Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

1986. JtLIUS 8., KEDD Mtvr « MK. IK 3 Több a pénz a kultúrára Felnőttoktatási akadémia Most a középiskolák állnak előtérben Kilépet presztízsből sem kérnek Az idő fegyelemre ösztönöz Néhányan mindig megtalálhatók Export Kínába Ipari szerződés Üjabb Rába teherjárművek szállításában állapodtak meg magyar és kínai vállalatok. A csaknem 45 millió svájci frank értékű szerződést a Mogürt Külkereskedelmi Vál­lalat, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a China Rational Machinery export­import vállalat vezetői látták el kézjegyükkel. A megálla­podás alapján a Mogürt ösz- szesen 780 tehergépkocsit szállít Kínába az idén és a jövő évben. A járműipari tárgyalások során a kínai fél 5 ezer Pols­ki Fiat 126 típusú személygép­kocsi reexportjára is ajánlatot tett, ezek behozataláról meg­állapodás született. Háromezer személygépkocsi még az idén, 2 ezer a jövő évben érkezik Magyarországra. ★ A kínai—lengyel árucsere- forgalmi szerződés, összhang­ban annak mérlegegyensúlyá­val, lehetővé teszi a kínai partner számára, hogy az így importált árucikkek egy részét — ez esetben személygépko­csikat — továbbexportálja. A mindjobban szaporodó ipari kisszövetkezetek tevé­kenysége, tagjainak, de ki­váltképp vezetőinek magas jö­vedelme általában vegyes ér­zelmeket vált ki a közvéle­ményből. A létrehozásukat lehetővé tevő minisztertanácsi rendelet megalakításuk célját úgy határozta meg, hogy „ ... az állampolgárok szövet­kezeti közösségei a kisebb taglétszámhoz igazodó, egysze­rűbb önkormányzat és mun­kaszervezet keretében, a ta­gok személyes és fokozott va­gyoni közreműködésével lás­sanak el termelő, szolgáltató vagy más, társadalmilag hasz­nos tevékenységet.” Amikor a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — a te­rületi NEB-ek tapasztalatait is felhasználva — értekezletén felvetődött a kérdés, hogy a kisszövetkezetek megvalósítot- ták-e azt a társadalompoliti­kai célt, amiért létrehozták azokat, határozott nem volt a válasz. Pedig a kisszövetkeze­tek nyilvántartási és szám­adási rendszerei, alapszabá­lyai és önkormányzati szabá­lyai összhangban vannak a jogszabályokkal és réndeletek- kel. Mi hát akkor a baj? Kifogásolhatná-e bárki is, hogy a kisszövetkezetek tag­ságának átlagjövedelme ta­valy több mint 30 százalékkal emelkedett, vagy azt, hogy a kisszövetkezetek vezetőinek a havi keresménye megközelíti, vagy meghaladja a 30 ezer fo­rintot? Természetesen okkal ezt senki sem kifogásolná ab­ban az esetben, ha a mi vi­szonyaink között kimagasló­nak számító jövedelem társa­dalmilag ugyancsak kimagas­lóan hasznos, a közvélemény elismerését kiváltó munkát honorálna. A kisszövetkezetek nagy jövedelmű vezetői persze mondhatnák, hogy ők nagyon sokat és nagyon jól dolgoz­nak, ámde azt is el keli is­merniük, hogy ha ugyanilyen sokat és ugyanilyen jól dol­goznának más típusú gazda­sági szervezetben — nagyvál­lalatnál, szövetkezetben —, ak­kor nem is remélhetnék jöve­delmük ilyen látványos eme­lését. Maradna még mellettük szóló érvnek az, ami a kis­szövetkezetek létrehozásá­nak egyik célja volt. hogy tudniillik valami olyan tevé­kenységre vállalkoznak, ami­re a nagyvállalat nem — pél­dául a szolgáltatások bővíté­sére — s ezzel a közhangula­tot előnyösen befolyásolják. A valóság azonban az, hogy azok a tevékenységi körök — fodrászat, kozmetika, háztar­Hétfőn a békéscsabai isko­lai centrumban megnyílt a III. felnőttoktatási nyári aka­démia. A Művelődési Minisz­térium, a SZOT és az Orszá­gos Pedagógiai Intézet által rendezett eszmecsere mintegy 150 résztvevője többek között az iskolai és munkahelyi élet demokratizmusával, a szak- szervezetek oktatási tevé­kenységével, az iskolarendsze­rű felnőttoktatással, a kábel- televízió oktatási célokra tör­ténő felhasználásával kapcso­latos kérdésekkel ismerkedik. A megnyitón Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnö­ke köszöntötte a résztvevőket, majd Köpeczi Béla művelődé­si miniszter tartott előadást az időszerű művelődéspolitikai kérdésekről. Mint többek között rámuta­tott, a VII. ötéves terv idő­szakában az előző tervidőszak­hoz képest, mintegy 10 mil­liárd forinttal több áll a tár­tásigép-javítás, asztalos, laka­tos és építőipari munkák —, amelyek a lakosság igényei­nek kielégítését szolgálták, összes árbevételüknek még a 2,5 százalékát sem eredmé­nyezte tavaly. A most vizs­gált 28 kisszövetkezet fele egyáltalán nem vállalkozik a lakosságnak nyújtott szolgál­tatásra. Magyarán szólva: a kis­szövetkezetekre az a jellem­ző, hogy élnek a részükre •nyújtott, egyedülállóan kedve­ző közgazdasági feltételekkel; a velük szemben érvényesített kisebb központi jövedelemel­vonás jóvoltából látványosan növelhetik nyereségüket és személyi jövedelmeiket; vi­szont a nyűgnek tekintett la­kossági szolgáltatás helyett nagy tételű, folyamatos mun­kát garantáló közületi meg­rendeléseket igyekeznek meg­szerezni. Ugyanazt csinálják, mintha a nagyvállalat szerve­zetében működnének, csak­hogy sokkalta kedvezőbb, a kívülállók számára érthetetle­nül kedvező gazdálkodási fel­tételekkel. A jövedelemnövelés lehető­ségét itt kedvezően befolyá­solja az is, hogy mivel a kis­szövetkezetnek jelentős va­gyona nincs, fejlesztésre sem igen tartalékol. Azok a kisszö­vetkezetek, amelyek — lét­számuk lecsökkentésével és a cégtábla kicserélésével — a szövetkezetekből alakultak, átvették a régi szervezetben meglévő értékeket. Az újon­nan alakultak viszont általá­ban bérelt telephelyen, bérelt munkaeszközökkel dolgoznak. A telephely és a termelőesz­közök tulajdonosai gyakran a vezetők és a tagok, akik a ré­szükre folyósított bérleti díj­ból kiegészíthetik amúgy is magas jövedelmüket. (Az egyik kisszövetkezeti elnök például tavaly a 263 ezer fo­rintos munkajövedelméhez még 148 ezer forint hasznosí­tási és bérleti díjat is kapott). Növelhetik a kisszövetkeze­tek jövedelmét szakcsoport­jaik is. Az egyik, 24 személy­ből álló kisszövetkezet például 8 szakcsoportot működtet, ter­mészetesen nem ingyen. Annak készséges elismeré­sével tehát, hogy a kisszövet­kezetek vezetői és tagjai álta­lában sokat és jól dolgoznak, azt lehet megállapítani, hogy e gazdálkodási formáknak nyújtott kedvezmények — a többi gazdálkodási formák létezésének mind nehezebbé váló feltételeivel egy időben — meggyőzően nem indokolha­tók. Azzal, hogy a nagyválla­lat termelését kiegészítik, a nagyipar belső szervezettsé­ca rendelkezésére a kulturá­lis célokra. Az oktatás felté­teleinek javítását tekintve eb­ben az öt évben már nem az általános iskolák, hanem a középiskolák állnak az előtér­ben. A terv szerint 1990-ig összesen kétezerháromszázzal növekszik a középiskolai he­lyek száma az országban. Szólt arról, hogy várhatóan a jövő év szeptemberében megtörténik a fővárosban az új Nemzeti Színház alapkö­vének letétele és megkezdődik az építése is; hozzáfognak több közgyűjtemény, közöttük a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum és az Egye­temi Könyvtár épületének fel­újításához. A miniszter előadása után a művelődéspolitika, felnőttok­tatás és a tömegkommuniká­ció kapcsolatáról hangzott el előadás, majd több szekció­ban folytatódott a tanácsko­zás. gének fogyatékosságait aka­ratlanul is konzerválják. Minthogy szövetkezeti árak­kal, de jóval kisebb terhek­kel dolgoznak, nagy bérki­áramlások színhelyei és árfel­hajtó szerepet is betöltenek. Magas jövedelmi lehetősé­geikkel elszívják a munkaerőt a nagyipartól. A lakosságnak nyújtott szolgáljatásokra el­lenben alig-alig,' vágy egyál­talában nem vállalkoznak. Azt a kérdést, hogy ezek­nek a gazdálkodási formák­nak az előnyeit miképpen le­het párosítani a társadalmi igazságosság és a társadalom- politikai célok érvényesítésé­vel, már nem a népi ellen­őröknek kell megválaszolniuk. Cseri Sándor Gilisztafarm létesült a kö­zelmúltban a Tiszalöki Állami Gazdaságban a gilisztahumusz előállítására alakult országos társulás, a Cocon-Coop köz­reműködésével. A gazdaság­ban már régóta készítenek komposztot a közeli tiszavas- vári alkaloida vegyészeti gyárban évente képződő öt­hat ezer tonnányi mákgubó­hulladékból. A vizsgálatok szerint a vegyes műtrágyák hatóanya­gával azonos beltartalmi ér­tékű komposzt nagyobb téte­lű tőkés exportját azonban eddig akadályozta, hogy mi­nősége nem volt egyenletes. Ezen segítenek most a földi- giliszták, amelyek naponta sa­ját testsúlyuknak megfelelő bármilyen szerves hulladék­anyagot elfogyasztva mindig azonos minőségű, összetételű humuszt termelnek. Ennek a gilisztahumusznak a kilón­kénti ára a tőkés piacon je­lenleg három kiló búzáéval azonos. A giliszták alkalma­zásának további előnye, hogy ezáltal jelentősen lerövidítik a komposztálás idejét. A szorgalmas gyűrűs férgek egyébként mintegy 6000 tonna mákhulladékot és 4000 tonna egyéb hulladékot rágnak át az idén. Egyidejűleg megkezdték Ti- szalökön a gilisztahumusszal végzett nagyüzemi szántóföldi kísérleteket is. A kukorica vetésekor 12 kísérleti parcel­lára, összesen hat hektárra szórtak ki gilisztahumuszt. A Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Szabolcs-Szat­Amikor a Pestvidéki Gép­gyárban megkérdeztem há­rom embert, hogy mi a véle­ményük a magyar iparban dolgozók, illetve saját vállala­tuk munkafegyelméről, az egyikük megjegyezte: miért lennénk mi különbek, mint mások? A másik kettő sem tiltakozott. Meglepődtem az őszinteségen. Kifogásokat, ma­gyarázatokat vártam, külön­féle érveket az általánosítás — miszerint nem használjuk ki jól a rendelkezésünkre ál­ló munkaidőt — ellen. A mun­kafegyelmet mérni ugyan nem lehet, de némiképp jellemző egy vállalatnál uralkodó szel­lemre, hogy miként alakul­nak a törtnapi hiányzások. Vagyis: az elmúlt évekhez ké­pest többen vagy kevesebben kérnek-e távozási engedélyt a magán- vagy hivatalos ügyeik napközbeni elintézésére. A Pestvidéki Gépgyárban 1982- ről 1983-ra két százalékkal, majd 1984-ben, az előző évhez viszonyítva 13 százalékkal csökkentek, ám 1985-ben két százalékkal nőttek a néhány órás távollétek. Az idén az el­ső félévben azonban jelentős mértékben javult a helyzet. A törzsidő adott Az igazgatási szervek, az OTP és a posta meghosszab­bított nyitva tartási rendje egyelőre még annyira új, hogy a vállalatoknál ugyan örülnek neki, de hatásuk egyelőre nem mérhető. A szigethalmiak számszerűsített nagyobb fe­gyelmezettségének a hátteré­ben is vezérigazgatói dönté­sek sora húzódik meg. Hadd ne soroljuk fed valamennyit — az ügyintézés szabályozása, az ebédidő szigorítása, a büfé nyitva tartási idejének a csök­kentése és így tovább —, de a dolgozók körében is a leg- méltányoltabbat emeltük ki, már Megyei Növényvédelmi Állomás segítségével végzett kísérlet során azt vizsgálják, milyen hatással van a gilisz­tahumusz a talaj szerkezetére, kémhatására, a magcsírázásra és a terméshozamra. A szabadföldi kísérlettől egyfelől annak az alátámasz­tását várják, ami az üveghá­zi kertészetekben már igazo­lódott, nevezetesen a növény­zet erőteljesebb fejlődését, másfelől azt szeretnék bizo­ez pedig a rugalmas munkaidő kísérleti bevezetése. Intéze­teknél, külkereskedelmi cé­geknél már találkozhattunk a fogalommal. A termelőválla­latok azonban óvakodnak tőle. A rugalmas munkaidő lé­nyege, hogy adott a napi törzs­idő, ami a Pestvidéki Gépgyár­ban 9 órától délután 2-ig tart Ezalatt feltétlenül bent kell tartózkodni. Ám, hogy előtte és utána valaki milyen módon osztja be a munkáját, az a saját belátására van bízva. A napi nyolc órának havonta átlagosan kell meglennie. A 2-es számú gyárban négy — a technológiai, az elektromos fejlesztési, a zománcozó-gépé- szeti fejlesztési és a kalorikus gépészeti fejlesztési — osztá­lyon a 240 dolgozóból mintegy 50 embert érintett a változás. A kérdés magától adódik: örülnek-e azok, akik ezt a for­mát választották, no és meny­nyire érzik sértőnek a körön kívüliek? — Tizenöt évig dolgoztam kötött munkarendben — mond­ja Lombos Péter gyártáster­vező —, van tehát összehason­lítási alapom. A rugalmas munkaidő előnyei? Az olyan apróságok mellett, hogy reg­gelente nem ugyanabban az időpontban kelek, nem ugyan­azzal a busszal, nem ugyan­azokkal az emberekkel talál­kozom, talán az a legfonto­sabb, hogy ha belemerülök egy feladat megoldásába, nem kell abbahagynom csak azért, mert lejárt a munkaidőm. Megfordítva pedig: ha reggel — mint például ma is, ami­kor kórházba vittem a felesé­gem —, vagy délután sürgős elintéznivalóm akad, senki­től sem kell szívességet kér­nem. , , —• Felvetődhet persze, hogy mit szól mindehhez a közvet­len főnök, ha hiába keresi a beosztottjait. — Eddig még ebből nem volt gyakorlati probléma — állítja Noszkó Rudolf főmér­nök. — Mert annak ellenére, hogy nem írtuk le, de a szo­kásjog szerint úgy alakult, nyítani, hogy ez az új kör­nyezetkímélő biotechnikai módszer a szántóföldi nö­vénytermesztés széles terüle­tén alkalmazható. Arra szá­mítanak, hogy a számottevő beruházás nélkül, olcsón elő­állítható és a meglévő gépek­kel kiszórható gilisztahumusz helyettesítheti a nitrogén-,, kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat, s megoldhatja az elsavanyodott talajok prob­lémáját. hogy ugyanarról a területről néhányan mindig megtalál­hatók. Kicsit irigykedve — S vajon ellenőrizhető, hogy nem él-e vissza valaki a lehetőséggel? — Azt hiszem — folytatja a főmérnök —, inkább túlbizto­sítottuk magunkat e téren, mintsem hogy az ellenkezője lenne igaz. Létezik egyrészt a szokásos jelenléti ív, bérszám­fejtéshez is ezt * használjuk. Azonkívül itt ez az érkezési és távozási napló, amit közö­sen vezetünk, minden percet lejegyezve. S ezenkívül min­denkinek van egy személyre szóló saját nyomtatványa. Az egyiket szeretnénk megszün­tetni, mert felesleges. A legbiztosabb mérce per­sze bizonyéra az, hogy a ki­adott feladatok határidőre el­készülnek-e. Kissebesi Vil­mosáé titkárnő szeme előtt jönnek későn, távoznak ko­rán az emberek. — Nem za­varja? — Vidékről járok be negyed nyolcra, ás fél négy után öt- perccel jár le a munkaidőm, A távolsági busz persze nem igazodik az én menetrendem­hez, húsz percem, félórám gyakran elúszik a várakozás­sal. Ezért irigylem a rugalmas munkaidősöket. De az irigy­kedés csak addig tart, amíg belátom, hogy — bár nem dolgozom közvetlenül a ter­melésben — az én munkakö­römben nem lehetne megva­lósítani. Hiszen a vezetők sin­csenek rugalmas munkaidő­ben! Tóth László a lemezüzem­ben csoportvezető. A rugal­mas munkaidő létezéséről a vállalaton belül tudnak, de nemigen foglalkoztatja az üze­mieket. A gépeknek folyama­tosan kell termelniük, a tech­nológiai folyamat adott, itt nem hagyatkozhat ki-ki a sa­ját belátására... — Az viszont igenis bosz- szantó, hogy két év alatt sem sikerült elérnünk: az ebéd­időnk ne 1 óra 20 perckor kezdődjék, amikor a délelőttös műszak 2 óra 20-ig, tart. El­képzelheti, milyen hatékony az a maradék negyven perc! Az a helyes intézkedés, hogy a nagyobb ellenőrizhe­tőség kedvéért egyes üzemek, osztályok adott időben és kü- lön-külön vegyék igénybe az ebédidőt, így fordult hát a visszájára. Nem lehetne egy kicsit ezt is rugalmasabban kezelni? De félretéve a szójá­tékot, valóban hogyan látják a kísérlet tapasztalatait a vál­lalat vezetői? Türk Gergely gazdasági igazgató a további tervekről beszélt: Bővítik a kört — Igen pozitív kép alakult ki bennünk, ezért hamarosan tovább bővítjük azoknak a dolgozóknak a körét, akik él­hetnek a választás lehetősé- géveh Mert a rugalmas mun­kaidő elfogadása ott sem kö­telező, ahol megoldható a be­vezetése. Ügy tűnik, szigorítja a munkafegyelmet. Lombos Péter szavaival: — A törzsidő alatt kilépőt már csak presztízsből sem kér az ember. Nekem az elején inkább pluszóráim voltak, mintsem kevesebb az előírt­nál. Az a tudat, hogy magam osztom be a napomat — ter­mészetesen a megszabott kere­tek között —, ösztönöz a több­letteljesítésre. Ahol pedig ez nem valósít­ható meg — mint például a lemezüzemben —, ott a ko­rábbiaknál is ösztönzőbb bér­gazdálkodással — jól bevált a célfeladatok rendszere: kitű­zött munkáért kitűzött pénz —, no és korszerű ellenőrzés­sel, önmagukra és egymásra való odafigyeléssel foghatók szorosabbra a percek. Eller Erzsébet A szalmával borított mákhulladék- és trágyakeverékű gúlák­ban dolgoznak az értékgyártó giliszták. A folyamatot Pataki László és Gaál Sándor figyeli. Csak nyűg a lakossági szolgáltatás? Kisszövetkezet nagy jövedelme Meggyőzően a kedvezmények nem indokolhatók Szántóföldi hiimuszkíssrletek Gilisztafarm - beruházás nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents