Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, V 18. SZÁM 1S86. JÜLIUS 30., SZERDA Jobb körülmények, megalapozott termelés A keszeg! tízem egy napja Az erdő koszorúzta falutól alig pár száz méterre magas mészkőfalak emelkednek. — Gyönyörű a vidék, mindig ilyen szép volt, tíz éve is, ötven éve is — mondja Sza- dóczky László, a bányaművelési csoport vezetője. Valóban a Cserhát hegység kezdeti vonulatai között meghúzódó Nógrád megyei kisközség. Keszeg csodálatos környezetben épült. A település Váctól huszonkét kilométerre fekszik. Kőbányája adja a DCM mészüzemének igen fontos alapanyagát. — Korábban is voltak hagyományai a területen a kőbányászatnak — kapcsolódik a beszélgetésbe Cyurcs György megbízott üzemvezető. — A hegyek kpzül kerültek ki á környező házak alapanyagai, többen mészégetésre is vállalkoztak és a különböző kövekből festéket is őröltek Nézsán. Örökölték —• Nem új tehát az itt élőknek a kőbányászat, ennek ellenére mégis nehezén tudják megszokni a keszegiek.-r Ez így nem egészen pontos — igazít ki a bányaművelési csoport vezetője. — Inkább azokról van szó, akik a közeli szélső soron laknak..Hiszen valóban néni megnyugtató, hogy lakásuktól pár száz méterre naponta robbantanak. Véleményem szerint azért nem egészen megalapozott a panaszuk, mert olyan kis töltetekkel történik szaknyelven szólva a kő jövesztése, hogy nem veszélyezteti az itt lakók nyugalmát. Pintér Sándor, a DCM igazgatója . is megerősít ebben, amikor mondom, hogy panaszkodnak a keszegiek. — Ezt az állapotot örököltük — mondja az igazgató. — Évekkel ezelőtt az Északkő Pestvidéki Kőbánya létesítette a bányát. Mi üzem közben vettük át. 1972-ben egy ÉVM- döntés alapján a mészüze- münk kőellátását Keszegről kellett biztosítani. — Ennek érdekében az akkori üzemeltetővel hosszú távú szerződést kötöttünk. Ám az erőfeszítések ellenére a korábban tízezer tonna követ adó bánya nem mindig tudta a folyamatos üzemhez Vácra juttatni a kellő mennyiséget. Emiatt többször volt kisebb konfliktusunk is. Az alacsony műszaki színvonal miatt sohasem sikerült teljesen ' kielégíteni a gyár igényét. A kudarpok elemzésénél csupán ez jöhetett szóba, mert a Volán salgótarjáni vállalata az igényeknek megfelelően vállalta a szállítást. A folyamatos termelés számos feltételének hiányával küszködött az Északkő. A meglevő gondok csak tetőződtek azzal, hogy az észak-magyarországi kőbányák központja Tárcái lett, mely a községtől több száz kilométerre van. A nagy tá-' volság akadályozta a rugalmas vezetést, a gyors intézkedések kibontakozását. Az elavult gépekkel dolgozó üzemnek nem volt lehetősége modern, nagy teljesítményű berendezések vásárlására, amely biztosította volna a nagyobb termelést. Ezt követően akadozott a DCM mésztermelése. A bajból csak az -húzta ki a kombinátot, hogy nagy erőfeszítések révén más kőbányákból pótolta a hiányzó alapanyagot. Az évek óta napirenden lévő bizonytalanságot meg kellett szüntetni. Egy újabb ÉVM-döntés alapján a bánya 1981. január elsejével a DCM- hez került. Hogy helyes volt a döntés, azt bizonyítja az is, hogy az eltelt évek alatt a korábban' annyi gondot okozó állapotok megszűntek, s ez megmutatkozott az eredményben is. A mésziizem 1931-ben, fennállása óta először érte el a tervezett termelési szintet. — Az irányításban mik 'voltak az első lépések? — Először iis a géppark felújításához fogtunk, hozzá — mondja Pintér Sándor. — Biztosítottuk a munkához a szükséges tárgyi feltételeket. Autopiata fúróberendezéseket, nagy teljesítményű Belaz- dömpereket vásároltunk. Vác- ról korszerű markolókat* rakodógépeket vittünk ki Keszegre. Üj törőkét, adagoló berendezéseket építettünk. A korábbi technológiát teljes egészében átépítettük. — A lehetőségekhez viszonyítva maximálisan biztosítottuk az alkatrészellátást. Ugyanis ennek hiányossága miatt korábban rengeteg időt töltöttek kényszerpihenőn az emberek. Űj szerelőcsarnokot építettünk, felújítottuk a szociális létesítményeket. A munkálatokra összesen csaknem 50 millió forintot költöttünk. Két műszak — A géppark felújításával egy időben több szervezési intézkedést is tettünk. így például a bányaüzem és a gépészeti üzem vezetője Vácró! került ki. Hamarosan elértük azt, amire a keszegiek gondolni sem mertek: a három műszakot kettőre csökkentettük. — A munkások körében milyen nyomot hagyott a gazdacsere? — Az átváltás korántsem volt zökkenőmentes. Eleinte nagyon sok gondot okozott a bizalmatlanság, voltak, akik itt akarták hagyni az üzemet. Igyekeztünk a munkabéreken javítani, azt a váciakéhoz igazítani. Nem csoda, ha Az átalakítóit törősor egy része. (Dudás Zoltán felvételei) Az új gépműhelyben jó körülmények között javíthatják a hatalmas masinákat a szerelők. ez az újnak tűnő intézkedés bizakodóvá tette az ott dolgozókat, s ma már másként látják a jövőt is. A csaknem nyolcvan dolgozó . átlagbére havonta megközelíti a hatezer forintot. Fejlesztés — Üj gazdaként, arra is. jut; időnk, hogy a kis község' fejlesztését elősegítsük. Gépeink, dolgozóink igen sok társadalmi munkát végeznek a köz- igazgatási területen. Surányi János Két napig a művelődési központban ismét diákbutik Senkinek sem kell bizonygatnia — sem szülőnek, sem diáknak —, milyen anyagi előnyt kínál a diákbutfíc. A tetszetősét, a praktikusat kínálja. mégpedig olcsón. Sikerét már bizonyította léte. S most újra jelentkezik, mégpedig szezonális jellegű, nyári cikkekkel, augusztus 4-én és ötödikén a! Madách Imre Művelődési Központban délután háromtól hatig. Szeptembertől azonban már ismét folyamatosan várja diák vevőit a diákbutik. ELŐSZÖR CSAK az iskolák háza tájáról érkezett a panasz, hogy a gyerekeink közt terjed a tiszteletlen magatartás, keveset adnak szüleik és nevelőik szavára, rohamosan csökken a .íelnőttek tekintélye körükben. Pedagógusok tették szóvá, hogy az idősebb nemzedék és a fiatalok kapcsolatában a hagyományos értékrend megingott. A jelenség ma már mindennapos. Ki-ki a saját bőrén észlelheti, hogy az életkor, a társadalmi státus önmagában nem ébreszt tiszteletet az ifjúságban, azt a felnőtteknek maguknak kgll megszerezniük, ha igényt tartanak rá. Nem sajátosan magyar jelenségről van szó, hiszen ez az együttélési zavar megfigyelhető bármelyik gazdaságilag fejlett országban. A társadalmi kapcsolatok százados normáinak meglazulásá nem d fiatalok váratlan ..lázadásának” a következménye. A változás meglehetősen sokrétű társadalmi okainak egyike: a nevelés általános válsága a huszadik században. Pedig soha annyi elméleti szakember nem foglalkozott az ifjúság nevelésével, mint korunkban, s lám, a fiatalság neveltségé- nek szintje — sokak szerint — sohasem süllyedt olyan alacsonyra, mint ma. A pedagógiai könyvtárakban hosszú polcokat töltenek meg azok a kötetek, amelyek az oktatás és nevelés világválságának elemzésével foglalkoznak. Mi a magyarázatok közül ezúttal csupán egyetlen tényező szerepére mutatunk rá, azéra. amelyet a pedagógiai és a pszichológiai szakirodalomban a nevelési inga kifejezéssel jelölnek. Mit értenek a szakemberek a nevelési, ingán? Egy metaforát, amely szerint a nevelés ősidők óta olyan, mint'az inga, amely folyton lengésben van a két távoli véglet, esetünkben a túlzott szigor és a nagyfokú engedékenység között. Persze nem az inga állandó lengésével van a baj, hanem a szélsőségekkel, ami a nevelésben kiyáltképpen nem vezet jóra. Köztudomású, hogy a kelleténél keményebb szigor élőbb-utóbb óhatatlanul lazaságba csap át, ami aztán esetenként pedagógiai zűrzavart okoz. A megfigyelés egyébként fordítva is igaz: a nemtörődömség, a túlzó engedékenység következményei ..az erős kéz" pedagógiáját tolják előtérbe. Széles körben fölkapott nézet, hogy a tanárok, illetve a felnőttek tekintélyének csökkentésével lehet fejleszteni a leghatásosabban a gyerekek Önállóságát. Ez a tévhit a negyvenes évek angolszász pszichológiájából indult ki. s nálunk az utóbbi másfél évtizedben kapott lábra bizonyos rétegek, családok gyakorlatában. Következményei ismeretesek: azok a félrenevelt fiatalok. akik — enyhééi szólva — társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszködnek. De félreértés ne essék: a gyermeki önállóság növelése, Fény az aluljáróba Nem talált süket fülekre Hajnalban, valamivel négy óra előtt bizony sötét van még. Különösen a vác-alsói aluljáróban botorkálnak a munkába síelők, a vonathoz igyekvők, az ingázók. S nemcsak botorkálnak, hanem bosszankodnak is már két hete — ahogy a panaszok sora jelezte. A közvilágítás, mint olyan megszűnt az 1 aluljáróban. De ha minden jól megy, már ma. azaz július 30-án reggel fényárban úszik rriajd az aluljáró. Különösebben nem kellett nyomozni, hamar kiderült: a közvilágítás gazdája a MÁV. Itt is, s éppúgy, mint a Budapestről Szobig vezető vonalon, Vácrátóton, Vácon, Galgamácsán. S hogy minden rendben menjen, az a MÁV váci főnökségén múlik, azaz az ehhez tartozó villamos fenntartási szakaszon. Ahogy a MÁV váci állomásfőnöke, Nagy Lajos elmondottá, kéthetente köteles a villamos fenntartási szakasz ellenőrizni a közvilágítást szolgáló lámpatestek, égők ála csélekvőkészség és a kreativitás kiterjesztése nagyszerű nevelési cél a szocialista pedagógiában is, de ezeknek a törekvéseknek összhangban kell állniuk az ifjak valódi érdekével. a szocializációval. Régi neveléstörténeti igazság, hogy igazi önállóságra csak tekintéllyel rendelkező tanítók és felnőttek tudják nevelni gyerekeinket. De mi ad tekintélyt a felnőtteknek modern korunkban a gyerekek előtt? Tisztel valamiféle tekintélyt a mai ifjúság? Lehet érdemi választ adni ezekre á kérdésekre, vagy csupán verítékszagú magyarázatokat? LEHET, NEM IS KELL rnesz- szire nyúlni értük, csak a jó családok nevelési szokásaiból és a pedagógia klasszikus hagyományaiból kell merítenünk, szem előtt tartva, hogy tekintélyt nem lehet beszerezni. megvásárolni vágy kapni; az életkor, a beosztás, a cím önmagában nem rang kritikus fiataljaink előtt. Hanem a felnőttek jó példája, az emberi minőség, az igen. például a derekasan végzett munka, a szaktudás, a becsületesség, a következetesség. Aztán a szó és a tett, a külszín és a belső tartalom egysége. A pedagógusok a megmondhatói, az ifjúság fenntartás nélkül igennel szava? ezekre az értékekre, és amikor elmarasztal bennünket, ezeknek a hiányát kifogásolja magatartásunkban. Manapság hamar megköveznék azt, aki a presztízst a nevelési szigorral merné összekapcsolni, holott a szigornak is helye van az emberformálás eszköztárában, nem is kicsi. Persze csak az okos, a szere- tetet is magába foglaló szigornak. Nemrégiben egy érettségi találkozón jegyeztem föl a következő vélekedést. Egy orvos fogalmazta meg. miközben a többiek egyetértőén bólogattak hozzá: „Nem ám az a jó tanár, aki mindenáron tanítványai kedvében akar járni, aki a népszerűséget, hajhássza, hanem az, aki úgy becsüli őket, hogy következetesen kemény munkát és fegyelmet kövelcl tőlük. Aki a tanításban semmilyen körülmények közölt sem ismer megalkuvást^ Íme, egy előítélet lepleződik le ily módon, mely szerint a szigorú tanár, a szigorú felnő,« embertelen és igazságtalan. A szigorú embernek ugyanis az a legjellemzőbb vonása, hogy követel. Önmagától is, gyerekétől is, tanítványától is. Rendet és munkát. A SZEMÉLYISÉG értékeivel megszerzett tekintély végigkíséri az embert egész élet- útján, az olcsón szerzett népszerűség viszont gyorsan elillan. Sokan mégis megelégednek az utóbbival. Akik a gyerek pillanatnyi óhajának engednek. szem elől tévesztik, hogy annak egyetlen igazi érdeke van a serdülés időszakában : a dolgos életre való felkészülés. Túlzó engedékenységükkel nagy kárt okoznak a gyereknek, ráadásul kicsinybe tekintélyüket is eljátsszak előtte. P. K. I. Iqipotát. Elhárítani a hibát, kicserélni a garázdák által kicsúzli zott. széttört armatúrákat, égőket. S nemcsak bosszankodott a hiba miatt — melyről a villamos fenntartási szakasz tőle értesült —, hanem intézkedett is. S tegnap már arról értesítette lapunkat, a munkával elkészültek, a hibát kijavították, ma reggel senkinek sem kell majd az aluljáróban botorkálnia, netán egy .rossz lépés nyomán lábtörés lehetőségét mérlegelni. No meg a közbiztonság szempontjából is döntőnek tartotta á hiba elhárítását. Csák az elismerés hangján szólhatunk munkájukról, a gyors intézkedésről, arról, hogy náluk a panasz nem talál süket fülekre. S nem azt keresik, ki, kik, milyen indíttatásból telefonáltak, hanem -g hangsúlyt arra helyezik: a hibát gyorsan, pontosan elhárítsák. Köszönet érte! V. E. Salamonná nyaklánca A mikor — úgy két esztendeje — megkaptuk új autónkat, a család ünnepélyes fogadalomtételre kötelezett. Mohón hallgatták szavaimat, amelyekkel ki-' jelentettem, hogy a leggondosabb ápolás . kismiska lesz ahhoz kénest, amiben majd részesítem új barátunkat. Kétségtelenül volt valami hasznos ebben a sokak szerint talán túlságosan is régimódi szertartásban: azóta is lehet rá hivatkozni, mondván, te vállaltad! Vakmerő tettemre, az első autómosásra két hét múlva került sor. A meteorológiai intézet szerint napos, derült idő volt- várható, s valóban, az ég, igazolta mindezt: sehol egy í'elhőfoszlány, mindenütt egyenletes kékség, ragyogás. Felajzva kevertem a sampont, merítettem a habzó meleg vízbe a kinyomkodott szivacsot, s a puha vileda csak úgy itta az öblítővíz cseppecskéit. Csillogott, ragyogott az a Skoda, mint Salamonná nyaklánca — ha ugyan így szokták mondani. Büszkén álltam munkám eredménye előtt. Néhány légy — a karosszéria tökéletes tükrözése miatt — násztáncot kívánt lejteni, de csak összevissza csúszkáltak a fénylő felületen. Egyszóval, tökéletes volt minden. A család meglehetősen elégedetten szemlélte az eredményt, s ez kitűnt szavaikból is: majdnem jó, mondták. Valaki a locsoló- csövet vette pártfogásába, s a kertet kezdte permetezni a finom ködszemcsékkel. Hiába, hónapok óta nem esett az eső. A jól végzett munka tudatával raktam össze a művelethez szükséges szerszámokat, amikor távolról — illetve nem is olyan távolról — nagyot dördült az ég. — Hangrobbanás! — állította azonnal a katonai szakértőként is mindig kitűnő nagyobbik fiam. — Á, csak defekt, feleselt vele a kisebbik. Igazukat eldöntendő, azonnal ölre mentek volna, ha ... ...ha néhány másodperc múlva nem érkezett volna meg az égi áldás. Nem tudni, miféle égi csatormáról volt szó, azt sem, hogy került a felhő az égre. Lényeg az, hogy a kocsi újra vizes lett, de már nem ura és gazdája, hanem -a természet kifürkészhetetlen akaVatából. Lógó orral vettem újra kpzbe a viledát. de be kell vallanom, az előzőnél jóval kisebb lendülettel facsartam ki belőle a vizet. Azóta a fenti műveletre meglehetősen sokszor került sor. Akár hiszik, akár nem, a végkifejlet mindig ugyanez volt, egy kivételével, amikor is ötcentis hó olvadt a járgányra. Ismerőseim valahogy megtudták Skodám rejtett képességét, hogy úgy vonzza a ' vizet, az esőt. mint méz a legyeket. Többen nagyobb összeggel próbáltak megkörnyékezni, áruljam el a titkot. Én azonban szilárd és hajthatatlan maradtam s nem árultam el azt — amit magam sem tudtam. Néhány barátom kísérletezni kezdett, ám ragyogóra sikált kocsijukkal még hetek múlva is találkozni lehetett. így újra jöttek a kocsimhoz* volt, aki még le is fényképezte. j S én egyszer csak engedtem a szinte véget nem érő unszolásnak, s az aszály hatodik hetében autómosásra nyitottam meg a vízcsapot. Ömlött, a víz, habzott a kocsi, siklott a törlőkendő. Aggodalmasan kémleltem az eget, jó jelnek véve, hogy sehol egy felhő. Meglehetősen elégedetten foglaltam helyet munkám végeztével, várva az ismerős esőcseppkoppanásökra. Vártam öt percét. Aztán egy félórát. Mintha folt lenne a hűtő környékén — vetettem oda a családnak, s polírozni kezdtem a tökéletes ragyogású festést. Se morgás, se eső, csak egy veréb körözött óvatosan á jobb sorsra érdemes autó fölött. S mint ahogy bizonyára kitalálták, 'ez alkalommal nem esett az eső. Csak a veréb. Vjjit is mond Murphy? I’* Semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik... BaHai Ottó ISSN 0133—2759 {Váci Hírlap) V , \ A szigornak is helye van az emberformálásban Mi ad tekintélyt a felnőttnek? \ / '
