Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
1986. JÚLIUS S3., KEDD 3 Silók Keresett cikk lett a Növényolaj és Mosószeripari Vállalat martfűi növényolajgyárának terméke a világpiacon. Ezért bővítik a tárolókapacitásukat: a meglevő betontartályok mellé újabb tíz, egyenként három és fél ezer köbméteres alumíniumsilót építenek a beérkező nyersanyag fogadására. MTI Fotó: Csikós Ferenc A két biztosítóintézet A hegyvidéken nincsen árvíz Gyorsabb, pontosabb ügyintézés Nincsenek általános szabályok A piac - és a vállalati szervezet Rendkívül fontos a rugalmasság A közvéleményben az utóbbi időben az a nézet terjedt el, hogy a szervezetkorszerűsítést döntő mértékben a nagyvállalatokból alakítandó kis- vagy középvállalatok jelentik. A „kampány” csitulásával is megmaradt ez a vélekedés. Természetesen nagy szerepe van a vállalati nagyságrendnek az igények rugalmas kielégítésében, de azt mindenkor a vállalat helyzete, termékszerkezete, vevőköre dönti el, hogy mi a leghatékonyabb szervezet. A szervezetkorszerűsítéshez mindenkor kapcsolódik a gazdasági egység érdekeltségi rendszere, amelynek érvényesülnie kell a vállalat teljes belső felépítésében, egészen a brigádokig, sőt még esetenként a vállalati gazdasági munkaközösségek, vagy egyéb vállalkozási csoportok tevékenység gében is. Természetesen egy vállalati szervezeti és érdekeltségi rendszer nem működhet jól akkor, ha nem veszi figyelembe a makroszféra előírásait és azokkal nincs szinkronban. Már hetekkel előbb nyilvánosságra hozták a döntést: július 1-jétől két biztosítóintézet működik hazánkban. Az Állami Biztosító versenytársa a jövőben a Hungária Biztosító lesz. Az ügyfelek a tényen kívül másról nem nagyon mondhatnak véleményt, hiszen gyakorlati tapasztalatuk még nemigen van. Akik azonban az elmúlt hetekben kerültek kapcsolatba például az ÁB Pest Megyei Igazgatóságának fiókjaival, kirendeltségeivel, máris valami újról számolhatnak be. Most mintha kedvesebbek, udvariasabbak lennének az alkalmazottak ... Valamennyi üzletágban — Reméljük, hogy erről a jövőben majd egyre többen győződnek meg — kezdi beszélgetésünket dr. Török Antal, az igazgatóság vezetője. — Amikor ugyanis az új biztosító létrehozása szóba került. a lépést támogatók legfőbb érve éppen az Volt, hogy ezáltal jelentősen javulhat a szolgáltatások minősége, s egy idő után a versengés hatására bővülhet és az egyéni igényekhez jobban igazodhat a kínálat. Mint ismeretes, a biztosítások megosztásakor az Állami Biztosítónál maradt a mező- gazdasági üzemek ilyen ügyeinek, a lakosság vagyon- és személybiztosításának, a vállalatok kivételével az egyéb szocialista szektorba tartozó gazdálkodók és a költségvetési szervek biztosításainak intézése, valamint a kötelező Az 1935 végén megjelent világatlasz után 1988-ban a hazai térképészet egy újabb nagy vállalkozásának termékét vehetik majd kézbe az érdeklődők: Magyarország új nemzeti atlaszát. Elkészítésében természetesen nemcsak a kartográfusok, hanem sok egyéb tudományág képviselői is részt vállalnak. A munka részleteiről kérdeztük dr. Pécsi Márton akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Föld- rajztudományi Kutató Intézetének igazgatóját, az atlasz operatív szerkesztőbizottságának elnökét. • Azt hiszem, kevesek kezében volt eddig ilyen térképgyűjtemény, s nem érdektelen elmondani, mi is a nemzeti atlasz. — Ez a műfaj mintegy fél évszázada alakult ki világszerte. A hozzánk hasonló fejlettségű országok között ma már igen kevés akad, amelyik ne adott volna ki legalább egyszer nemzeti atlaszt. Nálunk a legutóbbi — mely a legelső is volt — 1967- ben jelent meg. Tartalmát négy fő egységre oszthatjuk. Az elsőben főleg az ország térképészeti hagyományait mutatjuk be, azt a fejlődést, amely a legrégebbi kartográfiai munkáktól napjainkig végbement. A következő szakasz hazánk terméutas-, baleset- és poggyászbiztosítás is. A feladatok kezdeti szétválasztás^ azanban csak az induláshoz ad alapot: az ÁB ugyanis július 1-jétől jogosult valamennyi üzletágban tevékenységet kifejteni. Né- Jiány napja például már cascót is kötnek. S máris a verseny közepén vagyunk, hiszen mint dr. Török Antal megjegyezte, elsősorban a ma még kötvénnyel nem rendelkezők közül szeretnének ügyfeleket megnyerni maguknak. Dunakeszin, Érden — S ha már ez előbb a szolgáltatásokról beszéltünk, hadd mondjam él, hogy aki most vagy ezután köt velünk cascobiztositást, az kap egy kis kártyát, amelyet felhasználva bármelyik kárrendezésre kijelölt kirendeltségünkön elintézheti ügyét — folytatja az igazgatóság vezetője. — Tervezzük szolgáltatásaink bővítését is. rövidesen korszerű számítógépes rendszerrel javítjuk az információáramlást. Jelenleg a fővárossal együtt tizenhat helyen van képviseletünk, ám rövidesen Dunakeszin és Érden is nyitni szeretnénk. A fő célunk, hogy csaknem minden településen legyen legalább egy . olyan ember, aki adott esetben tájékoztatást adhat a hozzá fordulóknak a legfontosabb tudnivalókról. Az ÁB-nél most új jelmondat született: a régi néven, de új szellemben! Alapvetőnek tartják, hogy a differenciált igényeket is kielégítsék, korszerűsítve, gyorsítva az ügyszeti adottságait (domborzat, földtan, vízrajz, erőforrások stb.) és azok térbeli elhelyezkedését ábrázolja. Az ezt követő térképeken a népesség alakulását, a társadalom infrastruktúráját jelenítjük meg. Végül az ipar, a mezőgazdaság, a területi tervezés és fejlesztés megoszlását mutatjuk be. Látható tehát, hogy országunknak szinte minden, kartográfiai módszerekkel ábrázolható ismeretét összefoglalja ez a munka. • Kik és hogyan készítik az atlaszt? — A munkát a Földrajztudományi Kutató Intézet koordinálja, de munkatársainkkal együtt az Akadémia csaknem valamennyi osztályáról összesen kétszáz kutató vesz részt készítésében, együttműködve a különböző minisztériumok megfelelő munkacsoportjaival. A szakemberek elkészítik a témakörüknek megfelelő vázlatokat. amelyek alapján a Kartográfiai Vállalat térképészei megszerkesztik az egyes térképeket. A próbanyomat és fálszolgálatot. S ebbe például beletartozik az is, hogy minden kirendeltségen és fióknál ügyfélszolgálati előadók vannak, akiknek éppen az a feladatuk, hogy mindenkivel udvariasan, türelmesen tárgyaljanak és segítsék az eligazo- ,dást a szabályok útvesztőiben. Bizonyára örömmel fogadták a termelőszövetkezetek is a két biztosító megalakulását. Régebben ugyanis — régebben? július 1-jéig! — a hegyvidéken gazdálkodó nagyüzemek is kénytelenek voltak mondjuk árvíz ellen biztosítani magukat. Most már rugalmasabb az ÁB, s mindenkivel olyan szerződést köt, amely a valóságos helyzetre épül. Ingyenes biztosítás De az ügyfelek is tapasztalhatnak több kedvező változást. A hónap elejétől bármelyik fióknál bejelenthető és rendezhető a kár. Írásos nyilatkozat alapján ötezer forintig kifizetik a személyi és baleseti károk közül például a ruhakárt és az üvegtörést. Ugyanez érvényes a kárbecslőkre is: ők a helyszínen adják, amolyan előlegként ezt az összeget. Segít az ÁB ez iratok beszerzésében is, s szeptember 1-jétől — csatlakozva a BKV kezdeményezéséhez — a hetven éven felüliek ingyenes baleseti biztosításban részesülnek, természetesen egyelőre csak a fővárosban. Később, ha a kedvezmény kiterjed az egész országra, a biztosító esetleg csatlakozik ehhez. a megfelelő javítások után a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Intézetében végzik majd el a végleges nyomdai munkálatokat. Kevesen gondolnák, de még egyszerűnek itűnő hegy- és vízrajzi térképen is egy csomó változtatást kell végrehajtanunk, pedig — mondhatnánk — ezt már annyiszor megcsináltuk. Így is legalább ötszáz névnek kell rákerülnie egy ilyen, viszonylag egyszerű térképre. • A közclmúrban megjelent világatlaszról többen is megjegyezték, hogy némely lapjai kissé zsúfoltak. Önök hogyan akarják ezt elkerülni? — Ez a térképkészítés örök dilemmája. Némelyik információnak többször is szerepelnie kell egy-egy térképen, vagy esetleg több térképre is be kell rajzolni olyan adatokat, amelyek más lapokon is szerepelnek. Néha csak a szerkesztés során derül ki, hogy túl sok adat zsúfolódott össze egy-egy térképre, és mindez zavarja a kiemelni kívánt mondanivalót. Ugyanakkor viNem Izolálható a környezettől a vállalati tevékenység sem térben, sem időben, de még termékválasztékban sem. Ezért általános, minden vállalatra érvényes szabályokat még nagyon óvatosan sem lehet alkotni. Minden vállalat saját magának kell, hogy kialakítsa belső szervezeti és érdekeltségi rendszerét. így történt ez a Pest Megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál is. Azt is tapasztaltuk, hogy mindez nem jelenthet statikus állapotot, hiszen a piac igényei folyamatosan változnak, ezt megmerevedett érdekeltségi vagy szervezeti rendszerrel nem lehet követni. Ezért ezek a rendszerek folyamatos karbantartást igényelnek, nagyon sok esetben még emberre szabottak is. Vagyis attól függnek, hogy az adott esetben az adott helyen a meglevő szakember milyen kvalitású, hogyan képes feladatait ellátni. Természetes konfliktus Régen megállapított követelmény, hogy minden ügyben ott döntsenek, ahol a döntéstől a legnagyobb hatékonyság várható. Ez a megállapítás sem érvényes az idők végezetéig. A döntési pontokat is időről időre úgy kell áthelyezni, hogy azok megfeleljenek a vállalat rövid távú érdekeinek is. Elméletileg ki lehet dolgozni egy precíz hosszú távú vállalati szervezetet és hozzá kapcsolódó érdekeltségi rendszert, de sokszor bebizonyosodott már, hogy ez akadálya is lehet az eredményes működésnek. Azt is tapasztaltuk, hogy a legjobb belső szabályzatokat a vállalat saját szervei (szervezési osztály, a munkaterületek vezető beosztású dolgozói) tudják kidolgozni. Még ebben az esetben is folyamatos konfliktushelyzet jön létre, de szerintem ezt természetesnek kell felfogni. szont azt sem engedhetjük meg, hogy a térképek üresek legyenek, kevés információt nyújtsanak. • Annak, hogy már most beszélgetünk egy 1988-ban megjelenő munkáról, oka van .., — Igen, ugyanis szeretnénk előre felmérni az atlasz iránti várható igényeket. Nem akarunk úgy járni, mint a Kartográfiai Vállalat 1985 karácsonya előtt, amikor új kiadványuk, a világatlasz iránt olyan felfokozott érdeklődés nyilvánult meg, hogy még az előjegyzési igényeket is alig tudták kielégíteni. Mi jelenleg körülbelül tízezer példányt tervezünk a nemzeti atlaszból. Minél több helyre szeretnénk eljuttatni. A bolti árát egyelőre nem tudom megmondani, de az biztos, hogy ez távolról sem fogja tükrözni a valós árat. Nagyon sokba kerül ez a munka szellemileg, technikailag egyaránt. A 25— 30 millió forintos állami támogatást 12 társult minisztérium adja össze. N. G. Az örökös permmencia a dolgozóktól nagyobb figyelmet, nagyobb koncentrálást . igényel és ezt a legtöbb esetben csak valamilyen „kényszerítő” eszközzel lehet biztosítani. Az érdekellentétek folyamatosan létrejönnek az egyes gyáregységek között, rövid távon mindenképpen, de még a gyáregységeken belüli kisebb egységeknél is. Az a szakmai és politikai vezetés feladata, hogy a közép- és hosszú távú előnyöket bizonyítani tudja a vállalati dolgozók előtt és a vezetők rendelkezzenek olyan szakmai, közgazdasági ismeretekkel, hogy e hosszú távú előnyöket felismerjék. A szervezetkorszerűsítés országosan meghirdetett programjának időpontjában a vállalatnál is fölerősödött azok-/ nak a hangja, akik az adott időben gyengébb eredményeket felmutató gyáregységeket szívesebben látták volna „kapunk kívül”. Azóta kétszer is fordult a helyzet és évről évre más gyáregységek kerülnek kedvező helyzetbe és produkálnak országosan is kimagasló eredményeket, s a lemaradók is évről évre változnak. Ebből a példából is adódik, hogy a vállalat 5 profilja (5 gyáregység) eredményesen biztosítja a több lábon állást és a nehéz körülmények köj^.t is egy viszonylag kiegyensúlyozott, felső szinten megvalósult stabilitást. Ott és azonnal A gyáregységen belüli üzemi szervezetek hasonló bírálat. vagy elismerés kereszttüzébe kerülnek. Azokon a területeken érződik ez, ahol országosan (az országos nagy erőfeszítések árán) létrejött a kínálati piac. Ezeknél a gyáregységeknél gyökeres változást kellett végrehajtani a gyáregységi szervezetben és érdekeltségi rendszerben. Bátran állítom, hogy rugalmasságunk megközelíti a tőkés vállalatok rugalmasságát, gyakorlatilag minden megrendelést fogadunk, a méretek százféleségével, a gyárból való kiszolgálásra (műanyag ajtó, ablak). Ehhez azonban létre kellett hozni azt a szervezetet, amely lehetővé teszi, hogy a gyáregységi áruforgalmat a gyáregységi ármunkát, a termelésirányítást — és sorolhatnám a bér- és költséggazdálkodásig a termelés tényezőit — a gyáregység teljes felelősséggel el tudja végezni ott helyben és azonnal. Nem mellőzhető a vállalatnál a dolgozói érdekvédelem korszerűsítése sem. Nem képzelhető el a piaci törvénnyel érvényesülése mellett a „régi”, megcsontosodott érdekvédelmi munka. A Pevdi a VII. ötéves tervére a közelmúltban megkötött kollektív szerződésében próbálta megteremteni a rugalmas szervezetele működési feltételeit úgy, hogy az ember mellett a középpontba az eredményes munkát állította. és ez a forrása és fedezete minden közvetett vagy közvetlen jognak és anyagi juttatásnak. Anélkül azonban, hogy a kérdést részletesebben taglalnám, úgy ítélem meg, hogy reálisabb összhangot csak egy új munkatörvénykönyv megjelenése nyújthat. Addig ugyanis, míg fontosabb, a régi, formális előírások betartása, mint az értéktermelő munka, nem lehet jó az összhang a rugalmas szervezet és az érdekvédelem között. Nem hagyható figyelmen kívül a vállalati tanács működése sem. Több jogszabályi rendelkezés nem egyértelmű (vagy nincs), és ez átmeneti zavarokat okoz. A Pev- dinél a vállalati tanács működési területét úgy kellett megállapítani, hogy az mindenképpen tegye lehetővé a tulajdonosi magatartásé irányítást, de ne merevítse meg a szervezetet. Gyakorlatilag ez a belső szervezeti és érdekeltségi rendszer biztosítja azt is, hogy a tőkés piaci igényeket is rugalmasan tudjuk kielégíteni. Példaként említem, hogy a legutóbbi időben az egyik nagy szálloda rekonstrukciójához több 100 darab műanyag ablak szállítási határidejére 3 hetet vállaltunk (a tétel egyébként tőkés exportnak számít, miután a rekonstrukciót tőkés cég végzi). Úgy gondolom, nem kell említeni a szigorú minőségi és megbízhatósági követelményeket. De ehhez kapcsolódik a gyáregységi szervezet mól- lett működő vállalati gmk, amely ugyancsak hasonló rövid határidőire vállalta — természetesen a vállalati garanciával — a termékek beépítését. Más gyáregységek példáját is említem a rugalmasságra: az egyik tőkés megrendelőnk 3 nap alatt háromszor változtatja megrendelését, hogy vasalva, vasalatlanul, vagy mosva kéri a megrendelt ruhákat. De szinte naponkénti megrendelésekre szállítunk tőkés beszállítóként is a gyömrői gyáregységből műanyag bevonatolt alkatrészeket, tartozékokat. Ilyen körülmények között kell 12 országba több mint 500 millió forintos exportértékesítést biztosítanunk 1986-ban. Ezek a példák mutatják, hogy a piaci mechanizmus kezdődő érvényesülése, a kínálati piac megteremtése következtében, a vállalat létérdekévé vált a belső mechanizmusok piaci igényekhez alakítása. Körültekintően A Pevdi eredményes működéséhez az ismertetett módszerek alkalmazása is hozzájárult, mégis mindennél fontosabb az emberi alkotni akarás, akár a munkapad mellett, akár a mérnöki rajzasztalnál. Erre kell épülnie a vállalat egész szervezetének és ösztönzési rendszerének, de az anyagiakon túl a 'mindennapi sikerélmény lehetőségét is biztosítani kell minden munkahelyen, minden dolgozónak. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem kívánok mindenhol érvényes tanácsot adni a vállalat belső szervezetéről. Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy vállalatunkéul. a Pevdinél hogyan reagálunk a piaci kihívásokra, és milyen sokrétű feladatot kell körültekintően megoldani ahhoz, hogy megfeleljünk a mai igényeknek. ÉDES ISTVÁN vezérigazgató F. Z. Beszélgetés dr. Pécsi Márton akadémikussal Készül az új nemzeti atlasz
