Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-25 / 174. szám
NA9®PRÖSä xJtíviu A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1988. JÚLIUS 23.. PÉNTEK Nem szívesen kőinek szerződést Hová mennek az agrár szakosok A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok megnövekedtek. Hogy ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gépek mellett fokozni kell a szellemi teljesítményt is. Évről évre több jól képzett, az új termelési módszereket is-, merő, a piacot felmérni tudó szakemberre van szükségük a gazdaságoknak. ' A magyar felsőoktatás évente 1600 agrárszakembert képez ki. El tudnak-e ennyien helyezkedni, és milyen munkakörülmények várják a pályakezdő fiatalokat? ■ A MÉM illetékes osztályán elmondták, hogy már évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt tervezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallgatóval többet vesznek majd tfél az egyetemekre és főiskolákra. Évről évre fokozódik az érdeklődés a mezőgazdasági tudományok iránt. Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt; divatos szakágak még: a kertépítés és a kertészet. Ezek a szakágak azonban eléggé telítettek. Leginkább agrármérnökökre, élelmiszeripari és gépészeti szakemberekre van ma szükség a mezőgazdaságban. Hiány mutatkozik faipari mérnökökből is. Ezek létszámát felemelik az egyetemeken és főiskolákon, viszont az erdőmérnöki, a kertészmérnöki állománynál a szinten tartást határozta el a minisztérium. Személyesen jelentkeznek Átlagosan egy pályakezdő mezőgazdasági szakembert 2.3 állás vár. Keresettebbel? az egyetemet végzett szakemberek, azokra három állás jut, míg a főiskolát végzősöknél ez az arány 1.8. Mindez azt mutatja, hogy igen kedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek. Ma már nemcsak pályázat útján lehet állást találni. Egyre kevesebb az olyán pályakezdő, aki pályázatra jelentkezik. De maguk az üzemek sem tesznek közzé pályázatot, mert so}c a személyes jelentkező, ami kedvezőbb lehetőséget kínál arra, hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi évekbén a tanulmányi szerződést kötő hallgató is kevesebb, nem kötnek szívesen szerződést az üzemmel, sőt, aki kötött, az a diploma megszerzése után inkább visszafizeti a kapott pénzt, s maga választ helyet. Ez élénkké teszi az elhelyezkedési piacot. A felmérés szerint már az illetékesek is úgy látják, hogy a tanulmányi szerződés elavult forma. A pályakezdők 73 százaléka a MÉM felügyelete alá tartozó munkáltatóknál helyezkedik el. s ezeknek csaknem a fele nagyüzemekben, állami gazdaságokban vagy termelőszövetkezetekben vállal munkát. A felmérések azt mutatják, hogy vannak még fehér foltok, akadnak termelőszövetkezetek. ahol hiány van . szakemberből És vannak olyan tájak is, ahol az utóbbi tíz esztendő alatt szinte megkétszereződött a szakemberei? száma. Különösen vonatkozik ez Budapest területére és Pest megyére. Tehát a főváros környékére: ennek vonzásköre rányomja a bélyegét a szakemberellátásra. Gyakran említették példának a Sasad Termelőszövetkezetet. ahol a brigádvezetök is mind egyetemet végzett szakemberek. Másutt. Sza- boIcs-Szatmár megyében még örülnek, ha az ágazatot pályakezdő fiatalra bízhatják. Az utóbbi években kismértékben ugyan, de csökkent a Pestre vagy Pest megyébe elhelyezkedni igyekvők száma. Három évvel ezelőtt az összes .pályakezdő mezőgazdasági szakembernek több mint 23 százaléka a fővárosban és környékén akart állást, tavaly már a végzett szakembereknek ..csupán” 23,5 százaléka. De még ez is túl magas szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges arány a 10 százalék lenne talán!) Tárt karokkal várják Hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni távolabbi megyéknek is, Szabolcs-Szatmárnak például, ahol sok a betöltetlen állás, ahol tárt karokkal várják a pályakezdőket? A válasz erre a kérdésre, amit az utóbbi húsz évben olyan gyakran feltettek: „Milyen az a tárt kar?” Mivel tudnák lekötni, odakötni ehhez a tájhoz a szakembert? Az illetékesek véleménye, hogy a megyéknek kellene többet ten- niök. (Általában, mert nemcsak Szabolcsról van szó.) A megye mit teilet? Elsősorban az alapvető igényeket kellene kielégíteni: lakást adni a pályakezdőnek. Ahol lakást kínálnak, ott kapnak is szakembert, mert manapság divat, hogy az egyetemista már a diploma megszerzése előtt megnősül. A családalapításhoz pedig feltétlenül szükség van az otthonra. Ez a legnagyobb vonzerő. Ahol lakást kapnak Egyre inkább az a törekvés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosítani. ott igyekszik kamatmentes kölcsönt folyósítani, s munkával, anyaggal segíteni az építkezést. Ez mindenképpen járható út. Megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek által meghirdetett állások iránt nagyobb az érdeklődés. Ennek anyagi vonatkozása van. A termelőszövetkezet háztájit ad. s talán "a prémiumosztásnál is bőkezűbb. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a mező- gazdasági szakemberek erkölcsi megbecsülése a falvakban. Egyre nagyobb számban vesznek részt a közéletben, és hangadóivá váltak a települések kulturális életének is. I. S. Mon rasa A nagyteremben Elfújía a szél I—II. Színes, amerikai film. Előadás 4 és 8 órakor. A stúdióteremben Nem kell mindig kaviár. NSZK film, fél 6-kor. A kertmoziban A mallorcai ember. Színes, svéd krimi. Előadás 9 órakor. Negyven év után nyugdíjban Bíznak az állatorvosokban DR. FAITH ISTVÁNRÓL, az állategészségügyi kerület nyugdíjas főállatorvosáról már megírtuk, hogyan került a beosztásába. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mi tartja őt a pályán nyugdíjasként, negyvenévi munka után is. — Szeretem a munkámat, mert hiszem, hogy tudom csinálni! Munkámat átfűti a szakma szeretet«. s éppen ezért igyekeztem» a szolgálatot a jogszabályok érvényre juttatásával vezetni. Igaz. ezt a munkastílust általában nem szeretik a beosztottak, viszont a jogszabályok betartása őket is védi. nemcsak engem. Nem is követtem el az elmúlt negyven év alatt olyan szakmai, vezetési hibát, amiért felelősségre kellett volna hogy vonjanak feletteseim! Ugyanakkor egyetlen főállatorvosi határozatomat sem kellett visszavonnom, következetesen vógigvittem. amit elkezdtem. Az persze más kérdés, hogy anyagilag megérte-e, mert a főállatorvosi tisztséggel ugyan igen nagy mértékben növekedett a hivatali ..hatalmam”, a munkaterületem, de a gyakorló állatorvosi időszakomhoz képest jelentéktelen fix ösz- szegre degradálódott a jövedelmem. Így azóta. . amióta Ceglédre kerültem, nem hódolok a horgászszenvedélyemnek. hiszen a Tiszához kiáltozni ma már drága mulatság lenne. Most talán a nyugdíj majd kiegészíti a.ny- nyira a jövedelmemet, hogy ismét járhatok a kedvenc horgászhelyeimre a Tiszához, Remélem, hogy az igazgatási munkám révén nyújtottam valamit a környezetemnek. De az biztos, hogy a több mint negyedszázezer lakosú Nagykőrös állattartó lakosságának állategészségügyi szemléletén javítottam. Gondolok itt arra. hogy idejében hívják, ha szükség van az állatorvosra. vagy amikor az éDpsn nincs szolgálatban, ritkábban zavarják meg otthoni, magánéletét. családi életét. A körösiek nem válogatnak az állatorvosok között, bizalommal vannak valamennyiük iránt. Nem is igénylik az emberek, hogy egvik körzeti állatorvos átjárjon a másik körzetbe, mert mondjuk, valakinek ő éppen ott szimpatikus. hanem fölkeresik a városi központi állatorvosi ügyeletét. A ceglédi területen mások a hagyományok, ott vannak kedvenc állatorvosok, akik valóban úgy is alkalmazkodnak a iószágiufajdono.sol? igényeihez, hogy szipte csatarendbe állítják a családjukat, hogy ha éppen nem tartóz- kódnak odahaza, akkor is folyamatos legyen a kapcsolat a gazdákkal. MINDENT ÖSSZEVETVE, szerencsés embernek mondhatom magam, mert az átlagosnál sakkal jobb képességű kollégákat kaptam munkatársul, s nagyszerű embernek ismertem meg őket. s ennék végül is a iószágtulajdonosok látják hasznát. A. L. A. Kulturált környezet Mi tagadás, jó idéje a város szégyenfoltja volt a Hősök terén levő nyilvános WC. Kívül-belül meglehetősen rossz állapotban volt, alig lehetett mór tisztán tartani. A város csak a közelmúltban tudottfelújítására pénzt biztosítani. A városgazdálkodási vállalat kapta feladatul az épület korszerűsítését. A falakat kicsem- pézték, a helyiségeket korszerű. új berendezéssel látták el, gondoskodtak a kulturált tiszt ál kod ási leh etőségekről. Szerencsére a gondnoki teendők ellátására is akadt jelentkező, aki egyben a Széchenyi téren levő illemhely rendben tartását is vállalta. A felújított kis épület szolgáltatásaira azóta nincs panasz, a mindig tiszta mosdóvíz, törülköző mellett még kölnivizet is kap a betérő'. K. L. Több szén Környezettanulmány alapján A tanácstagok mostanában vekonyabb-vastagabb borítékokat kapnak. Ezekben lapul a körzetükbe tartozó azon állampolgárok neve. akik — valamilyen okra hivatkozva — mentesítést kérnek a településfejlesztési hozzájárulás fizetése alól. Egyfelől a , tanácstagok, másfelől a kérelmezők számára is hasznos tájékoztatásért fordultunk a városi tanács adóügyi csoportvezetőjéhez, Hegedűs Ferencnéhez. — A tanácsrendelet kimondja, hogy lehetséges a te- ho fizetése alóli mentesítés egyéni elbírálást kívánó esetekben is. Ilyen ok sokféle lehet. Miután a végrehajtó bizottság az illetékes az elbírálásban, ám mindenkit nem ismerhet személyesen, a tanácstagok kapták azt a megbízást, hogy — valóságos környezettanulmányt végezve — a későbbi döntést előkészítsék javaslataikkal. — Mit vizsgálnak ilyen alkalmakkor? — A mentesítés indokát, a kérelmező életvitelét, egyáltalán azokat a körülményeket, amelyek birtokában pontosan megállapítható, jogos-e a felmentés vagy sem. — A tanácstagok egyedül végzik ezt a munkát? — Ügy gondolom, a lakóbizottságok tagjai is részt vállalhatnak e munkából, hiszen több szem többet lát. S az is igaz, így kevésbé lehet elfogultsággal vádölni. a tanácstagot. B. O. Újonc korúak birkózása A Toldi-sportcsarnokban 8— 9 éves, újonc, eiőkés4ítő csoportos (1976—77—78-as születésű) fiatalokkal szabadfogású egyéni birkózóversenyt . rendeztek. A városunkban edzőtáborozó Csepel SC Sportiskola és a Bp. EVig újonc korú sportolói között — korengedéllyel — már két éve birkózók is voltak. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE-t csaknem teljesen most először versenyző fiúk képviselték. A hazaiak ennek ellenére nagyon jól szerepeltek: a 11 súlycsoportból ötben körösi lett az első, a helyiek közül mindenki ért el helyezést. 1976-os születésűek. A 25 A lig tíz esztendeje még nem volt kérdés, hogy mikor és mennyire hasznos a munkaerőmozgás. Csakis, káros — következésképpen büntetendő — mozgást ismertünk, bár gyaníthattuk volna, hogy a piaci követelményekhez rugalmasan alkalmazkodó termékszerkezet merev munkaerő-állománnyal gyakorlatilag elképzelhetetlen És mégis: számunkra akkoriban a 20 —30 éves törzsgárdatagság volt az ideális; az egy és ugyanazon a munkahelyen megöregedett szakit tekintette követendő példaképnek minden valamirevaló vezércikkíró. A rendeletalkotók pedig ritkán tapasztalható találékonysággal ötlötték ki a munkaerőpiac mozgását ' nehezítő adminisztratív szabályokat. A munkaerőpiac persze már akkor is öntörvényű mozgásvilágát élte. s a vándormadárnak titulált munkavállaló a saját érdekeit érvényesíttetve cserélgette a munkahelyeit. S ez volt a baj. ez volt az igazán káros. Hogy tudniillik a mozgást csillapítandó, nágv-nagy igyekezetünkben végképp megfeledkeztünk a mozgásirányok valamiféle tervszerű, a gazdaság mindenkori érdekeit szolgáló befolyásolásáról. S mert a munkavállalók szinte magukra hagyva téve- lyestek a munkahelyek között — többnyire néhány fiilérnvi órabéremelés reményében —, egészen a hetvenes évtized végéig makacsul tartotta • magát a tévhit: nincs érdemleges különbség a káros és a spontán fluktuáció, valaMunkaerőmozgás mint a gazdasági élet vérkeringéséhez nélkülözhetetlen mobilitás között. Ezért is volt kínos meglepetés. hogy amikor — a nyolcvanas évtized elején — már elodázhatatlanná vált a termékszerkezet korszerűsítése. hirtelen kiderült, hogy ehhez, gyakori^ nemcsak a nélkülözhetetlen termelőberendezések, de még inkább a megfelelően képzett szakemberek is hiányoznak. Nem volt használható átképzési gyakorlatunk és intézményrendszerünk. hiányzott a megfelelő munkaközvetítői hálózat, s egyáltalán: felkészületlenek voltunk egy mobilabb munkaerőpiac kezelésére. Ráadásul: a mozdíthatatlan munkaerő-állománnyal kapcsolatos — és hadd kockáztassam meg: képmutató — elrpéletek lehetetlen helyzetbe hozták a vállalatok munkaügyi szakembereit is. Egyfelől szünet nélkül ostorozták őket, hogy nem képesek a racionális munkaerő-gazdálkodásra; hogy állandósult munkaerőtartalékra törekszenek, másfelől viszont — nyíltan kimondva, vagy pedig hallgatólagosan — a vállalatokat tették felelőssé a foglalkoztatási biztonság garantálásáért. E hamis felfogás szerint a munkához való jog munkahelyhez való loggal vált egyértelművé. holott már akkor is csafc az állam felelhetett volna a teljes foglalkoztatásért. Ilyen ellentmondásos helyzetben született végre a korszakos felismerés: nincs korszerű gazdaság mobil munkerő-állomány nélkül. Nincs termékszerkezetváltás könnyen és célszerűen mozgatható munka- vállalók nélkül. Egy csapásra lebontják a nagy gonddal felépiteit adminisztratív korlátokat, megteremtik a mobilitás eszköz- és intézményrendszerét. érvényüket vesztik a korábbi megbélyegzések, már ntm kiátkozni való, negatív figura a munkahelyeket próbálgató pályakezdő, s anyagilag is támogatják a szakmai átképzést. Nagyot fordul a világ az ügyben is, hogy a korábban mindenkit számolatlanul magába szívó nagyipar hirtelen lét- ' számleadó ágazattá vált, bizonyságául annak, hogy az ipar extenzív fejlesztésének egyszer s mindenkorra vége. S milyen érdekes: amit annak idején oly' sokan követeltek. hogy tudniillik a tervszerűbb irányítás eredményeként is mozduljon már végié a munkaerőpiac, az megint csak göndot okoz, Legfőképpen az ipari vezetőknek. Évek óta és -egyre hangosabban panaszkodnak az ipari munkavállalók ' számának csökkenése miatt, $ manapság már követelik e folyamat megállítását. sőt. visszafordítását. Gyanakvóan kérdezik, hogy ugyan hová tűnik el a tőlük elvándorolt műnkássereg, s mintha nem vennének tudomást a tényekről. Először is: az ipari és az építőipari létszám- veszteség jórészt nem a fluktuáció következménye, hanem bizony a tényleges veszteségé. A nyolcvanas évek elején drasztikusan csökkent az aktív keresők száma, mert majd’ százezren vonultak nyugállományba vagy haltak meg még a nyugdíjkorhatár előtt. A munkába lépő fiatalok pedig nem pótolhatták ezt a veszteséget. Ez persze nem vigasztalja a munkaerőhiány miatt aggódó ipari vezetőket, ám. mégis gyanítható. hogy áz ipar foglalkoztatási gondjai nem a mértéktelennek ítélhető spontán fluktuációra, még csak nem is a „gyanús” irányú elvándorlásra vezethetők vissza. Következésképpen az orvoslás lehetőségét sem kizárólag a szőkébb értelemben vett gazdasági szabályozás eszköztárában kell keresni — felelevenítve a „káros” mozgással kapcsolatos korábbi elméleteket —. hanem inkább és mindenekelőtt a súlyosbodó demográfiai, egészségügyi, oktatási és képzési bajokról van szó. M indez persze előidézője- és egyben következménye is a most már nyilvánvalóan egyre nyomasztóbb morális gondoknak is A fő kérdés tehát nem az, hogy káros-e. vagy hasznos a munkaerőmozgás hanem inkább az. hogy milyen célok érdekében és mi módon befolyásolhatók a mozgásirányok ... V. Cs. kilogrammosok súlycsoportjában (7 induló közül): 1. Mészáros Dénes (a legnépesebb súlycsoportban, remek teljesítménnyel, 4 győzelemmel lett első). 32 kg-ban (5 fő közül): 1 Valkai Szabolcs (óriási meglepetésre az egész mezőny két legjobbját is legyőzte). 35 kg (6): 3. Godó Rolf. 40 kg (5): 3. Szabó Attila. 1977- esek. 25 kg (3): 1. Ifj. Sárosi Tibor (nagy fölénnyel). 35 kg (4): 2. Lencsés Péter (csupaszív birkózással). 30 kg (5): 3. Godó Péter. 45 kg felett (4): 1. Szabó Zoltán (remek, energikus volt). 1978- asok. 28 kg: 1. Mészáros Zsolt. MODELLEZŐK Kecskeméten, a Széchenyi- városban kialakított új szabadidőközpont nagy tgván rendezték az. FSR-hajómodel- lek kétnapos országos Aranyhomok Kupa viadalát. A kis motorcsónakok túraversenyén az MHSZ Nagykőrösi Modellező Klubot két versenyző képviselte. • Mindketten a 15 köbcentiméteres kategóriában rajtoltak, ahol ,33 induló volt. Mindketten motorhibával küz-, döttek. Közülük ifjú Székelyhídi József szerepelt jobban. Az egyik futamban a 320 méteres kört 47-szer tette meg kis hajója, de neki sem sikerült értékelhető eredményt elérnie. a már említett probléma miatt.. Jól sikerült viszont é's sok nézőt vonzott a körösi klub strándfürdőbeli hajó-, az ifjúsági sporttelepi repülő- és a Kinizsi-sporttelepi autómodellező bemutatója. Asztalitenisz Az 1935 86 évi Pest megyei felnőtt ijői asztalitenisz-csapatbajnokság 'végeredménye: 1. Szentendrei Petőfi 6 6 — 46: a 12 2. váci Izzó MTE 6 3 3 30-21 6 3. Monorl SF. 6 2 4 21:34 4 4. Nlc. Kgy. Kinizsi 6 ! 5 12:42 2 Ifjúsági no* 1. Szentendrei Petői! 4 3 I 2l:lj 6 2. Monori SE 4 2 2 ?0:16 4 3. Nlc. Kgy. Kinizsi 4 1 3 13:23 2 ★ Kerékpározás. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola kerékpáros diákköre túrájának ez a lő. napja. S. Z, Pedikür, manikür! Lévayné Fc dór Márta, Ceglédi u. 5. sz. Dél után 5 órától. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
