Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

1986. JÜLIUS 22., KEDD * Útkereső közművelődés Erdei ház — befejezésre várva Jelenkori közművelődésünk­re illik az útkereső jelző. Igaz, az intézmények egy része adottsága miatt nem tud elő­relépni. bármilyen jó ötlet is pattan' ki a népművelő fejéből. Más részénél az is tapasztal­ható, hogy a megfáradt mű- velődésiház-vezetők hagyják a dolgokat a maguk rendjük szerint. De a legtöbb helyen — már csak azért is. mert a közművelődés szakemberei híresek nyitottságukról, újat akarásukról — keresik a kor­hoz igazodó, igényfelmérésen alapuló korszerűbb lehetősé­geket. Az építesz álma Alig egy esztendeje, hogy híre kerekedett: erdei műve­lődési ház tervei vannak ki­bontakozóban a Pilisben. Nem is akármilyen helyen és nem is akárkinek az álmai valósul­nának meg. A Mogyoróhegy tetején, egy ugrásnyira a jur­tatábortól találtak a szak­emberek ideális helyet Mako- vecz Imre erdei házának. A kivitelező a Pilisi Parkerdő­gazdaság. amely egyúttal gaz­dája, üzemeltetője, fenntartó­ja is lesz. Támogatóként tár­sul hozzájuk az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár. A ház áll. ám úgy készül, mint a Luca széke. A látoga­tót építési terület fogadja. Markológép riasztja el a kí­váncsiskodót, törmelékbueká- kon bukdácsolunk át, míg beléphetünk a hatalmas ka­pun. A kupolás teremben mesteremberek jönnek-men- nek, ha lassacskán is, kibon­takozóban a belső tér. Az er­dő fái tartják az eső elől me­nedéket nyújtó kupolát. — A szerkezet nem min­dig adja meg magát a mű­vész álmának — momdia Szentendrey Géza. a művelő­dési ház igazgatója. Rendha­gyó az elképzelés, szokványos a kivitelezés. Rendhagyó, mert az építőművész me­net közben is formálja alko­tását. Esztétikailag valóban lenyű­göző alkotás. (Alkotás a szó szoros értelmében, mert itt nem egyszerűen egy épületről van szó.) Kintről nézve épp­olyan szép, mint a belseje. A kupola koronadísze mögött vonuló felhők, az égbolt dom­borulatát követő szerkezet a tájhoz idomul. A színek, fé­nyek, árnyak játéka vonzza a tekintetet. A nézeiődőt miha­marabb izgatja a kérdés: va­J A kupola bejárata is faburkolatot kap (Erdösi Agnes felvétele) jón ki(k)nek szánták mind­ezt? — Eredetileg menedéket szerettünk volna az erre járók­nak _— válaszol a ház igaz­gatója. — Közel a jurtatábor­hoz, a kedvenc kirándulóhe­lyen nem - volt olyan al­kalmatosság, amely az eső, s az időjárás viszontagságai elől védelmet nyújtana. Az ötlet magától adódott: hív­junk létre erdei művelődési házat! Egyrészt kötött prog­ramokkal. az ide érkező tí- borozóknak. Másrészt olyan eseményeket rendeznénk, ame­lyekért érdemes feljönni a hegy tetejére. Bemutatnánk a Pilis madár- és állatviíágá'. lennének természetvédelmi foglalkozások, barkácsműhely, könyvtár. Kimondva kimon­datlanul: szeretnénk a roha­nó embert visszacsábítani a természethez. T ermészetrajongók Szentendrey Géza eredeti foglalkozása: ornitológus ta­nár. Immáron tizenhét eszten­deje munkálkodik a Pilis ter­mészetvédelméért. — Videón, filmen még csak csak végignéznek a fiatalok néhány szép természeti jele­netet. Neliezen lehet őket ki­mozdítani. hogy akár órákig álljanak vadlesben vagy fi­gyeljék a madarak énekét. Nos, mindezekre a szépsé­gekre szeretnénk majd meg­tanítani a hozzánk érkezőket. Jelenleg a jurtatáborban négyféle alaptábor működik. A különlegességeket kedvelők — különleges áron — érdekes programokban vehetnek részt. Lovaglás, íjászás. teniszezés, madárles, gombahatározás, tör­ténelmi őrjárat, természetvé­delmi előadások — ez a kíná­lat jelenleg. Remélhetően, az erdei művelődési ház működé­sével visszaáll az eredeti el­képzelés: lelkes fiatalok tanul­hatnak itt játékosan — nem elérhetetlen összegekért. A szentendrei művelődés' központban is szemmel tart­ják az események alakulását, várják, hogy meginduljon a munka. — A Gyertek játszani Vi- segrádra nagy sikere inspirál­ta az elképzelést: legyen ha­sonló esemény egész nyáron. Ezért csatlakozott mindehhez a Süni természetvédelmi ifjú­sági lap is — szólott a tervek­ről dr. Tóth Béla, a művelő­dési központ igazgatója. — Tőlünk egy népművelő segí­tene a házban. Az elképzelé­sek között eredetileg a kö­vetkezők szerepeltek: az erre járók kerüljenek közelebb a természethez. ismerkedjenek meg a Dunakanyar történel­mével, nevezetességeivel. Jó lenne erdei iskolát is létre­hívni. amelybe egy-egy osztály följönne a hegyre .néhány napra, s itt tanulnának föld­rajzot, biológiát, irodaimat, történelmet, élményszerűen. Nean mondanánk le a .tél örö­meiről sem. Menedéket talál­nának a téli sportok kedvelői. Mikor veszik birtokba?. Elképzelések — nem is akár­milyenek — már akadnak. A ház még félkész állapotban van. Sok mindenen múlik, hogy a közeljövőben birtokba vehessék a természetbarátok. Pedig jó lenne minél hama­rabb kipróbálni: miként válik be az új közművelődési for­ma? Erdösi Katalin L assan, de biztosan pusztai A solymári várért A Hazafias Népfroftt Soly­mári Bizottságának helytörté­neti társasága évek óta fog­lalkozik a solymári vár rom­jainak megvédésével és hel)’'- reállításával. A helytörténeti gyűjtemény vezetője, dr. Jab- lonkay István, valamint df. Valkó Arisztid már több íz­ben szorgalmazta a nagyköz­ségi tanácsnál a pusztulás megakadályozását. A tanács még 1979-ben elhatározta, hogy Solymárvár renoválási tervét elkészítteti az Orszá gos Műemléki Felügyelőség gél, ami meg is történt. Az OMF 1983. augusztus 8-án kelt leiratában leszögezte, hogy anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé csekélyebb maradványokkal rendelkező várak helyreállítását, a Soly­mári Tanács annak tudatában készíttette el a vár renováld sí tervét, hogy a helyreállítás költségeit is viselnie kell. A Pest Megyei Tanács elnöke október 5-én kelt leiratában közölte, hogy „a rom további pusztulásának megakadályo­zása kötelességük.. Minden pénzkérdés? Ezek után joggal kérdez­hetjük, kinek a feladata a jelentős történelmi emlék to­vábbi romlásának megakadá­lyozása? Szép gondolatok, megszív lelendő tanácsok, de a ro­mok pusztulnak, egyre több föld és törmelék rakódik azokra, s lassan beteljesedik a konzerválásnak az a sze­rény módja, hogy ismét föld fogja borítani a csaknem 15 évi fáradságos munkával ki­ásott épületmaradványokat. Tudom, hogy minden pénzkér­dés. Marad továbbra is a társadalmi munka, amelyet megadott műemléki előírások szerint elképzelni könnyebb, mint megoldani és honisme­reti körnek nincs annyi ak­tivistája, amennyit e feladat­ra , mozgósítani keltébe. Az emberek fáradnak, a tenni- akarás szép dolog, ds pénz­ügyi fedezetet találni még ne­hezebb. Viszont jogos igény és cél „menteni a pusztulót, védeni a veszendőt...!” Idézzük fel a múltat: Dr. Valkó Arisztid 1928— 1943 között lelkes kis csapatá­val, hatósági támogatás nél­kül, hazafias lelkesedésből tárta fel a solymári Mátyás­hegyen (Várhegy) fekvő vár romjait. Erkölcsi támogatás az egykori elöljáróságtól meg­volt, az ásatási segély sem hiányzott, de a munkálatok­hoz pénzügyi fedezetet nyúj­tani az egykori Műemlék Bi­zottság sem tudott. A csapa­Minden a maga törvényei szerint zajlik. A zsűri vitatko­zik, hogy azután egyetérthes- sen, az alkotók szelíd erőszak­kal ajánlják munkáikat, a többnyire laikus megrendelő pedig árgus szemekkel figyel, s nem érti: miért mindig öt kér­dezik utoljára? Szokványos helyzet lehet ez a várbeli Űri utcában a Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátus kis irodájá­ban. Ki a mecenas' Mert a dolgok egymásra épülnek Ezúttal a nagykőrösi új ren­delőintézet külső és belső te­reinek szépítésére kiírt, meg­hívásos pályázat eredményeit értékelik. Szóval, nem törté­nik semmi különös. Vagy mégis? Valaki odasúgja: tud­ja, az azért ritkán fordul elő, hogy a megrendelőt ilyen so­kan képviseljék. Mert eljöt­tek számosán a tanácstól, a népfronttól, az ősszel ava­tandó intézményből, s ki tud­ja még, honnan? Pontról pontra Annak története van, hogy mi végre ez a nagy érdeklő­dés. Szenzációt persze nem kell szimatolni, hiszen miért volna különlegesség az. hogy egy város irányítói nem akar­nak semmit sem a véletlenre bízni? Még az olyan, az utób­bi évek szorításában kicsit háttérbe szorult területen is, mint a kultúra, a köz művelő­désének ügye. Nos, Nagykőrö­sön éppen ezekben az eszten­dőkben támadt mozgolódás. Amatőr filmfesztivált, közép- iskolás balladamondó ver­senyt, grafikai tárlatot, peda­gógiai napokat rendeznek. Ezeket és még sok minden mást a nagykőrösi tavasz fog­lalja keretbe tavaly óta. Ám akadnak azon kívül is olyan lehetőségek, amelyek kimoz­dítják otthonukból a város rendkívül heterogén lakossá­gát. Ha lassan, pontról pont­ra haladva is, de az értelmi­ség egyes rétegei is találnak cselekvési teret. A konzerva­tívnak titulált városban új­szerű kezdeményezések is láb­ra kapnak. Ilyen a Fiatal Mű­vészek Stúdiójával kialakított kapcsolat. — Azzal kezdődött, hogy a művelődési központban műkö­dő KISZ-galéria örömest adott helyet a fiatal művészek be­mutatkozásának — mondja Makkai Katalin, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője. Ennek sikere vetette fel, hogy érdemes lenne egy nagyobb szabású, s egyben viszatérő alkalmat teremteni. Ügy, hogy tavaly megrendez­tük az első grafikai tárlatot, amelyre azután mindig két­évente kerül sor. tot. a pénztelenség sem kese­rítette el. A lelkesedést, a feltárás menetét egy-egy ré­gészeti emlék előbukkanása, rendkívüli mértékben növel­te. A leletekből és a! különbö­ző műtárgytöredékekből állt össze már az 1930-as évtized­ben a Valkó-jéle gyűjtemény, amelyet 1952-ben a Művelő­dési Minisztérium védetté, közérdekű magángyűjtemény- nyé nyilvánított, s amely az­óta ds látható. Az anyag a bronzkorszak­ból származó cserépedény- töredékekből. agyag-, csont-, és munkaeszközökből, továbbá római síremlékekből, vala­mint a középkori vár (1380— 1543) falazatairól lehullt épülettagozatokból, vaseszkö­zökből, kerámiamaradványok­ból gyűlt össze. A bontás so­rán keletkezett törmelék las­san betemeti a romokat. Egy 7><,7 méter nagyságú, mint­egy 5 méter magasságú öreg­torony, 2 méter magasságú belső védőfal és a négy rész­re tagolt palotarész 16X8 mé­ter nagyságban, 3—4 méter magasságban került elő. gó­tikus és reneszánsz épüietta- gokkal. Konzerválni kellene Az újabb Feld—Kozák-fé­le kutatások során előkerült, a várat körülvevő külső erődítmény fala, ez azonban oly mélyen fekszik, hogy kü­lönösebb védelemre nem szo­rul. A föld feletti romok, fal­maradványok egyre kopnak, hiányzik a konzerválásuk, fedőréteggel, födémmel való ellátásuk: a pusztulást siette­tik a falakra kapaszkodó és azokon járkáló érdeklődő ki­rándulók is. Dr. Selmeczi Kovács Attila Csipkeverés Mesterség és művészet Ma már kevesen ismerik a csipkeverés tudományát. Kar­cagon a csipkét a Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet hazai és külföldi megrende­lésére beldolgozók készítik. A csipkeverök egyike Vetró Ist­vánná, aki tizenkét éves ko­rában kezdte el ezt a kézi­munkát. (MTI Fotó: Csíkos Ferenc — KS) " ' VT W Rádiófigyelő Hézagot pótol — Kapva kaptunk az alkal­mon — teszi hozzá Sárközi 168 ÓRA. Nem egységes a világ közvéleménye az atom­fegyverek megítélését illetően. Ezért fontos, hogy legalább a szakemberek lépjenek föl együttesen a veszély ellen. Szergej Kapicza fizikus pro­fesszor, a londoni székhelyű nemzetközi tudós szervezet budapesti tanácskozásának szovjet küldötts-égvezetője in­terjút adott, amely világszer­te feltűnést keltett: amerikai kutatócsoport dolgozik Ka­zahsztánban, egy nukleáris kí­sérleti telep közelében! A kör­nyezetvédelemmel foglalkozó szakemberek nem az atom­robbantást kísérleteket ellen­őrzik. Éppen ellenkezőleg: azt hivatottak megállapítani, hogy lehetséges-e a robbantások magszüntetésének az ellenőr­zése. A Szovjetunió tehát le­hetőséget adott arra, hogy „betekintsenek a kártyáiba Ugyanakkor szovjet tudósok csak ekkor hajlandók méré­seket végezni a Nevadai-siva- tagbam, ha az Egyesült Álla­mok ténylegesen beszünteti a kísérleti -robbantásait. A meg­állapodás ugyanis a morató­rium betartását szolgálja. Saj­nos, az amerikai fél kevésbé hajlik a megegyezésre. Táppénz körüli problémák­kal is foglalkozott a műsor, amelyekről dr. Baló Róbert egy orvosi lapban is írt ko­rábban: a táppénzcsalók kép­zete az ötvenes években vált uralkodóvá. Ügy gondoltuk annak idején, hogy több a csaló, mint a beteg. Az orvos véleménye: a lakosság egész­ségi állapota a legrosszabb he­lyezést éri el európai ver­senyben, ha az elhalálozók arányából indulunk ki. A táp- pénzcsalók száma pedig mind­össze 2—3 százalékra tehető. Feltételezése szerint az állam­polgárok rendkívüli munka­vállalásai okozzák a bajt! Na­pi 12—14 órai munkáról be­szélt ... Pap Gabriella, az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság elvi-tervezési osztá­lyának vezetője úgy látja, hogy a táppénzkiadások növe­kedésének mindkét oka hihe­tő; a csalók és a lakosság egészségi állapota együtt okozzák a bajt. Szóba került a táppénz differenciált fizeté­si módja is. Baló professzor elképzelése hatásosnak tűnik: fel kellene térképezni a be­tegségeket kiváltó okokat, hogy meg tudjuk előzni őket. E módszer bevezetésének, a feltételek megteremtésének várható időpontja másfél év. Mit mondjak; magyaros gyor­saság ... Az elképzelés min­denesetre bíztató, hiszen vég­re nem a felülvizsgáló orvo­sok felülvizsgálatát, az ellen­őrök ellenőrzését akarjuk meg­oldani^ ily módon egy poten­ciális intézkedésre van kilá­tás. MOZAIK. Mi a nép? —tet­te föl a kérdést Rékai Gábor szerkesztő. Az általános meg­határozás szerint egy ország lakosságára alkalmazott elne­vezés. Pontosabban az anya­gi termelésben részt vevő tár­sadalmi rétegeket és osztá­lyokat jelöli. Kölcsey szerint azok, akik a saját házaikban, egymástól elszigetelve, csak önmagukban gondolkodnak, s parányi cél­jaikat csak egyenként űzik, félig vad népnek minősülnek. Táncsics gondolata is ide kí­vánkozik: a koronák és trónu­sok csak addig állhatnak fenn, amíg a népek szegények és tu­datlanok. Ezt az igazságot pedig már Aragon mondta ki: a nép csak saját magában bíz­hat. Társaságba kell tömörül­nie, hogy ellenőrizhesse, mi történik vele és körülötte, és föltárhassa a visszaéléseket. A műsor címének jegyében összeállított mozaik tanok, el­vek és igazságok nem lenné­nek teljesek Kádár János ki­jelentése nélkül, amely 1962- ben hangzott el: Legnagyobb vívmányunk a népi hatalom megteremtése és az a szocia­lista fejlődés, ami azóta vég­bement. Mindezen hasznos és közér­dekű tudnivalók még részlete­sebben hangzottak el a prog­ramban, mintegy sugallva a feltételezést, hogy a nép nincs tisztában a fenti tudnivalók­kal. Tényleg itt tartunk? Sziias Zoltán Zoltán, a Fiatal Művészek Stúdiójának művészeti veze­tője. — Annál is inkább, mert az egyéni kiállításokat még csak tető alá hozzuk vala­hogy, de kollektív tárlat éven­te csak egy van. Az elmúlt 28 esztendő alatt nem akadt mód arra, hogy ötleteket, te­matikákat, irányultságokat a nyilvánossággal lehessen szembesíteni. Nagykőrös ilyen szempontból hézagot pótol. S mi tagadás, a város által felajánlott díjak sem jönnek rosszul. A kölcsönös érdekek, a sok kis apró tett egyre gazdagít­ják a kapcsolatot. Ennek leg­frissebb fejleménye, hogy nemrégiben alkotóház nyílt a nagykőrösi Cifrákért úgyneve­zett svájci házában. Abban az épületben, amely valamikor a helybeli képzőművészkörnek adott otthont. — Egy műtermet és két la­kószobát alakítottunk ki — tájékoztat Makkai Katalin. — A fiatalok egy-egy hónapot tölthetnek ott, s arra az idő­re 5 ezer forint ösztöndíjat kapnak. Cserébe a városnak ajándékozzák egyik friss mun­kájukat,, ezzel megteremhetik egy leendő városi gyűjtemény alapjait. . — A stúdiónak jelenleg 300 tagja van, ám mindössze 4 kollektív műterme, amelyek­ben egyidejűleg 16 fiatal al­kothat — egészíti ki Sárközi Zoltán. — Ilyen körülmények között komoly segítségnek számít a nagykőrösi alkotóhá2 megnyitása. Az első művész­pár már dolgozik. Másféle látásmód Ahogy eddig a dolgok egy­másra épültek, bizonyos, hogy a fiatal művészek jelenléte mindenképpen kamatozni fog. Az alkotóknak is, Nagykőrös­nek is. A városban elkél az a látásmód, ahogyan a művé­szek közelítenek egy-egy meg­oldandó problémához. Kéznél vannak, lehet nekik feladato­kat adni, velük együtt gondol­kodni. Máris új tervek van­nak készülőben. Abból az ideából kiindulva, hogy a me­cénás szerepe ma más, mint korábban volt. Ahogyan Sár­közi Zoltán mondta: a szűkös gazdasági helyzetben az a me­cénás, aki szüntelenül töri a fejét, aki akar valamit, a ma­ga gazdagodására, a művészet pártolására. A kettő nagyon is összetartozik. Kövess László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents