Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-04 / 156. szám
A városi partbizottság tárgyalta A takarékosság is pénzbe kerül Szeptemberben lesz 4 éve annak, hogy az MSZMP városi végrehajtó bizottsága felülvizsgálta a termelőüzemek energiagazdálkodását, s határozatot hozott annak ésszerűsítése érdekében. Az intézkedés jelentőségéről, úgy véljük, ma már nem szükséges bővebben beszélnünk, hiszen valamennyien naponta pénztárcánkon keresztül érzékeljük energiagazdálkodásunk minőségét. Az, hogy miként sáfárkodunk az ’ energiahordozókkal', nyilván népgazdasági szinten íT"tatkozik meg a legszembetűnőbben. Minden joule megtakarított, jobb hatásfokkal felhasznált energia hozzájárul az ország külkereskedelmi egyensúlyának javításához. Földgáz, hulladék A városi párt-vb által 1982- ben megfogalmazott feladatokat szigorúbb gazdasági környezetben, nehezebb termelési feltételek közepette kellett az üzemeknek végrehajtaniuk. A mezőgazdaságban az aszály, az iparban az alapanyag ellátás, a piacért folytatott küzdelem kötötte le a vezetés figyelmét, de ilyen nehézségek ellenére is szükség volt fokozott gondot fordítaniuk az energia- gazdálkodásra. Milyen eredménnyel jártak? Mindez kiderült a városi párt- bizottság minap összehívott ülésén, ahol a határozat végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalása került napirendre, amihez Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Elsőként nézzünk szét az ipari üzemek, intézmények háza tájékán. Szembetűnő, hogy szinte mindenütt igyekeztek az olajfűtésről az olcsóbb tüzelőanyagok felhasználására, elsősorban a földgáz hasznosítására áttérni. A városi tanács intézményeiben például 50 százalékkal mérsékelték a fűtőolaj felhasználását. A szállító vállalatok díze- lesítési programja jóval takarékosabbá tette az üzemanyag felhasználását, az áramszolgáltató új hálózatokat, transzformátorállomásokat épített, s egyéb intézkedéseket hozott veszteségei csökkentésére. Ahol lehetséges, a termelési hulladékot is hőenergia nyerésére használják.— NEFAG, KEFA —, e tekintetben jelentős eredményeket értek el az illetékes üzemek. ’ Sajnos, az energiaracionalizálást gátolja néhol 'a gázfogyasztástöbblet engedélyezése. Viszont az energiatakarékos gépek, berendezésék beszerzése költséges, megtérülésük lassú, s az is napjaink ténye, hogy általában véve a fejlesztési lehetőségek is egyre .csökkennek, miközben a géppark, technológia egyre avul, hatásfokuk romlik. Persze, ahol rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges anyagiakkal, nem sajnálnak pénzt áldozni rá; a 21-es Volánnál például a fejlesztési alap 28 százalékát használták fel ilyen célra, de jelentősek a NEFAG. a Pest Megyei Volán és a konzervgyár kiadásai is. Az is a kellemetlen tapasztalatok közé tartozik, hogy az energiaracionalizálási kutatások eredményeit sem mindenütt hasznosítják kellően, s ez megint elsősorban a pénz és a felkészült szakemberek hiányára vezethető vissza. Itt is csak a konzervgyár a kivétel, a képzett szakembergárdája a lehetőségeihez mérten alkalmazza az elméleti eredményeket. A termelőegységek általában rendelkeznek a szükséges mérő. ellenőrző eszközökkel, de ezeket sem mindenütt alkalmazzák megfelelően. Márpedig a szakszerű és folyamatos használatról a tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmazók jelentős, kimutatható eredményt érnek el, jóllehet emögött érdekeltségi rendszert és a szakember- gárdát is mindenkor ott találjuk. Ösztönző bérezés összegezve a tényeket elmondható, hogy a város ipari üzemeinek, intézményeinek összenergia felhasználása a 4 év alatt egyenletesen növekedett, de egyre inkább az olcsóbb földgázt használják. Csökkent az energiaelőállítás költsége — több mint 11 százalékkal— és ez azért is figyelemre méltó, mert közben jelentős árnövekedések is voltak. A tüzelőolaj-felhasználás csökkentése volt az első teendőjük a mezőgazdasági üzemeknek is. Sok helyen a szén, a hulladéktüzelésű berendezések vették át a szerepet, így a 4 év alatt majdnem felére csökkent a fűtőolaj korábbi 24,5 százalékos részaránya. A szövetkezetekben a gázolajfelhasználás viszont 5,8 százalékkal nőtt, noha több helyen szigorú intézkedéseket hoztak, ösztönző bérezést, vezettek be ennek visszaszorítására. Sajnos, még mindig előfordulnak e téren fegyelmezetlenségek, igaz a jórészt elöregedett géppark is ludas a fogyasztás növekedésében. A benzin esetében már más a helyzet, 9 százalék a csökkenés, az ipari tevékenységek ;épkapacitásénak növekedése viszont a villanyáram 12-13 százalékos ugrását eredményezte, de a fajlagos fogyasztás szintje fokozott takarékoskodásra utal. Akár a benzin esetében, itt is jelentős szerepe van a személyi ösztönzésnek, a szigorú elszámoltatásnak. Mint láttuk, a közös gazdaságok vezetése a nehézségek ellenére is kiemelt feladatként kezelte az energiagazdálkodás javítását, anyagi lehetőségeikhez .mérten megvalósították a Javítják a permetezőt A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezetben igen változatos munkájuk van a gépészeknek. Szinte naponta más és más javítanivaló akad, a közös vonás a munkában csak az. hogy egyik feladat sem tűr halasztást. Kucsera Belát és Tóth Istvánt most a növényvédők sürgetik, a gyümölcsösben ugyanis a tarackirtás lesz soron. A NOVOR típusú permetezőgép nélkül azonban nem sokra jutnának, az viszont éppen most romlott el. Szerencsére a két ügyes szerelőnek nem sok gondot okozott a javítás, a növényvédők már délután hadat üzentek a kellemetlen gyomnövényeknek. (Varga Irén felvétele). megtakarítást eredményező beruházásokat. Jelentős előrelépés történt a hulladékból nyert energia felhasználásában, s az sem mellékes tény, hogy/mind a négy szövetkezetben képzett szakemberek töltik be az energetikusi állást. Azonban kétségtelen, hogy eddigi eredményeinkkel nem lehetünk megelégedve. Továbbra is az a cél — állapítja meg többek között a most elfogadott határozat —. hogy az energiafelhasználás szerkezete tovább igazodjon a népgazdaság követelményeihez, a körzet sajátosságaihoz, a lehetőségekhez. Ennek egyik útja az energiatakarékos technológiák bevezetése, a -termék- szerkezet megfelelő átalakítása, a szervezésben, ösztönző bérezésben rejlő tartalékok kihasználása. NAGYKŐRÖSI xJvMn A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1986. JÚLIUS 4., PÉNTEK Szemléletformálás Továbbra is nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a hulladékban szunnyadó erőnek, kiaknázásához az üzemek használják fel egymás tapasztalatait, s ezzel párhuzamban az idevágó technikai, tudományos felfedezéseket. Ahogy mindenütt, itt is nagy feladat hárul a társadalmi és tömegszervezetekre is. Nekik, elsősorban a munkaverseny-moz- galmak erejére kell támaszkodniuk, ezzel segíteniük az energiatakarékos szemléletmód kialaikítását. Mert sajnos, ebben is el vagyunk még maradva, pedig tudvalevő, hogy talán ■ ez a leghatékonyabb eszköze energiagazdálkodásunk további javításának. Miklay Jenő Mozi A nagyteremben Zugügyvéd zavarban. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Kojak és a Marcus—Nelson gyilkosságok I—II. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. A kertmoziban Piszkos munka. Színes, szinkronizált ausztrál kaland- film. Előadás kezdete 21 óra. Gulyásleves és túrós csusza Aratók közt, kint a végeken (Lapunk más helyén s beszámolunk a betakarítási munkálatokról.) Az aratás az egyik legfon- .tosabb gazdasági munka, amelyet mi, tudósítók sem szoktunk soha szó nélkül hagyni. Most is kimentünk a Mészáros János Tsz autóján Pethes Sándor vezetővel,' aki ebédet vitt Nyárkútrétre a tsz -árpát arató kombájnosai- nak. A szép fás Pesti útról gyönyörködtünk a nyári tájban, a szépen fejlődő kukorica- és a termő uborkaíöl- dekben, amelyek között ott fehérlenek a szorgalmas kertészek fóliaházai. Az erdő övezte földeken feltűnt a gazdaság hét E—516-os NDK- kombájnja, amelyek az utolsó fordulókat járták a több szakaszon levő árpaföldön. A kombájnoknál találkoztunk Bakos Attila növénytermelési ágazatvezetövel, aki több mint tíz esztendeje irányítja a tsz-ben az aratás felelősségteljes munkáját. — Mikor fogtak az árpa aratásához? — kérdeztük. — Június 24-én — mondta — s a mi 428 hektár árpánk mellett még a katonatelepi gazdaságnak is learattunk 35 hektár árpát. — Hogy alakul a termés- eredmény? — Hektáronként 2,8 tonnát terveztünk, de a tisztítás után valamivel kevesebb lesz az eredmény, mert ezek a földek másodosztályúak. — Kellett-e a termést szárítani? — A szemek minősége jó és kevés a víztartalma, szóval nem szorul kezelésre. Most, hogy az árpa aratásával végeztünk, másik brigád jön, s a szalmát gépekkel gyűjtik össsze. Mivel az idén gazdag takarmánytenmésünk van, alomnak használjuk majd fel. — A búza aratásához mikor fognak? — A búza érettsége még nem tökéletes, így pár napot várunk az arátással. Búzából 860 hektár* aratnivalónk van. A hektáronkénti terméstervünk 5 tonna, de valószínű, hogy itt is lesz egy kis lemaradás. Utoljára marad a 380 hektár rozs aratása, amiben valószínűleg a diósjenöi tsz kombájnjai is segítenek, azután a kölcsönt majd visszaadjuk. Előreláthatóan az aratással ebben a hónapbn végzünk, ha valami nem várt akadály közbe nem jön. A kombájnosok ellátásáról a termelőszövetkezet jól gondoskodik. Nekik, s rajtuk kívül még több minit száz személynek a konzervgyár konyhájából hordanak ebédet. Most is nagyon dicsérték a kivitt gulyáslevest és a tejfeles túrós csuszát. Feketekávé és málnaszörp volt hozzá. Ebéd után Bakos Attila bemutatta a kombájnosokat. A főkombájnos Balogh Albert, a kombájnosok: Andó József, Bognár István, Kerekes Ferenc, Kisprumik László. Kovács Gyula és Tóbi István, a segédkombájnosok: Pásztor Ambrus és Katona István, a szállító: Vágó Sándor. A kombájnosok Balogh Albert kivételével új emberek. Katona István segédkom- bájnos ez év október 2-án részt vesz a bábolnai országos szántóversenyen. A 17 évesek kategóriájában ő az egyedüli az egész országból, aki ilyen fiatalon indul e nemes vetélkedőn. Kopa László Takács birkózósikere Budapesten 101 indulója volt a kétnapos országos ifjúsági szabadfogású birkózóversenynek, amelyet Keresztes Lajos emlékére rendeztek. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegyesület sportolói közül az erős mezőnyben ketten értek el helyezést. Az 52 kilogrammosok súlycsoportjában (14 induló volt): 6. Takács János, s ezzel 1 minősítési pontot is szerzett egyesületének. 60 kilogrammban «(16-an voltak): 7—8. Farkas Zoltán. ★ Eredetileg nem tervezték, de mégis elindultak körösi birkózók a Debrecenben megrendezett Honvéd Kupa felnőtt kötöttfogású versenyen, amelyet a bolgárok részvétele nemzetközivé tett. A kétnapos viadalon a 139-es, nagyon erős mezőnyben ott volt a teljés magyar élgárda is. A kinizsiseknek nem sikerült helyezést elérniük. ELHOZTAK A KUPÁT Háromnapos volt Szegeden az élelmiszeripari középiskolások országos teremkézilabda FDOSZ Kupa-viadala. A fiúknál a 12 csapat először 3, egyenként 4-es csoportban vívott selejtezőt, majd a 3-as elődöntőre került sor. 2XL5 percesek voltak az összecsapások. A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet gárdája (Hajdú Mihály kapus — Hriagyel Csaba 5, Szelei Mihály 4, Prepszl Tibor 7, Gajdácsi Ferenc 13, Csányi Tibor 27, Pusztai Imre 14, Gyárfás István 10. Oláh Zolién 13 és örsi Tamás me-, zőnyjátékosok) elejétől a végéig kiemelkedően jól játszott és megérdemelten hozta el a kupát. A selejtezőben a Bp. Pesti Barnabás Szakközépiskolát 18-12-re, a szegedieket 20-13- ra és a zalaegerszegieket •23-8-ra legyőzték. Erős volt a mezőny és izgalmasak a mérkőzések. A dpntőben először a Bp. Soós Szakközépiskolát ,16-11-re, majd végül nyugod- tabban és szervezettebben a debrecenieket is legyőzték 16-15-re dr. Kertész Győzőné tanítványai, és az első helyen végeztek. Külön öröm, hogy a mezőny egyik legjobb kapusa a körösi Hajdú Volt. ASZTALITENISZ A vecsési megyei serdülő asztalitenisz csapatbajnoki játéknapon a körösiek az NB I-esek közvetlen utánpótlásától vereséget szenvedtek, de többi ellenfelüknél jobbnak bizonyultak. Ceglédi VSE I.—Nk. Kgy. Kinizsi I. 3-0. CVSE I.—Nk. ■Kgy. Kinizsi II. 3-0, CVSE II.—Nk. Kgy. Kinizsi I. 3-0, CVSE II.—Nk. Kgy. Kinizsi II. 3-0. Nk. Kgy. Kinizsi I.— CVSE III. 3-0 (győztesek: Kasza. Nagy G, és Nagy—Szorító). Nk. Kgy. Kinizsi II.— CVSE III. 3-0 .(Gy.: Pintye, Kecskeméti és Kecskeméti— Pintye). Nk. Kgy. Kinizsi I.— .ÉGSZÖV MEDOSZ (Kiskun- .lacháza) 3-0 (gy.: Kasza, Szorító és Szorító—Bodzsár). Nk. Kgy. Kinizsi II.—ÉGSZÖV MEDOSZ 3-Ö (gy.: Pintye, Kecskeméti . és Erdei A.— Kecskeméti). Sulyok Zoltán ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) 4 Kerékpárral a világban Nyereg alatt puhított tantárgy Kerékpározni! Az ám csak az igazi! — kiáltanak fel az értők. Kerékpározni... sóhajtanak fel azok, akik szabadidejükben hódolnak az országjárás nemes szenvedélyének a drótszaimáron, míg a bicikli sokaknak a bevásárlás, a munkahelyre való eljutás nélkülözhetetlen eszköze. Hogy Kiss István melyik kategóriába tartozik, nem nehéz eldönteni... Sokadik biciklijét szaggatja. Használt már aeyváltós Csepelt, szovjet kerékpárt, s most a csehszlovák Favoritra esküszik. — Egyszerű, de strapabíró gép — mondja —, az utóbbi esztendőkben ezzel indulok. A dabasi tanárember minden esztendőben , túrát vezet valahová. Tíz esztendeje teszi ezt. Pedig nincs könnyű dolga. — Magyarországon rendkívül nehéz dolog a biciklitúra. Az utakról leutalják a ke- rekezőket, igazi kerékpárút olyan kevés van, hogy azt a két kezemen meg tudom számolni. Igazi felszerelés hozzá? Kérem, az csak álom... mmmm A kerékpározásnál pedig fontos, hogy a súlypont lehetőleg minél alacsonyabb legyen, úgy kisebb a borulásveszély, biztonságosabb a hajtás. Ehhez speciális táska kell. Speciális a tekintetben, hogy erre a célra kell elkészíteni. A környező országokban gyártanak ilyeneket, nálunk ...? így 1976-ban az volt az első teendőjük, hogy Lengyelországban beszerezték ezeket a holmikat. Kulcskészletet mindig visznek magukkal, s érdekesen alakul a társaság összetétele is. — Az valahogy mindig úgy adódik, hogy jó szerelő is akad közöttünk. Nem mondom, kisebb javításokkal én is megpróbálkozom, de egy váltós agyat szétszedni, ahhoz már több kell a kerékpározás szereteténél. ■■■a A túrát el"'bb meg kell szervezni. Kiss Istvánnak ebben könnyű a dolga. 1970 óta a dabasi gimnáziumban tanít, akár jelenlegi, akár végzett tanítványai közül mindig vannak, akiket -rá lehet venni a pedáltaposásra. Utóbbiakat valamivel nagyobb kitartásuk miatt egyszerűbb vinni, ám a diákoknak sincs okuk panaszra, lévén tanáruk országszerte ismert túravezető, aki a gyalogtúrában is otthon van. De most térjünk vissza a biciklikhez. Naponta hetven kilométert kerekeznek, s ez a táv a sík terepre érvényes. Öt-hat nap elteltével meg is kell pihenni. Mindig olyan helység adja a pihenőt, ahol van valami történelmi emlék. Tíz év alatt kétezer dia gyűlt össze a túrák alatt, s ez azt is jelenti, hogy szinte minden második órán saját készítésű szemléltető képekkel idézi a kort a pedagógus. — Más ezeknek a képeknek , az érzelmi hatása — állítja határozottan. A napi hetven kilométer lehajtása nem kevesebb, mint három liter folyadékveszteséget jelent. Ezt persze pótolni kell, s nem is akárhogy. Kiss István esküszik' receptjére, miszerint ennek legalább felét valamilyen tejtermékben kell felvenni. — A seritalnak csak a táborveréskor van lét- jogosultsága — valljg —, akkor is legfeljebb egy üveggel. Az előbb már szó esett a túrák megörökítéséről. Tudni kell hozzá, nem valami világsztár masinát, mindössze a szovjet Zenit fényképezőgépet tartja ehhez megfelelő útitársnak. Nem is az elsőt... Tíz esztendő, tíz világ. 1976 Lengyelország. 1977 — a csúcs, 2500 kilométer, Erdélyben. 1978 — autókísérettel Olaszországba karikáztak. 1979 — belföldi túra, Zala, Őrség volt az úticél. 1980 — Jugoszlávia, Bulgária határáig, hogy a következő esztendőben a Fekete-tengerig jussanak, igaz, némi vonatozással, hiszen azok az utak nem alkalmasak a finom kerékpár tzámára. 1982 — Lipcsében jártak, a Moldva völgyén át. 1983-ban otthon maradt a bicikli. Görögországot gyalog járták be. 1984 — az országos kéktúrát teljesítik, s 'tavaly a Magas-Tátrábán jártak. ■ ■■■ — Az idén ,sem maradunk itthon — mondja megfontoltan Kiss István. — Gyalogtúra meg a vonat lesz összekombinálva. s az Alpokat, Olaszországot nézzük meg. Sok sikert, újabb élményeket! Ballai Ottó