Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-04 / 156. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM Ára: I.J5Ö forint 1986. JÜLIUS 4., PÉNTEK ihm ^ ....................­V" 7...........J xv ^iCNrEívipng^o/' . Megállós léikül dolgozik ff gép [3. oldsal) Heti rádió- és tele visióműsor (5—6. Gidai) Gödi búcsú a Mátrától (7. oldal) Teiefonosxlopnak ütközött (8. c ldai) Ülést tartott a Minisztertanács az országos és a helyi érde­Pontosan, naprakészen Bővítik a főépítészek körét A települések arculatáért Tegnap a Parlamentben Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter sajtótájékoztatón ismertette a kormány üj határozatát, amely fontos intézkedéseket tartalmaz a tanácsi építésügyi hatóságok megerősítésére, munkájuk színvonalának emelésére. keket egyaránt szem előtt tar­tó színvonalas és eredményes munkát végez. A Miniszter- tanács helyeslőén tudomásul vette a végrehajtó bizottság­nak a VII. ötéves tervben elő­irányzott feladatok végrehaj­tásának elősegítésére, vala­mint az irányító munka to­vábbfejlesztésére kidolgozott elgondolásait, és kötelezte a kormányzati szerveket, hogy megfelelően foglalkoznak információrendszerük fej­lesztésével, illetve az ah­hoz kapcsolódó tanácsi nyilvántartások korszerű­sítésével. A Minisztertanács tava­lyi ülését követően a fő­városi és a megyei taná­csoknál összesen 368 nyil­vántartást szüntettek meg, s 112 módosítására tettek javaslatot. Pest megyében például 104 nyilvántartás megszüntetését tartják in­dokoltnak. A vizsgálat arra is rá­mutatott, hogy a tanácsi és egyes nem tanácsi szer­vek nyilvántartásai között még előfordulnak párhuza­mosságok. Ezért a tanácsi információrendszer kiépíté­se és működése az eddigi­nél összehangoltabb mun­kát kíván az egyes szak­igazgatási szervek és a ta­nácsi szintek között is. A tanácsi szervek ké­szülnek a számítástechni­kai rendszer kialakítására. Az igények és a lehetősé­gek mérlegelése alapján már kialakult a tanácsi in­formatikai rendszer kon­cepciója. Ennek lényege:a rendszerbe csak egységes elvekre épülő — tanácstí­pusok és szintek szeriint működő — számítógépek és alkalmazói programok kerüljenek; olyanok, ame­lyek egymással, illetve az államigazgatás országos rendszereivel egyaránt ösz- szekapcsolhatók, kölcsönö­sen használhatók. Az in­formációrendszer kialakí­tása csupán helyi források­ból nem valósítható meg. A tanácsi információ- rendszerek fejlesztésének, kialakításának és működé­sének országos koordinálá­sára, segítésére és támoga­tására tanácsi informatikai bizottság alakult. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén meghallgatta a Nóg- rád Megyei Tanács végrehaj­tó bizottságának jelentését, amelyben számot adott saját munkájáról. Elismeréssel ál­lapította meg, hogy a végre­hajtó bizottság a törvényes követelmény éltnek megfelelő, A tanácsi nyilvántartá­sok korszerűsítéséről, valamint a tanácsi számí­tástechnikai rendszerek ki­alakításáról a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala és a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke közös előter­jesztést készített, amelyet az illetékes kormányszer­vek möst fogadtak el. Az előterjesztés megálla­pítja, hogy a tanácsi nyil­vántartásban és az adat­szolgáltatásban az utóbbi évtizedekben jelentős ad­minisztratív terhek halmo­zódtak fel, mert a nyilván­tartásba vételt és az adat­szolgáltatást mindig vala­milyen aktuális igény alap­ján rendelték el, ám a fö­löslegessé vált tevékeny­ség felszámolására utóbb nem gondoltak. A jelentés kiemeli: a közélet demok­ratizálódása, a tanácsi szer­vek önállóságának és ezzel összefüggésben feladatai­nak növekedése igényli a pontosabb, a megbízhatóbb, a naprakészebb információ­kat. A mai. eszközök több­sége azonban hagyományos rendszerű, az adminisztra­tív rutinmunkát helyettesí­tő számítástechnika töme­ges, tanácsi alkalmazása csak napjainkban kezdődik. A tanácsi szervek S9kfé­I-e nyilvántartást vezetnek. Egy átlagos nagyságú köz­ségben mintegy nyolcvanat, egy közepes nagyságú vá­rosban több mint százha-t- vanat, a megyei tanácsnál pedig mintegy kétszázöt­ven félét. Ezek nagy része az elmúlt években fölösle­gessé vált, mert sem az el­rendelő szerveknek, sem pedig a tanácsoknak nincs már szükségük rá. Gyako­ri az is, hogy több nyil­vántartás hasonló adato­kat tartalmaz. A központi állami szervek mindezek tudatában jelentőségének A miniszter kifejtette: az új intézkedéseket az indokol­ta, hogy — a tanácsok önálló­ságának erősödésével párhu­zamosan — a településfejlesz­tésben és területrendezésben sok olyan döntés született, amely jelentősen növelte az építésügyi szakigazgatási szer­vek feladatait, valamint az építkező lakosság igényét az ügyintézés gyorsítására, szak­szerűségének javítására. Gond viszont, főként az első fokú építésügyi hatóságoknál kevés a szakember és nagy a fluk­tuáció. Ezért a kormány fel­hatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, a pénzügyminisztert, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökét., hogy foglal­ják össze az építésügyi ható­ságok megerősítésének pénz­ügyi, technikai és egyéb fel­tételeit, s azokat még az idén terjesszék a Minisztertanács elé. Somogyi László hangsúlyoz­ta. hogy a városok és más te­lepülések fejlesztésének ösz- szehangolásában kiemelkedő szerepet töltenek be a megyei és városi tanácsok főépítészei. A kormány most hozzájá­rult ahhoz, hogy bővítsék a főépítészek körét, a főépítész­szel nem rendelkező városok­ban, a városi jogú nagyköz­ségekben és más nagyközsé­gekben is. A főépítészek le­gyenek a tanács végrehajtó bizottságának tagjai, hogy közvetlenül részt vehessenek a döntésekben és szakmai hozzáértésükkel, munkájuk­kal helyes irányba befolyásol­ják a települések arculatának formálását. ezek valóra váltásához nyújt­sanak támogatást. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az építési hatósá­gok megerősítésére és munká­juk színvonalának emelésére javasolt intézkedéseket. Egyet­értett azzal, hogy' ezek- kere­tében a, területrendezési, épí­tészeti, műemlékvédelmi fel­adatok egységes irányításának és a településfejlesztés kon­cepciójának erősítése érdeké­ben a, városokban és — ahol indokolt —•• a városi jogú nagyközségekben is főépítészi munkakört rendszeresítsenek. A három ágazatot — ipari, mezőgazdasági és fogyasztási — képviselő testület a megyei kisvállalkozások helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről tár­gyalt, feltérképezve mindhá­rom terület tapasztalatait. Ezek között voltak egyéni sa­játosságok, de számos közös jellemzőt is találtak. Így pél­dául azt, hogy a kisszövetke­zetek, szakcsoportok stb. több­ségükben becsülettel igyekez­nek megfelelni meghatáro­zott feladataiknak, noha az eredetileg kitűzött cél kevés­sé valósult meg. Nem sikerült mozgósítani, a termelésbe be­vonni a magántőkét, a szol­gáltatás hiányait is csupán kismértékben pótolják az új­fajta egységek, s végül az ex­port árualap bővítéséből sem veszik ki a részüket, pedig erre is nagy szükség volna. Abban is egyetértettek a je­lenlevők, hogy a kisvállalko­zások vezetői igyekeznek azo­kat a réseket megtalálni, ahol tevékenységük extrajövede­lemhez juttatja őket. A sza­bályozók ma még lehetővé te­szik, hogy a hagyományosszö­Kádár János, a Magyar Szo­cialista, Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Központi Bi­zottság székházában találko­zott Jörgen ' Jensennel, a Dán Kommunista Párt elnökével, aki szabadságát tölti hazánk­ban. A dán vendéggel megbeszé­lést folytatott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­vetkezetekkel szemben elő­nyösebb pozíciót vívjanak ki maguknak, ámde nem feszí­tettebb munkával. Gondot je­lent az is, hogy a minimális adminisztrációs kötelezettség miatt nehéz a működés ellen­őrzése, s bizony nem ritka, hogy a nagyratörő, megalapo­zatlan tervek árát a gesztor szövetkezet közössége fizeti meg. Akad erre példa a mező­gazdasági, de a fogyasztási szövetkezeteknél is jócskán. Ugyanakkor ez utóbbiaknál jól és hasznosan működnek már hosszú évek óta a me­zőgazdasági szakcsoportok, amelyektől export árucikkek is kikerülnek. A kisvállalko­zásoknak, éppúgy, mint a na­gyoknak, a népgazdaság érde­keit kell szolgálni — hang­zott a végkövetkeztetés. Ezért tehát jobban felszínre kell hozni a bennük rejlő lehető­ségeket, felszámolva azokat, amelyek csak tehertételt je­lentenek a szövetkezetnek, s a várható nyereség mellett a mainál sokkalta elörelátóbban szükséges számbavenni a koc­kázat, a bukás lehetőségeit. gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Az elvtársi, baráti légkörű találkozón át­tekintették a két párt közötti kapcsolatok helyzetét, a nem­zetközi élet, illetve a kom­munista és munkásmozga­lom nénány időszerű kérdését. ★ Kádár János ugyancsak teg­nap találkozott a magánláto­gatáson hazánkban tartózkodó Larry Presslerrel, az Egyesült Államok szenátorával, a sze­nátus külügyi bizottsága euró­pai albizottságának elnökével, a kereskedelmi bizottság üzle­Majdnem teljesen elkészült a háromszáz termékcsoportot magába foglaló egységes ter­mékazonosító kódrendszer, amely a legfontosabb alap­anyagokat, félkésztermékeket és néhány alapvető fogyasz­tási cikket foglalja magába. Biövezetésének megszervezésé­re ötven termékinformációs központ alakult, amelyek a vállalatoknál a kódszámrend­szer helyi alkalmazásához gyújtanak segítséget. A kósz­A Tsziker szervezésével Olaszországból olyan beren­dezéseit et importáltak a mező- gazdasági üzemek, amivel le­hetőség nyílt a régi gumik jó minőségű felújítására. A Tszker Gt-nék lett tagja 1981- ben a budakalászi Óbuda Tsz is, amely harmadikként in­dult a futózóüzemek sorában. Azóta mások is megjelentéit a piacon; a Taurus szervezé­sében ugyancsak sok futózó­üzem létesült. ti és idegenforgalmi albizott­ságának vezetőjével. Az amerikai vendéggel meg­beszélést folytatott Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Várkonyi Péter külügyminisz­ter. A szívélyes légkörű talál­kozókon véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. Áttekintették a magyar—amerikai kapcsolatok alakulását, különös tekintet­tel a gazdasági együttműkö­dés fejlesztésének további le­hetőségeire. leteket azonos számítógép- kódszámmal látják el, ami le­hetővé teszi a készleteket nyilvántartó rendszerek ki­alakítását, alkalmazását, egy­általán: a készletgazdálkodás hatékonyságának javítását. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság anyagilag segíti az úgynevezett minta­rendszerek ' kialakítását. A legsikeresebbeket a későbbiek­ben széles körben alkalmaz­zák. Az Óbuda Termelőszövetke­zet jelenlegi kapacitásával 12 —15 ezer teherautó- és 60 ezer személygépkocsi-abroncsot újí­tanak fel évente. Mint Brukner András, a gazdasági társaság vezetője elmondotta, most már nem annyira a nye­reségen, inkább a minőségen van a hangsúly, hiszen az or­szágban bőven van kapacitás az évente elkoptatott gumik újrafutózására. Sőt, egyfajta verseny is kialakult a piacon. Bizonyság erre. hogy néha akadozik a lefutott gumi (kar- kasz) ellátás. Különféle fino­mításokra adnak lehetőséget a Balatonfüreden nemrégiben megtartott gumifelújítók nem­zetközi konferenciáján hal­lottak. Ott esett szó a leg­újabb technológiákról, ami el­sősorban a szakembereknek mondott sokat. Szerencsére nemcsak a feldolgozók, ha­nem a javítógépek külföldi gyártói is jelen voltak. A dia- és ■ videó-bemutatóval egybe­kapcsolt tanácskozás sikeres­nek bizonyult. A résztvevők láthatták a repülőgépgumik felújítását is. Ez utóbbira ter­mészetesen hazánk nem vál­lalkozhat,- hiszen évente nem gyűlne össze annyi repülőgép- gumi, amennyiért érdemes lenne egy futózóüzemet létre­hozni. Az Óbuda Tsz karkaszüze- mébe,n 10 százalékos nyereség­gel dolgoznak. Igaz. ennél na­gyobb eredményt könyvelhet­nének el a teherautó-gumik felújításából, de abból keve­sebbet kapnak. Bár még így is 60—65 millió forint terme­lési értéket produkálnak évente a 40—45 dolgozóval. A műszaki gárdát, sőt a fizikai dolgozókat is az NSZK ban képezték ki az új eljárás el­sajátítására. A karkaszt a Tszker biztosítja a mezőgazda- sági nagyüzemnek. B. Z. Gép végzi a nehezét teljesítményű osztályozó gépsort. A berendezést, timéteres burkolólapot minősít, szortíroz szét, Józsefné elektromágneses érzékelő segítségével terhelést igénylő munkát, az osztályozást. Nemrég helyezték üzembe az Épületkerámia Vállalat mendei telepén a különféle padlóbur­koló anyagok válogatását elvégző korszerű, nagy amely műszakonként 28 ezer darab 10X20 cen- mindössze hat ember kezeli. Képünkön Trepák könnyedén végzi ezt a régen nehéz fizikai meg- (Hancsovszki János felvétele) Kisvállalkozások tapasztalatai Nyereség és kockázat Nemigen akad ma gazdasági szakember, aki megkérdőjelezné a kü­lönféle kisvállalkozási formák szükségességét. Ami persze nem je­lenti azt, hogy ne lennének a viszonylag fiatal szervezetek működése körül viták. Sőt! A szakcsoportok, gmk-k, vgmk-k, kisszövetkezetek és polgári jogi társaságok megítélésében a szélsőségek sem ritkák. So­kaknak a munkával nem mindig arányos jövedelmek szúrnak szemet, másokat a szerencselovagok kezén elúszó közösségi pénzek háboríta­nak fel. Az általánosítás azonban itt sem helyénvaló — hallhattuk a Pest megyei szövetkezeti koordinációs bizottság tegnapi ülésén. Ä készletgazdálkodás hatékonyságát javítja Egységes kódrendszer lesi Fufézoü gumik Budakalásziéi A piac níiséget követel Valamikor az autósok réme volt a futózott gumi. Nem is nagyon rak­ták a kormányzott kerekekre — ezt a KRESZ is tiltotta —, mert nem­egyszer előfordult, hogy levált az új futófelület. Az 1980-as évektől kezdődően azonban merőben megváltozott a helyzet. Külföldi személyiségekkel találkozott Kádár János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents