Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-23 / 172. szám
PEST MEGYEI VltáE PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Ára: I.IIO forint 1986. JÚLIUS 23., SZERDA MA: A részvényesnek kötelessége (3. oldal) A kismesterségek érdekelnek (5. oldal) Aranykalász — ifitorna (7. oldal) Mentőautót lopott (8. oldal) Elutazott a kubai pártküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására július 17. és 22. között Magyarországon tartózkodott a Kubai Kommunista Párt küldöttsége Jaime Crombetnek, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A delegációt fogadta Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttség konzultációt folytatott a gazdaságirányító szervek vezető képviselőivel és látogatást tett Veszprém megyében. Tanulmányozta a magyar gazdaságirányítás rendszerét és működését. A kubai pártküldöttség kedden elutazott Budapestről. A delegáció búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Euclides Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. Takarékszövetkezeti hiteltapasztalatok Népszerű az építési kölcsön Jelenleg már 10 betétfajtával és 7-féle kölcsönnel foglalkoznak a takarékszövetkezetek Pest megyében. Az utóbbiak közül a legkedveltebb — a kedvezmények és az alacsony kamat miatt — az államilag támogatott építési kölcsön. Tavaly januártól adódott lehetőség bevezetésére, ám ügyrend és nyomtatvány hiányában inkább csak a második félévtől kezdték meg folyósítását a megyében. Az elmúlt évben még 15 „falusa bank”' élt a szolgáltatás ezen új formájával, az idén csatlakozott hozzájuk a 16. is Egyedül a Nagymaros és Vidéke Takarékszövetkezetnél nem foglalkoznak még ezzel, egyelőre. Az első félévben 288 új családi ház építésére 103,5 millió forint folyósítását engedélyezHÁTRALÉKBAN Ha kisiparosnál kívánunk egy munkát megrendelni, a tárgyalási alap sok esetben az, ragaszkodunk-e a számlához? S valljuk be, előelőfordul, ráállunk az alkura, holott tudjuk, hogy ezzel eltitkolható jövedelemhez juttatjuk az adóköteles munkavállalót. Vagy ki_ ne- hallott volna mesés összegekért gazdát cserélő lottó- és totószelvényekről, amelyekkel igazolni lehet különböző összegek származását. Azt nem tudom, mekkora bevételtől esik el így az állam, de minden bizonnyal nem csekély pénzről lehet szó. Még ha nem is tartunk ott — már csak az adózók szűkebb köre miatt sem —, mint egyes nyugati országokban. Az NSZK-ban például • a szakemberek szerint az adócsalás a második legfontosabb jövedelemforrássá lépett elő. Az már viszont rólunk is elmondható, hogy az adócsalást a közvélemény nem tartja igazán elítélendőnek, sokan inkább amolyan bocsánatos bűnnek, netán ügyes trükknek tartják. Bár a tisztességesen adózók tábora is jelentős, mégis azt lehet mondani: bajok vannak tehát az adómorál körül. S ennek az eltitkolt, be -nem vallott jövedelem csak az egyik oldala. Korántsem, biztos ugyanis, hogy a megállapított, kivetett adó valóban befolyik az illetékes tanács kasszájába. Az adólapokon nyilvántartott tartozás évről évre duzzad és sojt esetben remény sincs arra, hogy azt valaha is be lehetne hajtani. Szemben az eltitkolt jövedelmekkel, az adóhátralék már egészen pontosan kimutatható. Felmérhető, hogy a nem fizetők menynyivel rövidítik meg az államot. Illetve az állampolgárokat, hiszen az adó — különösen az új gazdálkodási rend bevezetésével — a tanácsok egyik fontos bevételi forrása, nagyságától függ a települések gyarapodási lehetősége. A Pest Megyei Tanács 1986-ra tervezett mintegy 10 milliárd forintos bevételéből például valamivel több, mint tíz százalékot tesz ki az adó és az illeték. Egyes tanácsoknál azonban ez az arány elérheti akár a 25 százalékot, ami egy kisebb település pénzügyi lehetőségeit ismerve bizony nem csekélység. De nem elhanyagolható összeg a hátralék sem. A megye adófizető polgárai 1985 végén összesen 314 millió forinttal tartoztak. A summa nagyságán kívül elgondolkoztató a tendencia is: 1981-ben ugyanis a hátralék még csak 175 millió volt! Okot, magyarázatot fel lehet sorolni többfélét is, de az mit sem változtat a tényen, hogy romlik a lakosság adómorálja. Még akkor is igaz ez, ha tudjuk, sokan objektív okok, szociális helyzetük miatt kerülték hátralékba. A 314 millió forint zömét nem az ő tartozásuk teszi ki. Nem beszélve arról, hogy a fix jövedelemből különböző címeken adózók között kevesebb a nem fizető, minthogy náluk az adótételek is viszonylag alacsonyabbak. Másrészt rajtuk a leg- könyebb behajtani a hátralékot. Nem úgy, mondjuk, egy kisiparos vagy kereskedő esetében. Még a végrehajtó sem jelent igazán fenyegetést. A foglalás nehéz, népszerűtlen feladat, kevés is a szakember a tanácsokon. De sokszor nincs is mit foglalni, az adósok jól ismerik azokat a kiskapukat, amiken keresztül ki lehet surranni a végrehajtás elől. Végső esetben persze be lehet vonni a notórius nem fizető ipar- engedélyét, de ettől csak még biztosabb lesz, hogy az soha nem rója le tartozását. Mindezekből azt a következtetést is le kell vonni — s ezt maguk az adószakemberek is elismerik —, hogy az adómorál romlása az állampolgári fegyelem lazulása mellett az erőtlen szankcionálásnak is köszönhető. A dolognak azonban nem csak morális oldala van. Mert az a 314 millió forint bizony nagyon kézzelfogható- Valami. Illetve azzá válhatna, ha ez a pénz meglenne. Hiszen ebr bői az összegből több száz lakás épülhetne. D e átszámíthatjuk ezeket a milliókat iskolára, útra vagy vízvezetékre is. Mindenre, amit jogosan vár el a lakosság a tanácstól, s amire gyakran azt á választ kapja: nincs miből. M. N. P. ték a takarékszövetkezetek. A legtöbb — összesen 58 — ügyfél az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezeinél kopogtatott, 16,4 millió forint kölcsönért. A Nagykőrös—Kőcser, valamint az Érd és Vidéke Takarékszövetkezetnél viszont mindössze egy-egy kuncsaft akadt. Sokan házuk, lakásuk korszerűsítésekor, bővítésekor, tatarozásakor keresik fel a takarékszövetkezeteket. Az év első hat hónapjában összesen 2475 ilyen ügyfél akadt, akik 137,6 millió forint értékben kértek kölcsönt. A legnagyobb igény a kiskuftlacházi Fáy András Takarékszövetkezetnél jelentkezett: 532 kérelmezőnek 15,5 millió forintot folyósítanak majd. A lista végén ismét a Nagykőrös—Kőcser Takarékszövetkezet található, itt 23 lakos 2 millió forintot kért az említett célra. Szintén tavaly indult a lakóingatlan-vásárlási kölcsön, a megyében 3 takarékszövetkezet kivételével mindenhol foglalkoznak már folyósításával. Ez évben 110-en kaptak 26,4 millió forintot. Élen jár az alsónémedi szövetkezet, ahol 33 igénylőnek 903 millió forint jut majd. Ahol a helyi. tanács tartós használatba ad telkeket, ott ez a fajta szolgáltatás is gazdagítja a takarékszövetkezet tevékenységi körét. 1986-ban 5 Helyen volt erre mód, 9Í ügyfél kérelmezett összesen 6,7 millió forintot. Visszaesett tavaly a mező- gazdasági termeltetési kölcsön folyósítása. A termelők inkább személyi kölcsönt kértek, mert annak elintézése egyszerűbb számukra. Idén némileg módosultak a kölcsönzési feltételek, eddig körülbelül 6 ezer gazda kereste fel a. takarékszövetkezeteket és kért mintegy 80 millió forint mezőgazdasági termeltetési kölcsönt. Áruvásárlási kölcsönt pedig majdnem kétezren kaptak — 40 millió forintot — ebben az esztendőben. T. A. Áresés után a DKV-ban Jut-e a költségvetésből? A világgazdaság legnagyobb szenzációja a kőolajárak zuhanásszerű esése volt, ezért a napi sajtó az idei januárt az olaj havának keresztelte el. A veszteség hazánkban a számítások szerint 6,2 milliárd forint. összehasonlításképp: a Dunai Kőolajipari Vállalat tavaly átadott katalitikus krakküzeme 6,5 milliárdba került* Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatai közül a DKV került a fordított árrobbanásnak is emlegetett eset kapcsán a legnehezebb helyzetbe, ugyanis a 6,2 milliárdos veszteségből 4 milliárd az övé. A szakemberek szerint az igazság valahol félúton van: korábban irreálisan magas volt, most viszont túlzottan alacsony a feldolgozott termékeik ára. Korábban 440 dollárért értékesítették azt, amiért ma 150-et sem kapnak ... A vállalatnál még februárban megtartott rendkívüli értekezleten azt határozták el, hogy minden részletre kiterjedő termákelemzéseket végeznek, illetve közösen kidolgozzák mindazon elképzeléseket, amelyek kiaknázásával pótolni lehet a hiányzó forintokat. Nos, látványos megtakarításokat nem tud a DKV felmutatni, hiszen a vállalatnál már tavaly is csak 1 százaléknyi volt a technológiából adódó anyagveszteség, amit tovább csökkenteni aligha lehet Egy szó, mint száz, a vállalat az alaphiányt elkerülendő, kénytelen volt a költség- vetéstől kérni a hiányzó ösz- szeget. Ma még nyitott kérdés, jut-e pénz a megsegítésre. Ám az már bizonyos, hogy néhány tervezett beruházást le kell venni a napirendről. A gazdaságosnak ítélt fejlesztések megvalósulnak, de csak kölcsönök, a külföldi tőke és az államialap-juttatás bevonásával. F. E. Az uruguayi külügyminiszter tárgyalásai Gazdasági megállapodás A hivatalos, látogatáson hazánkban tartózkodó Enrique Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminisztere kedden délelőtt a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseiről tárgyalt Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel. A megbeszélésen kifejezték szándékukat a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítésére. A tárgyalások befejeztével a miniszterek aláírták a magyar—uruguayi. gazdasági vegyes bizottság megalakításáról szóló okmányt. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden délután a Parlamentben fogadta a hivatalos látogiatá- son hazánkban tartózkodó Enrique Iglesiast. A szívélyes légkörű találkozón érintettéi« a nemzetközi élet és a magyar—uruguayi kapcsolatok néhány időszerű kérdését Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd fontosságát, s kifejezésre juttatták a két ország érdekeltségét az együttműködés bővítésében, A találkozón részt vett Vár- konyi Péter külügyminiszter, jelen volt Gualberto Talamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete. Az uruguayi külügyminiszter ezt követően látogatást tett a Világgazdasági Kutató- intézetben. Megújuló épületben - modern műszerrel A gázellátást irányítják A főváros, Pest, Nógrád és Heves megye gázellátásának szeme a vecsési diszpécser- központ. A terület csaknem 700 kilométer hosszúságú vezetékrendszerének, 30 gázátadó állomásának üzemelését innen ellenőrzik, irányítják. A kényes és felelősségteljes feladatokat jelenleg még méltatlan környezetben végzi itt 200 jól képzett szakember. Az omladozó épületekben a legkorszerűbb számítógépekkel és műszerekkel dolgoznak. A kedvezőtlen külső körülmények azonban rövidesen megszűnnek. Még ebben az évben sor kerül a diszpécserközpont rekonstrukciós munkálatainak megkezdésére. Az öreg központi épületre emeletet húznak, ahol kis műhelyekben a legkülönbözőbb szakmák dolgozói kapnak kedvező munkafeltételeket. Lehetőség nyílik a gép- és műszerpark további korszerűsítésére is. Épül egy új, nagyméretű üzemcsarnok is. A 200 négyzetméter alapterületű új műhelyépületben végzik majd a gépészeti berendezések összeszerelését, a csőtávvezetékek összehegesztését — s ezzel megszűnik a télen-nyáron kellemetlen szabadtéri munka. Javulnak a szociális feltételek is, mert korszerű mosdók, öltözők állnak majd a dolgozók rendelkezésére. A most megkezdődött építkezésekre ebben az évben mintegy 2 millió forintot költenek. A korszerűsítési munkálatokat további jelentős beruházásokkal a VII. ötéves terv végéig kívánják megoldani. K. Z. Berendezések soron kívül Váci exportpályázat Exportpályázatot kötött a Ganz Danubius Konténerjavi- tó Leányvállalat. A vállalatnak tevékenységi köréből adódóan — hiszen a konténereket a szállítmányozók az exporttermékek csomagolására használják — közvetlen és Próbaüzem a mentőállomáson m jM;- ' \ S Wk Augusztustól1 új mentőállomás kezdi meg működését Szentendrén. A 12 millió forintos beruházással épülő új létesítmény — 250 négyzetméter alapterületen — 6 mcntőkocslnak biztosít helyet napi kapcsolata van a világpiaccal, e2ért úgy gondolták, maguk is hozhatnak, s nemcsak áttételesen, devizát az országnak. A pályázatban 1986-ra egyelőre'kétmillió forint tőkés értékesítésből származó árbevételt vállaltak. Ahhoz, hogy ezt teljesíthessék, a 105 millió forint összegű tőkéjükből 23,8 millió forintot kell soron kívül beszerzendő berendezésekre fordítaniuk. Az első üzletkötésükre a Budapesti Nemzetközi Vásáron került sor, ahol a Her-/ man-Steinhof céggel állapodtak meg két konténer átalakításában. Luxemburgi delegáció Léon Bolendorffnak, a luxemburgi képviselőház elnökének vezetésével hétfőtől hivatalos látogatáson parlamenti delegáció tartózkodik hazánkban. A küldöttség kedden délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Léon Bolendoríf vezetésével tárgyalások kezdődtek a Parlamentben. A tárgyalásokat követően Sarlós István a Parlament gobelintermében ebédet adott a vendégek tiszteletére. A küldöttség programjaiban részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is.
