Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

M Vf % 9 1986. JŰLIUS 26., SZOMBAT " EGYÜTT AZ UTAKON AZ ŰTINFORM JELENTI Gulyás Gábor: — Az M7-es autópálya Martonvásár és a fővá­ros közötti, szakaszán a segélykérő telefonok közül csak minden má­sodik működik, mindkét oldalon. Az Ml-es autópálya forgalmát Tö­rökbálint és Biatorbágy között továbbra is elterelik a párhuzamos al­sóbbrendű útra. Az M5-ÖS és M3-as autópályán nincs forgalomkorlá­tozás a hét végén. Akik a Dunakanyarba készülnek, azoknak a figyel­mét hívjuk fel arra, hogy Esztergomnál elterelték a 11* sz. főút forgal­mát, a Duna bal partján a 2. sz. főúton a nagymarosi elágazás után csak fél szélességben járható a vasúti híd. A ráckevei Árpád hídon egyirányú forgalom van. A járművek haladását jelzőlámpa szabályozza. Korlátozásokra számíthatunk Fo­ton csomópontépítés, Csobánkán pedig útfelújítás miatt. Július 26-án, szombaton Kóspallag és Malomhely között 7.30-tói 18 óráig szünetel a forgalom az Elkon Kupa Rallye verseny miatt. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Az e heti sajnálatosan- bőséges kínálatból egy Pilisvörös- váron történt balesetet választottunk példaként, H. L. gépko­csivezető mikrobusszal nem az út- és látási viszonyoknak meg­jelelő sebességgel haladt, megcsúszott, és járművével az árok­ba borult. Ö maga, valamint három utasa könnyebben, további két utasa súlyosan megsérült. ■ Ez a baleset sincs tanulság nélkül, s ráirányítja a figyelmet a közúti közlekedés egyik fontos alapszabályára, a közlekedési viszo­nyok körültekintő mérlegelésére a sebesség megválasztásakor. Ez az eset is aláhúzza: különösen ajánlatos csökkenteni a tempót csú­szós, nedves úton, beláthatatlan kanyarnál, esőben, ködben, szürkü­letkor —, de mindenekelőtt lakott területen. Mindig számítani keli itt ugyanis egy-egy meggondolatlan kerékpáros t'agy gyalogos vá­ratlan „manőverére”, az úttestre vetődő háziállatokia, a kapukijá- bókból hirtelen kitolató gépkocsira, az előttünk haladó későn észre­vett fékezésére. Fokozott óvatossággal a példában szereplő eset is megelőzhető lett volna ... ŰJ ZAPOROZSEC Az egyik vadonatúj, ragyogó fényezésű Zaporozseccel indultunk próbaútra. A sebességmérő mutatója 18 másodperc alatt érte cl a 100 kilométeres jelzést. Ekkor sofőrünk elengedte a kormányt, s nyomban meg is nyugtatott; nem kell aggódni, a kocsi döntött szélvédőjének és formatervezett karosszériájának köszönhetően, na­gyon jól tartja az utat. Az ötven lóerős motor hangja épp csak egy kicsit erősödött, s máris felértünk egy dombra. Az üj kiskocsihoz sok műanyag alkat­részt használtak fel, ezért a súlya mindössze 630 kilogramm. Sofőrünk ismét sebességet váltott: a motor fordulatszáma érezhe­tően csökkent, de a sebességmérő továbbra is 130 kilométert mutatott. Ez az ötödik sebesség. Az autó elsókerék-meghajtású, ez a korábbi típusokhoz képest számtalan előnnyel jár. Jobban alkalmazkodik az útviszonyokhoz, jeges úton sem csúszik annyira. Mivel a hátsó ten­gely leegyszerűsödött, javítani is könnyebb. Az új Zaporozsec egyet­len pontja sem igényel kenést. Hátsó szélvédőjén is van ablaktörlő. Amikor visszaérkeztünk a gyár kapujához, a kilométerórára pil­lantottam : száz kilométert tettünk meg, a fogyasztás mindössze 5 li­ter volt. (Fáklya, 86,7. szám.) SEGÉDMOTOROSOK, FIGYELEM! A zürichi forgalomszervezők azt elemezték, hogy milyen sérüléseket szenvednek leggyakrabban a segédmotor-kerékpá­rosok. Arra a megállapításra jutottak, hogy a segédmotor-ke- rékpárok vezetői sokkal súlyosabb fejsérüléseket szenvednek, mint a motorkerékpárosok. Az eredmények alapján nyilván­való: a bukósisak-viselési kötelezettséget a motorkerékpáro­sokon kívül a többi kétkerekű jármű vezetőire is ki kell ter­jeszteni. AUTÓCENTENÁRIUM Barcelonában, 1331-ben alapította meg Damian Mateu Bisa. Fran­cisco SSeix é3 Marc Birkigt a Sociedad Anomina La Hispano-Suiza, Fabrica de Auíomoviles céget, és ezzel a történelmi — autótörténel- mi — lépéssel megkezdődött egy legendás márka dicsőséges bevo­nulása az automobilizmusba. Alig egy évvel a gyáralapítás után már a harmadik típust bocsá­tották útjára, a négyhengeres. 20 Júerös Hispano-Suizát. Ez a széria- autó 87 kilométer óránkénti sebességgel kora egyik csúcsteljesitmé- nye volt. 1907-ben már hathengeres motorokkal. 60 és 73 lóerős vál­tozatban gyártottak kocsikat az Ibériai-félszigeten, a katalán fővá­rosban. A H6 típusú modell volt Európában a legdrágább kocsi 1019 és 1931 (!) között. .... ­Az 1826-os modell (képünkön) elismerten az autógyártás csúcsát jelentette, s talán ez volt a cég valaha megélt legnagyobb sikere A kocsi hűtőmaszkját egy elegáns gólya díszítette, akárcsak a ké­sőbbiekben gyártott repülögépmotorokat. Kellemes hétvégei kíván Járművezetőknek és gyalogosok nak egyaránt; , Koóse Péter POSTAB VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 néni futná " Régi előfizetője vagyok lap­juknak, amelyet mindig szí­vesen olvasok. Ezen a jogon most arra kérem önöket, tol­mácsolják a Dabasi Nyomda vállalatvezetőségének és szak- szervezeti bizottságának nyug­díjasaik köszönetét. Talán egyetlen vállalat sem tesz annyit egykori dolgo­zóiért, mint a Dabasi Nyom­da. Minden év decemberében meghívnak bennünket egy egész napos programra, ahol tájékoztatást kapunk volt üze­münk eredményeiről, jövőbe­ni terveiről, majd hangulatos vendéglőben folytatódik a kö­zös összejövetel, melynek vé­gén karácsonyi ajándékként pénzben! juttatást kapunk. Pedig nem vagyunk kevesen: jelenleg 65 nyugdíjasa van a vállalatnak. Évenként kétszer szerveznek számunkra szín­házi előadást, valamint ki­rándulásokat. Legutóbb jú­nius 30-án Sopronban vol­tunk. de jártunk már Keszt­helyen, Hévízen, Sümegen és Herenden is. Ezeket az utazá­sokat bizony saját erőből nemigen tudnánk fedezni. Köszönetünket szeretnénk kifejezni a vállalat egész kol­lektívájának, hogy jó munká­jukkal előteremtik azt az anyagi fedezetet, amellyel megszépítik öreg napjainkat. A nyugdíjasok nevében: Molnár Pálné Dabas mozaik Továbbra is igen aktív a sződligeti utazók klubja. Ha­zánk legszebb tájainak meg­tekintése után az elmúlt években már beutazták fél Európát. A hazai programok közül a legnépszerűbbek azok az egy- vagy több napos ki­rándulások, amelyek alkalmá­val gyógyfürdőinket keresik fel. ★ Sződligeten is sok a sze­mélygépkocsi, és a családokon belül egyre többen szeretné­nek jogosítványt szerezni. Ezt a növekvő érdeklődést is­merte fel az ATI váci kiren­deltsége és a sződligeti mű­velődési házban kihelyezett- gépkocsivezetői tanfolyamot szervezett. ★ Néhány évi szünet után is­mét alkalmas labdarúgásra a Nepisink ieienlss krónikása Bemutatjuk levelezőnket Szinte alig múlik el hét, hogy írásait ne olvashatnánk lapunk hasábjain. Pályája, élete gazdagabb talán mint bármelyikünké, épp ezért portréját a lapunk biztosítot­ta rövid terjedelembe sűríteni nagyon nehéz. Szóljon tehát saját szavaival, hitelesen- ma­ga a szerző — Padányi La­jos. — Nem szeretek, nem szok­tam magamról írni, számom­ra ez a legnehezebb műfaj. Vallomást tenni az életről na­gyon nehéz. A XVII. század végén, a XVIII. század elején három hullámban érkeztek a német letelepülők Bajoror­szágból Budakeszire. Az' első telepesek még a török ellen harcolók közül kerültek ki, közöttük volt egy zsoldos ka­tona is, az én anyai ősöm. Családfánkon. a kilencedik generáció vagyok: anyám révén német, apai ágon tár­noki születésű szlovák. Szü­leim kétkezi munkások vol­tak. Érettségi és főiskolai ta­nulmányaim után — a hábo­rút túlélve —, alig harminc­évesen már komoly beosztá­sokat bízott rám az élet. Vol­tam adóhivatali vezető, ta­nácstitkár, tanácselnök-he­lyettes, boltigazgató és szak- szervezeti titkár, öt évig érd ész-et v ez-stek ént ism erked - lem a Buda-vidékk©!, . innen eredeztethető a természet iránti nagy szerelmem, mely máig sem lanyhult. De erről írásaimban már nemegyszer tanúbizonyságot tettem saj­tói evelezöi múltam 36 éve alatt. — Még az előd, a Pest Me­gyei Népújság kapcsolt be a rendszeres levelezők táborá­ba. Soha nem kívántam töb­bet ezen a kívülről is rögös „munkaterületen”, mint hogy Budakeszit megismertessem, megszerettessem, s megtanít­sam az ott élőkkel megbecsül­teim a vidéket. írásaimmal persze nem mindig arattam osztatlan elismerést, jó bará­taim mellett ezért akad szép számmal ellenségem is. Hogy miért...? Talán az igazság- érzetemből fakadó szókimon­dásom miatt. Pedig sokszor kaptam már előre ' a figyel­meztetést: egy fecske még sosem csinált nyarat! Akadt olyan is, aki a hátam mö­gül, névtelenül támadott. De ügyet sem vetek rá, mert val­lom, a sajtólevelező nap­jaink krónikása kell hogy le­gyen, és a krónika nem csu­pa szép lapokból íródik. Talán nem mindenki előtt ismeretes, hogy falum jelene mellett annak múltjával is foglalkozom. Mentem, ami menthető, mert Keresztúri De­zső szavaival én is vallom: „Őrizd nemzeti múltunk szép emlékeit úgy, hogy bennük újulj magad is, újra teremt­ve hazánk”. Az emlékezet pe­dig kopik, és az emlékezők fogynak. Épp ezért igyekszem hangyaszorgalommal gyűjte­ni, megőrizni, feldolgozni és közreadni az e vidékárt so­kat tett emberek arcát, mun­kálkodásuk gyümölcsét és a múlt valamennyi emlékét, így például megírtam már a Pest megyében élő svábok történetét, a budakeszi kis­iparosok szervezeti életét, megörökítettem a budakeszi erdők, dűlők, utcák neveit, illetve történetét. Közel ezer mondást jegyeztem le, mely­nek fele magyar — az O. Nagy-féle országos gyűjte­ményben sem szerepel —, fe­le pedig a községbe települt idegen ajkúaktól származik. Dolgozataimat több alkalom­mal díjazta a megyei levél­tár, illetve a Népművészeti Múzeum. TIT-munkálkodáso- míct is többször kaptam már elismerést. Mikor nyugdíjba vonultam, csupán azt ; kívántam: csak még 10 évem legyen, hogy az ifjúkoromtól gyűjtött emléke­ket, emlékezéseket feldolgoz­hassam. Most hetvenéves va­gyok, de úgy érzem, kevés volt a tíz év. Még ugyaneny- nyi kellene, mert annyi min­dent szeretnék még csinál­ni ... sződligeti focipálya. A sport- szerető emberek Összefogásá­val pótolták az eltűnt kapu­fákat, rendbehozták az öltö­zőt, mellékhelyiségeket létesí­tettek és kiépítették a pályá­hoz vezető vízvezeték-hálóza­tot. Egy apró hiányosság azért még maradt. Sajnos az újjá­alakult labdarúgócsapat mér­kőzésének idejéről csak száj- hagyomány útján szerezhet­nek tudomást az érdeklődők. Pedig néhány kézzel írott plakát már elősegítené a né­zőközönség visszatérését a le­látókra. Szabó László Sződliget Válaszol az illetékes Hem vették észre Június 28-1 számunkban megjelent Oszlop van, égő nincs című írásukkal kap­csolatban az alábbiakat köz­löm: A két darab hibás égőt a ceglédi kirendeltség dolgozói lakossági bejelentés alapján június 16-án, tehát még a cikk megjelenése előtt, meg­javították. A rekonstrukciós munka hosszabb ideig tartott, ezéirt fordulhatott elő, hogy szere­lőink a hibásan szerelt lám­pákat nem vették észre és megjavításukról nem gondos­kodtak. A felületes munka­végzésükért figyelmeztetésben részesítettük dolgozóinkat. Berecz Lajos üzemigazgató Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Nagykőrös Impress intézkedés Egy hónapja adtunk he­lyet oldalunkon Kiss András- né püspökszilágyi olvasónk panaszának, aki , többek ne­vében azt kifogásolta, hogy az új menetrend szerint nem áll meg többet a vonat Vác-alsó megállóhelyen. Akkor azzal fejeztük be az írást, még nem késő, esetleg lehet korrigálni azt a menetrendet. A MÁV dicséretes gyorsa­sággal cselekedett. Hozzánk küldött levelükből idézzük a leglényegesebbet: „... A vezérigazgatóság me­netrendi és forgalomszorvezé- si osztályával együttműködve megvizsgáltuk, hogyan orvo­solhatjuk a dolgozók pana­szát. Örömmel közlöm, hogy 1986. augusztus 31-től Vác- alsón ismét megáll az olva­sójuk által említett vonat. Remélem, hogy a megoldás yvmmmmKmmmvmmKmmmmmmmímaaummmKmm feledteti a kellemetlensége­ket, amelyeket a menetrend- változtatás okozott.” Dömötör László osztályvezető MÁV kereskedelmi és szállítási osztály Hétszer ad, ki gyorsan ad Június 28-án hajnalban fér­jem a 4-es út 43—44-es kilo­méterszelvényei között köz­úti balesetet szenvedett. A bajban egy ismeretlen rend­számú Trabant személygép­kocsi vezetője és utasa sie­tett segítségére, ők telefonál­tak a mentőkért is. A gyors beavatkozásnak köszönhetően férjem már túlvan az élet­veszélyen, és szépen gyó­gyul. Segítőiről csak annyit tudtunk kideríteni, valószí­nűlég albertirsaiak. Most, a bajok elmúltával szeretnénk nekik személyesen is köszöne­tét mondani. Oláh István és felesége Pilis ★ A napjainkban egyre szaporo­dó közúti szabálytalanságok miatt mind több ember kerül súlyos, esetleg életveszélyes helyzetbe a/, utakon. Ilyenkor a gyors segít­ség — mint a fenti esetben is — életet menthet. Készséggel tolmá­csoljuk a kérést. Szerkesztősé­günk várja a Trabant tulajdono­sának jelentkezését. inther a hársfán Nyaranta bosszankodom hársfavirágzás idején, amikor a gödöllői — jobb sorsra ér­demes — Erzsébet parkban járok. Néhány virággyűjtő ugyanis vandál pusztítást vé­gez az évszázados hársfák kö­zött. Egyre vastagabb ágak es­nek áldozatul a felelőtlen em­bereknek. Emlékszem, annak idején boldogult gyerekkorom­ban mj is gyűjtöttük e gyógy­hatású virágot, de mi nya­kunkba akasztott tarisznyával másztunk fára. s féltő gonddal vigyáztuk az ágakat. Annál is inkább,' mért akkor külön en­gedélyt kellett kérni a grófi kastély főerdészétől, aki távo­zásunk után ellenőrizte az otthagyott terepet. A gödöllői park most mindenki tulajdp- na, s ezért senki sem vigyáz­za. Reméljük, a Grassalko- vich-kastély rekonstrukciója során gondolnak majd erre is, de addig is meg kellene olda­ná a parkőrzés és védelem gondjait, mert szemünk láttá­ra mennek tönkre természeti értékeink. Sík István Gödöllő Leltári»©! visszamaradt HiszaSgálfaa álldogálva Évek óta csúfoskodik a fa­lu közepén ez a tönkrement vasúti kocsi. Az emberek, úgy tűnik, nem tudnak mit kezdeni vele — nyúiketrec- nek például túl nagy. Ügy látszik, a leselejtezett tár­gyak „megsemmisítése” sem mindig könnyű feladat. Ta­lán akad valakinek ötlete, mit lehet kezdeni vele,..? M. Szabó Attila Biatorbágy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents