Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
wvr ^ MKGrti 1986. JCLIUS 30., SZERDA Szedik a nyári almát Megkezdték a nyári alma szedését a Kertészeti Egyetem Halásztelki Tangazdaságában. Magyar és lengyel diákok, összesen 254-en gyűjtik az ízletes gyümölcsöt, majd a gazdaságból a tőváros piacaira kerül a savanykás alma Adattároláshoz Mikrofilmek A számítógéppel feldolgozott adatok közvetlen mikrofilmes rögzítésére a Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt. úgynevezett Com-tendszert hozott létre a közelmúltban. A vállalat új szolgáltatása révén lehetővé válik, hogy a számítógéppel feldolgozott adatokról — papírra történő kiírás nélkül — közvetlenül a mágnesszalagról készítsék el a mikrofilmet. Ez a megoldás a rendszeresen sok adatot feldolgozó vállalatok számára fontos. A Com-rendszer révén ugyanis levelezőlap nagyságú mikrofilmlapon — a kicsinyítés arányától és telítettségétől függően — átlagosan 150—200 A/3-as oldalnak megfelelő táblázat helyezhető el. Ez azt jelenti, hogy egy teherautónyi terjedelmű papírra kinyomtatott adat elhelyezhető egy dossziéban elférő mikrofilm- lapokon. A tudomány haszna a termelésben Ipari tanulóknak is tanítják A nagyarányú gyártáskorszerűsítő fejlesztések eredményeként a hazai textilipar legmodernebb gyára lett a Senior Váci Kötöttárugyár, melynek Pásztón és Kazáron gyáregysége van. A vállalat nemzetközi mércével mérve is előkelő helyet foglal el a világon. A világhír kifejezés egy pillanatra megtorpantja az embert. Aki nyomon követte a nagyvállalat közelmúlt éveinek krónikáját, az tudja, nem múlt el olyan esztendő, hogy ne került volna szóba, milyen lesz a holnap? Együtt a kutatókkal Újságcikkek sora boncolgatta, milyen is lesz a csaknem 2 ezer 800 gyári dolgozó jövője. Az évszázados múlt B az a tény, hogy a gyár termékei sok ország üzleteibe jutnak el, fémjelzik a magas színvonalú termelést. Ma már arról számolhatnak be a vezetők, hogy a gyár évi termelése meghaladja a másfél milliárd forintot, nyereségük pedig tavaly elérte a 183 milliót. Termékeik egynegyedét exportálják. A tavalyi esztendő kivételesen sikeresnek nyilvánítható a vállalat életében. A Kiváló Vállalat cím mellett elnyerték a Nemzetközi Munkaversenyben Élenjáró Vállalat címet is. Tóth B. Zoltán vezér- igazgató pedig a közelmúltban vehette át az Eötvös Loránd-dijat. Vele arról beszélgetünk, hogy az adott gazdasági helyzetben és ezen belül a gyárban milyen szerepe van a tudománynak. — Feltétlenül nagy — mondja a vezérigazgató. — Nem véletlenül szaporodtak meg napjainkban a különböző kutatások. A kutatókat az eredményeikért becsülik. Nekünk, a. termelésben dolgozóknak pedig az a feladatunk, hogy az elért tudományos eredmények gyakorlati megvalósításának erőteljes tempóját fokozzuk. A bizonyító erő végül is a termelőüzemekben van. Növekvő export — Mióta van ilyen szoros kapcsolata a tudománnyal? — Vácra kerülésem előtt húsz évig dolgoztam a korábbi Könnyűipari Minisztériumban. Ott többek között a kutató- és fejlesztőintézetek, a külföldi tudományos eredmények átvétele tartozott hozzám. Tulajdonképpen ezt folytattam Vácott is. Vezetőtársaimmal az a törekvésünk, hogy a tudomány legújabb eredményeit a gyakorlatban megvalósítsuk. Az utóbhi években világbanki hitel fel- használásával szinte a vállalat teljes termelési vertikumát korszerűsítettük. Ennek eredményeként ma már több üzemrészben számítógép-vezérlésű automaták irányítják a termelést. Kitártuk az ablakot napjaink legkorszerűbb termelési eljárásai előtt, licenceket vásároltunk, felhasználtuk a hazai kutatások eredményeit A korszerű technikai berendezések hozták magúkkal a termékek átalakulását is. Ma már a korábbi hagyományos cikkekkel szemben új anyagösszetételű kelméket gyártunk. Ebből készülnek a különböző márkanévvel ellátott' exportképes fürdőruhák, sport- és szabadidő-ruházati cikkek. Az éveken keresztül tartó folyamatos fejlesztésekkel Magyarországod egyedülálló technikai színvonalat sikerült elérnünk. Ezt bizonyítja az is, hogy évről évre. növelni tudjuk az exportot. Számos nagynevű külföld' cégnek szállítunk, de nem bérmunkát végzünk, hanem a saját anyagainkat adjuk e.l partnereinknek. Vácott elsősorban a kelme gyártására, négy gyáregységünkben pedig a konfekcionálásra rendezkedtünk be. A fejlődés jói mérhető a termelési eredményeinkben is. Az elmúlt öt esztendő alatt az árbevétel megduplázódott, az exportot pedig a háromszorosára növeltük. — A technikai korszerűsítés mellett az embereket is meg kellett tanítani a modern gépeken dolgozni. El kellett sajátítaniuk az új berendezések kezelését, ám ezzel korántsem fejeződött be a tanulás, hiszen egy-egy új műveletet csak jól felkészült dolgozókkal lehet ma is elkezdeni. A korszerű technológiát már saját ipari tanulóinknak is oktatják. Korábban a szervezés területén is jelentős változásokat vezettünk be. Megtaláltuk a módját annak is, hogy a gépek mellett dolgozók külföldi partnereinknél tanulják meg a gyártás különböző fogásait. Ma már az sem ritka eset, hogy egy-egy felsőoktatási intézményből is jönnek hozzánk tanulni. A közösség is akarja —- Ilyen magas színvonalon milyenek a jövő fejlődési lehetőségei? — Szinte beláthatatlánok, Törekvésünk a jövőben is az lesz, hogy a tudomány legújabb felfedezéseit mielőbb a termelésbe állítsuk. Ezt szorgalmasom egyebek között a Pest Megyei MTESZ elnökeként is. Úgy érzem, a gyárban elért világszínvonal is erre kötelez bennünket. ' A Seniorban ma olyan kollektíva található, amelynek tagjai büszkék arra, hogy itt dolgozhatnak. Á fellendüléssel talán a munkásdinasztiák közül többen lesznek olyanok, amelyek gyerekeiket a jövőben itt a gyárban akarják tudni, látni maguk mellett. De a továbblépést várja a jelenlegi közösség is, amely a világhírnevet megszerezte a gyárnak az elmúlt esztendőkben. Surányi János Életet az éveknek lem csak a húszéveseké a világ Szokatlan tartalmú meghívót hozott a posta szerkesztőségünkbe. Még a sokat próbált kollégák is többször elolvasták a szöveget, amely arról szólt, hogy a Fővárosi Tanács? V. B. Visegrádi Szociális Otthon vezetősége és lakói szeretettel meghívják lapunk képviselőjét a július 29-én tartandó házasságkötési ünnepségre, amelyen egyszerre 10 időskorú otthonlakó fogad hűséget párjának. A tanúk sorában olvashattuk az intézet igazgatójának, főnővérének a nevét is. Á házasságkötő ünnepség fényét emelendő, fellépőként szerepelt Járóka Sándor és zenekara, valamint Bangó Margit ci- gánydalénekes. A visegrádi szociális otthon eszményi környezetben fekszik a Mogyoróhegy úton. Parkja, fái, épületei gondozottak, tiszták. Az idilli képet még az ünnepségre érkezett vendégek kocsijainak látványa sem tudja elrontani. Az udvar hangulatát az egyik épület tűzfalán álló Eletet az éveknek feliratú nagyméretű rézdombormű határozza meg, amelyet a Ma- hart csepeli szabadkikötőjének dolgozói készíttettek Sie Antal szobrászművésszel az otthon lakói számára. A virágokkal díszített nagyterem zsúfolásig megtelt 11 órára. Az első sorban ültek a leendő házastársak. Persóczky Ilona és Fábián Lajos, Sáfrány Ilona és Batári János, Mészöly Rózsa és Perjámosí József, Simon Márta és Székely Emil, Deák Auguszta és Szentkuty Emil. Orbán Katalin főnővér köszöntő szavai ritkán érezhető csendben hallatszottak. Volt már házasságkötés az otthonban, de ilyen esemény, hogy. egyszerre tizen álljanak az anyákönyvvezető elé, még nem történt, mondta.. ,A .házastársaknak az intézmény vezetői egyebek mellett azzal is kedveskedtek, hogy külön lakószobákat biztosítanak számukra. Sohler Istvánná igazgatóhelyettes Petőfi: Ha szavaid megfontolom című versével jeleskedett a pódiumon. S hogy az ember fiának élete nagy eseményeikor lámpalázzal kell küzdeni, mutatja, hogy az anyakönyvvezető aláírásra hívó szavára pírba borult arccal léptek ki az időskorú frigykötők. A hivatalos bejegyzés után Húgai Tiborné és Szabó Ottó, a Visegrádi Nagyközségi Tanács elnöke, illetve vb-titkára virággal gratuláltak az egybe- kelteknek. „Minden nap születik valami, amiért érdemes élni” — mondta az anyaA szociális otthon igazgatója köszönti az újdonsült házaspárokat Az anyakönyvvezető gratulál Székely Emilnek és feleségének egybekelésük alkalmából (Barcza Zsolt felvételei) könyvvezető, s ez a gondolat mottója is lehet tíz olyan ember házasságkötésének, akik túl vannak az évtizedek örömeinek és gyötrelmeinek jelentős részén. Az esküvő utáni ünnepi ebéden pedig több más nóta között az örökzöld slágert is énekelték; „Nem csak a húszéveseké a világ'’. V. M. Ebben az évben sem volt jobb a helyzet Vigyázat, vízveszély! A vízi rendőr leveszi egy pillanatra tányérsapkáját s megtörli izzadó homlokát. — Kikkel van a legtöbb gondunk? A virtuskodókkal. — Miközben sorolja, hogy — „ma is az a bikinis nő a gumimatracon ..meg „hogy azok a kamaszok a bójasortól — Egyedül van? Bólint. Aztán arcán rögtön megjelenik a mosoly. Olyan igazi. Nem hivatás- szerű. Belülről jön. — De nem is vagyunk sokan! A fiúknál mindösz- sze hárman lézengenek, a lányok alig harmincán, csönd van, semmi dolgom nem lesz ma! Teri nővér. Karcsú testét olyan fürgén viszik formás lábai a folyosón, alig tudja követni a tekintet. És semmi dolga ezen a napon! Csak adagolja a lázmérőket. Csak leveszi a vért a Vikikétől, Márta nénitől, Máriától. Aztán beszedi a iázmérőket, rögzíti az adatokat. Katinak, Etelkának feloldja a glukózt terheléses vércukorvizsgál3t- hoz. Csak vért vesz tőlük félóránként, négy alkalommal. Csak kiosztja a reggelit, csak segédkezik az új beteg felvételénél. S mit csinál a többi kórteremben? Körülbelül csak ugyanezt. Gondját viseli a mozgásra képtelen betegeknek, akik infarktus után kerültek át az intenzív osztályról. *A mi kórtermünkben kettőnek. Friss ágyneműt húz, fésűt vesz elő, eligazítja a takarót. S beszél Mindenkihez van egy-két tréfás, kedves, bizCSÖNDES NAP VOLT tató szava. At ajtóból visz- szanéz, nyugtázza, minden rendben! Sietve megy tovább. .Piroslik a jelzőlámpa, valahol hívja valaki. S már jön is vissza. Tolja a gyógyszereskocsit. Sebesen dobálja a dobozokba a tablettákat — reggelre, délre, estére —, ha kell, el is magyarázza, melyik minek. Amikor hallom, hogy az utolsó kórteremből kicsörömpöl a kocsival, kitotyogok, hogy megnézzem, hogyan tovább. A nővérpultnál áll, rendezgeti a szekrényben a gyógyszereket. Aztán valamiféle íveket vesz elő, nagy füzetet, szorgalmasan töltögeti a rubrikákat, fölkapkodja a folyton csörgő telefont, informál orvosok hollétéről, betegek hogylétéről. bármiről, amit á vonal túlsó végén kérdeznek. Éktelen berregés a tálalóban. Suhanó lépteivel ott terem, s az örökké teli torokból éneklő kisegítő asszonyka közreműködésével kocsira rakja az ebédet. Tányérokkal, fazekakkal, tálakkal megpakolva elindul, s mintha csak a Gundeltól hozná, olyan étvágyat csinál hozzá, ahogy kínálja. Pontosan tudja, ki mit kaphat. Ha lehet választani, sohasem téveszti el, ki mit szeret. S odafigyel arra is, hogy meg- esszük-e. Durcásan megmorogja azt a betegét, aki nem mutat túlzott érdeklődést az evés iránt. — Hát szabad ezt csinálni? — kérdezi. — Mi lesz így velünk, ha nem eszünk? Ébresztő! Lustálkodásról szó sem lehet! S kacag hozzá szívből, szeretettel. Aztán alighogy bekapkodta saját ebédjét, már szólítja is az orvos, komolyabb beavatkozásnál kell segítenie. A beteg ül az ágyán, begörbítve, a hátát; Mögötte két orvos, előtte Teri nővér. Két karjával magához öleli a beteg fejét, rá- hajol s csöndesen duruzsolja; — Nem baj, édesem, nem tart sokáig, mindjárt készen vagyunk, aztán levegőt is kap, jó? Ügy ni, édesem, még egy kicsit kibírja, igaz-e? Na látja, ennyi volt az egész. Ügy, most szépen hasra fekszik, nem mozdul, itt vagyok, édesem, nem lesz semmi baj ... A nap így telt el. Teri' nővérnek semmi dolga. Ügy adta át a műszakot este hétkor; csöndes nap volt. A János Kórház II. belgyógyászati osztályán — nem számítva az intenzívet — összesen negyven ágy van, s általában mind foglalt. Hat nővér látja el a betegeket, két hosszú műszakban: reggel héttő] este hétig, illetve este héttől reggel hétig. Nappal — általában — ketten dolgoznak, az éjszakás magára marad. Meg az is, akire vasárnap reggel sor kerül. A nyári szabadságok alatt persze más a helyzet, időnként a kevésnél is kevesebben maradnak. A túlóra, viszont csak bizonyos határig fizethető — mivel e határ fölött el sem lehet rendelni. Ellenszolgáltatásként marad a szabad idő. S hogy miképpen győzik mosollyal? Türelemmel? Bevallom, fogalmam sincs. Azt is bevallom, én nem győzném. Hacsak nem ragaszkodnék úgy választott hivatásomhoz, mint Teri nővér, meg Ildikó, Anna, Melinda s a többiek ... Bálint Ibolya jó kilométerre a tó közepe felé tartva” —, megakadok a szón: virtuskodás. Latinul erényt, a férfi vitézségét jelenti. Itt pedig mindazt, amit józan ésszel nemhogy a rendőr, de senki nem tud megmagyarázni : a felelőtlenséget vagy éppen a gátlástalanságot. Az elmúlt esztendőben 316 ember fulladt vízbe. Majd ugyanennyit kimentettek ugyan, de a negyvennégy vízbe veszett gyermek mindörökre hiányzik már a családnak, két osztállyal kevesebben ültek az iskolapadba, hiszen tizennégy éven aluliak voltak. Ebben az évben sem jobb eddig a helyzet. A víztükör békés, nevetés- foszlányok csiklandozzák a dobhártyámat. Pecsenyevörösre sült emberek ringatóznak a naptól félájultan a gumimatracokon — lassan sodródva egyre beljebb. Pocakos, harmincas férfiak sörmeccset vívnak a homokon, hogy aztán üres üvegek tucatjait hátrahagyva rontsanak a vízbe, ahol látszólag már nincs győztes és vesztes. A deszkavitorlások éles kanyarral húznak e! a íürdőzők orra előtt. Néhánvuk nagyot bukik mindé-’ki örömére. Nyár, szabadság, víz. Illetlenség ideírni: életveszély. A tiltásokat, a fürdőzés szabályait nem ellenünk, hanem értünk találták ki. A vízi rendőr sem azért teljesít szolgálatot, hogy bosz- szantson, hanem, hogy vigyázzon ránk. A bányató szélén a tábla; Tilos a fürdés! — nem azért van, hogy a „cuccot” ráakasszuk, miközben vetkőzünk. A gátlásokat a természet nem azért építette az idegrendszerünkbe, hogy ne legyünk szabadok, hanem,' hogy élni tudjunk.
