Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ára: |,SO forint 1986. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS MA: Magasabb követelményt támasztanak (3. oldal) Piliscsaba ötven pontja (7. oldal) Megállás nélkül elhajtott (8. oldal) Befejezés előtt az aratás Hamar lezárják a talajokat Kényelmes aratás az idei, mondják a szakemberek, de az öröm mellett némi irónia is kicseng szavaikból. Hiszen mindez annak köszönhető, hogy a termésátlagok jóval alacsonyabbak a tervezettnél és sajnos az eső miatt is csak ritkán kell kell félbeszakítani a munkát. A kalászosok 85 százalékát takarították be eddig Pest megyében és 55 üzem már be is fejezte a nagy nyári munkát. Lábon álló gabona jobbára már csak a megye északi részén található. A rozs aratását is befejezték a déli területeken, a termésátlag jobb a tervezettnél. A tavaszi árpának 39 százalékát helyezték biztonságba, a repcét betakarították, a zab vágása pedig éppen hogy megkezdődött. A magborsó 87 százaléka is fedél alatt van már. Szalmát égetni változatlanul tilos, bálázni kell. E munka 47 százalékával készültek el az üzemek. A nyári talajmunka 37 százaléka is kész és 2500 hektáron vetettek másodvetésű növényeket a gazdaságok. Ez utóbbival azonban csak ott érdemes foglalkozni, ahol öntözési lehetőség is van, mert az előrejelzések szerint az elkövetkező időszakban is CSOTROGÁNY aszályra lehet számítani. Pedig kellene az eső, mert helyenként szárad a kukorica és a burgonya is, gyorsabban érik a kelleténél. E körülményhez alkalmazkodva, a gazdaságokban arra törekednek, hogy minél hamarább lezárják a talajokat, megőrizve a bennük lévő nedvességet az őszi vetésű növények számára. B. Z. Elutazott az uruguayi külügyminiszter Szerdán elutazott hazánkból Enrique lglesias, az Uruguayi Keleti, Köztársaság külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására július 20—23. között hivatalos látogatást tett hazánkban. ' Az uruguayi diplomácia vezetőjét' a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Télre készülnek a futóművek Karbantartás, felújítás Bár még messze a tél, a fűtőművek máris a hideg hónapokra gondolnak. Sorra elkezdték az ilyenkor szokásos karbantartásokat, felújításókat, javításokat. A Váci Városgazdálkodási Vállalat négy fűtőműve majdnem kétezer lakást s ezenkívül még középületeket is szolgál. A két deákvári fűtőművet két évvel ezelőtt állították át olajról gáztüzelésűre. Akkor teljes rekonstrukciót is végeztek, ami körülbelül négymillió forintba került. így most olyan állapotban vannak a fűtőművek, hogy mindössze a tervszerű megelőző karbantartásra volt szükség. Ehhez hozzákezdtek közvetlenül a fűtési szezon zárásakor. Tavaly esett át a rekonstrukción a város központjában lévő, Szabadság téri fűtőmű. Ráfért már ez a munka, hiszen a 15 év alatt elhasználódtak a kazánok, az égőfejek, s egyre körülményesebb volt az alkatrészbeszerzés is. így a teljes belső berendezést kicserélték, jóval korszerűbb lett a fűtőmű, nincs rá gond legalább 10 évig. Mindössze 1,5 millió forintot költöttek rá, mert a vállalat saját szerelőivel végeztette el a munkát. A vállalat legnagyobb fűtőművénél — amely a Föld- váry téren található — 1985- ben cserélték ki a régi kazánok csöveit, felújították az elektronikus részt, újakkal pótolták a nyomáskiegyenlítő berendezéseket. Sajnos a nagy nyomócsövek gyakran kilyukadnak, mivel a kivitelező annak idején rosszul fektette le ezeket. Gondot jelentenek a tavaly átadott OTP-lakásob iSf Itt ugyanis már az elmúlt szezonban sűrűn .panaszkodtak a lakosok a hiányos fűtés miatt. Ez azonban nem a városgazdálkodási vállalat, hanem a terv és a kivitelezés hibája, így ők csak annyit tehetnek, hogy szakértői véleményt kérnek. Ez évben foglalkoztak a szabályozók beállításával, a hőközpontok javításával, cseréjével, a gerincvezetékek átvizsgálásával és a teljes fűtőművi berendezés karbantartásával. Közben tartalékkazánok segítségévek folyamatosan ellátták meleg vízzel a lakosságot. Munkáikkal hamarosan végeznek. Győr-Sopron megyében Lázár György látogatása Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a Minisztertanács elnöke szerdán Győr-Sopron megyébe látogatott. Győrben, a megyei pártbizottság székházában Lakatos László első titkár és Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke fogadta. A vendéget tájékoztatták a megye eredményeiről, társadalmi, politikai, gazdasági helyzetéről, részletesen vázolva azokat a szempontokat, ameiyek alapján rangsorolták az elkövetkező időszak helyi feladatait. Lázár György programja délután a győri városházán folytatódott. Megtekintette a múlt század utolsó éveiben emelt s nemrégiben helyreállított épületet, majd tájékoztatót hallgatott meg a győri lakásépítés és -felújítás helyzetéről. Balogh József, a városi tanács elnökhelyettese egyebek között elmondta, hogy a VII. ötéves tervben 4020 lakás építését irányozták elő. A lakásépítési terv a családi házas építkezések növekvő arányával számol. Ennek érdekében javítják a telekellátást. 1986 és 1990 között az előző terviidőszakénál több lakás felújítását tervezik. Még ez idén befejezik a Széchenyi tér és a Centrum tömb megfiatalítását. A rekonstrukciót úgy végzik, hogy ahol arra lehetőség van, a tetőteret is beépítik. Lázár György a kora esti órákban visszautazott Budapestre. Aktívaértekezlet a Belügyminisztériumban Az előadó: Havasi Ferenc Havasi Ferenci a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán látogatást tett a Belügyminisztériumban. Jelen volt Varga Péter, a KB osztályvezetője. A Központi Bizottság titkárát Kamara János belügyminiszter és Kovács György, az MSZMP belügyminisztériumi bizotts ágának első titkára fogadta. Havasi Ferenc ezt követően a Belügyminisztérium kollégiumának tagjaival találkozott. A miniszteri beszámolót követően Havasi Ferenc aktívaértekezleten tájékoztatta a Belügyminisztérium vezető munkatársait a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről. Az MLSZ sajtóértekezletén értékelték Mi történt Mexikóban? Nagy érdeklődés nyilvánult meg az MLSZ szerda délelőttre meghirdetett sajtótájékoztatója iránit, amelynék alapját a hétfő-keddi, több mint nyolcórás elnökségi ülés, illetve az arról kiadott írásos összefoglaló jelentette. Ezt dr. Pán- csics Miklós főtitkár olvasta fel, majd az újságírók kérdéseire Szepesi György, Me- zey György, dr. Mohácsi János és Zalka András válaszolt. Az összefoglaló leszögezi: az MLSZ elnöksége szerint a felkészülési feltételek biztosítottak voltak, az anyagi ösztönzés ugyancsak. Mindezek ellenére erőtlen, bátortalan, rossz játék következett Mexikóban, ami nagy csalódást okozott. Az MLSZ elnökségének álláspontja szerint ennek okai a következők: a magyar labdarúgás állapota (a felkészülés, állóképesség, a küzdeni- tudás alacsony foka, a mérkőzések többségének gyenge színvonala, a végzett munkát, eredményességet meghaladó Partvédőmű - régi autógumikból Cegléden az új szennyvíztároló medence rézsűvédelménél új eljárást alkalmaznak. A medence tízezer négyzetméteres belső felületét csaknem húszezer használt, szétvágott autógumival védik a hullámzás rombolása ellen. A partszakasz alá pedig terfil szövetet raktak, amely alatt szellőzhet a talaj. Ezt a módszert már kisebb vízfolyások, halastavak partvédelménél eredményesen alkalmazták. erkölcsi-anyagi elismerés lehetősége, nagy összegű pénzek jogtallara módon való megszerezhetősége, az elítélendő, esetenként törvénysértő cselekedetek elleplezése) nem segíti, hanem ellenkezőleg, káros hatással van csapataink, válogatottjaink nemzetközi szereplésére. Ez a magyar labdarúgó-válogatott mexikói vb-szerepiésében is megmutatkozott. Különböző sérülések miatt többen rövidebb- hosszabb ideig kiestek, ami zavarta a felkészülést, éreztette hatását a Szovjetunió, Kanada és Franciaország elleni mérkőzéseken is. A válogatottak túlértékelték képességeiket, az időszakonként jelentkező sikereket. A játékosok fizikai és idegi felkészültsége, küzdeni tudása, játékintelligenciája még mindig nem alkalmas v;b-döntős feladatok megoldására. A szövetségi kapitány és segítőd hosszabb ideig tartó sikeres munkavégzést követően feltehetően hibát követtek el a közös táborozás esetleges túlméretezésével, a lienzi edzőtáborban végeztetett nagy erőkifejtést igénylő munkával, a vb előtt Mexikóban végzett edzések, mérkőzések adagolásával, a három vb-mérkőzésen a továbbjutás lehetőségének fel nem ismerésével, a jobb eredményt elősegítő intézkedések elhagyásával. Az MLSZ vezetése — néhány OTSH-vezető segítségével — többségében sikeresen munkálkodott. De nem voltak kellően igényesek a sokoldalúan és tudományosan megalapozott felkészülési terv előkészítésében, leszűkítették az ellenőrzött témák körét, az MLSZ elnökségét sem kapcsolták be az ellenőrző munka folyamatába. Néhány esetben pedig az elvi nézeteltérések rendezését nem megnyugtató módon zárták le. Az MLSZ elnöksége mandátuma lejártáig, 1986 novemberéig átfogó jelentést ké- fFolytatás a 7. oldalon.) K ezdetben feltűnést keltettek, hatósági komolykodás tárgyai lettek, napjainkban megszokottak, bizonyos, minimális feltételek teljesítése esetén hivatalosan is megtűrtnek tekinthetők ezek a furcsa valamik. A csotrogányok. Cegléd, Nagykőrös külterületén, Csemő, Jász- karajenő, Törtei utcáin meg dűlőútjain — ahogy továbbá Dabas, Örkény körzetében úgyszintén — hasznos szolgák ezek a kivén- hedt gépkocsi motorból — legtöbbször Trabant vagy Wartburg lelke volt valamikor,—, innen-onnan ösz- szeszedett más főegységekből összeügyeskedett vontatók. Ekét, kapálógépet éppúgy huzatnak ezekkel a tulajdonosok, mint pótkocsit, megrakva a föld termésével, s az sem ritkaság, hogy a permetezést köny- nyítik. A kényszer — az igazán korszerű kertművelő eszközök hosszú időn át tartó hiánya, főként az ún. kistraktorok nélkülözése, a fel-felbukkanó kínálat esetén a riasztóan magas ár — létrehozott valamit, ami csúf, zajos, de jobb híján hasznos. Kérdés, hogy ami helyén van a háztáji földeken, a kiskertek művelőinél, az vajon — bár a képletesség síkján — helyén van-e az ipari nagyüzemben?! Azt mondja ugyanis a műszaki főosztály vezetője, műhelyeikben egyre több a csotrogány... Ami alatt nem a földek e fura fémbogarait kell értenünk, hanem a kényszerűen bütykölt, olykor a végképp elöregedett gépekből, berendezésekből átmentett alkatrészekből ösz- szerakott eszközöket. Továbbá azokat is a csotrogányok közé sorolja a telr- mel őeszközök közül a főosztályvezető, amelyeket régen selejtezni kellett volna — mivel nemcsak pénzügyileg, műszakilag, hanem a szó fizikai értelmében is nulla értékűek —, de a szükség ott tartotta a műhelyekben ezeket a javakat. Ha egyedi eset lenne, ha csupán itt-ott találkozhatnánk a gonddal, rámondhatnánk, .majd megküzde- nek vele az ottaniak. Ami igazán feltűnő: az üzemeket járva egyre több panaszt hallani a váratlan hibák miatti gépleállások okozta zavarokra. Alaposabb tudakozódás után kiderül — ha némely helyen kelletlenkedve adják is a felvilágosítást —, lényegesen megemelkedett az ún. veszteségidőn belül a gépek, berendezések váratlan hibái miatti termeléskiesések aránya! Ez az arány több termelőhelyen öt év alatt megkétszereződött(!), a veszteségidőben elszámolt gépóráknak most már a 18—22 százalékát teszi ki, ami meghökkentően sok, főként, ha azt is tudjuk, hogy ezeknek a veszteségidőknek a negyedét a tervszerű megelőző karbantartás köti le! Különösen nehéz a helyzet a megye több élelmiszeripari üzemében, ahol a gépek, a berendezések műszaki állapota — ha a bruttó és a nettó értéket vetjük össze — -már ötven százalék alatt marad! A megye élelmiszeriparának egésze is sanyarú sotrsra jutott, a fő iparterületek közül itt a leginkább elöregedett az eszközállomány, műszaki állapota ötvenöt százalékos. Ezen belül érdekes jellemző, hogy a tanácsi vállalatoknál némileg jobb helyzetet találunk, mint a minisztériumi ipar cégeinél, ami azért furcsa, mert utóbbiaknak összehasonlíthatatlanul nagyobb a szerepe a kivitelben, mint az elsőnek említetteknek. Pénz után kiabálnak úgy nagy általánosságban? Oktalan ember az, aki manapság általában több pénzt követel, mert hon- nét legyen ez a forint?! A megye iparába — bruttó érték alapján számolva — a gépek, a berendezések állománya több mint 32 müliárd forintot testesít meg, azaz ennek a puszta pótlása sem csekély összeget feltételez, nemhogy a bővítése. H iába kellene — és mindenütt ezt mondják — több pénz fejlesztésre, a gépek, a berendezések cseréjére, ha nincsen. De valóban nincsen? Vagy másról van szó, arról, hogy mindenhová jut egy kevés, oda is, ahová már egy fillért sem lenne szabad befektetni? Igen, erről van szó. A váratlan géphibák miatti veszteségidők arányának feltűnő megnövekedése, a csotrogány-színvonalon folytatott javítás azt mutatja, műhelyek, üzemek egy jelentős csoportját, úgy ahogy vannak, be kellene zárni. Helyes. Csak éppen akkor arra is választ kell adni, honnét teremtsük elő azokat a termékeket, amelyek ott készülnek, s amelyek döntő részére a közös felhasználásnak szüksége van...! Ezért nem szabad lesajnáló mosollyal nézni a — sem a földeken a tényleges, sem az ipari üzemekben a képletes — csotrogányokra. Létük, használatuk ugyanis mélyebb összefüggések, bajok felkutatásának elengedhetetlen s égére int. Mészáros Ottó V
