Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM 1886. JÚLIUS 30.. SZERDA Olesébb, mint az olaj Hasznos, ha lobog a szalmaláng A nyári napokban, legfeljebb a hűvös záporok elől a szobába menekülve gondolunk a fűtésre, s általában az energiatakarékosságra. Ez egy valódi háztartásban még érthető, de nagyobb gazdasági egységben már megengedhetetlen. A gombai Fáy András Tsz-ben, mint energetikusuk alábbi írása is bizonyítja, állandóan terítéken van ez a téma. Talán éppen ezért akadnak másutt is hasznosítható tapasztalataik. Bálák a kazánba Termelőszövetkezetünkben az energiagazdálkodás területén folytatjuk az eddig jól bevált formák továbbfejlesztését és következetes végrehajtását. Energiaköltségünk az előző, V az 1984. évhez képest 1985- ben 6,4 százalék emelkedést mutat. A költségek növekedését a villamos energia árának közel 20 százalékos emelése okozta. Természetes mértékegységben számítva energiafelhasználásunk 4 százalékos csökkenést mulat.. Az energiafelügyelet engedélye alapján tovább folytatjuk az éjszakai áraimmal üzemelő hőtárolós fűtés bevezetését, amely bizonyítottan 60 százalékos energiaköltség-megtakarítást mutat. A beszerelésre kerülő hőtárolós kályhák költsége még 1986-ban megtérül. Termelőszövetkezetünk tüzelőolaj-felhasználási engedélye 1986-ig szól. Engedélyezéskor az energiagazdálkodási hatóság előírta, hogy intézkedéseket kell tenni a tüzelőolaj kiváltására. Lehetőségeinket megvizsgálva — mivel a szövetkezetünk nagy területen termel búzát —, a kisbálás szalmatüzelés megvalósítása mellett döntöttünk. Döntésünket indokolta, hogy a nagy mennyiségű szalma felhasználása, illetve értékesítése nem megoldott, így jelentős része tönkremegy, kárba vész. A szalrnatüzelést 1984-ben kezdtük, majd 1985-ben bővítettük. A második esztendőben nehézségeket okozott, hogy a berendezések késve érkeztek, valamint a berendezések nem megfelelő minősége. A késés miatt a telepítés elhúzódott, és átmeneti fűtési problémákat okozott. Üzemelési és telepítési problémákat is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a szalmatüzelésnek van létjogosultsága termelőszövetkezetünkben, mivel az 1 ezer 200 hektár búza vetésterületen olyan nagy mennyiségben keletkezik szalma, hogy annak 40 százaléka elég lenne az összes tüzelőolaj kiváltására. Egy kilogramm tüzelőolaj helyett, amely jelenleg ti forintba kerül, 4 kilogramm szalma szükséges, 2,40 forint költséggel. Figyelembe vév,e a szalmatüzelés többi munkaigényét is, megállapíthatjuk, hogy a szalmatüzelés jele költséggel üzemel, mint az olajtüzelés. Az eredményt javítja az a tényező is, hogy az eddig veszendőbe menő szalma a tüzelésen keresztül értékesítésre kerül. Jövőben az energiahelyzet jelentős javulása és az energiaköltségek csökkenése nem várható, a szalmatüzelés kezdeti nehézségeit leküzdve el kell érnünk 1986- ban a tüzelőolaj-fogyasztás 50 tonnával, azaz 550 ezer forinttal való csökkentését. Fogyasztásmérők A téli időszakban komoly nehézségeink voltak a szalmatüzelés területén. A Prometheus által gyártott berendezések sajnos nem feleltek meg üzemelési körülményeinknek. sűrűn eldugultak a szal- matüzeiéskor keletkező különböző kátrány származékoktól. Tmk-részlegünkroen - komoly munkát okozott az elpiszkolódott, eldugult berendezések tisztítása, javítása. A Prometheussa] megegyeztünk, hogy a nyár folyamán a berendezéseken a szükséges átalakításokat elvégzik és a téli üzemelési tapasztalatok alapján felmerült problémákat megoldják. ígéretet tettek arra, hogy a következő téli szezont már megfelelően üzemelő berendezésekkel tudjuk végigfűteni. Szalmatárolási gondokat is igyekszünk megoldani, a szalmakazlakat a felhasználás helyéhez közelebb telepítjük. Ai gépkocsik üzemanyag-elszámoltatását folyamatosan végezzük és a felmerülő túlfogyasztásokat és megtakarításokat a pénztáron keresztül rendezzük. Az erő- és munkagépek üzemanyag-felhasználását havonta elemezzük. Itt nagy problémát okoz az a tény, hogy az erő- és munkagépeknél nincs megoldva az üzemelés műszeres mérése. A Balatonboglári Állami Gazdaságiéi, átvett módszer alapján ez evben az erő-.és munkagépeket üzemanyagszámlálóval látjuk el. A villamosenergia-gazdálko- dás folyamatos tevékenység, ez évben az I-es telep meddő- energia-kompenzálására fázisjavító berendezést építünk be, amely már raktárunkban található. Célcsoportos beruházásként állami támogatás igénybevételével nagyobb teljesítményűre építettük át a bényei és a központi transzformátor-állomásokat. Fontos, szükséges Nagy forgalmat bonyolít le mindennap a Vetőmag Vállalat mo- nori mintaboltja a főtéren. Hamarosan újabb készletekkel töltik fel az üzletet, ahol Földi Géza boltvezető fogadja á vásárlókat, (Hancsovszki János felvétele) 1980-ban a nehezebb gazdálkodási körülmények között az energiagazdálkodási költségek csökkentésével is hozzá kívánunk járulni szövetkezetünk eredményességéhez. További feladatunk, hogy feltárjuk a veszteségforrásokat, javaslatot tegyünk meg-' szüntetésükre és meggyőzzük az embereket az energiatakarékosság fontosságáról és szükségességéről. Kiss Sándor energetikus Magtárban a gabona A hét végére a körzet valamennyi közös gazdaságában befejeződött a búza aratása — kaptuk a tájékoztatást a hétfő délig beérkezett adatok alapján Fazekas Ernőtől, a monpri városi jogú nagyközségi párt- bizottság gazdaságpolitikai munkatársától. A még pontosításra váró számok igazolják a korábbi előrejelzéseket: a kenyérgabona terméshozama területenként és fajtánként is szeszélyesen alakult, az átlag 16,5 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél. Azokon a területeken, ahol több csapadék hullott, illetve későbbi érésű búzákat vetettek, ott egészen kiváló eredj- menyek is születtek. A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet például 1 • ezer 605 hektárról 491 tonnás átlagot tudott betakarítani. Az állami gazdaság dánosi kerületében l ezer 734 hektárról 466 tonnás hozamot szállított a magtárakba. Akadtak- viszont sokkal gyengébben termő határrészek is. A sülysápi Tápióvölgye Termelőszövetkezetben 1 ezer 826 hektár csak 38.7 mázsás átlagot adott, a Rákosmezeje Termelőszövetkezet 1 ezer 20 hektáros táblája mindössze 35,7 mázsásat. A nagy eltéréseket elsősorban az egyenlőtlen csapadékeloszlás okozta. A körzet területén egy ék alakú sávban különösen kevés eső esett. A búzák közül az aszályos időjárást főleg a korai fajták sínylették meg, mert nem tudták megfelelően értékesíteni a tavaszi nedvességet. Akadtak fajták, mint például a Barany- ka, amely úgy tűnik, kimerült, mások, például az MV-k és a CK-k beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Végül is a körzetben a tervezett 51 mázsás átlagtermés helyett mindössze 42,3 mázsa búzát sikerült betakarítani egy hektárról. Ez összességében 4 ezer 330 tonna terméskiesést jelent. V. J. Levelesládánkból Séta és vásárlás közben Észrevételeim a piactérről, a Forrás Áruházról és környékéről. Ahogyan járok a Forrás Árúház környékén, meglepetésben bőven van részem. Ami a legszembetűnőbb: az áruház előtti elkerített részen napok óta ott a hulladék, fagylalttölcsér. kifli, papír, gyii- mölcsmaradék közel a kávézóhoz. Hiába van felszerelve szemétgyűjtő láda. Vásárlás közben is akad egy-ké,t bosszúság. Vásárolni akartam Chemotox légyirtót, de a doboz jó ha félig volt és 34 forint helyett — pici fehér cédula jelezte -— már 56 forint az'ára. Ugyanúgy meglepődtem, mikor Tafft hajiaktot vettem és a régebbi árhoz képest 10-15 forintnyi emelkedést észleltem. A ropi szintúgy, mint a légyirtó, csak félig vólt a csomagban. A piactéren piacnapokon egymást érik a lengyel 'árusok — a magánkereskedők bosszúságára. Pedig úgy tudom, hogy egy időből el voltak tiltva az árusítástól. A Patyolat sarkán 10 forintért forró főtt kukorica is kapható, ára vetekszik a budapesti színvonallal. Olasz Józsefné « Monor Kulturális program Ecseren szerdán 10 órától a művelődési házban nyitott ház program, 16 órakor a nyugdíjas-, 18 órától az ifjúsági klub összejövetele. Gyomron 16.30-rkor filmvetítés a művelődési házban: Elvis Presley, a Strand kertmoziban 21.15 perckor: A betörés nagymestere (színes szinkronizált francia film). Az úttörőházban nyitott ház 8-tól 17 óráig, asztalitenisz, minitenisz, tollaslabda, lábtenisz, 16.30-kor a számitógépes szakkör foglalkozása. 10-kor utcák, terek focitornája Pelé kerestetik címmel. Mouoron a filmszínházban 18-kor és 20 órakor: Az elveszett frigyláda fosztogatói (színes amerikai kalandfilm.) Pillanatkép Gólyamese A monori. Deák Ferenc utcai gólyacsalád a környék attrakciója. A. kihűlt kéményre rakott fészek felé tekergetett fejjel lesik a járókelők a madarak közszemlére bocsátott magánéletét. Előbb meghatottan figyeltük a költést, utóbb örömmel, hogy az idén három fiókával is gyarapodott a család, mostanában pedig maliciózusan, hogy hát igen, a három „gyerek” kiszorította a fészekből a két áldozatkész szülőt, akik két csupasz — szomszédos — kéményen kénytelenek szomorkásán álldogálni, s idő múltával még tán a gólyák szociális otthonába kényszerülnek... A minap váratlan esemény is történt. Az egyik kis gólya — tán mert korántsem tökéletes még a röpte, mégis nagyobb távolságot próbált legyőzni — a sarki betongerendákra zuhant. Eltört a lába, megsérült a csőre. Azonnal akadt valaki, aki elsősegélyben részesítette, de mert az emberi együttérzés és lelkiismeret ezt nem ítélte elegendőnek, másvalaki állatorvoshoz vitte, ahol szakszerű ellátásban részesült. Nekem erről jutott eszembe a másik történet, ami ugyanitt egy embergyerekkel esett meg: a vidáman játszó gyereksereg közé berontott egy felnőtt, kiragadta a többi közül az egyik ötévest és agyba-fö- be rugdosta, majd dolga végeztével nyugodtan távozott. rl'ettének kideríthető oka nem volt, sem a zokogó kicsi, sem a döbbent többiek nem tudták megmondani, miért történt, ami történt. El is iűnőd- tem rajta: hát nem jobb lenne, olykor, ha gólyának születünk? K. Zs. ISMERT RÉGI MONDÁS: a parasztembernek ^ bőre alatt is pénz van. Miből táplálkozik ez a vélekedés? Az egykori szegénységet rövid idő alatt viszonylagos jólét váltotta föl, s ennek külsődleges jegyei is tapasztalhatók. Új házak épülnek a falvakban, kicsin osódnak a régiek is, villany már szinte mindenütt van, és a fürdőszoba sem számít újdonságnak. Nem tagadható, ehhez valóban pénz kellett, amelynek nagy részét az egyre jövedelmezőbben gazdálkodó termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban kereshették még a falusi emberek. A bevezetőben említett mondás azonban mégis leegyszerűsített és hibás általánosítás. Az i egyébként " statisztikái adatokkal is igazolható. 1980- ban az iparban 4127 forint volt az egy főre jutó átlag- kereset, s a termelőszövetkezetekben 3737 forint, vagyis csaknem 10 százalékkal kevesebb. A különbség pedig azóta nőtt: 1984-ben 5615 forint volt az ipari, 4857 forint a termelőszövetkezeti átlagkereset, így az eltérés 13,5 százalékos. Ez önmagában is tekintélyes, ám ez viseli meg kevésbé a mezőgazdaságban dolgozókat, hiszen fáradságos munkával. de pótolhatják a különbséget. Állatokat hizlalnak a hátsó udvarokban, zöldséget. gyümölcsöt termelnek a háztájiban vagy a házi kertben. Mindez azonban tengernyi munkával jár, az állatokhoz hajnalban kell kelni, ünnepnapon is mellettük kell szorgoskodni, s a növények gondozása is leginkább a > hét végi pihenőnapokra esik. Pzt persze megszokták a parasztemberek, ezért emiatt keveset is méltatlankodnak. Sokkal inkább dohognak azért, hogy. eleve hátrányos, helyzetben vannak a városon élőkhöz képest. A legtöbb falutól ugyanis távol, van a Leegyszerűsített, hibás általánosítás likőr gprapodnak a falvak'? kulturális központ, hiányosak a szolgáltatások, több gonddal jár a gyerekek iskoláz■ taljása. A HÁTRÁNYT, a falu és a város közötti távolságot a közlekedési költségek emelkedése pedig tovább növelte. Egyre kevesebben és kevesebbszer engedhetik meg maguknak az emberek, hogy beszaladjanak a közeli városba friss húsért, vagy a távolabbi megyeszékhelybe utazzanak színházba, moziba. Persze, vannak az átlagosnál jobb helyzetben levő falvak, ahol az említett hátrányok szinte ismeretlenek. Nádudvaron például nemrégiben kulturális központ épült, vagy Bábolnán is az élet igényeit követik a szolgáltatások. De eltekinthetünk az említett hírneves példáktól. A Komárom megyei Gycrmely mindössze ezer lelket számláló kis falu. de központjában ABC-áruház van, mellette orvosi rendelő, presz- szó, gyógyszertár, szolgálati lakások épültek. A Lajosmi- zse melletti Felsölajos még ennél is kisebb község, de az emberek vezetékes vizet ihatnak, s a gázláng melegével fűthetrjsk. Gyarapítható tehát a falu, de ehhez mindenekelőtt pénz, gazdasági erő kell. A krónikából ismertük, hogy egykor Nádudvar is osztozott az alföldi falvak sorában, Gyer- meiyen is őrzik a múltat a szalmás házaik, Felsölajos pedig csak januártól vált önálló községgé. - Közös tehát a múltjuk, s abban is hasonlítanak egymásra, hogy mindegyik településen előbb a termelőszövetkezet . állt talpra, fejlődött erőteljesen, s ezt követte a gazdaságot befogadó és tápláló falu épüiése. A sorrend nem keverhető össze. A falvak fejlődéséhez ugyanis kevés a tanácsok pénze, ezért támaszkodniuk kell a községben működő gazdaságok anyagi támogatására. ÉPÍTENI KELL ERRE, de napjaink gyakorlata szerint nem mindenütt számíthatnak a falvaik a gazdaságok segítségére. Legtöbbször ez nem a vezetők szándékától függ, hanem a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok bankszámlájától. A gazdaságok fejlődéséhez is kevés a pénz, különösen a beruházásra fordítható összeg rendkívül szerény. Az pedig érthető, hogy a szakemberek elsősorban a gazdaság jövőjével törődnek, hiszen ez a kötelességük. Az sem vitatható, hogy a gazdaságok legszigorúbb magánügye az, hogy mire költik pénzükét. A fejlesztésre fordítható összegek elosztásának azonban társadalmi hatása is van, hiszen ha minden forint kell a termelés bővítéséhez, nem fordíthatnak pénzt a falvak fejlesztésére. Másképpen fogalmazva, a községek formálódásának mindaddig nem lesz nagyobb anyagi bázisa, ameddig a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fejlődése nem gyorsul föl. Ehhez persze először anyagilag maguknak is talpra kell állniuk, s a gyorsabb változások lehetőségét megteremtő technikát, technológiát kell meghonosítaniuk. Sokan erre azt mondják, hogy ez a probléma a „tyúk volt előbb, vagy a tojás” dilemmához hasonlítható: mert pénz kellené, hogy megváltozzék a technika, fejlődni kellene a technikának, hogy pénzt fialhasson. A gazdaságok és a falvak helybenjárá- sa pedig nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak hátrányos, hiszen a falusi lakosságnak csupán a 37 százaléka dolgozik az agrártermelésbem Falun élnek munkások, értelmiségiek is, akik a szabadabb, egészségesebb életmód vagy más személyes ok miatt választották ezt a településformát. Mindez nem sajátos magyar jelenség. A nálunk fejlettebb országokban is tapasztalhatók a falu és a város közötti mozgások: az elmúlt évtizedekben kétirányú változás is megfigyelhető volt. Előbb a falusi ember költözött a városba a nagyobb munkaalkalom-választék és a jobb ellátás reményében, majd a városiak mentek a nyugalmasabb falvakba. E vándorlás azonban kétszeres kiadást jelentett a vándorlónak és az országnak egyaránt. Előbb ugyanis a városi ellátást kell a nagyobb lélekszámhoz igazítani, majd a falusi infrastruktúrát kell mindenképpen fejleszteni, másként aligha várható a visszaáramlás. E FOLYAMATOK világszerte jól megfigyelhetők, s e tapasztalatokból okulva érdemes volna végiggondolni: nem hagyható-e ki a kettős áramlás Magyarországon, nem lehet-e most megőrizni a községek lélekszámát. Próbálkozások persze vannak, de a falvak népességmegtartó ereje korántsem nő olyan mértékben, mint ahogyan ezt emlegetjük. V. F. J. ISSN 0133—2651 (Monorí Hírlap)