Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

ki uiulsé fontos művelet Az elmúlt évben is többféle — főleg a húsiparban használa­tos — feldolgozóberendezést gyártottak a Monori Mezőgép Vállalat szakemberei. Exportfeladutuk teljesítése mellett részt vesznek a Szegedi Szalámigyár rekonstrukciójában is, ami köztudottan nagyban hozzájárul kivitelünk növeléséhez. Az egyik gép, amit Szegedre készítettek, az a nagy teljesítményű késköszöriilő, amely nélkülözhetetlen az ilyen feldolgozóüze­mek részére. Demény László — képünkön — az elkészült kö­szörűn az utolsó beállítások egyikét végzi el (Hancsovszki János felvétele) Levelesládánkból Egyre több vér kellene A napokban rendkívüli vezetőségi értekezletet tartott a Monor Városi Jogú Nagy­községi Vöröskereszt. A ta­nácskozáson három új vezető­ségi tag kooptálására került sor. Nagy Lajos az ecseri Rá­kosmezeje Tsz nyugdíjas dol­gozója, aki 1955 óta tagja a Vöröskeresztnek. Többszörös véradó, s mint az ajánlók el­mondták, szívesen vállal tár­sadalmi munkát, amelyet legjobb tudása szerint lát el. Dr. Lévai Sándorné szociál­politikai főelőadó a monori tanácsnál. Több mint másfél évtizede — munkakörén ke­resztül is — szoros kapcsola­ta van a Vöröskereszttel. Be­mutatkozása során ö is szí­vesen vállalta a megtisztelő feladatot, nevezetesen azt, hogy tagja legyen a vezető­ségnek. A harmadik személy dr. SztrizSák István, a Mo­nori Állami Gazdaság üzem­orvosa. Ö csaknem négy év­tizede dolgozik a mozgalom­ban, gazdag tapasztalatát bi­zonyára hasznosítani tudja a továbbiakban is. Puskás Imréné, a Monori Városi Jogú Nagyközségi Vö­röskereszt-vezetőség titkára ezen az értekezleten adta át a kitüntetést Magócsi Károly- nak, aki már harmincszor nyújtotta karját véradásra, példát mutatva ezzel is má­soknak. A titkár beszámolt az ifjú vörröskeresztesek területi ve­télkedőjéről, amelyen a mo­nori Ady Étidre utcai általá­nos iskolások elsősegélynyúj­tás kategóriában az első he­lyen végeztek. A mendeiek csecsemőápolásból vizsgáztak jelesre, s felálihattak a kép­zeletbeli dobogó legmagasabb fokára. Mindkét iskola részt vehetett a gödöllői megyei ve­télkedőn, amelyen szintén megállták helyüket. A tisztasági mozgalommal kapcsolatban Puskás Imréné elmondta, hogy a lakosság és az üzemi kollektívák sokkal többet tehetnének ezen a te­rületen. A környezet védelme ma már közügy, azért tenni mindannyiunk kötelessége. A közlekedési balesetek saj­nálatos növekedése ugyanis egyre több gyógyító vért igényel azok részéről, akik rászorulnak. És sohasem tud­hatjuk, hogy mikor lesz szük­ség saját magunknak is az éltető vérre. Olasz Józsefné Monor Közlemény A Gyömrői Nagyközségi Ta­nács vb-titkára értesíti Gyom­ra lakosságát, hogy „a nem lakás céljára szolgáló építmé­nyek és ingatlanok” adójáról szóló tanácsrendelet hatályba lépett, és az a tanács ügyfél­szolgálati irodájában megte­kinthető. Munkavédelemre Sok-sok millió A sülysápi Tápióvölgye Ts'z- ben az utóbbi négy esztendő­ben jelentős változások történ­tek a szociális ellátottság te­rületén. A VI. ötéves tervben 12 millió forintot terveztek munkavédelmi beruházásokra, ezzel szemben ilyen célra 6 millióval többet fordítottak. Tavaly például négy és fél millió forintot költöttek el. A tavalyi baleseti statiszti­ka nem éppen szívderítő a szövetkezetben, hiszen 32 üze­mi balesetet regisztráltak, amelyből öt munkába menet, illetve jövet következett be. A táppénzes napok száma meg­haladta a? ezerszázat. A munkavédelmi beruházá­sokon kívüi sok millió forin­tot fordított a vezetőség új gé­pek, berendezések vásárlására is. Szinte teljesen kicserélő­dött a géppark, a fejlettebb masinák lehetővé teszik a fej­lettebb technológiák alkalma­zását a közös gazdaságban. Gyomron Napközis tábor Augusztus 6-tól augusztus 18-ig napközis tábor műkö­dik a gyömrői Ságvári Endre Űttörőházban, amelyre jelent­kezőket még elfogadnak az irodában. Kulturális program Ecscren szerdán délelőtt 10 órától a művelődési házban nyitott ház, 16 órakor a nyug- jas-, 18 órakor az ifjúsági klub foglalkozásai. Gyömrőn, a művelődési ház­ban filmvetítés;16 óra 30 perckor Kisvárosi fojtogató, a Strand kertmoziban 21 óra 30 perckor Szerelem első vérig. Az úttörőházban 8-tól 17 óráig nyilt programok, 16 óra 30 perckor a számítógépes szakkör foglalkozása. Monoron a filmszínházban 13-kor és 20 órakor A Coca- Cola kölyök. or. tfict A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1986. JÜLIUS 23., SZERDA KiLdöttgyulésre készülnek Népszerű akadémiai sorozatok Tavalyelőtt a közigazgatás átszervezésével összefüg­gésben változtattak a Tudományos Ismér etterj esz tő Társulat szervezeti felépítésén is. Megszűnt az addig önállóan működő járási és monori helyi szervezet, ezek összevonásával alakult meg a monor városi jogú nagy­községi szervezet. Hatáskörük viszont változatlan ma­radt, kiterjed a korábban a monori járáshoz tartozó valamennyi községre, intézményre. A vonzáskörzet sajátosságai, a társadalmi változások a TIT munkájában is jelentkeznek. A különböző réte­gek érdeklődési körének- megfelelően változtak az is­meretterjesztés módszerei, de egyben be is határolták lehetőségeiket. A TIT-évad — igazodva az iskolaévhez — szeptembertől június végéig tart. Kuzsel Antallal, a TIT körzeti titkárával beszélgettünk a tapasztalatokról, az. eredményekről s az új feladatokról. — Mi a TIT alapvető fel-' adata? — A közművelődés sajátos részeként terjeszteni a tudo­mányosan megalapozott világ­nézetet: az általános és szak­mai műveltség fejlesztése, az igények felkeltése és kielégí­tése, továbbá az értelmiségiek tevékenységének szervezése, érdekeinek képviselete. Rohanó világunkban a foly­ton változó feltétetek között is megmaradtak fő célkitűzé­seink. Ezek szerint kiemelt teendőnk a dolgozók politi­kai-világnézeti nevelése, a termeléssel összefüggő újabb és újabb korszerű ismeretek terjesztése, az általános mű­veltség színvonalának foko­zatos emelése. — Hány előadást tartottak az 1985/86-os évadban? — Annak ellenére, hogy a nehezedő gazdasági feltéte­lek között több egység, ipa­ri üzem és vállalat — taka­rékossági okokra hivatkozva, — jó néhány előadást le­mondott, meg tudtuk tartani pozícióinkat. Bár a korábbi évekénél né­. Az ország tavalyi teljes energiafogyasztása mintegy 31 millió tonna kőolaj fűtőké­pességének felelt meg. Ennek a lakosság 26—27 százalékát vette igénybe, ami több mint 8 millió tonna kőolaj-egyen- értékkel volt egyenlő. Tetemes mennyiség: nagyjából ennyi ma,az évi hazai kőolajterme­lés és kőolajimport összege. Ha ebből csak 1—2 százalék­nyit takarítanánk meg, az is súlyos százmilliókban lenne mérhető. A lakosság fogyasztása azonban évtizedek óta évről évre növekszik — holott az ipar, a mezőgazdaság, a szál­lítás energiaigénye, kivált az utóbbi években az ésszerűbb energiagazdálkodás jóvoltából inkább csökken. Biztató jelek Azt jelentené ez, hogy hiába a propaganda, a meggyőző szó, a lakosság nem reagál, nem takarékoskodik? Nem, nem egészen erről van szó. A lakosság igénynövekedése jó­részt érthető, indokolt. Két példát vegyünk csupán. A la­kásállomány még az elmúlt öt év visszafogottabb építési tempója mellett is 4—5 száza­lékkal gyarapodott, az ottho­nok nagyobbak, komfortosab­bak. Több kell fűtésre, s ez jelentős tényező, hiszen a la­kosság a felhasznált energia kétharmadát fűtésre fordítja. Talán még szemléletesebb a másik példa. Ma nálunk egy háztartás hozzávetőlege­sen — és átlagosan — 1900 kilowattóra villamos energiái fogyaszt. Ez a szám a fejlet­tebb országokban jóval na­gyobb. Svájcban, Svédország ban eléri a 6—7 ezret, de Ausztriában is 4 ezer körüli, Több áramot fogyasztunk Takarékoskodni még sokáig kell még Spanyolországban is megközelíti a 3 ezret. Elma­radunk valamelyest a közeli szocialista országoktól is, Bul­gáriában 40, az NDK-ban 20, Csehszlovákiában mintegy 15 százalékkal több egy-egy ház­tartás fogyasztása átlagosan. Így érthető, hogy nálunk inég mindig évről évre nő a la­kosság villamosenergia-igé- nye, ahogyan a szakemberek mondják: messze vagyunk még a telítődéstől. A lakosság takarékossági törekvései így hát jobbára azon mérhetők le, hogy e nö­vekedés üteme miként válto­zott az elmúlt esztendőkben. Ebben már fölfedezhető némi kedvező tendencia. Míg a la­kosság összes energiafogyasz­tása 1975—80 között átlago­san évente 4.7 százalékkal gyarapodott, addig 1980—85 időszakában már csak évi 4,0 százalékkal. Díjtalan jó tanácsok A háztartások a korábbinál lényegesen kevésbé növelték energiafogyasztásukat. A 0,7 százalékos csökkenés azt je­lenti, hogy öt év alatt több mint egymillió tonna kőolaj­egyenértéknek megfelelő ener­giahordozót nem kellett im­portálnunk. ami már a taka­rékosságnak is betudható. Ezt látszik igazolni, hogy noha a rillam nsenergia - fogyasztás a hazai háztartásokban még messze van a telítődéstől, mégis: míg 1970—75 között még évi 11,9 százalékkal nőtt az igény, 1975—80 esztendei­ben már csak 9,5-del, 1980— 85 éveiben pedig csupán 8,1 százalékkal. Sőt, 1084-ről 1985- re ez a mutató mindössze 5,6 százalék. Optimista szakembe­rek e kedvező zuhanást már az energiatakarékos háztartá­si berendezéssel, a hőszigete­lés, a jobb hatásfokú fűtés, a gazdaságosabb autózás el­terjedésével magyarázzák. Takarékoskodni persze sok­féleképpen lehet. Az energia- propaganda-bizottság ebben igyekszik tanácsot adni. Kü­lönböző kiadványai ismertetik meg például az új otthont építőket — az új szabványok­kal összhangban — a külön­böző hőtakarékos megoldások­kal, illetve tanácsokat adnak a már álló házak utólagos hővédelméhez. Optimális meg­oldásokat ajánlanak családi házak fűtésének kialakításá­hoz, módszereket a fűtés utó­lagos korszerűsítéséhez és így tovább. Ezek jelentősége nem . kicsiny, hiszen a lakosság a fűtésnél tudja a legtöbb ener­giát „megfogni”. (A füzetek egyébként díjmentesen besze­rezhetők a Magyar Hirdető­től és megtalálhatók a taná­csok ügyfélszolgálati irodáin is.) Hasonló kiadványok adnak rövid, közérthető hőtechnikai magyarázatokat sütés-főzéstől a gépkocsik karbantartásán keresztül a fűtéstechnikáig, megannyi apró megtakarítási lehetőségre híva föl a figyel­met, s részben ugyanezeket ismertetik rövidfilmek segít­ségével. A televízióból közismert Egrgó Morgót már nyugdíjaz­ták ugyan, ám megjelent a képernyőn az új figura, akit — talán éppen Watt nevének kezdőbetűje után — Walaki- nek kereszteltek. Gyermekek zsűrije Az Energiafelügyelet és a Magyar Hirdető pályázatára érkezett figurákból a végle­gest gyerekek zsűrije válasz­totta ki. Szeretnék, ha Wala- ki a gyerekek kedvencévé válna, hiszen ők lesznek a jö­vő energiafogyasztói. És ha a srácok megszeretik Walakit, akkor beszédtéma lesz a csa­ládban — nemcsak ő, hanem az is, amire biztat. Tény: szükséges, hogy e ta­nácsokat megfogadják. Rész­ben önös érdekből, hiszen ha nem takarékoskodunk, saját pénztárcánk bánja; másrészt, mert ebben a tervidőszakban a lakossági energiafogyasztás átlagosan évente csupán 1,9 százalékkal nőhet, s ezen be­lül a villamos energiáé is csak 4,6 százalékkal. E számok bi­zony csak mintegy fele akko­rák, mint az előző öt év szá­mai, ám a rendelkezésre álló energia nem tesz lehetővé en­nél ütemesebb növekedést. Ahhoz tehát, hogy a népgaz­daság energiaigényét gondta­lanabbal lehessen kielégíteni, a lakosság takarékosságára Is feltétlenül szükség van. Tr. P. mileg kevesebb ismeretter­jesztő előadást tartottunk a körzet településein, ez a szám az elmúlt tíz hónapban is meghaladta a hatszázötve­net. Ebből az oktatási in­tézményekben 270 rendezvény volt, a többiek a művelődési intézményekben és vállala­toknál hangzottak el. A ren­dezvények nyolcvan százalé­kát fizikai dolgozók részére szerveztük. Sajnos még mindig van a vonzáskörzetben néhány fon­tosabb ipari és mezőgazdasá­gi üzem, sőt művelődési intéz­mény is, ahová nem tudtunk betörni többszöri kísérlete­zés után sem. Ezekben az üzemekben elsősorban a ve­zetők részéről tapasztaltunk passzivitást előadásaink iránt. — A tavalyi pártkongresz- szus milyen feladatokat sza­bott a TIT részére? — Az MSZMP XIII. kong­resszusa új Irányt és tartal­mat adott munkánkhoz a tu­domány, a kultúra és műve­lődés, továbbá az alkotóké­pesség kibontakozásának elő­mozdítására. Ennek érdeké­ben az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket teszünk a po­litikai felvilágosító munka javítására. Az utóbbi időben, illetve a nemrégen zárult évadban egyre nagyobb ér­deklődést tapasztaltunk a szocialista életmód, a munka­helyi demokrácia, a szabad­idő helyes eltöltésével, a há­ború és béke kérdéseivel, a fiatalkori bűnözéssel, a káros szenvedélyek terjedésével kapcsolatos problémakörök­kel. Az oktatási intézmények­ben számos előadás hangzott el az iskola és a család kap­csolatáról, a munkára neve­lés fontosságáról, a pályavá­lasztás kérdéseiről, a számí­tástechnikai dolgokról, de egyre gyakoribbak a serdü­lők egészségügyi, szexuális problémáira feleletet adó elő­adások is. A zömében nőket foglalkoztató üzemekben el­sősorban az egészségügyi, családjogi kérdéseket fesze­gető előadások voltak gya­koriak, de népszerűeknek bi­zonyultak a szépségápolással kapcsolatosak is. A mezőgazdasági üzemek­ben nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a bel- és külpoliti­kai kérdések iránt, az élet- színvonalpoiitika is sokakat érdekelt, akárcsak a szocia­lista brigádmozgalom problé­máit feltáró elemzés. Ezek­re az előadásokra minden esetben neves, jól képzett elő­adókat biztosított megyei szer­vezetünk. Ugyanakkor feltűnő és el- gondolkozásra késztető, hogy a mezőgazdasági üzemekben alig-alig szerveznek szakmai kérdésekkel foglalkozó elő­adásokat. A mezőgazdasági- kertészeti tárgyú előadások elsősorban a kertbarátok klubjaiban hangzanak el. — Kiktől remélhet segítsé­get a TIT? — Az MSZMP Monori Vá­rosi Jogú Nagyközségi Bizott­sága, valamint a Monori Ta­nács évek óta segíti munkán­kat és elvi irányítást nyújt a szervezetnek. A TIT Pest Me­gyei Szervezete rendszeresen figyelemmel kíséri tevékeny­ségünket, mindig szívesen se­gítenek problémáink, gond­jaink megoldásában. A körzetbeli művelődési intézmények vezetői is hat­hatósan támogatnak bennün­ket, elsősorban a tervek ösz- szeállításában és koordinálá­sában kérik a segítségünket. Az együttműködés jó példája, hogv néhány művelődési in­tézményünkben tíz-húsz elő­adásból álló sorozatokat tud­tunk tartani a közelmúltban véget ért ismeretterjesztő évadban. — Változtak-e a TIT mun­kamódszerei? — Rendezvényeink zöme az úgynevezett akadémiai soro­zatokból áll. Ezek közül a szülők akadémiája, a nők akadémiája, a munkás-, az ifjúsági és a nyugdíjas-aka­démiák a legnépszerűbbek. Igyekszünk minél változato­sabb formákat és módszere­ket bevezetni, amelyekhez — több ezer témához — adtunk ki tematikai ajánlásokat tartal­mazó anyagokat. — Gyarapodott-e a szerve­zetek, illetve a TIT-tagok szá­ma a vonzáskörzetben? — Az MSZMP Üllő Nagy­községi Bizottságának támo­gatásával sikerült megalakíta­ni a helyi szervezetet ezen a településen is. így Monoron, Gyömrőn és Vecsésen kívül ez már a negyedik helyi szervezet körzetünkben. Ha lassú ütemben is, de fokoza­tosan növekszik tagságunk létszáma, bővítettük az elő­adók körét is. — Évadzárás után va­gyunk, de bizonyára már ké­szülnek az 1986/87-es év fel­adataira. Melyek az elképze­léseik? — Terveink szerint októ­berben tartjuk meg a kilence­dik küldöttgyűlésünket, ame­lyen öt év munkájáról adunk számot. Tervbe vettük egy értelmiségi klub megalakítá­sát a TIT gyömrői szerve­zetével közösen. — Szeretnénk tevékenységi körünket tovább bővíteni, újabb tanfolyamok, országjá­ró rendezvények szervezésé­vel. Továbbra sem mondunk le arról, hogy oda is eljussanak előadásaink, ahol eddig még nem tartottunk. Mélyíteni akarjuk kapcsolatainkat a különböző társadalmi szerve­zetekkel, számítunk az eddi­gi patrónusok támogatására is. Csak közös erőfeszítéssel növelhetjük ugyanis előadá­saink számát, munkánk szín­vonalát. Csökkenteni kell a jövőben az egyszerű közlést tartalmazó rendezvények szá­mát, következésképpen törek­szünk a hallgatókat aktivizá­ló módszerek elterjesztésére. Ezúton is szeretnénk meg­köszönni a párt- és állami szervezeteknek, az oktatási és közművelődési intézmények­nek, a gazdálkodó egységek vezetőinek és dolgozóinak tá­mogatását az elmúlt évad­ban. Kérjük őket, hogy a jövőben is segítsenek ben­nünket! Gér József ISSN #133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents