Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

1985. Jf LlÜS 2G., SZOMBAT sítését és fejlesztését. Ez íjainkban fokozott politikai ekenységet, felelős magaiar- i igényel. gazdasági célokat is figyelem­be vevő megoldását. Tudjuk, hogy ez nem megy viták nél­kül. Maga a társadalmi érdek sem érvényesül megfelelően, ha nem tudjuk összekapcsolni a csoport- és rétegérdekekkel, mert nem létezik „önmagában való", a csoport- és egyéni ér­dektől teljesen független társa­dalmi érdek. A vállalaton belüli érdek- egyeztetés, illetve érdekütköz­tetés lehetősége számszerint is növekedett az új önkormány­zati szervek, például a válla­lati tanácsok megalakulásával. Ezen új körülmények között lényegesen megváltozik a szakszervezet vállalaton belüli helyzete, súlya, annak hatásá­ra, hogy a gazdasági vezetés testületivé válik. A jövőben tehát a vállalaton belüli érdek- egyeztetésben a főbb szerepe­ket a vállalatvezetés és a szak- szervezet kapják. Az új vállalatvezetési for­mák kialakulásával bizonyos változások következnek be az érdekképviseleti és érdekvé­delmi funkciók ellátása tekin­tetében, mivel elkülönülnek egymástól a vállalatnak, mint vállalkozásnak, a vállalatveze­tésnek az érdekei a kollektíva szocialista köztulajdonosi és munkavállalói érdekeitől. Mindezek következtében a szakszervezet vállalaton belüli helye és szerepe is változik, és a szakszervezeti funkciók kö­zül előtérbe kerül az érdekkép­viselet és az érdekvédelem. A szakszervezetek a jövőben is csak akkor képesek elérni megfelelő mozgósító, szervező és nevelő hatást minden más területen, ha az érdekképvise­let és érdekvédelem terén tel­jesítik a feladataikat. Ez ala­pozhatja meg tömegbefolyásu­kat, társadalmi tekintélyüket. JClSfUSg FfiéJ pontosan, hogy milyen új vonásokat, módszereket tartalmaz a váT iasztott tagokból álló vállalat- vezetés működése a hagyomá­nyoshoz képest. A választott vezetőségek munkáltatói-gaz­dálkodói döntéseket hoznak, ezért az általuk irányított vál­lalatok munkáltatói döntései sem nélkülözhetik a szakszer­vezetek segítését, társadalmi ellenőrzését. Ma még kevés gyakorlati tapasztalattal ren­delkezünk arról, hogy milyen új vonásokat ölt az egyszemé­lyi vezetők és az egészben vagy részben választott tagok­ból álló testületek együttmű­ködése. Most van kialakuló­ban az ú.i önkormányzati tes­tületek és a szakszervezeti szervek együttműködésének rendszere. Szakszervezetünk vezetése kiemelt feladatának tekinti e téren a tapasztalatok gyűjté­sét, értékelését és a szükséges támogatás biztosítását. Hang­súlyozzuk, hogy magunkénak érezzük az új vállalatvezetési formákat. Ahogy felelősen és minden erőnkkel részt vettünk sikeres megalakulásukban, fe­lelősnek tartjuk magunkat ezért, hogy e formák eredmé­nyesen teljesítsék feladatukat. Véleményünk szerint a kollek­tív . gazdasági döntésekben megfelelően elkülöníthetők a gazdasági és munkavállalói ér­dekek. A bevezetőben hivatkozott központi bizottsági állásfogla­lás, majd a párt XIII. kong­resszusának a szakszervezetek­kel foglalkozó határozata hosz- szú időre irányt mutat a ma­gyar szakszervezeteknek mun­kájuk végzéséhez. Tudjuk, hogy a párt továbbra is tá­maszkodik a szakszervezetekre, a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők legátfogóbb szervezeteire. Azt kéri a szak- szervezetektől, hógy továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogadtatá­sában és megvalósításában, ugyanakkor erősítsék érdekvé­delmi. érdekképviseleti tevé- -kenységüket. A mi szakszervezetünk — az állásfoglalásban, valamint a kongresszusi határozatokban foglaltak alapján — követke­zetesen kívánja végezni az ér­dekképviseletből, érdekvéde­lemből reá háruló feladatokat. Az előbbiekben leírtakon túl­menően az érdekvédelmi tevé­kenységükhöz tartozik, hogy figyeljünk az ágazati sajátos­ságokra, a rétegek gondjaira, szükségleteire. Ennek kereté­ben segítjük az értelmiség, mindenekelőtt a pályakezdők problémáinak megoldását a szellemi munka minél széle­sebb körben történő kibonta­koztatása érdekében. Fontos érdekvédelmi fel­adatunk a fiatalok mellett a dolgozó nők helyzetével való törődés, mi"el esetükben még mindig jelentős az elmaradás és sok helyen rosszabb körül­mények között végzik a mun­kájukat. Szakszervezetünk kongresszusa is nagy hang­súlyt fektetett a nyugdíjasok életkörülményeinek vizsgálatá­ra és lehetőség szerinti javítá­sára, a velük való törődésre. A mi szakszervezetünk, hogy jól tudja ellátni az ér­dekvédelmet, nem téveszthet] szem elől, hogy több szektorú szakszervezet vagyunk, hiszen a mezőgazdasági és erdészeti dolgozókon kívül — szakszer­vezeti szempontból — hozzánk tartoznak a vízügy területén, valamint az ágazati kutatás­ban dolgozók is. Ebből követ­kezik tehát, hogy érzékenyen reagálunk e többszektorúság- ból adódó valamennyi dolgozó problémájára, az ebből adódó tennivalókra. ! Meggyőződésem, Svezeft dolgozók, köztük közel 400 ez­res tagságunk, a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben, valamint az erdő- és vízgazdálkodás te­rületén foglalkoztatott mun­kavállalók — összhangban a szakszervezetünk XXVI. kong­resszusi határozatában foglal­takkal is — elfogadják, magu­kévá teszik a párt kérését és minden erejükkel segítik a rá­juk háruló célkitűzések valóra váltását. zetásét, bir tudjuk, hogy mint minden más egyéb szociális kérdést, ezt is befolyásolják a szűkülő anyagi lehetőségek. Je­lenleg azon fáradozunk, hogy miként csökkenthető ez a je­lentős költségtényező a magán­gépkocsik munkásszállításra történő igénybevételével. A r z i' i üdültetés nyári csahrias iránt megnövekedett igény szüksé­gessé teszi az anyagi eszközök összpontosítását, e célra'törté­nő hasznosítását, a lehetőségek bővítését. Terveink között sze­repel, hogy pénzügyi támoga­tással részt veszünk új, közös tulajdonú egyetemi-főiskolai kollégiumok építésében, az el­avultak, régiek felújításában, korszerűsítésében. A központi erőfeszítések ellenére is azon­ban a legnagyobb lehetőségek a vállalati üdültetések fokozá­sában rejlenek. A munkavédelemnek és a társadalombiztosításnak, e sa­játos és hagyományos két ér­dekvédelmi területnek állami irányítás alá kerülésével nem csökkentek a szakszervezetek feladatai, mivel a legfonto­sabb, a dolgozókért vállalt fe­lelősségük és az ellenőrzés jo­ga továbbra is megmaradt. Eb­ben az új helyzetben törek­szünk az állami munkavédelmi felügyelőséggel és társadalom- biztosítási szervekkel az együttműködést minél változa­tosabb formában kialakítani. Ezeken a területeken is iga­zodnunk kell a változó feltéte­lekhez. Mai helyzetünkben az érdekvédelem is bonyolultabb, mint néhány esztendővel ez­előtt volt. Amikor az életszín­vonal megőrzése, vagy sze­rény emelése kerül előtérbe, sőt most ez is az eddiginél na­gyobb. erőfeszítéseket igényel, újra át. leéli goniiolnpnk elért, vívmányainkat,., Nekünk ,-js rangsorolnunk kell, mi az, a miheg. .továbbra is ragaszko­dunk, milyen szerzett jogokkal, illetve juttatásokkal kapcsolat­ban kell esetleg módosítanunk a régebbi, álláspontunkat, mi­lyen új feladatok fncgiqjdasáva tehetünk reális jbvasfetót-'a rendszeresen — évenként — sorra kerülő MEDOSZ—MÉM, illetve MEDOSZ—OVH veze­tői megbeszéléseken az állami, gazdasági vezetésnek.a Ezzel együtt valljuk, hogy az érdek- védelmi munka akkor sem szo­rulhat háttérbe, ha nem az el­osztás kérdései a legfontosab­bak. Nehezebb gazdasági helyzetben még jobban kell ügyelni arra, hogy jól használ­juk fel anyagi lehetőségeinket. Sajátos, hogy szocialista tár­sadalmunkban a dolgozók ér­dekeit fejezi ki, ázt képviseli és védi a párt, a kormány és a szakszervezet is. Országunkban törvények, mindenekelőtt a Munka Törvénykönyve és más jogszabályok rögzítik a szak- szervezetek jogait, amelyek gyakorlásával megfelelően képviselni és védeni tudjuk tagságunk érdekeit. Ezáltal mindinkább megvalósul a jo­gok és a kötelezettségek össz­hangja. Tapasztaljuk azonban azt is, hogy a szakszervezeti tisztségviselők, a bizalmiak egy része nem ismeri eléggé jogait, azok alkalmazásában sokszor bizonytalan. Elég je­lentős azoknak a száma, akik kevéssé élnek a kezdeménye­zési, a javaslattételi és az el­lenőrzési jogaikkal, sőt bátor­talanság tükröződik a munka­helyi vezetők tevékenységének véleményezésében is. Tudjuk, hogy , nagy károkat okozhat, ha- formálisan mű­ködnek az érdekvédelmet, ér­dekérvényesítést, a visszajel­zést és a társadalmi ellenőr­zést megvalósító szervezetek. Szakszervezetünk vezetése ar­ra ösztönzi a különböző szinten dolgozó választott szakszerve­zeti vezetőket és tisztségviselő­ket, hogy a gazdasági vezetők­kel és a dolgozókkal folytatott nyílt tanácskozásokon szólja­nak a különböző érdekekről és ha szükséges, ütköztessék azo­kat. Vessék fel bátran, mikép­pen látják az érdekellentétek­nek, érdekütközéseknek a nép­Bcmutatjuk a KÉK!-t Az ország kísérleti konyhájában Nem messze a Budapest kör­szállótól, valahol a Pasarét és Rózsadomb találkozásánál lelt egykor otthonra a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (KÉKI). Ha csakugyan létezik a hely szelleme, a „genius lo­ci”, akkor itt, az árnyas fák övezte térségben nagyon jól lehet dolgozni. Mondhatnánk, az ország konyhája ez, ahol — a szokvá­nyos konyháktól eltérően — persze mégsem az a cél, hogy csillapítsák több-kevesebb em­ber ismétlődő éhét. Itt nem a megszokott ételreceptek az irányadók, itt többnyire labo­ratóriumokban folyik a mun­ka. Dr. Biacs Péter főigazgató vezetésével mintegy száz szak­ember fáradozik azért, hogy ízletesebb, táplálkozás-életta- nilag korszerűbb élelmiszerek kerülhessenek az asztalunkra és persze, külföldre. A hetedik ötéves terv ugyanis arra köte­lezte őket. hogy a maguk esz­közeivel fokozzák a magyar élelmiszerek nemzetközi ver­senyképességét. Növényi fehérjék Kutatóintézetről lévén szó, a különböző részlegek elneve­zése is tudományos szakembe­rekre vall. Az egyik részleget például élelmiszer-technológiai főosztálynak hívják, amelynek több laboratóriuma van. Dr. Petras Jolán osztályvezető-he­lyettes kalauzol bennünket eb­ben a kis birodalomban. — Itt a növényi fehérjeké­szítményeket vizsgáljuk — mutat körbe az első laborban. Mégpedig az olyan — borsóból előállítható — nagy fehérje- tartalmú liszteket, koncéntrá- tumokat. amelyek egyaránt al­kalmasak húskészítmények és búzaliszttermékek minőségé­nek javítására és biológiai ér­tékének növelésére. A második laborban egy fia­talember — majd’ azt mond­tam — tésztát gyúr, de ez így nem lenne pontos: kockatész­tát gyárt egy ügyes masinán. Tojás helyett — növényi fe­hérjékkel. Ezt a választékbő­vítési és tápérték-növelési cé­lokat szolgáló alkalmazott ku­tatást a székesfehérvári tész­tagyár megbízásából végzik. Mellesleg: a növényi fehér­jékkel dúsított száraztészta ká­nikulában sem okozhat szal­monella} ertőzést... A műszerszobában az osztály szemefénye, az aminosav-ana- lizátor teszi a dolgát. Az pedig nem más, mint a különböző élelmiszeripari nyersanyagok és késztermékek aminosav- összetételének meghatározása „in vitro” — vagyis laborató­riumi körülmények között. Mikrcelektroma Az intézeti kutatások egyik fontos programja a gyártás­fejlesztés. Ennek részleteibe Sárkány Péter tudományos tit­kár igyekszik beavatni: — Akik ezzel foglalkoznak, azoknak céljuk az anyag- és energiafelhasználást mérséklő feldolgozási technológiák és műveletek kifejlesztése; a fo­kozott környezetvédelem; az élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek továbbfel­használásának kutatása, vagy például a biotechnológiai mód­szerek élelmiszeripari alkal­mazásának szélesítése. Világszerte növekszik az igény a korszerű élelmiszer­feldolgozás és -tárolás iránt. Termékeink külpiaci verseny- képessége nagymértékben ettől is függ. A kutatás ezért újabb technikai megoldások feltárá­sára irányult, így jutott el a mikroelektronikához. — Bizony, a mikroelektroni­kának nagyon fontos szerepe van az élelmiszeripari művele­tek automatizálásában, a gyors és roncsolásmentes összetétel­mérésekben. Vagy ilyen újabb technikai megoldás az élelmi­szer-tartósítás, aminek a kü­lönböző enzimes folyamatok gátlásában, a mikroorganizmu­sok csökkentésében, illetve el­pusztításában van nagy jelen­tősége. — Hol használják ezt a gya­korlatban ? — Például a zöldségfélék­nél a csírázás gátlására; a ba­romfihúsnál és a húskészítmé­nyeknél szalmonellamentesí­tésre. Nincs módomban a KÉKI mind a 15 főosztályát, illetve osztályát bemutatni, de feltét­lenül szólni kell pár szót a technológiai főosztályról, ahol az energiaszegény és diétás üdítőitalok egy része „szüle­tett”, s ahol az export szem­pontjából nagy jelentőségű korszerű csomagolástechnikai kutatások folynak. Végül néhány példát az in­tézet újdonságaiból. Nemrég fejezték be két élelmiszeripa­ri termék előállításának kísér­leteit: egy zöldségből-gyü­mölcsből készült italét és egy különleges eljárással előállí­tott gombaporét. Jön a Csokis Robi Valamivel korábbi eredetű az a tejfehérje-koncentrátum, amit dr. Kiss Ernő vezetésével állítottak elő az enzimológiai osztályon. Ezt a tejporszerű, gyorsan felszívódó, roboráló és teljesítményfokozó készítményt — amelyet elsősorban a spor­tolóknak ajánlanak — már gyártja két vidéki tejipari vállalat, Sport-Robi néven. En­nek kakaóval ízesített változa­ta az idén forgalomba kerülő Csokis Robi, amit a gyerekek bizonyára hamar megkedvel­nek. Nyíri Éva niezégazdasági dolgozók érdekvédelme Igazodva a változó körülményekhez ta: Dr. Dobi Ferenc, a iEödSZ főtitkára A Magyar Szakszerveze­tek történetében rendkívül nagy .jelentőségű volt az, hogy páíturik Központi Bi­zottsága az 1983 októberé­ben .tartott ülésén értékelte a szakszervezeti mozgalom tevékenységét. A párt min­dig megkülönböztetett fon­tosságot tulajdonított a szakszervezeteknek, a ve­lük fennálló helyes viszony­nak és következetesen tá­maszkodik a szakszervezeti mozgalomra a dolgozók na­pi és távlati érdekeiért folytatott küzdelemben. — 'll ■ közvetlen ér­Tovaíilira is dekvédelmi feladatunknak tekintjük, hogy helyes irányban fejlődjön, ala­kuljon a vállalatoknál a bér­politika. Ennek keretében el kell érni, hogy érvényesüljön a sokat hangoztatott differen­ciálás elve, tehát senki se jut­hasson munka nélkül jövede­lemhez, de mindenki kapja meg az általa végzett munka arányában a munkabért. Az egyenlősdit továbbra sem pár­toljuk, de a dolgozók jogos igényeit e téren minden ren­delkezésünkre álló eszközzel támogatjuk. Ugyancsak jogosnak tartjuk és képviseljük tagságunknak a heti 40 órás munkaidő iránti igényét. Álláspontunk szerint — az ipari üzemekben dolgo­zókhoz hasonlóan — a mező­gazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók részére is meg kell teremteni a lehetőséget, termé­szetesen csak ott, ahol ehhez már adottak a személyi és tár­gyi feltételek, hogy bevezessék a 40 órás munkahetet. A bérpolitika mellett a szo­ciálpolitika az, amelynek ala­kulását különös figyelemmel kísérjük. Ezzel összefüggésben a választott tisztségviselők ki­emelt feladatuknak tekintik a dolgozók társadalmi és munka­helyi közérzetét befolyásoló olyan kérdéseket, mint a la­káshelyzet, a szociális és egész­ségügyi ellátás, mindenekelőtt az üzemegészségügyi hálózat fejlesztése, a környezetvéde­lem. A lakáshelyzet javítását elsősorban a munkáltatói tá­mogatás lehetőség szerinti fo­kozásával tartjuk elérhetőnek. Biztosíthatjuk a szociális kö­rülményeket azzal is, ha meg­őrizzük az üzemi étkeztetés jelenlegi színvonalát. Célul tűztük ki, hogy az erdő- és vízgazdálkodás területén a nem telepített, változó munka­helyeken — ahol erre adva van a lehetőség —, megvalósuljon a napi egyszeri meleg étkezte­tés. Ugyancsak támogatjuk a kulturált munkásszállítás mind szélesebb körben történő beve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents