Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-23 / 172. szám
+FSY a-UKC YE! 4 1986. JÜLITJS 23., SZERDA Nem mindenütt használható Szivattyú vagy víztorony? Társa vette át a szerepét Becsület, bizalom, tisztelet A tanácsnak dolgozó kőműves Az én brigádom csak szódát iszik A Pest Megyei Víz- és Csa- íornamű Vállalat kezelésében 31 víztorony működik szerte a megyében. Kisebbek, nagyobbak, kecsesek és bumfordiak, vasbeton- vagy acél- szerkezetűek. összesen 25 ezer 359 köbméteres kapacitásukkal jelentős helyet töltenek be a települések vízellátásában. Ám olykor az is előfordul, hogy fölöslegessé válnak. Víztoronyra nem mindenütt van szükség. Sík területeken például megteszi az egyszerű felszíni tározómedence is. Ennél drágább, körülbelül a négyszeresébe kerül a víztorony alkalmazása. A karbantartása sem olcsó mulatság. A külső munkákhoz, a festéshez, a szegecselás megerősítéséhez speciálisan képzett szakemberekre, szikla- és hegymászókra van szükség. Ha a terepviszonyok indokolják, akkor még sincs más megoldás, a torony mellett kell dönteni, hiszen nemcsak tárolja a vizet, hanem nyomáskiegyenlítő szerepe is van. Korábban inkább vasbetonból készítették, azután elterjedtek a kisebb, általában gazdaságok vagy tanyasi területek ellátását szolgáló vas- szerkezetű tornyok. Az utób-. bi időben már ezekből is tudnak. nagyméretűeket gyártani. — A klasszikus recept az, hogy valahol megépül egy vízmű, valamely településrész ellátására, majd idővel, az igények növekedésével nagyobb területekre terjesztik ki a szolgáltatást — mondja Bandies Gábor, a PVCSV főmérnöke. — Ekkor a torony már nem tudja biztonsággal betölteni a feladatát, nagyobb kapacitásút kell a helyére állítani. — Így vált feleslegessé például Nagykőrösön a tormáskerti víztorony — folytatja a főmérnök. — A piactéren felépített 700 köbméteres társa vette át a szerepét. Nemrégiben Halásztelken is üzemen kívül került egy torony, mert a község közvetlenül vezetéken kapja a vizet a fővárosNapjainkban gyakran foglalkoztatnak bennünket a háború és béke, a leszerelés, a haderőcsökkentés, az űrfegyverkezés, az űrhadviselés és hasonló fogalmak. Néha az az érzésem támad, hogy az emberek egy kicsit elfásultak és szinte megtanultak együtt élni a halálos veszély gondolatával. Sokaktól hallottam olyan véleményt is, hogy minek járjak polgári védelmi felkészítésre vagy előadásra, ma már úgysem lehet, vagy legalábbis nem tudunk hatékonyan védekezni a modern fegyverek hatásai ellen. Véleményem szerint ez helytelen és nem követendő gondolkodásmód. Hiszen avatott katonai szakértők kiemelték és leírták, hogy egy esetleges korszerű háborúban a front és a hátország közötti határok elmosódnak és a hátországnak is hadászati jelentősége van. Látni kell tehát a veszély nagyságát, de a védelem lehetőségét is. Szerintem fokozott szükség van a tudatos és alapos felkészülésre, félretéve a pesszimista ..minden mindegy" gondolkodásmódot. Célunk kell legyen az, hogy minden állampolgár ismerje: rendkívüli helyzetben hol a helye és mi a teendője. A konkrét feladattal megbízott és felkészített emberek — a kötelességtudatból eredően — könnyebben legyőzik a félelmet. Szakemberek számvetéseket végeztek arról, hogy jól szerből. Ilyen esetekben lebontjuk, felújítjuk, majd átszállítjuk olyan helyekre, ahol még hasznukat vehetik. Így jutott víztoronyhoz például Tápió- szőlős és Mikebuda. Mindkét településen hosszú távra megoldódtak a gondok. így körülbelül 60 százalékába kerül annak, mintha új tornyot kellene építeni. — Szigetszentmiklóson újszerű megoldást alkalmazunk — mondja Bendas Gábor. — Amíg a város a fővárosi vízmű helyi telepéről kapta a vizet, addig szükség volt a toronyra. Most, hogy az időközben elkészült tököli elosztótelepről vezetéken jut el a víz Szigetszentmiklósra és Szigethalomra, nincs feltétlenül szükség a toronyra. Átveszi a szerepét az osztrák Vogel- rendszerű, fordu latszabályozós szivattyúi, amely a fogyasztás arányában automatikusan táplálja a hálózatba a vizet. Ez a mikroprocesszoros készülék elméletileg fölöslegessé teszi á víztornyot, amely csupán biztonsági okokból marad üzemben, mert a vezetékes vízszolgáltatást az egész városra kiterjesztik. Ha nem a szivattyú mellett döntünk, akkor , a jelenlegi 356 köbméteres torony helyett legalább egy 2 ezer köbméterest kellett volna beállítani. Ez nagyon sokba került volna. A szivaty- tyú viszont nemcsak korszerű, hanem viszonylag olcsó is. A PVCSV-nél alkalmazott új módszer ellenére még sokáig megmaradnak a víztornyok. S mielőtt a mostanában szerveződő víztársulatok tagjainak figyelme a szivattyú felé fordulna, el kell mondani: használata csak a nagyobb térségű vízműveknél gazdaságos. Mint például Gyálon, ahol hamarosan munkába áll. A falu ellátásához 2 ezer köbméter kapacitású víztornyot kellett volna építeni. A szivattyú alkalmazásával azonban elegendő volt egy 1200 köbméterest tető alá hozni. A megtakarítás millió forintokban mérhető. vezett és jól kiépített polgári védelem esetén hogyan alakul a háborús veszteségek aránya. A számítások alapján kimutatták, hogy a kellően felkészített és időben riasztott lakosságnak a vesztesége kevesebb, mint hatoda a fel- készítetlen és' nem riasztott lakosság veszteségének. Döntő momentum tehát a riasztás, illetve az emberek riasztás utáni magatartása. A számok jól érzékeltetik, hogy megfelelő polgári védelmi felkészülés esetén a lakosság életben és sértetlenül maradásának esélye mennyivel megnövekedhet. Ezek az arányok egyben a polgári védelem jelentőségét is aláhúzzák. Nemcsak a rakéta- és atomfegyverek alkalmazása jelentene nagy veszélyt a lakosság számára, hanem egy hagyományos bombázás is. Példaképpen megemlíthető, hogy az indokínai háborúban az amerikai légierő összesen 7 millió to-nna robbanóanyagot dobott le. E szám nagyságát jól szemlélteti az, hogy a második világháború idején az ösz- szes hadszíntérre 2 millió tonna bomba hullt. Az előbb említetteken kívül az amerikai légierő az indokínai háborúban csaknem 400 ezer tonna napalmbombát használt fel a koreai háborúban alkalmazott 32 ezer tonnával szemben. Ugyanakkor az is bizonyított, hogy ezt az indokolatlan mennyiségű pusz- titóeszközt elsősorban a védRakodóbázis A megnövekedett vasúti szállítási feladatok gyorsabb és gazdaságosabb lebonyolítása érdekében a közelmúltban korszerű rakodóbázist építettek a Monori Állami Gazdaságban. A csaknem 20 millió forintos beruházás létesítményei az iparvágány, a terménysilók áthelyezése, a gabona fogadó garat, az utak és a térburkolat, a magasrakodás raktár, a 20 kilowattos vezeték, a vasúti biztosító berendezések, a folyékony (szuszpenziós) műtrágya fogadótartályai. Az új rakodóbázis által korszerűbbé vált a vasúti ki- és berakodás a gazdaságban, s a fckbért is minimálisra csökkenthetik. Kölcsön és segély A sülysápi Tápióvölgye Tsz- ben ebben az évben 6 millió 406 ezer forint a szociális és kulturális alap. Segélyezésre például 900 ezer forintot tartalékol a termelőszövetkezet, elsősorban az alacsony nyugdíjjal rendelkezők és járadékosok részesülnek belőle. Hagyomány már, hogy a tanév megkezdése előtt beiskolázási segélyt adnak a rászorulóknak. A napokban félmillió forintot osztanak szét ilyen címen. Elsősorban a fiatal házasok igénylik a közös gazdaságtól a lakásépítési kölcsönt. Tavalyelőtt óta húszán részesültek lakásépítési kölcsönben — átlagosan 50 ezer forintot utaltak ki, részükre. Az elmúlt hetekben csaknem 8—9 ezer-ifjú szaikmun- ikással gyarapodott az ország kereskedelmi és vendéglátó- hálózatának szakembergárdája, ennyien végeztek a legutóbbi tanévben a kereskedelmi szakmunkásképző iskolákban. A végzősök létszáma az elmúlt évék során, nem nagyon változott, az első évfolyamokra máir hosszabb idő óta évente átlagosan 10 ezer általános iskolát végzett fiatalt vesznek fel, s a hároméves képzési idő alatt minttelen lakosság megsemmisítése céljából használták fel. Ennek tudható be, hogy Vietnamban a veszteség hozzávetőlegesen 3 millió halottra és 4 millió sebesültre tehető. E számok sokkal nagyobbak is lehettek volna — arányaiban a háború kezdetén nagyobbak is voltuk —, ha időközben nem folyt volna tervszerű, szervezett felkészítés, kiképzés a lakosság körében. Az eddigiekből kitűnik, hogy a különböző nagy hatású hagyományos és tömegpusztító fegyverek elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a lakosság isméri a rendkívüli helyzetben a feladatait, a magatartási szabályokat és a veszélyes körülmények között sem esik pánikba, hanem fegyelmezetten, tervszerűen készül fel a védekezésre. Éppen ezért nálunk a polgári védelemben, mint a szocialista honvédelem rendszerének fontos részében, békében is szervezett felkészítés, kiképzés folyik. Akiben az itt leírtak felkeltették az érdeklődést a téma iránt, bővebb és részletesebb tájékoztatást is kaphat, ha figyelemmel kíséri a tömegkommunikációs eszközök, köztük a Pest Megyei Hírlap idevonatkozó cikkeit, illetve mindezekkel megismerkedhet a szervezett felkészítésen, a könyvtárakban meglévő ismeretterjesztő és szakirodalmakból, valamint a Polgári Védelem című folyóiratból. Baláti József százados Egy rossz szót nem mond kisiparostársaira, hiába faggatom arról, mit szólnak hozzá, hogy csaknem harminc esztendeje minden tanácsi építési feladatot elvállal. — Tudja, ha a tanácsnak dolgozom, azután az utolsó fillérig adózni kell, abból eltagadni semmit sem lehet — magyarázza Molnár Kálmán, miközben megigazítja fején a sildes sapkát. — Ezért nem szeretnek a kőművesek ilyen munkát vállalni. Én nem tartozom közéjük. És különben is, ha választatni kell a nagy jövedelem és a nyugodt álom között, én az utóbbira szavazok. Költségkímélés Amikor arról kérdezem, mégis miért olyan természetes, hogy a nem túl jól fizető megbízásokat — óvoda- tatarozást, szolgálatilakásépítést — kivétel nélkül elvállalja, sokáig gondolkodik. — Ma már nagyon furcsán hangzik, amit mondok, de nem tegnap kezdtem a szakmát. Maholnap hatvanéves leszek. Nagyon szegény családból származom és kőművesnek is azért mentem, mert jó volt a napszám. A magam erejéből tanultam és amikor kisiparos lettem, elhatároztam, hogy mindig sezsolődlk le. A VI. ötéves terv időszakában összesen 42 ezer szakképzett kereskedő került ki az iskolákból. Látszólag tehát bőven elég az utánpótlás, hiszen a képzés üteme szerint tíz év alatt akár az ország egész kiskereskedelmi' eladó- gárdája kicserélődhetne. Mégis miből adódik az üzletekben sokfelé tapasztalható, immár krónikussá vált munkaerőhiány? A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a frissen végzett kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkások döntő többsége szakmájában helyezkedik el, első munkahelye általában az a vállalat, ahol tanulóként is dolgozott. Az élelmiszer-kereskedelmi szakma iránt azonban — elsősorban a fővárosban — már az iskolákban is lényegesen kisebb az érdeklődés, mint a ruházati vagy iparcikk-kereskedelmi szakmában. Bár az utóbbi években már ezeken a területeken is a kívánatosnál kevesebb fiatal helyezkedik el a fővárosi üzlethálózatokban. A későbbiekben fokozódnak a gondok, egy-két év múlva sok fiatal végképp otthagyja a kereskedői szakmát. Ez főiként abból adódik, hogy elnőiesedett a szakma — a tanulók 75 százaléka lány —, s később, amikor családot alapítanak, nem tudják vállalni a kedvezőtlen időbeosztást, de elriasztják őket a nehéz munkakörülmények is. Némileg javult a létszámhelyzet azokban a szakmákban, ahol rohamosan gyarapodik a szerződéses üzletek száma. Ebben az üzemelési formában ugyanis az a cél, hogy a forgalmat minél kisebb létszámmal bonyolítsák le, s ezért kevesebb fiatal szakmunkásra tartanak igényt. A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a kereskedői létszámnak mintegy 25 százaléka évről évre kicserélődik; nagyon sok esetben a fiatal szakmunkások mennek el, s helyükre szakképzetlen eladókat kénytelenek felvenni a vállalatok. Az átlagosnál nagyobb a fluktuáció az élelmiszer-kereskedelemben — különösen a fővárosban és a nagyobb városokban —, holott itt már a képzés után is a szükségesnél kevesebben helyezkednek el. gíiem azokat, akik hasonló cipőben járnak. Tudja, hány házat építettem én fel úgy, hogy a megrendelőnek minden pénze az OTP-kölcsön volt? És arra is büszke vagyok, hogy az én szavamra adnak az OTP-nél. Harminckét esztendeje kisiparos, ezalatt csaknem háromszáz családi házat épített fel. Keze munkája meghatározza Alsónémedi mai arculatát, nemcsak az egyszerűbb és hivalkodóbb házak, de sok tanácsi intézmény is. Akarva- akaratian szóba kerülnek az egekig szökő kőmüyesmunka- díjak. — Már jövőre is szinte minden napom be van táblázva, és a legnagyobb elismerés számomra az, amikor a megrendelő azt mondja: jó, akkor várok az építkezéssel, amíg ráér. Én szeretek nyugodtan aludni, de nehogy azt gondolja, sírok vagy panaszkodom, pláne, hogy én rosz- szabbul élek, mint a többi né- medi iparos. Valaha én is megittam a magamét. De rá kellett jönnöm, hogyha élvezni akarom a munkám gyümölcsét, abba kell hagyni. Néhány hónap elég volt ahhoz, hogy a zsebemen is érezzem, milyen okos elhatározásra jutottam... Az én brigádom csak szódát iszik, és ezt a tényt bekalkulálják az építtetők is mint költségkímélő tételt. Adókedvezmény Beszélik, ha Molnár Kálmán beül Alsónémedin a presszóba, perceken belül több kávét is kéretnek az asztalára. Tisztelik, s ő ezt mindennél többre tartja. alapunk június 2-i számának negyedik oldalán Sokat segített a marhalevél címmel jelent meg, írásunk, amelynek fő témája az állatorvosi ás jelenlegi helyzete volt. Cikkünkre nemrég egy észrevétel érkezett, mégpedig a gödöllői székhelyű Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosától, dr. Tóth Pétertől. Idézünk a levélből: ... „A cikk... a szöveg majdnem felében az 1976-ban megszüntetett marhalevéllel foglalkozik, amelynek befolyása és hatása az állatorvoslás helyzetére r.em volt, míg szerepe és jelentősége az állategészségügyi igazgatásban volt. A cikkben dr. Regős Levente körzeti állatorvos által fölvetett állattenyésztés ellenőrzése nem az állategészségügyi szolgálat feladatát képezi. A MÉM a marhalevél megszüntetésével együtt egy 1888- ban készített, s azóta visszamaradt jogszabályt kívánt életszerűvé tenni az állampolgárok megkímélése érdekében, valamint azért, hogy a tanácsi dolgozókra nehezedő indokolatlanul nagy adminisztrációs munkát csökkentse. Tavaly a tanács vb a sok éven át végzett lelkiismeretes munkájáért ötvenezer forint adóalapcsökkentést szavazott meg Molnár Kálmánnak. A férfi meghatódott és köszönte. A keserű meglepetés akkor érte, amikor , a KI ŐSZ adóközössége ugyanakkor jól föisrófolta az adóját. — A vége az lett, hogy tízezer forinttal még többet is kellett fizetnem. Az idén százhúszezer forintos adóalapcsökkentést kapok. De ha az idén is ráfizetek!... Két év múlva nyugdíjba megy. Tízezer forintot kap majd — mondja. De nem tudom őt elképzelni. hintaszékben üldögélve. — Nem is úgy lesz az! — nevet. — Segítek a fiamnak és a vömnek. Ők veszik át tőlem az ipart. Nagyon rendes gyerekek. A fiam nálam volt tanuló. Miniszteri kitüntetést kaptam négy éve, mert a megyében én neveltem a kisiparosok közül legtöbb ipari tanulót. A lányom férje szobafestő, a napokban teszi le a mestervizsgát, őket fogom segíteni azért, hogy ne a saját házukon tanuljanak meg bizonyos dolgokat, ne úgy. mint én annak idején. Télen, amikor több az ideje, anyagkimutatásokat, költségvetéseket készít a tanácsnak. Az idén egy kétmilliós beruházásnál segített. A költségvetés készítője általában két százalékért végzi e munkát. Molnár Kálmán így éppen 40 ezer forintót takarított meg az alsónémedi tanácsnak. Boldog ember Sok többgyermekes családot .rábeszélt- már az építkezésre. Szomorúan emlékszik vissza egy házaspárra. A férfit az építkezés idején fiatalon vitte el az infarktus. A ház mégis elkészült, mert Molnár Kálmán a szavát adta rá. Most éppen egy háromgyerekes családnak épít. — Magam abban a házban lakom, amit harminc éve én csináltam, de a gyerekeknek gyönyörű otthonolzat építettem. Nekem az a legnagyobb öröm, hogy a család együtt van. Hogy amikor hazamegyek, csüngnek rajtam az unokák. Nem tudom, a mai világban divat-e ilyet mondani, de én elégedett, sőt boldog ember vagyok. Móza Katalin Ugyanis a marhalevél megszüntetésével egy időben bevezetésre került az úgynevezett állatkísérő lap. majd az állatforgalmazás ellenőrzését szolgáló nyomtatvány, a „Származási és állományminősítő igazolás” — nagyüzemi jószágok továbbítására, vagy vágóhídra történő szállítás céljára —, valamint az „Állatorvosi igazolás", kistermelői tenyészállatok, illetve vágóállatokra vonatkozóan. A jelenlegi igazolás tehát helyettesíti a marhalevelet, s az összes olyan formanyomtatványt, melyekre külön kellett fölvezetni a jószág egészségi állapotát, a kapott megelőző védőoltásokat, a gyógykezelést, valamint a tulajdonjogot. Az pedig minden jószágtu- lajdonosnak állampolgári kötelessége, hogy az állatok adásvétele esetén szerezzék be az illetékes állatorvostól az igazolást! Az igazolás beszerzése a jogszabályban előirt kötelezettség betartásán túl a jószágtulajdonosnak is érdeke, hiszen azzal tulajdonjogát bizonyítja, másrészt a szavatossági időn belül az esetleges jogos kifogások elbírálásához alapul, bizonyítékul szolgál" ... K. L. Lehetőség a hatékony védekezésre Pánik helyett tudatos cselekvés A kereskedelemben Munkaerő-utánpótlás egy 10—15 százalékuk morHozzászólás cikkünkhöz Kötelesség és érdek is
