Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

Filmforgatás Lázálom a Vénusz presszóban Városunkban mindig ese­mény, ha filmesekkel találko­zunk. A napokban nálunk vet­ték filmre Kardos István most készülő, Lázálom című film­jénél? egyes jeleneteit. A filmgyárból Erdöss Pál ren­dezővel, Ozsdu Erika és Döb- rei Dénes főszereplőkkel együtt hetven szereplő és tech­nikus érkezett Nagykőrösre. A Vénusz eszpresszóban és a piactéren készítették a felvé­teleket. A főszereplő Döbrei Dénes, a szabadkai színház fiatal mű­vésze, Ozsdu Erika pedig bu­dapesti, nemrég végezte el a Színművészeti Főiskolát. Már játszott kisebb filmszerepe­ket. láthattuk a tévében is. A fim egy fiatal munkás­családról szól, a szülők sze­rencsétlenségéről, gyerme­keik hányattatásáról. A piac­téren vettek fel egy jelenetet, amelyben vagy tíz szereplő vett részt, s életre-halálra folyt a verekedés. A Vénusz eszpresszóban és a piactéren dolgozó filmesek láttán a számos szemlélő íze­lítőt kapott abból, hogy mi­lyen nehéz munka egy film elkészítése. Előfordul, hogy egy-egy jelenet felvételét tíz­szer is megismétlik. Van a filmnél? gyermekszereplője is: Neumann Ágnes. Óvodája ajánlotta a filmgyárnak, és az édesanyja kíséri. A felvételek készítésére Nagyköröst a filmgyár egyik munkatársa. Papp Ferenc ajánlotta. Kőrösről származik, a Toldi iskolában érettségi­zett. Pesten elvégezte a Szín- művészeti Főiskolát, majd a filmgyárba szerződött. A filmesek a Vénusz eszp­resszóban készített felvéte­lekhez nagykőrösi statisztákat is alkalmaztak, akiknek a né­hány órai fellépésért 250 fo­rint honoráriumot fizettek. Kopa László Népfrontülés A Hazafias Népfront városi elnöksége kedden ülést tar­tott. Ezen megtárgyalták a város munkaerőhelyzetét, kü­lönös tekintettel a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehe­tőségeire. Ezután az ez évi te­lepülésfejlesztési munkáról hallgattak meg tájékoztatót. Végül az alkotmánynapi meg­emlékezés rendezvényterve, az erre való felkészülés került terítékre. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1986. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK Konzervgyár 41a a fogyasztó csíkokban Átcsoportosítják a munkaerőt akarja A konzervesel? úgy gondol­ják, nagyobb a bizalmunk az üveges termékek iránt. Mert megvesszük mi szívesen a do­bozos konzervet is, de azért az az igazi, ha látjuk, mi van az üvegben. Mi van az üvegben? Július végén leginkább al­mapaprika, természetesen sa­vanyú, ecetes lében. A gazda Abonyban vagy Törteién lo- csolgatja a palántákat és egy­szer csak leszedi a paprikát. Akkor leadja a felvásárlók­nak. A felvásárlók — a tée­szek vagy az áfész — jó elő­re szerződést kötöttek a Nagykőrösi Konzervgyárral, így aztán nincs mit tenni, mint kiadni az utasítást, vi­gyék csak a rengeteg alma­paprikát a ceglédi üzembe, majd ott feldolgozzák. O A ceglédiek jól tudják, ne­kik csak arra van lehetősé­gük, hogy száz fok alatt hő­kezeljék a paprikát. A sava­nyítás folyamatát nyilván meg­gyorsítják. Képzeljük el, mi történne, ha az üzem fél évig várna az értékesítéssel, mert csak akkorra savanyodna meg a paprika. Nem, nem. Itt ezt a gyorsított eljárást pasztő­rözésnek mondják, ami majd­nem ugyanaz, mint az ott­honi dunsztolás. csak valami­vel hatékonyabb. Mikor lenne nekünk — egy­szerű. házi befőzőknek — ar­ra szükségünk, hogy beszerez­zünk konyháinkba Metallbox gyártmányú gépet? A drága berendezés kiszippantja az üvegből a levegőt, ezért nem puhul meg a savanyúság. Ott­hon ezt celofánnal, befőttesgu- mival — újabban csavaros ku­pakokkal — oldjuk meg több­kevesebb sikerrel. Az üzem előtti területen vészesen kevés a konténer. Hűha, mi lesz itt, ha elfogy a paprika! Mit fognak hő­kezelni? Szamócát, meggyet már biztosan nem, azoknak lejárt az ideje. Az uborkának, patisszonnak is vége lassan. Nem marad más hátra, mint paradicsompaprikát, szeptem­berben pedig szilvát tenni az üvegbe. A szilva és alma fel­dolgozása úgyis eltart október végéig. Télen meg megtöltik a nagy, hasas üvegeket — mondjuk — céklával. © Hogy mi a jövő befőttje, savanyúsága? Nem úgy megy ez itt, mint a gépiparban, ahol előre be lehet kalkulálni a robottechnikát. A lronzerv- gyártók az éppen jelentkező fogyasztói igényt elégítik ki. Ha a fogyasztó csíkokban akarja enni a céklát, ám le­gyen, a gyártók teljesítik az óhajokat. De az nem a kon­zervgyáriak dolga, a piacot nem ők térképezik fel. Van arra szakosodott külkereske­delmi vállalat. Tegyük fel, hogy a külföldi megkívánja a szá­rított élelmiszert és egy nap azt mondja: úgy ennék már egy kis ceglédi szárított hagy­mát. Nincs gond, mert a Hun- garofruct-nál vagy a General - impex-nél előkerül a minta és már lehet is megkötni az üzletet. Az efféle üzletek úgy kerülnek a beszámolókba: a tőkés piac meghódítása. Feltéve persze, ha működik a szárító. Most' néma csönd honol az egész fronton. Nem is alkalmaznak külön embe­reket a szárítórészlegben, ha befejeződik az almapaprika töltése, onnan csoportosíthat­ják át a munkaerőt. Apropó, munkaerőt. Apropó, az itt dolgozó háromszáz munkás mellé — akik java része asz- szony — nyáron diákokat is felvesznek. 0 Eljutottunk a számokig. Nézzünk belőlük néhányat. így szoktuk ezt csinálni ü2emi ri­portokban. A háromezer mel­lé tonnát, a négyezer mellé forintot, a három mellé mű­szakot vésünk. Az első félévi termelés, a második a fizetés mennyisége. Az utolsó szám­ból ,vonjunk ki egyet, meg­kapjuk a kettőt. Hát ez az, akkor két (hat, tíz) óra van. Mehetünk is haza. R. L. A hozamok növeléséért Korszerű öntözőrendszer Az elmúlt években csök­kent az öntözött földek terü­lete, miközben a nemzetközi statisztikák szerint a terme­lők mind nagyobb mérték­ben alkalmazzák a hozamok fokozására a mesterséges víz­utánpótlást. Hazánkban ta­valy kezdődött meg az öntö­zés fejlesztésének új prog­ramja, amelybe az osztrák Bauer céget vontál? be. A nagy nemzetközi gyakorlattal rendelkező vállalat öntözöie- lepeket létesít az országban, ezek nemcsak a helyi víz- utánpótlást oldják meg, ha­nem lehetővé teszik más üze­mek számára is a modern eljárás tanulmányozását. Az Agrober két évvel ez­előtt több megye területén 38 gazdaságban készítette elő a Bauer-féle öntözési program adaptációs terveit, és az el­múlt évben — az összesítések szerint — már 240 korszerű öntözőberendezés működött az országban. A gépeket az Agrotek hozza forgalomba, a szerviz- és alkatrészellátást a KITE termelési rendszer vál­lalta. A tapasztalatok szerint a berendezések kitűnően be­váltak, műszaki hiba nélkül dolgoztak, fgy az idén na­gyobb ütemben folytatják az öntözőberendezések telepíté­sét. 1936-ban további 60 gazdaság mintegy 12 ezer hektáron rendezkedik be a mesterséges! vízutáripótlásra, és így 25 ezer hektárra egé­szül ki a modern gépekkel öntözött terület. Azok a magyar és osztrák vállalatok, amelyek érdekel­tek az itthoni öntözésfejlesz­tési program megvalósításá­ban, tevékenységük össze­hangolására ivonzorciumút hoztak létre. A szerződésben 15 magyar vállalat, illetve intézmény — közöttük nyolc a gyártásban, öt pedig a fel- használásban van érdekelve — állapodott meg abban, hogy kölcsönös' érdekeltséggel igyekeznek gyorsítani az öntözött terület mielőbbi bő­vítését. Az Agrober már újabb ön­tözőtelepek tervezésén dolgo­zik és szaktanácsadásra is vállalkozik, amit díjtalanul végez, hogy ez ne jelentsen többletkiadást a gyakran anyagi nehézségekkel küszkö­dő üzemeknek. B. Tóth Ferencről is megemlékezik Két évszázad története A Békés Megyei Népújság június 21-én érdekes írást közölt Koczogh Ákos tollá­ból A hajdani város címmel. A cikk írója Nagykörös leg­utóbbi két évszázadának tör­Öt közül négy a dobogón A legmagasabb osztályban Mint ismeretes, az 1985— 88. évi NB Il-es férti kosár­labda-bajnokságban a Nagy­kőrösi Konzervgyár Kinizsi SE gárdája hatvan együttes közül a második helyen vég- zelt. s ezzel kivívta magárral; a legmagasabb osztályban való szereplés jogát. Ennek anyagi kihatása is van. A konzervgyár, majd a város po­litikai és társadalmi vezetése is vállalta az NB I-es szerep­lés feltételeinek biztosítását. Néhány játékossal erősítenek és tárgyalnak neves kosárlab­daedző városunkba hozatalá­ról is. A női kosarasok is feljebb, az NB II-be jutottak. Négy kecskeméti középiskolás fia­tal (akik már a KSC-ben is játszottak) ideigazolásával erő­sítenek a kinizsisek. KISPÁLYÁS LABDARÚGÁS A városkörzeti kispályás labdarúgó-bajnokság állása a tavaszi idény után a követke­ző: roskörzeíi döntőjét. A színhely a tormási MHSZ-lőtér lesz. ★ Kerékpározás. A Toldi Mik­lós Élelmiszeribari Szakközép- iskola kerékpáros diákköre túrájának ez a 20. napja. s. z. 1. Mészáros Tsz 9 8 _ 1 46-10 16 2. FC Fortuna 9 7 1 1 42-13 15 '3. Pedagógusok 9 7 — 2 46-21 14 4. Tormási Ép. Kisszöv. 9 5 3 l 24-12 13 5. Törtei! Tsz 9 3 1 5 15-21 7 l). Konzervgy. 9 3 1 5 24-32 7 7. Nyársapát 9 3 1 5 20-44 7 8. Amatör MTE 9 1 1 7 12-23 (j s. Gimnázium 9 1 1 7 14-73 3 10. DÉHIASZ 9 — 2 7 17-41 2 A küzdelemsorozat szep­temberben folytatódik. CSELGÁNCSS1KER A Bács-Kiskun megyei Akasztó községben az első félévet záró körzeti cselgáncs- rangsorversenyt rendeztek Két kategóriában versenyzett 130 sportoló. 11 egyesület kép­viseletében. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE kép­viselői ió! szerepeltek: ötőjük közül négyen értek e! dobogós helyezést! Eredményeik: Felnőtt III. osztályban. A 65 kilogrammosok súlycsoport­jában (3 induló közül): 2 Papp Zoltán, és a harmadik he!v is körösieknek jutott. 75 kg-ban (5-en voltak): 1. Tóth Mihály Úttörő III. korcsoportban- 26 kg-ban (15 fő közül): 1 Kecskeméti István. Cselgáncsozóink legközelebb szeptember 26-án versenyez­nek. a III. korcsoportos úttö­rő korosztály országos bajnok­ságán. KÖRZETI HKL A Magyar Honvédelmi Sző* vétség — a város középiskolás fiataljaira is gondolva — szeptember hetedikére tervezi megrendezni a HKL (Honvé­delmi Kupa-lövészverseny) vá­Hungaroiing Ügy látszik, a rendezők elő­zetes elképzelése, miszerint az országos roham nyomán égen-íöldön sem lesz jegy a Hungaroringre, nem vált be. Legújabb értesülésünk sze­rint például az Arany János Művelődési Központban is árulnak belépőket. Az augusz­tus 8—9-i edzésre 900. a 10-i versenynapra 600 forintos ti- kettski?el lehet bejutni. A je­gyeket az emeleti 25-ös szá­mú szobában lehet megvásá­rolni. ténetét foglalja össze dió­héjban napjainkig. Megemlé­kezik többek között B. Tóth Ferencről (köztéri szobra van Nagykőrösön), aki ,,Krajcáro­kért vásárolt a század elején szélfútta homokot Nagykörös határában, s leterítette szal­mával, elültette a szőlővesz- szőket, s teremtett olyan sző- lőkultúrát Nyársapát környé­kén, Cegléd és Nagykörös kö­zött, aminek csodájára jár­tak ... messze vidékekről”. A cikk további részében rész­letesen beszámol az utóbbi években tett elhamarkodott intézkedésekről, többek között a városi kórház részleges megszüntetéséről, aminek egyáltalán nem örül a nagy­kőrösi ember, mert „...nem viszi örömmel ■ saját szülő­otthona helyett Ceglédre, vagy a még messzebbi Kerepestar- csára fiatal anyáit, nem szí­vesen mond le járási bíróinak Ítélkező jogáról, tanítók bal­lagásának kedves ritusáról.. Alkotótábor A Nagy István Csoport — a tanács művelődési osztályá­val. valamint a Petőfi-iskolá- val közösen — alkotótábort szervezett városunkban. Az ünnepélyes megnyitót augusz­tus 1-jén, délután 4 ói’akor tartják a Ceglédi úti diák­otthonban. Természetjáróink tiíráztak Száz kilométer bakancsban A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE természetjárói jú­liusban többnapos kirándu­lásra indultak. Terveik kö­zött volt. hogy a bükki or­szágos kék túra útvonalat, il­letve Síroktól Szarvaskőig a mátrai útszakaszt gyalogszer- rei teszik meg. Á kellemes /kirándulóidő kedvezett a tú­rázóknak. A tucatnyi túrázó — köztük két gyermek — igen lelkesen rótták a kilo­métereket. Az ötnapos kirán­duláson több mint száz kilo­métert tettek meg. Gyönyörű útvonalon halad­tak. Volt sok szép látnivaló­juk. Síroknál a vár nyújtott csodálatos látványt. Szarvas­kőnél a körösi csoportot na­gyon kedvesen fogadták a sporttáborban, ahol megszáll­tak. Bélapátfalván a ciszter­cita templomot tekintették meg. Bánkúira festői környe­zetben jutottal? el. IstáHós- kőről. a Bükk legmagasabb pontjáról nagyon szép kilátás tárult a túrázói? elé. A táj szépségét csodálva azonban nem kerülte el tu­ristáink figyelmét. hogy a nagy forgalmú bánkúti turis- taház is felújításra szorulna A Mályinka s a putnoki út­szakasz következett. Megte­kintették még a Dédestapol- csányban lévő lázbárci víztá­rolót is. Upponyban volt a csoport nagy pihenője. De a' hosszú túra sem fárasztotta ki őket, hiszen még játszani is volt kedvük. Mályinkán érezték igazán jól magukat, a kis fa­lucskában favázas csűröket is láttak. A túra utolsó útvona­lára: Putnokra érkeztek meg. Itt a kastély a nevezetesség, az idősek szociális . otthona van benne. Gyönyörű tájakon haladva, kellemes élményekkel gaz­dagodva jöttek háza a jól szervezett kirándulásról. II. Cl. L. hbÍMqii A nagyteremben; Gyermek- rablás a Palánk utcában. Szí­nes magyar ifjúsági filmy íg- játék. Előadás 6 és 8 órakor. A studióteremben: A tűz háború­ja, Színes kanadai kalandfilm. (Csak 13 éven felülieknek!) Fél 6-kor. Törteti Dózsa Mgtsz háztáji ága- zaía megkezdte Nagykőrösön a háztáu termelőkkel hízóáUatok szerződéskötését. Szerződéskötés esetén kedvező feltételeket biz­tosítunk. Részletes f e 1 v i 1 á g os í t á s-t adunk aug, 1-jétöl mindennap 14— 17 óráig. Petrák Ferenc ügyint.. Nagykőrös. Petőfi u. 23. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Lehetőség a hatékony védekezésre Pánik helyett tudatos cselekvés télén lakosság megsemmisíté­se céljából használták fel. Ennek tudható be. hogy Vietnamban a veszteség hozzá­vetőlegesen 3 millió halottra és 4 millió sebesültre tehető. E számok sokkal nagyobbak is lehettek volna — arányai­ban a háború kezdetén na­gyobbak is voltak —, ha idő­közben nem folyt volna terv­szerű, szervezett felkészítés, kiképzés a lakosság körében. Az eddigiekből kitűnik, hogy a különböző nagy hatású ha­gyományos és tömegpusztító fegyverek elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a lakosság ismeri a rend­kívüli helyzetben a feladatait a magatartási szabályokat és a veszélyes körülmények között sem esik pánikba, hanem íe- gyetmezetten. tervszerűen ké­szül fel a védekezésre. Éppen ezért nálunk a pol­gári védelemben, mint a szo­cialista honvédelem rendszeré­nek fontos részében, békében is szervezett felkészítés, ki­képzés folyik. , Akiben az itt leírtak fel­keltették az érdeklődést a té­ma iránt, bővebb és részlete­sebb tájékoztatást is kaphat, ha figyelemmel kíséri a tömeg­kommunikációs eszközök, köz­tük a Pest Megyei Hírlap ide­vonatkozó cikkeit, illetve mindezekkel megismerkedhet a szervezett felkészítésen, a könyvtárakban meglévő is­meretterjesztő és szakirodal­makból. valamint a Polgári Védelem című folyóiratból. Baláti József százados vezett és jól kiépített polgári védelem esetén hogyan alakul a háborús veszteségek aránya. A számítások alapján kimu­tatták, hogy a kellően fel­készített és időben riasztott lakosságnak a vesztesége ke­vesebb, mint hatoda a fel­készítetten és nem riasztott lakosság veszteségének. Döntő momentum tehát a riasztás, illetve az emberek riasztás utáni magatartása. A számok jól érzékeltetik, hogy megfelelő polgári védel­mi felkészülés esetén a lakos­ság életben és sértetlenül ma­radásának esélye mennyivel megnövekedhet. Ezek az ará­nyok egyben a polgári véde­lem jelentőségét is aláhúzzák. Nemcsak a rakéta- és atom­fegyverek alkalmazása jelen­tene nagy veszélyt a lakosság számára, hanem egy hagyo­mányos bombázás is. Példa­képpen megemlíthető, hogy az indokínai háborúban az ame­rikai légierő összesen 7 millió tonna robbanóanyagot dobott le. E szám nagyságát jól szemlélteti az, hogy a máso­dik világháború idején az ösz- szes hadszíntérre 2 millió ton­na bomba hullt. Az előbb említetteken kí­vül az amerikai légierő az indokínai háborúban csaknem 408 ezer tonna napalmbombát használt fel a koreai háború­ban alkalmazott 32 ezer tqnná- val szemben, Ugyanakkor az is bizonyított, hogy ezt az in­dokolatlan mennyiségű pusz­títóeszközt elsősorban a véd­Napjainkban gyakran fog­lalkoztatnak bennünket a há­ború és béke, a leszerelés, a haderőcsökkentés, az űrfegy­verkezés, az űrhadviselés és hasonló fogalmak. Néha az az érzésem támad, hogy az embe­rek egy kicsit elfásultak és szinte megtanultak együtt élni a halálos veszély gondolatával. Sokaktól hallottam olyan véleményt is, hogy minek jár­jak polgári védelmi felkészí­tésre vagy előadásra, ma már úgysem lehet, vagy legalább­is nem tudunk hatékonyan védekezni a modern fegyverek hatásai ellen. Véleményem szerint ez hely­telen és nem követendő gon­dolkodásmód. Hiszen avatott katonai szakértők kiemelték és leírták, hogy egy esetleges korszerű háborúban a front és a hátország' közötti hatá­rok elmosódnak és a hát­országnak is hadászati je­lentősége van. Látni kell te­hát a veszély nagyságát, de a védelem lehetőségét is. Szerintem fokozott szükség van a tudatos és alapos fel­készülésre, félretéve a pesszi­mista „minden mindegy” gon­dolkodásmódot. Célunk kell legyen az, hogy minden állam­polgár ismerje: rendkívüli helyzetben hol a helye és mi a teendője. A konkrét feladat­tal megbízott és felkészített emberek — a kötelességtudat­ból eredően — könnyebben le­győzik a félelmet. Szakemberek számvetéseket végeztek arról, hogy jól szer-

Next

/
Thumbnails
Contents