Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-04 / 156. szám

Műszergyár Cselekvési program Cselekvési programot foga dott el az Ikladi Ipari Mű szergyár párt-végrehajtóbizott- sága. A dokumentum azokat a politikai feladatokat tartal­mazza. ameiyék elvégzésével a vállalat pártszervezete elő­segítheti az ez évre kitűzött célok elérését. Az előzmények ismeretesek. Az MSZMP Poli­tikai Bizottsága áprilisban át­tekintette a népgazdaság hely-- zetét és megállapította, hogy a gazdaságélénkítő törekvések nem jártak megfelelő ered­ménnyel, a gazdaság teljesítő- képessége nem nőtt kellően., a nemzeti jövedelem időarányos növekedése elmaradt a terve­zettől, a termelés hatékony­sága, a pénzügyi egyensúly nem javult. A Politikai Bizott­ság határozatban hívta föl a párttestületek figyelmét, hogy a XIII. pártkongresszus hatá­rozatainak megvalósításáért fokozzák gazdaságirányító, el­lenőrző múnkájukat. Ennek tett eleget az IMI párttestü- lete, amikor cselekvési prog­ramját kidolgozta. Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán. Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen július 5-én, szom­baton reggel 8 órától július 7-én. hétfőn reggel 8 óráig; dr. Rédling Tibor. Kerepes- tarcsa, Váci Mihály utca 2. Telefon: 214. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kóin, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón. Versegen, Zsámbokon július 5-én, szombaton reggel 8 órától július 7-en. hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dóka Jó­zsef, Vácszentlászló. Kossuth Lajos utca 3. Telefon,: 8. A7. ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. Mozi Szaffi. Magyar rajzfilm. Csak 4 órakor! Kicsi, de szemtelen. Magya­rul beszélő olasz filmvígjáték. 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1986. JÜIITS 4.. PÉNTEK Vándorzászlót kaptak a Pest megyei diákok Úttörő-mezőgazdászok Gödöllőn Bár őszig nélkülözi állandó lakóit a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem, mégsem üre­sek a tanszékek, laboratóriu­mok, telepek. Komoly arcú. 12- 14 éves kisdiákok járnak-kel- nek az épületekben otthonos megszokottsággal: június 30- tól tíz napig itt széke] az út­törő-mezőgazdászok V. orszá­gos szaktábora. Egy ötlet indította el a kez­deményezést — meséli Kovács Gézáné dr. egyetemi docens, a tábor egyik szakvezetője. — 1981-ben itt rendezték meg a tudományos technikai úttörő­szemle úttörő-mezőgazdász ágazatának országos vetélke­dőjét, egy Fejér megyei kislány lett az első. Akkor született meg a gondolat: miért ne fo­gadhatna az egyetem érdek­lődő, tehetséges általános is­kolásokat. És már a következő esztendőben beindult a szak­tábor. Pályázat útján — -Kezdetben az említett vetélkedő legjobbjai kerültek ide — folytatja a másik szak­vezető, Burián János, aki Pest megyeben vezető szakfelügye­lő. — 1984-től már az Orszá­gos Pedagógiai Intézet pályá­zatán való részvétel dönti el a meghívást. Nem akárki Jöhet így a táborba. S, hogy ez mennyire igaz, bizonyítják a pálya­munkák, amelyeket a Nyisztor György Kollégiumban állítot­tak ki. Valóságos szakdolgo­zatok ezek a küllemre tetsze­tős. ötletes, tartalomra igen értékes, alapos kutatómunkát sejtető Írások. Pedig' a két­Pulton innen, pulton tűi A piac? A piac az élet kicsiben. Sűrítve. Sűrít­mény, s mint ilyen, nincse­nek benne üresjáratok, vi­lága nem tűri meg a pihe­nést, a várakozást, csendes elmélkedést, kérdéseire ka­pásból kell válaszolni. Pe­dig nem is a világpiacra gondolok, még csak egy- egy ország nemzeti piacára sem. Beszélgetőtársam egy azok közül, akiket akár a gödöllői piacon, akár a Bosnyákon, akár a túrái hajnali és késő esti úgynevezett kis Bosnyákon láthatunk. Mint nyugdíját kiegészítő háztáji kisterme­lő, örömmel meséli, meny­nyi meggyet, piszkét, mál­nát, illetve salátát, papri­kát,‘uborkát ad el egy-egy fáról, bokorról, fólia alól. Beszámolója azután új irányba fordul. Példákkal érzékelteti a piac elöljáró­ban említett tulajdonságát. Milyen érdekes is, a ter­mesztés szabályai kialakul­tak, a legkorszerűbb tech­nológia gyorsan elterjed. A zöldséget, gyümölcsöt nagyjából egyformán ter­melik meg. Mégis, mennyit lehet nyerni, veszteni a piacon! Az egyik Galga menti nagy zöldségtermeld falu gazdálkodóival esett meg az, hogy a Skála 20 forintos kilogrammonkénti felvásárlási árat ajánlott a paradicsomért. Nem fogad­ták el. Felvitték a Bos- nyákra, s ott csak hét fo­rinttal kevesebbet kaptak a terményért. A tanulság­nak ára van. A kistermelő akkor is hátrányba kerülhet a kis­kereskedővel szemben, ha maga próbálkozik eladni a fogyasztÓTiak. Emberem a piacon mielőtt terménye árusításába kezdett, tájé­kozódott, hol mennyiért adják a portékát. Ehhez az általános képhez igazí­totta az árát. Mégsem akart fogyni a zöldség. Új­ra körüljárta a standokat, s meglepve látta, milyen sokat csökkent az ár. Pén­tek volt, s délután tovább estek az arak, mígnem a kistermelő számára már veszteségessé váltak. A kiskereskedő még ekkor is behozta a költségeit, s nem maradt rá a romlandó készlet. Persze egyoldalú az a kép. amelyben a kiskeres­kedőt csak elmarasztalják. A kisebb településeken is, szövetkezeti szakemberek szerint is. elsősorban ök ké­pesek megoldani az ellá­tást. A gödöllői körzetben egyre többükkel találko­zunk. Az állami, szövetke­zeti kereskedelemben ma­gasak a rezsik. Nagy teher­autókkal kis tömeget szál­lítani. tetemesen növeli a költségeket. A közvetle­nebb érdekeltség, a na­gyobb lehetőség a rugal­masságra a másik oldalon a tapinthatóbb. Mi, vevők általában fel­színesen vásárolunk a pia­con, a boltokban, s csak kevesen fordulnak esetleg még egyet az üzlet polcai között azért, hogy közben összeadják a cikkek árát. Pedig ismerősöm, aki ala­posabban szemlélődött, számos érdekességet ta­pasztal ti Gyakori például, hogy az eladó hat forint hetvenet mond egy árura, s mire az becsomagolva a vevő kosarába kerül, a pa­píron már hét forint hat­van szerepel... Balázs Gusztáv fordulós pályázat témája nem volt éppen, könnyű, ez címéből is kitetszik: Az élelmiszer- termelés régen és ma. Minden megyéből csak 5—8 iskolás ér­demelte ki ezt a tiz nap tá borozást. Közülük a legki­emelkedőbbet a Pest megyeiek produkálták. A nagykőrösi Pe tőfi Sándor Általános Iskola tanulói vándorzászlót kaptak szép teljesítményükért. Tehetséggondozás, tananyag­kiegészítés, pályaorientáció — röviden így foglalható össze a tábor célja. „Diploma” a jutalom — A programot még tavasz- szal állítottuk össze — tájé­koztat a táborvezető. Walter Menyhértné, a vérségi általá­nos iskola pedagógusa. — A bemutató foglalkozások az ismerkedést szolgálják a négy alapvető ágazattal: a kerté­szettel, az állattenyésztéstan- nal, a növénytermesztéstannal és a növénytannal. Ezután ér­deklődésüknek megfelelően vá­laszthatnak a gyerekek tíz témakör közül, s ehhez dél­utánonként, szabad idejükben, akár gyűjtőmunkát is végez­hetnek. A tábort egy játékos aka­dályverseny zárja „Friss ész — ügyes kéz” címmel, továbbá egy nyíl-t szakmai nap, ahol öt­perces kiselőadásban számol­nak be tudásukról. „Diplo­mát”, tanszéki dicséretet, könyvutalványt kaphatnak a jeleskedők. Négy rajba szerveződve jár­ják a 14 tanszéket a táboro­zok, szakpedagógusok és ifi­vezetők felügyeletével. Aznap a lovarda aratott általános tetszést. Dr. Monostori István, az állattani tanszék adjunk­tusa foglalkozott ott a diákok­kal. — Beszéltem nekik a ló­tenyésztés történetéről, meg­változott jelentőségéről,! szóba került a lovassport, a lóisme­ret. Bemutatót tartottunk mozgástanból és ők is felül­hettek a pacikra. Hallatlan élmény volt számomra a sok csillogó szemű, kérdező lurkó. Néha egyetemistáknál nem ta pasztalok ilyen figyelmet. A nagykőrösi kislányok is teljesen beleszerelmesedtek a látottakba. El is határozták, délután átruccannak az állat- tenyésztési tanszékre. hogy többet, megtudhassanak a lo vakról. — Nekem otthon csak egy papagájom van, lakótelepen élünk — búslakodik a bio­lógusnak készülő Nagy Dóra. — Mi is — bólint Láposi Felicia —, pedig ón ‘ úgy ér­zem, a mezőgazdaság az, ami­ben el tudnék érni valamit. — Amikor ioejöttünk, azt hittük, unalmas lesz ez a tá­bor — szól Bimbó Irén. — Hamar kiderült, hogy nagyon érdekesek a programok/ ki- tölik az időnket. Es jó, hogy ránk bízták a választás le­hetőségét. — Olyan növényeket láttám itt, aminek a létezéséről sem tudtam — jegyzi meg Szűcs Szilvia. Felsorolni is nehéz, mi mindennel ismerkednek meg a tanulók a 10 napban: növény­nemesítéssel, mikrobiológiá­val, számítógép-programozás­sal, hömérsékietméréssel, az egér petesejtjéröl készült fel­vétel nagyításával, sót, még a takarmányok, termények szá­rítását szolgáló gép modelljét is elkészítik. Az állattenyész­tési tanszéken pedig az álla­tok fajait, fajtáit, típusait, hasznosításukat tanulhatják meg Horváiné dr. Szabó Má­ria tanársegédtől. — Az a fontos, hogy álta­lános és rendszerezett isme­retekkel távozzanak innen a diákok.' értsék és tudják az alapvető fogalmakat. Örömmel veszek részt a tábor munká­jában már harmadik éve, in­kább későbbre halasztóm a szabadságomat. Az első fecske — Jói tettük, hogy fogad­tuk az iskolásokat. Az idei fel­vételin már találkoztam az „első fecskével”, az egykori vetélkedőgyőztes Fejér megyei kislánnyal — mondja búcsú­záskor Kovács Gézáné dr. Tóth Andrea E hónap végéig látható a helytörténeti gyűjteményben Giczy János festőművész ki­állítása, amelyet Csorba Géza, a Magyar Nemzeti Galéria helyettes főigazgatója nyitott meg. Az alábbiakban a meg­nyitón elhangzott beszédet közöljük. A Gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény az utóbbi idő­szakban igen jelentős és kva­litásos kiállításokat mutatott be közönségének, amelyeknek témái között nem egy orszá­gos jelentőségű is volt, elég, ha arra utalok itt, hogy a kö­zelmúltban bemutatott gödöl­lői iskola szerepe, hatása a század el éji magyar művészet­ben messze túlmutat a helyi szférán. Méltó eredményként csatlakozik most ehhez a tár- fatsorozathoz Giczy János fes­tőművész kiállítása, azé a fes­tőé, aki számos hazai és kül­földi kiállítás és jelentékeny sikerek után mutatkozik be az itteni közönségnek. A képzőművészet méltat ója ma elég nehéz helyzetben van. ha egy sajátos karakterű életmű mibenlétét, hovatarto­zását igyekszik 'meghatározni. Korunk művészete, éspedig nemcsak a nemzetközi, hanem a magyar művészet is, any- nyira összetett, a. kölcsönhatá­sok olyan bonyolult módon érvényesülnek benne, hogy nem könnyű a tájékozódás. A művészeti tendenciák moz­gása mérhetetlenül fölgyor­sult, s amiikor egy-egy törek­vésről már azt hisszük, hogy az abszurditás határát súrolja, akko» egy újabb kísérlet e határon túli tartományok meghódítását tűzi ki célul. Mindaz ónál tál ebben a nagy kavargásban is vannak tájé­kozódási pontok és talán ép­pen némi történelmi szemlélet segíthet bennünket ahhoz, hogy napjaink művészeti tö­rekvéseinek, céljainak, mód­szereinek két alaptípusát — persze nagyon is sommásan — megkülönböztessük egy­mástól. Az egyik az, amely minden hagyományt elutasít magától, a régebbit és a teg­napit egyaránt megtagadja, mert úgy véli. hogy valami újat csak a régi lerombolása árán lehet létrehozni; az a paradox ebben, hogy nem egy olyan stílus-tendencia, amely ezzel a programmal indult, maga is hagyománnyá vált. A másikféle szemléletet ha­gyomány-tisztelőinek nevezhet­nénk, ha nem kellene attól tartanunk, hogy ma már ez a szó félreérthető, minden­esetre nem a konzervatív ten­denciákra gondolok — a har­mincas évek magyar avant- gardizmusának legprogresszí­vebb mesterei. Vajda Lajos és Korniss Dezső jelenítették Karfaliak Domonyvölgyben Kiránduló pedagógusok Tűző napon kavarja a levest Rendhagyó kiránduláson vettek részt a kartali általá­nos iskola alsó tagozatos ne­velői Domonyvölgyben. A do­log különlegessége abban rej­lett, hogy a kedvgnc tanít­ványok nélkül ismerkedtek meg a Galga mente e kedves és hangulatos zugával. Ami­kor találkoztam velük, nem állhattam meg szó nélkül, hogy mégkérdezzem: milyen érzés diákjaik nélkül kirán­dulni? Az 'egyszerűnek tűnő kérdést hosszan, tartó, felsza­badult kacagás követte, majd a társaság egyik tagja ennyit válaszolt: — Higgye el, nagyszerű! Az őszinte kijelentés után elkezdtünk beszélgetni, amely­ből kitűnt; nem ez volt az első alkalom, hogy így együtt kirándultak. A társaság tag­jai közül megkértem Herczeg ■Jánosáé igazgatónőt, mondja el, mi késztette őket a ki­rándulásokra. — Mindenekelőtt arról szól­nék, hogy Kartalon az általá­nos iskolai' oktatás egymástól két. viszonylag' távol eső épü­' letben történik. Éppen ezért az alsó és a felső tagozat pe­dagógusai napközben ritkán találkoznak. Ez persze nem zárja ki azt, hogy mind a két közösség' együtt dolgozzon. Visszatérve a mi közösségünk­höz, az alsó tagozatban hú­szán vagyunk. Közöttünk saj­nos csak egy férfi, akit a kö­rülmények' hatására minden titkunkba beavatunk. Nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert emberileg megértjük egymást, ezért sze­mélyi dolgok miatt sohasem vitázurtk. — A feszített tempójú is­kolai életben ritkán adódik alkalom a kötetlen, fesztelen baráti beszélgetésekre, a szó­rakozásra. Ezért is határoztuk el öt éve, hogy a tanév be­fejezése után, így közösen fog­juk megünnepelni valameny- nyiünk névnapját és jól ki­beszélgetjük magunkat — ter­mészetesen vidámsággal fű­szerezve -r- mielőtt a nagy nyári szabadságra szétszéled­nénk. — Eddig a Kartal környéki erdőkbe' kirándultunk, de most az egyik kollégánk nyaralóját szemeltük ki itt erre a céira. A reggelt a névnapoknak szenteljük, nem tagadjuk, egy kis kontyalávaióval is emel­tük a hangulatot. Ezután na- pozgattunk, sétálgattunk. — Most éppen a halászlé előkészítésén fáradozunk. Az egy szem férfi kollégánknak nehéz feladatot szánunk: ő fogja majd a tűző napon ke- vergetni a levest. Nem feiid­• keztünk meg a férjeinkről sem. Ma ők vigyáznak otthon a csemetéinkre, hogy mi gond­talanul szórakozhassunk. Este­felé azonban már nagyon íög­. juk őket várni, hiszen lesz még egy feladatuk. Haza kell szállítaniuk bennünket. K. I. Cs. Bagi folytatás Utcaavatások előtt Innen is száműzik a sarat A tavasz óta, mikor meg­enyhült az idő, egyvégtében serénykednek a bogiak. A nagyközség utcáinak újabb sorában dolgoztak társadalmi munkások a korszerűbb út­burkolat kialakításában. Az utcakövezés, a betonlapok le­fektetése a falu két részét érinti és örvendetes, hogy az egyik a régibb, a másik az újabb körzethez tartozik. A Bánya, a Nefelejcs, a Pe­tőfi utca Bag közepén talál­ható. Itt több idős, nyugdíjas ember él, mint a település más részein. Mégis sikerült a munka megszervézése és kivi­telezése a dimbes-dombos, eddig igen sanyarú közleke­dési viszonyokkal megáldott utcákban. A Vas,úf, a Nap és a Sallai utca házait Bag nyugati szé­lén a hetvenes években épí­tették a fiúk, lányok, az uno­kák. Ezekben sem lehetett könnyebben autózni. Most in­nen is száműzik a sarat. Ta­nácstagok, népfrontaktivistak szervezésében, a lakók kétke­zi munkájával az idén újabb milliókkal gyarapodik a köz­ség. Nagyrészt már csak a terü­letrendezés, az építési törme­lék elszállítása maradt hát­ra. A napokban megbeszélést tartottak a társadalmi munka résztvevői, kis ünnepségen köszöntötték egymást. A ter­vek szerint később utcaavatást is rendeznek, ahogy ez a köz­ségben már megszokott. egyféle kritizáló torzítással, ami nem annyira a magyar, mint inkább az európai mű­vészeti hagyomány sajátja, ahol Bruegheltől a némát expressziónizmusáig és a fran­cia fauvizmuság mindenütt je- ki, szó szerint, hogy hagyó- len van a kifejezetten . ex- mány nélkül semmit sem le- presszív tendenciákban. Erre hét csinálni — hanem azokra az expresszivitásra gondol a művészekre, akik társadal- Füst Milán, amikor azt mond- mi és esztétikai forrásokból ja esztétikájában, hogy a. tor­merítenek erőt a továbbhaia- zítás a drámaiság kifejező dáshoz. eszköze, mivel hogy amit (tel­Közéjük tartozik Giczy Já- jes épségnek) nevezünk — nos is. Mindenekelőtt egyet mondja —, az nyilván vala- kell értenünk móltatóival ab- minek az egyensúlyát is je- ban, hogy — Dávid Ferencet lenti számunkra, tehát stali- idézem — gondolkodása, szán- kus jellegű jelenség, ezzel déka az alföldi festészet ha- szemben, ami nem annyira ép. gyományaihoz köti. Ez nyíl- az egyszersmind dinamikus ványaiban kiderül műveinek hatású is. Márpedig tagadha- tematikajából és tartalmából, tatlan, hogy ennek a kiállí- stiláris szempontból nézve tásnak a képein a groteszk pedig a naiv és groteszk je- és a torz dinamikus és drámai lenlétéből, amelyek festői attitűd megtestesítői,' úgy ér- nyelvezetének talán legkarak- zem, a személyes mondani- terisztikusabb eszközei közé való és az európai expresszio- bartoznak. Ugyancsak formai nista hagyomány egyéni al- szempontból áttételesen a né- ka imazása éppen abban nyil- pi hagyományokra utal a kő- vánul meg, hogy ezek az é!e- zépkori szárnyas oltár típus mek nem a kívülálló kritiká- alkalmazása is, mert hiszen jának, hanem a hovatartozás- az észak-magyarországi és er- nak és az együttérzésnek a délyi-gótikus szárnyas oltárok kifejeződései Giczy János mű- bizónyos formái elég korán vészeiében. Csakis így való­le,szűrődtek a népművészet sulhat meg az a különleges különféle típusainak forma- metamorfózis, hogy a groteszk kincsébe. harmonikussá, a torz széppé De Giczy János sajátos ízű válik a festővásznon, festészetének esztétikai fórrá- Csorba Géza sait keresve más területekre ----------------------—_- -­is gondolni keli. A groteszk ISSN' 0l33—lS57 (Gödöllői Hírlap) ugyanis mindig együtt jár ' ; Giczy János képei A groteszk harmóniája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents