitva tartásáról az üzemeltető vállalatok és azok egységei adnak részletes felvilágosítást. NAGYKŐRÖSI K^Cítia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1986. JŰLIUS 8„ KEDD A HNF elnöksége tárgyalta Már baktériummentes az ivóvíz A természeti környezet pótolhatatlan érték. Hazánkban ennek óvására környezetvédelmi törvényt hoztak. Az ebből adódó feladatokat tekintette át legutóbbi ülésén a Hazafias Népfront városi elnöksége. A földvédelemnek a?, a célja, hogy egyfelől az alkalmas területeket termőterületekként alkalmazzák, másfelől az egyéb célra használt földeket a termelésbe visszaállítsák. 1983 óta termőterület és a művelésből kivont földek aránya nem változott. A 22-ezer 785 hektár külterületi földből 1857 hektárt vontak ki a művelésből. Tudni kell, hogy ezeken a Levél az Igaz utcából Butikokról, kerékpárokról Mint azt már többször leírtuk, mindig örömmel fogadjuk olvasóink leveleit. Mindegyiket ugyan nem idézzük, ám reméljük, íróik ráismernek kérdéseikre, problémáikra írásainkban. Legutóbb négy, sűrűn teleírt lapot tartalmazó levelet hozott a posta. A levél írója szabadkozik, ne dobjuk a szemétkosárba sorait — ilyet egyébként sem teszünk —, inkább próbálunk választ adni a kérdésekre. „Mi a csodának egy ekkora városban ennyi állami üzlet mellett ennyi butik? No, ha már van, jó, legyen. De hogy lehet az, hogy a Kecskeméti úton, egymástól pár méterre, jóformán úgy, hogy a tulajdonosok kezet foghatnak, két cipőbolt is nyílt már. Ennyi cipőre lenne szüksége a város lakosságának? Tán zárjanak be az állami üzletek, hogy szegény butikosok meg tudjanak élni?" A válasz erre a kérdésre egyszerű. Az iparengedély kiadásakor, ha a kérelmező rendelkezik a szükséges feltételekkel, amik nem túl szigorúak, a tanács hatósági osztálya ekkor, hogy úgy mondjuk, hivatalból köteles kiadni az engedélyt. Ruházati kereskedés esetén ez nem túl bonyolult eljárás tehát. Az különben igaz, hogy elgondolkodtató jelenség, hogy miért szaporodnak a butikok. A válasz korántsem egyszerű, s tulajdonképpen társadalmi viták kereszttüzében áll jó ideje. Magunk részéről üdvözölni tudjuk, ha nagyobb a választék, s ami legalább ilyen fontos, ez az árak mérséklődése mellett zajlik le. Ez utóbbi kivánalom azonban, be kell hogy valljuk, sajnos hiú ábránd csupán. Az állami boltok ugyanúgy méregdrágán árulják például a gyermekholmikat, gyermekcipőket, mint a butikok. Tessék csak venni két pár gyerekcipőt, majd egy ezres, s ta^t két hónapig? De ez nem a butik hibája. Ha egy vállalkozó szellemű ember úgy ítéli meg, hogy cipőüzlet mellett az övé is megél, ám tegye... Idézzük tovább. „örökzöld téma. Már nemegyszer megírták, úgy látszik, hiába. A kerékpártárolók a tejbolt előtt. Egyszer volt úgy tíz darab, de mindet olyanok foglalták el. akik reggel autóbusz- szal utaztak, s oda zárták le a kerékpárjaikat. Most van modern és legalább száz, de a helyzet semmit sem változott. Aki netalán mégis bátorkodik kerékpárral vásárolni menni a tejboltba, ugyan hová tegye azt le?” Ezt már valóban szóvá tettük. Igazán nem szeretnénk azonban illúziókat táplálni. Amíg a régi buszmegálló volt. ugyanez volt a helyzet. De mi lehet a megoldás? Erre — szerintünk — nem mi vagyunk az illetékesek, amellett, hogy elismerjük az észrevétel jogosságát. A levél további részében a piacról szól — hová lettek onnan a lengyel árusok? — illetve a Barátság bisztró körüli „vádaskodásokat” eleveníti fel a tollat ragadó. Itt már személyeskedő lesz, s úgy véljük, emiatt — sem — közérdekű. Egy megjegyzésünk azonban van. A levél írója magát Tóth Róza Éva-néven jegyzi. A borítékra azónban Nagykőrösön nem létező utcát ír. Imigyen: Igaz utca 5. Nos, felvetései igazak, s mint olvashatják, írunk is róluk. Ám a (fél) névtelenség homálya nem éppen dicsérendő dolog. Ugyan kitől kell tartania ma egy levélírónak, ha közösségi dolgainkat emlegeti fel? B. O. földeken csak gazdaságtalan termelést lehetne folytatni. Nem azonos ezzel a parlagföld kategóriája, hiszen ez művelhető, de nem művelt földdarabot jelent. Az ilyen pazarlás megakadályozására a városgazdálkodási osztály a földhivatallal közösen, évente kétszer határszemlét tart. Ezeken felkutatják azokat az ingatlanokat (majd később tulajdonosaikat), amelyek parlagon maradtak. 1986-ban mindössze hat zártkert maradt műveletlenül. En* nek több oka van. Például az, hogy tulajdonosa idős, beteg ember, a kert meg távol esik állandó, otthonától. De ha a háromezernél jóval több zártkertre gondolunk, láthatjuk, hogy ez nagyon jó művelési arány. A vízvédelmi munkában az ivóvíz megóvása a legfontosabb feladat. Ezért például a kutakból, valamint a vezetékek bizonyos pontjainál mintákat vesznek. Ezekből megállapítható, hogy a nagykőrösi víz vas- és mangántartalma magasabb a megengedettnél, bár ez az egészségre nem ártalmas. A Hazafias Népfront városi elnökségének ülésén, bejelentették, hogy a korábban létező problémára, nevezetesen, hogy a vízvezetékes víz baktériumfertőzött, a PVCSV megoldást talált, s immár baktériummentes az ivóvíz. Jóval bonyolultabb a szennyvízhelyzet. A város gyűjtőhálózata elválasztható rendszerű. Ez azt jelenti, hogy külön csaZöldség és pulóver Bőséges a zöldség- és gyümölcskínálat a két hetipiacon. Van itt szinte minden, borsótól az újkrumpliig széles a választék. Ruhaneműből is széles a paletta, ottjártunkkor épp féláron kínálták a melegebb pulóvereket. (Hancsovszki János felvételei) tornába folyik a szennyvíz és egy másikba a csapadékvíz. Ez utóbbiak gravitációs úton jutnak el a Vági lakótelepen épített szennyvíz-átemelőhöz. A probléma 1987-88-ban szűnik meg, ugyanis a szennyvíz- kezelő medencénél akkorra építik meg a szükséges berendezéseket. Megállapítandó azonban, hogy a csatorna nem elég hosszú a vízvezetékhez képest. Évente 70-80 méter csatorna építésére van elegendő pénz, egy méter ára ugyanis 20 ezer forint. A városrendezési tervben három védett táj- és természetvédelmi terület szerepel: a Strázsadomb, a Nagyhársfa, valamint a Nagytölgy környéke. A Strázsadombnál táblák jelzik ezt, a Nagyhársfa tavalyelőtt kipusztult, s a Nagytölgy, vagy ahogy jobban ismerjük, a Basafa, a Nagyerdei Vadásztársaság kezelésébe került. A város környezetének megóvására a legfontosabb a háztartási szemét és hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása. Ez a városgazdálkodási vállalat feladata. Naponta 190 köbmétert gyűjtenek össze. Nagy kár, hogy a szeméttelep mellett illegális szemétlerakó helyek keletkeznek, különösen nagy mennyiségben a Kocséri út melletti nádas területen. Űj vonás, hogy a közterületi el- ■ lenőr szabálysértési feljelentést tehet. Hét gépjármű-tülá'j- donos ellen tettek eddig feljelentést. Messzire mutató adalék, hogy mindössze egy kocsi tulajdonosának volt a körzetben az állandó lakhelye. A Hazafias Népfront városi elnöksége hosszú és tartalmas vita után fogadta el a beszámolót. Különösen sok szó esett a köztisztaságról és a szennyvízelvezetésről. Ballai Ottó A fenti cím lényegében idézet. A legilletékesebbek egyikétől, a mentőorvostól származik, aki így nevezte el minapi sérültjét — és sajnos, sok társát —. aki az épülő ház leendő tetőszerkezetének ácsolása közben esett le, s lábát törte. Csak a lábát törte — mondja az orvos —. de lehetett volna súlyosabb is a baleset, mint már volt nemegyszer. A keserűség sugallta a hasonlatot: mint valami szárnyas Fifik hullanak az állványokról, emelkedő falakról az emberek, néha bizony aLig- alig tudjuk összefoltozni, szegecselni őket, s gyakran maradandó nyomot hagy a sérülés. Miért e sok baleset? Azért, mert a szóban forgó emberek — hét végén, szabadság idején — alkalmi építkezők, baráti, rokoni segítséget nyújtanak, a legtöbbször a legalapvetőbb elővigyázatosságot is mellőzve. A könnyelműség forrása inkább tájékozatlanság, mint hanyagság. Nincsenek tisztában — megfelelő képzettség és szakmai gyakorlat híján — a kalákák résztvevői azzal, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk. Védősisak, biztosító- kötél, egyéb felszerelés használata kötelező a hivatásosok számára. A legritkábban látunk ilyesmit a magánerős, családi építkezéseken, pedig ez utóbbiak vannak túlsúlyban szűkebb hazánkban. Pest megyében is. Megoldás? Azt hiszem, elsősorban a felvilágosítás. Ilyen idő tájt a kórházak baleseti osztályain a sérültek másik — tömeges — csoportját mezőgazdasági munkában érte a szerencsétlenség. Nos. mondanom sem kell, nem kifejezetten a nagyüzemben, sokkal inkább a hotobikertekben. a háztájiban. Jó dolog, hogy egyre több embernek sikerül szert tennie kiskertre, ahol kikapcsolódik a mindennapi taposómalomból, ahol • közel kerül a természethez, s nem utolsósorban megtermeli családjának a zöldséget, gyümölcsöt, áldásos testmozgással összekötve. Kevésbé jó dolog, hogy e kertek gazdái csereberélnek egymás közit különböző permetező szereket. növényvédő porokat, leveket, amelyeket nem feltétlenül a szaküzletekben, a gazdaboltokban vásároltak. hanem ki tudja, milyen űton-módon jutottak hozzájuík. Megtörténik a baj. Megtörténik, másképp Is. Hét végén jobban esik a pihenés egy-egy üveg sörrel. Ha ebből netán többet kortyol, a gazda, akkor tompulnak a reflexek. Nem tompul azonban a kasza, a kapa éle, eredmény: vágott, mély sebek. Nem lesznek erősebbek a cseresznyefa legfelső ágai. Eredmény: zuhanás, törés, zú- zódás. belső sérülések. Vészmadár — mondják most rám, szinte hallom. Nem. kérem, nem erről van szó. A tények roppant makacsak. Azokkal pedig szívesen rendelkezésére állnak bárkinek a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai, az Állami Biztosító tájékoztatói, vagy éppen a Hazafias Népfront helyi szervezetei. E tényekből megállapítható: míg alig húsz esztendeje az összes hazai balesetnek mintegy kétharmada üzemi, munkahelyi körülmények között történt, ma ott tartunk, hogy az otthonokban, a kertekben, a háztáji gazdaságokban, a magánerős építkezéseken, szabadidős és egyéb elfoglaltságok közben esik meg a szerencsétlenségeknek több mint hetven százaléka. A népfront balesetvédelmi társadalmi munkabizottsága megállapította, hogy az aktív keresők közül száz dolgozóra mintegy öt üzemi balesettel szemben csaknem tizenhat egyéb — fentebb felsorolt — baleset jut. K étségtelen, hogy a helyzet aggasztó. Felismerve ezt, a népfront — együttműködve a TIT-tel — egymás után rendezi a megelőzést elősegítő, felvilágosító előadásokat. Az érdeklődés — szerencsére — egvre nagyobb, hiszen a baleset mindig rosszkor jön az embernek, történjék bárhol. Amennyire káros az egyén számára, legalább annyira az a népgazdaságnak is. Otthon elfűrészelt kézzel sem lehet másnap a műhelyben dolgozni, a kolléga házának építésén szerzett lábtöréssel is képtelenség hivatalba menni, katedrára állni — és így tovább. Az elveszett munkaórák százai, ezrei mind- annyiunk veszteségét növelik. Anyasorok meg apasorok Csupa meglepetés ez a nyár 8 Bizonyítvány osztás. Pénteken, tizenharmadikán. Szerencsétlen nap. Belekukkantok a celofánborítású zöld könyvecskébe. Sorra veszem az osztályzatokat, közben arcom egyre inkább kezd emlékeztetni egy olyan emberébe, aki citromba harapott sárgadinnye helyett. Mély lélegzetet veszek, óvatosan szüleim felé nyújtom. Arcukon látom, ők sem repesnek a boldogságtól. Miután ők is túlestek a megrázkódtatáson, apu így szólt: — „Fiam, jót fog tenni neked az a két hét építőtábor, akkor majd rájössz, melyik a nehezebb: tanulni vagy dolgozni!” Már az első reggelen néhány nem éppen kellemes meglepetésben volt részünk. A fél ötös ébresztő után még alig fogtuk fel, hogy mit is akar a vezetőség, máris felhangzott az udvaron levő hangszórókból a táborvezető érces hangja: sorakozzunk fegyvereinkért, a kapákért. snip Először mindenki azt hitte, hogy így akarnak bennünket megnevettetni, kárpótolni a korai ébresztő miatt. Azonban amikor másodszor is ugyanezt hallottuk, belénk hasított a fájdalmas felismerés- ez itt nem bölcsőde, hanem építőtábor! Némi soéány reggeli után, amely 1, azaz egy darab Mackó sajtból, egy óriáskifliből és felvágottból állt, tele hassal indulhattunk a munka színhelyére. Fontos tudni, hogy a hibridkukorica-táblák úgynevezett apa- és anyasorokból állnak. Az előbbiek jóval kisebbek, sötétebbek és gazosabbak. Él::: Í.MM Itt sem volt szerencsém: apasort kaptam. Hat órakor láttunk munkához. Nem siettük el a dolgot, ahogy mondani szokás, úgy dolgoztunk, hogy más is hozzáférjen. Később kezdtem rájönni, megy nekem ez a munka: száz méteren belül harminc méter előnyre tettem szert a többiekkel szemben. Lelkesedésemet azonban alaposan le- lohasztotta a munkavezető, akinek úgy látszik szemet szúrt nagy sebességem és •mustrára vette a soromat, .majd kissé rekedtes hangján ironikusan megjegyezte„Azért az sem baj, ha néhány gyomot is kikapálnál!” Mehettem vissza az elejére.. A tízórai szünetben volt időm némi elmélkedésre, melynek kapcsán rájöttem, hogy bár az ember számára mindig az a legnehezebb munka, amit végeznie kell, nekem az írás mégis testhezállóbb mesterség, mint a kapálás. A golyóstoll nem tör hatalmas vízhólyagokat az ember kezére. fű!?: **:::• No, de ne csak a tábori élet árnyoldalairól essék szó. Vegyük figyelembe a sokszínű programot is, amelyet nekünk szerveztek. Szinte nem is lehet felsorolni őket, ezért csak egy kis ízelítő a bőséges kínálatból : videovetí tések, sportversenyek, videodisz- kó. tánctanítás, városnézés, strand, tábortűz... Sajnos hamar elrepült ez a két hét a törökszentmiklósi építőtáborban. Ez idő alatt gazdagabbak lettüílk sok-sok élménnyel, vidám perccel, új barátokkal... No és elsősorban munkatapasztalatokkal. K. Cs. Mozi A nagyteremben: Mire megyek az apámmal? Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) Előadás 6 és 8 órakor. A kertmoziban: Nyomás utána! Színes, olasz kalandfilm. Előadás 9 órakor. ISSN 0133-2708 (Nagykörös! Hírlap) Szárnyak nélkül
