Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

1986. JÜUUS 28., nÉTFÖ ■l’WWf ‘tf* .,..-------... r$x'.-*r................­x / v ' Tervek és tények Bahason Szakmunkásképzőt szeretnének Dabason három általános és egy zeneiskola működik, több­tucatnyi helyen tanítva. Csak Dabas III. kerületében, Gyó­nón több mint tíz különféle helyiségben működik osztály. Gyermekeket oktatnak a tűz­oltószertárban, a KIOSZ- * lapszervezet helyiségeiben és •ki tudja még milyen, iskola céljára teljesen alkalmatlan helyen. Schönweitz Tamás vb-titkár mégis bizakodó, és erre való­ban minden oka megvan. Augusztus 20-án olyan álta­lános iskolát avatnak Gyónón, amilyenből nemcsak a megyé­ben, az országban is kevés van. A 8 tantermes középis­kolai méretű tornacsarnokkal és kiszolgáló létesítmények­kel épült iskola azon túl, hogy minden igényt kielégít, *>agyon szép is, — Három helyen bezárnak « szükségiskolák Gyónón — mondja a vb-titkar —, és végre egjÉ műszakos !esz a ta­nítás. Ák..úgynevezett zárdái iskolából szeretnénk ; óvodát csinálni. Az eredeti tervek szerint a most átadásra kerü­lő általános iskola szomszéd­ságában óvoda készülne, en­nek már az alapja is megvan. De a demográfiai hullám ala­kulása változtatást követelt, így ott tantermek épülnek, ezért lesz a zárdái iskolából óvoda. A nagyközség központjában néhány éve készült el egy modern általános iskola, amely akkoriban a sztáris­kola volt, a hosszú település legtávolabbi részeiről is ide szerették volna járatni gyer­mekeiket a szülők. Így is még hosszú ideig elegendő lett volna az intézmény a Dabas központjában élő gyerekek­nek, csakhogy közben elkez­A* utolsó simításokat végzik a költségvetési üzem festői az új gyóni általános iskolán, »melyet augusztus 20-a tisz- 1 teleiére adnak át dödött a lakótelep építése és néhány éven belül a zöld is­kolát is legalább 6 tante­remmel bővíteni kell. Hasonló gondokkal küz­denek az I. kerületben, Sári­ban is, ahol már elkezdődött az 5-ös út .melletti általános iskola bővítése. A tervek sze­rint két év alatt négy osz­tállyal és tornateremmel gya­rapodik majd. A kivitelező itt is a helyi költségvetési üzem, amely garancia a költségve­tés betartására — 15 és fél millió forint —, .a minőségi munkára és a határidőre, ök építették ugyanis a gyóni ál­talános iskolát, amely egyedi tervek alapján — Bujdosó Géza, az Iparteirv fiatal mér­nöke álmodta papírra a klin­kertéglával borított, üveg­kupolával díszített épületet — készült. Nem véletlen, hogy a gyóni iskola sikere után a tervező megbízást kapott a Dabasi Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola bő­vítésére. Égető szükség van-.* 7 tanteremre; hiszen a de­mográfiai hullám a középis­kolákat is elérte és az idén már dabasi jelentkezőket is kénytelenek voltak elutasíta­ni. — A megyei tanács 10 miMió 600 ezer forinttal tá­mogatja az építkezést — folytatja a vb-titkár —, ame­lyet még az idén szeretnénk indítaná. A kivitelező ter­mészetesen a költségvetési üzem lesz. Nemcsak a középiskolákat ostromolja több továbbta­nulni vágyó fiatal, hanem a szakmunkásképző intézeteket is. Ilyen pedig Dabason nincs. A 80-as évek elején égy toll­vonással szüntették meg a szakmunkásképzőt a nagyköz­ségben, ahol pedig a nagyobb gazdálkodó egységekben nem kis áldozatvállalással alakí­tottak ki tanműhelyeket. A dabasi gyerekeket ugyan fel­veszi a kiskunlacházi szak­munkásképző intézet, csak­hogy a két. település között gyakorlatilag nincs tömegköz­lekedés. Az utóbbi években pedig a dabasi, illetve a kör­nyékbeli gyerekek egyre ki­sebb esélyekkel jelentkezhet­nek a fővárosi tanintézetek­be. — A közeli Örkényben van egy mezőgazdasági gépszere­lőket képző iskola, ám ez csupán egyetlen, ráadásul eléggé behatárolt szakma. A helybéli1' ipari Üzemek 1 Vi­szont mind több szakmunkást igényelnének és képzésük ér­dekében áldozatokat is vál­lalnának. Ezért néhány éven belül szeretnénk megteremte­ni ismét a szakmunkásképzés feltételeit is Dabason. M. K. Cim fölötti képünkön: Négy tan- teremmel és tornacsarnokkal bő­vül az általános iskola Dabas I. kerületében, ahol nyáron kezdőd­tek meg a munkálatok (ErdŐsi Agnes felvételei) Himnusz távol a hazától Szép és megtisztelő szolgálat Külföldi útjaink néhány hete alatt nem nagyon fog el bennünket a honvágy. Sza­badságunk lejárta után még szívesen időznénk néhány, na­pot, ismerkedve az idegen tá­jon élők szokásaival, életkö­rülményeivel. Más dolog vi­szont az, amikor hosszabb időre szólít a vállalt feladat. Szilágyi Lajos, a Tripoliban épült magyar kolónia általá­nos iskolájának igazgatója, aki 1983-ig a váci Hajós Alf­réd Üttörőházat vezette, most a váci lakásában mesél erről felesége társaságában. A csa­lád itthon élvezi a nyári szü­net örömeit. Járják az orszá­got, a váci utcák forgatagát. Hétéves kislányuk röviden foglalja össze a véleményét: nagyon jó idehaza. — Hogyan kerültek Líbiá­ba? — Mint ismeretes, ebben az országban nagyon sok nyugati és szocialista állam vállalko­zói vesznek részt az ország fejlesztésében. Magyar orvosok találhatók kórházakban, ren­delőkben. Képviselteti magát a magyar építőipar és a vas­ipar, szakembereink tudásukat kamatoztatva és gyarapítva öregbítik hazánk hírnevét. Máris érezhetjük a szimpátiát irántunk a városban, a piaco­kon, ahol még az is előfor­dul, hogy a kiválasztott árut ajándékba kapjuk meg. Iskola külföldön — Az európait vagy a ma­gyart látják magukban? — A magyart. Megismerik a beszédünket, különben van­nak, akik nálunk végezték a tanulmányaikat. Szóval: én 1983-ban kaptam megbízást a Váci-Tanács művelődési osztá­lyának vezetőjétől,"'hogy je­lentkezzek a Művelődési Mi­nisztérium pályázatára. _ Egy matematika szakost és két ta­nítónőt kerestek. A vezető iránt követelményként írták elő a mozgalmi tapasztalato­kat, melyek birtokában a tan­anyag oktatásán kívül a gyer­mekek szabadidős programját is meg tudja szervezni. A külföldön hosszabb ideig dol­gozó-tartózkodó családok nagy hátránya ugyanis, hogy a gyermekeik más, külföldi — ott például francia vagy an­gol nyelvű — iskolákban ta­nulhatnak, a magyar tananyag hiányában elmarad a legfon­tosabb, az alapok lerakása, nem tanulják meg a fogalmak magyar megfelelőjét, a haza­térés után nehezen tudnak beilleszkedni. — A szülők általában 4—5 évet töltenek kint — szól közbe a háziasszony. — A ki­csik szempontjából ez nagyon hosszú idő. Egyik érdekes ta­pasztalatunk például, hogy az ottani éghajlat miatt nem ér­zékelik az évszakok változá­sát, vagi’- például azt, hogy mi az a hó vagy az aratás. Sabrafa szobrai — A magyar iskola négy alsó tagozatos osztályból áll és 1983 óta működik. Minden a saját találékonyságunkra, elképzeléseinkre vol bízva, hi­szen a hazai szakfelügyelet ilyen távolságra nem adhatott segítséget — mondja Szilágyi Lajos. — Rrajtam kívül ma már a négy osztály egy-egy tanítója és egy honismereti kérdésekkel foglalkozó kollé­ganő dolgozik velünk, akitől magyar nyelvtant, irodalmat, történelmet, földrajzot tanul­nak a gyerekek, s mivel nyelvtagozatos általános isko­laként működünk, heti öt órá­ban tanítjuk az angol nyelvet. Magyar felső tagozat egyelőre még nem alakult. Az idegen nyelvű iskolából szombaton­ként jönnek át a tanulók a magyar anyagot átvenni. A mi dolgunk az is, hogy a két távoli, vidéki városban dol­gozók gyermekeinek oktatásá­hoz segítséget, tanácsokat ad­junk, s levizsgáztassuk őket. Az iskolának a gyermekek szabadidős " programján túl gondoskodnia kett egy felnőtt bizottsággal együttműködve a kint dolgozók kulturális éle­tének megszervezéséről. Szép könyvtárunk van. Itt nem gond a könyv kézbe adása, a kint élők na,gyón sokat olvas­nak. Kirándulásokat rende­zünk az ország távoli vidékei­re. Tavasztól őszig, a gyönyö­rű és alig kihasznált tenger­partra. ahol a legnagyobb látványosság, ha a mieink fürdőruhára vetkőzve mennek Gon^bó Páh ^^ódLLamcici bab K ereskedelmi vább élményeink hova to - világméretűek és ennek megfelelően titokzatosak. Teszem azt, kiütvén otthon a kompóthiány, kibon­tom a keleti betűkkel telt konzervdo­bozt, amelyre latinos betűkkel az is írva van, hogy Mi Lung és az ábrák aprószemű sárga cseresnyét mutatnak, legalábbis, úgy hiszem, aztán kibom­lik a bádog, alatta az aprószemű izék, amelyek formásak, ám — gombák. Én a gombát félreteszem, nem szeretem ugyanis, és eltűnődöm nyelvismeretem hiányosságaim ha teszem azt laosziul perfekt lennék, tudnám, hogy a Mi Lung az zsugorított csiperke... Per­sze az sem biztos, hogy amit értek, azt értem. Ugyancsak egy konzervet vá­sároltam, amelyre rá is volt írva vi­lágosan, hogy Norden Skönjen Spem- tenfrutem, ábrázolva is volt valami húsféle, különböző zöldségszerűségek egyvelegével. Rendesen megmelegítet­tem forró vízben, kinyitottam, és ki­ömlött a tányérra valami húsgombóc- f éleség, rengeteg zöldséggel, melyek között a gomba dominált. Hogy mért írtam, miszerint értettem? Mert volta dobozon egy felnyalt cédula, hogy „Norvég hús vegyes körítéssel”. Tisztára zsákbamacska ez a mai ke­reskedelem, amelyet szidunk, hogy unalmas, nem változatos, és mindenfé­le modern újdonságok hiányoznak a kínálatból. Teszem azt, olvastam egy hirdetést, amely szerint Perecz Imre magánkereskedő nyugati exportból származó nyakkendővasalót árul, 1526 forintért. Megbíztam nagyobbik fiamat, hogy szerezzen be már számomra egyet. Be is szerzett. A csomagot kibontot­tam, benne egy fémcsodát találtam, csupa nikkel, csupa króm, csupa fo­gantyú, dugó, kapcsoló és — csupa titokzat. Konnektorba - illő biztonsági dugója lógott a drót végén, de egyéb szerelék nemigen látszott. Hová te­gyem a nyakkendőt, és egyáltalán, hol a vasaló? Elolvastam volna a haszná­lati utasítást, de svédül volt. Ez bizony egy rejtély. Rábámultam a szerkezetre, inkább véltem volna grillsütőnek. Gondoltam, egye fene, belkapcsolom, az csak nem árthat. Árt­hatott, mert nyomban kivágta a biz­tosítékot. Miközben cseréltem, jött a szomszéd, hogy mutassam már meg, milyen is az a szerkezet. Megnézte jobbról, megnézte balról. „Ez — mon­dotta — egy hegesztőkészülék, tudom, láttam ilyet a Skálában.” Hegeszt? Ho­gyan hegeszt? „Hát — mondotta — ide középre, oda kell tolni a bal csú­csot, meg a jobb csúcsot, közéjük szo­rítani a két fémet, azok össze lesznek hegesztve.” „És mért vágta ki a bizto­sítékot?” — kérdeztem én. „Beállítot­tad — kérdezte ő — 220 voltra?” — „Hol?” Megmutatta. Valóban nem volt beállítva, hanem 360 voltot mutatott. No jó, megvolt a biztosíték. Bekap­csoltam a szerkezetet, és nem vágott ki. Hanem elkezdett izzani, de nem ám valamilyen szálon, szálakon, ha­nem csak úgy altestileg. Kályhának te­hát már jó, kár hogy nem merek fa­zekat rátenni, hátha kivág, vagy ki­ég. Kikapcsoltam, és töprenfcedtem a szomszéddal, hogyan toljuk középre a csúcsokat. Azok ugyanis nem tolódtak. A szomszéd próbálta őket húzni, lazí­tani, aztán nyomogatott bizonyos bi- gyókat, hátha úgy, A bogyók mozog­tak, más semmi. Ekkor jött a másik szomszéd, aki foglalkozására nézve elektromérnök. „Áhá” — szólalt meg. Azután hallga­tás. Mondom neki, ez egy nyakkendő­vasaló szerkezet volna, de nekem rej­tély. „Ez — jelentette ki — egy svéd ellenállásmérő! Látod itt ezt a szabá­lyozókereket 50—1000 beosztással? Ez szabályozza a hőfokot. A vizsgálandó drótot, fémet a két csúcs közé feszít­jük és ráengedjük az áramot. Ahol a drót szakad, addig tart az ellenállás.” Csóváltam a fejem, de hát ő a szak­ember. Mindjárt kért is egy darab dró­tot, odatekercselte két végét a két csúcsra. Aztán 50 fok állásnál bekap­csolta. A biztosíték kivágott. „Mondtam — jelentette ki a másik szomszéd, hogy középre kell hozni a csúcsokat.” Hamarosan újabb grémium ült ösz- sze, egy pszichológus, egy látszerész és egy autószerelő. Véleményeik egy­ben egyeztek: Ez egy svéd ... aztán rendre hőkábító, szemüvegkeret-for­máló, akkumulátortöltő. Én magam — biztosítékcsere után — rádobtam egy nyakkendőt a meleg testre. Pontosan, gyorsan elégett. Hamu kikotorva, be­kotorva, szemétbe. Ekkor megállt a ház előtt fiam autó­ja és beállított, hóna alatt egy kis nejlonzsákkal. „Ez még hozzá tarto­zik" — mondotta, A zsákban három nyakkendőszabású drótkeret volt, két végén a csúcsra illeszkedő tokhegy- gyel. Kipróbáltam, beleillett. Ráhúztam egy ócska nyakkendőt, bekapcsoltam, megmelegedett, aztán füstölni kezdett. Kikapcsoltam, és szomszédaim érdek­telenségétől övezve azt mondtam: most elkezdek kísérletezni. Hány fok, meny­nyi ideig? — Fog ez menni! A pszichológus azt bökte-oda: rög­eszmés vagy! H a netán valaki a végére is kiván­csi : felfedeztem egy nyakkendő- tisztító iparost, darabját 25 forintért vállalja. A szerkezet pedig mint mo­dern szobor fungál, a vitrinszeikrény te­tején, szép táblácskán, alatta a címe: Svéd Kompozíció. így aztán sohasem kell javíttatni, a biztosítékot is más szerkezetek vágják ki. be a vízbe, mivel a helybe­liek legfeljebb ruhában, tes­tüket eltakarva mártóznak a habok között. — Mi szervezzük meg a társadalmi ünnepeket. Meg­alakítottuk a Germanus Gyula úttörőcsapatot, Énekkar, báb- szakkör s piás csoportok mű­ködnek az iskolában — szólal meg ismét a tanítónőként kint dolgozó feleség, aki itthon a Hámán Kató Általános Iskola tanára. — És van óvodánk is — teszi hozzá a férj, aki közben videokazettát készít elő, s a tv képernyőjén egy ősi város, Sabrata szobrai, falmaradvá­nyai jelennek meg. Marcus Aurelius szobra szinte teljes épségben áll a valószínűtlenül kék ég alatt, s a szintén majdnem teljesen ép ókori színház, az idő múlásával da­coló kőmozaik, s büszke kő- oroszlán emlékeztet a rómaiak egykori hatalmára. Szenzáció is lehetne ez az amatőr ala­pon készült, de máris nagy érdeklődést kiváltó rövid­film, melyet a kint élők ké­szítettek az igazgató közremű­ködésével azt is bizonyítva, hogy milyen sokoldalú tudás­ra van szüksége az ilyen megbízást vállaló értelmiségi­nek. — Több ilyen város ma­radványait ismertük meg — mondja a házigazda. — Szép­ségük vetekszik az Európában található műemlékekkel, s a mindent befedő homok jóté­konyan óvta köveiket. Papírkígyók Még egy esztendő, A jövő hónap közepén ismét csoma­golni kell és utazni. A Szilá­gyi család szerint nagyon megtisztelő és-szép . ez . a fel­adat, amit mindgn kint 5dol­gozó magyar ilyennek érez. A legnagyobb, haszna a megis­merés, a nyelvtudás megszer­zése, a pedagógiai-szakmai ta­pasztalat. Csak hát odakint lassabban telik az idő, hiány­zik a távoli haza. A házigaz­da így fogalmaz: — Borzongatóan jó érzés, hogy amikor nemzeti ünne­peinken felcsendülnek a ma­gyar Himnusz hangjai, szem nem marad szárazon. ídekint erősebb az összetartozás érzé­se. A legszebb ajándék a ritkán látható piros alma. A gyerekek húsvét után hosszú papírkígyót készítenek, s mint az öreg katonák a nadrágszíj­ból, naponta vágnak ők is egy centimétert a hosszából, azon mérve az időt: mennyit kell még várni- a nyári ha­zautazásig. A téli szünet emiatt rövidebb, ezért taníta­nak szombaton is, hogy a tan­évből elcsípett néhány nap is közelebb hozza ezt a pillana­tot. Kovács T. István Félfogadás a rendőrségeken Július l-jétől új ügyfélfogadási rend lépett életbe a rendőrkapi­tányságokon Is, A nyitva tartás a következőképpen alakult: PEST MEGYEI RFK. IGAZGA- TASRENDESZETI OSZTÁLY: Ct- levél- és idegenrendészet (KEO): hétfő 09.00—18.00 óráig, kedden, szerdán, pénteken 03.00—12.00 óráig, csütörtökön 13.00—17.00 óráig. Fegyver- és egyéb engedélyügyek« hétfőn 09.00—18.00 óráig, szerdán 08.00-12.00 óráig. DABASI REDÚRKAPITANYSAGI Igazgatásrendészeti osztály (útle­vél, szig., és fegyveriigyekben): hétfő 08.00—18.00 óráig, kedd 08.00 —12.00 óráig, szerda ügyfélfogadás szünetel, csütörtök 08.00—12.00 órá­ig, péntek 08.00—12.00 óráig. Köz­lekedési és útelienörző alosztály (gépjármű-ügyintézés gkv. engedé­lyek ügyel): hétfő 08.00—18.00 óráig, kedd 08.00—12.00 óráig, szerda ügy- rélfogadás szünetel, csütörtök 08.0» —12.00 őriig, péntek 08.00—12.00 óráig. NAGYKATAI RENDÖRKAPI- tAnysAG: hétfő 09.00—18.00 óráig, kedd 08.00—12.00 óráig, szerda 08.00 —12.00 óráig, csütörtök 08.00—16.00 óráig, péntek 08.00—12.00 óráig. , RÁCKEVEI RENDŐRKAPITÁNY- SAG: hétfőn 09.00—18.00 óráig, ked- den nincs félfogadás, szerdán 08.00 —16.00 óráig,, csütörtökön nincs fél­fogadás, pénteken 08.00—12.00 óráig. Szlgetszentmiklós (rendőrőrs) szig., és útlevélügyek): hétfő 08.30—15.30 óráig, csütörtökön 08.30—15.30 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents