Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
19S6. JCl-HJS 19., SZOMBAT #»rvr , MIM ! H í 5 I A V!. ötéves tervben az állattenyésztés----------------------i---------.országos es a megyei célkitűzéseket meghaladó mértékben fejlődött: a vágóállat-termelés 23, a tej- 31, a tojástermelés i‘8 százalékkal nőtt. Javultak a fa jlagos hozamok, jó színvonalú az állategészségügyi munka, csökkentek a felnevelési veszteségek, Széleskörűen kibontakozott a' nagyüzemek integrációs tevékenysége. Si keres ötéves tervet' zárt állattenyésztésünk: a szükségletek kielégítésén túl teljesítettük az exportfeladatQkat, sőt, esetenként egyes ágazatokban értékesítési gondok mutatkoztak. Az eredmények mellett a tervidőszak masniik felében viszont egyre több gond vetődött fel Pest megyében is. Amíg a világ szakmai közvéleménye elismeréssel adózik a magyar állattenyésztés hosszabb távon elért sikereinek, házai szakembereinket az utóbbi években bekövetkezett visszaesés okainak feltárása “és .megszüntetése foglalkoztatja. A VI ötéves terv első éveiben tapasztalt termelésnövekedést 1984-ben stagnálás, majd ezt követően tavaly visszaesés követte. így a vágóállat-termelés az 1984. évi 151 ezer tonnáról 1985-ben 142 ezer tonnára csökkent, és kismértékben ugyan. , de visszaesett a tejtermelés is. Mindez együtt járt az állatállomány és ezen belül a tenyészállatok számának csökkenésével, ami több tényező együttes hatására vezethető vissza. Ezek közül a következőket emelem ki: — As állattenyésztésben felhasznált ipari eredetű termékek (anyag, energia) ára gyorsabb ütemben nőtt, mint a felvásárlási ár. — A csaknem hároméves aszály következtében megyénkben is visszaesett a takarmánytermelés színvonala. A hozamcsökkenés növelte a saját termelésű takarmányok önköltségét, — Romlott az ipari takarmányok minősége, ami növelte a tartási költségeket és rontotta az állattenyésztési ágazat hatékonyságát. — A tervidőszak egyes periódusaiban világpiaci értékesítési feszültségek miatt a termelőüzemek hetekig kényszerültek saját kárukra tovább tartani hízó állataikat. — A vágósertések minőségi követelményeinek átmenet nélküli előírása különösen a kistermelők körében keltett bizonytalanságot. A külső feltételek romlása mellett, mint ahogy azt a megyei párt-végrehajtóbizottság április 8-i ülése megállapította, az üzemek magatartása, az állattenyésztés több üzemben tapasztalható alacsony színvonala is hozzájárult az ágazat visszaeséséhez. Kedvezőtlen az állattenyésztés munkaerő-ellátottsága, a dolgozók üzemen belüli érdekeltsége. A külső és belső tényezők hatására á VI. ötéves terv időszakában, de különösen az utóbbi években csökkenti az ágazat jövedelmezősége, versenyképessége. A fejlesztési alapok beszűkülése, a felhalmozást fékező intézkedések hatására az előirányzatoktól és törekvéseinktől lényegesen elmaradtak az állattenyésztés beruházásai. A tervezett nagyüzemi állattartó telepek fejlesztése mindössze 40—60 százalékban valósult meg. Az alacsony jövedelmezőség következtében üzemeink az állattenyésztési létesítmények karbantartására és az állatmegóvásra sem tudtak kellő gondot fordítani. A telepek állapota az átlagosnál gyorsabban romlott és sok helyen már az üzemeltetés is veszélybe került. A műszaki berendezések üzemképtelensége vagy gyakori meghibásodása miatt, az eredeti termelési színvonalat sem tudják biztosítani, valamennyi ágazatban rekonstrukcióra szorulnak a termelőberendezések. Az AGROBER reprezentatív felmérései szerint az országban mintegy 23 ezer nagyüzemi szarvasmarha- és 110 ezer sertésférő- heljt üresen áll, vagy nem rendeltetésszerűen Hasznosítják, mivel a gazdaságoknak ez a kedvezőbb. A telepek jelentős részénél a 10—15 éve kialakított technológia erkölcsileg is elavult. A Tudományos Akadémia agrárgazdasági és szövetkezetelméleti bizottságának tanulmánya arra utal, hogy az ország állattartási létesítményeinek csupán 10—12 százaléka korszerű, a többi korszerűtlen vagy rövid időn belül elavul. Megyénkben a nagyüzemi állattartó telepeken 5 és fél ezer szarvasmarha-, továbbá több mint 20 ezer sertésférőhelyet nem használunk rendeltetésszerűen. Az állattenyésztési létesítmények 'fejlesztésére fordított eszközök évről évre csökkentek. A korábbi tervidőszakban Pest megyére az volt a jellemző, hogy a kiegészítő ipari-szolgáltató tevékenységből származó jövedelmeket is az alaptevékenység (főleg az állattenyésztési programok) fejlesztésére fordították üzemeink. Az utóbbi 2 évben az állattenyésztésben képzett amortizáció (5—6 százalék évente) sem itt került felhasználásra. Az üzembe állított új létesítmények értéke nem éri el az állattenyésztési létesítmények értékének 1 százalékát. Holott a vágóállat- és állatitermék-terma- lés népgazdasági súlya továbbra is jelentős. Az ágazat fejlesztésének biztosítani kell a zavartalan belső ellátáson túl az exportlehetőségek kihasználását, az export-import egyenleg javítását. A jelenleg prognosztizálható külgazdasági körülmények, a világpiaci verseny a minősqg javítását, a hatékonyság növelését, a ráfordítások csökkentését követeli meg. A VII. ötéves terv az állattenyésztésben a korábbinál lassúbb növekedési ütemet és nagyobb mértékű minőségjavulást követel. Ezen belül megyénkben a szarvasmarha-tenyésztési ágazat VII. ötéves tervében az állomány kismértékű növelése, a tehénállomány szinten tartása, és ezen belül a húshasznú tehenek ezer darabos növelése szerepel. Azzal számolunk, hogy az egy tehénre jutó tejtermelés 1990-re eléri a ma Korszerű állattenyésztés nélkül nines intenzív mezőgazdaság használás hatékonysága ma 15—20 százalékkal rosszabb, mint az élenjáró sertéstenyésztő országokban. Gazdaságaink mutatói között óriási differenciák tapasztalhatók, a leggyengébbek termelési költségeit semmiféle szabályozás vagy árrendszer nem ismerheti el. A táptermelés minőségének, énergia- és fehérjeszintjének javításán túl a telepek rekonstrukciója során biztosítani kell az élelmiszeripari melléktermékek és a nedvesen tárolt kukorica feletetésének feltételeit. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben jó példákkal találkozhatunk a kukorica szárítás nélküli tárplása, felhasználása és a melléktermékek, hulladékok hasznosítása terén. Alapvető követelmény, hogy ne csupán a tartósítás, tárolás eszközeit biztosítsák, hanem egyidejűleg módosítsák a kialakított takarmányozási technológiát, a takarmányok keverésének, szállításának és istállón belülikiosztásának módját. Néhány gazdaságban az így kialakított korszerű .technológia több éve bizonyítja, hogy a takarmányozási költségek 20—40 százalékkal is csökkenthetők. A teljes technológiai váltásra a rekonstrukciókkal kapcsolatosan kerülhet sor. A folyékony vagy pépes etetési technológia alkalmazása a sertéstartásban lehetőséget ad az élelmiszeripari (hús, tej stb.) hulladékok hasznosítására is, mely nemcsak költségcsökkentéssel jár, hanem az importfehérje-igény mérséklésével népgazdaságüag is hasznos. Az állattenyésztő telepek rekonstrukciójához ma a mezőgazdasági üzemek állami támogatást, világbanki hitelt vehetnek igénybe és karriat-visszatéritésben is részesíthetők. A szárítás nélküli tartósítás és tárolás megvalósításához gazdaságaink megpályázhatják az energiaracionalizálási programok kapcsán elnyerhető pénzügyi támogatásokat is. A nagyüzemi állati terméktermelés egyik lényeges feltétele, a termelés műszaki feltételrendszerének folyamatos biztosítása a kor színvonalán. Az elmúlt évtizedek elmaradt fejlesztése egy csaknem kampányszerű országos rekonstrukciós program indítását indokolta. A programon belül: rekonstrukciós tervpályázat, a termelési rendszerek rekonstrukciós tevékenysége, a világbanki hitelre alapozott rekonstrukciós program és az üzemek ezektől független rekonstrukciós tevékenysége szerepel. A rekonstrukciós tervpá- lyázat_ azt tűzte ki feladatul, hogy átiagos nagyságú műszaki és technológiai megoldású telepeket modellként kezelve olyan — egyben a férőhelyek számának lényeges növelését is eredményező — technológiai és műszaki megoldásokra adjanak javaslatokat, amelyen a termelés gazdaságos növelésének műszaki feltételeit — mai ismereteink szerint — a legjobban biztosítják. A díjazott és megvásárolt pályamunkák mint megoldási modellek jelentős segítséget adnak a mező- gazdasági vállalatoknak és a különböző tér- vező kollektíváknak az egyes telepek rekonstrukciós terveinek elkészítéséhez. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy a fentebb írt általános követelmények érvényesítése a konkrét telepeknél sokkal több, alternatív megoldás versenyeztetését kívánja meg. Az lenne a helyes megoldás, ha a rekonstrukciót végrehajtó mezőgazdasági vállalatok konkret telepeikre, azok konkrét műszaki állapotara írnának ki pályázatokat és versenyeztetnék a tervezési megbízásért az egyes tervezői kollektívákat. | A termelési rendszereknek a, hazal re_-------------------------------------------konstrukciós pr ogramban meghatározó és sajátos szerepük van. Az üzemekhez, illetve az üzemi érdekekhez a legközelebb állnak, mivel kapcsolatuk nem csupán magára a beruházásra korlátozódik, hanem tartós termelési érdekeltség fűzi össze azokkal. A rendszerek szakemberei a legközvetlenebbé informáltak mind az üzemekben folyó termelés, mind a fejlesztési szférában működő hazai és külföldi intézmények és vállalatok kapcsolódó tevékenysége tekintetében. Olyan szakmai teamek dolgoznak együtt a rendszereknél, amelyek nagyon jól tudják megoldani az úgynevezett szakmaközi (határterületi) problémákat, s jól összehangolt komplex technológiai és technikai megoldásokat terveznek. A célkitűzés megfogalmazásában az új körülmények közötti termelés betanításáig (beüzemeltetéséig) végig követik az üzemek rekonstrukciós munkáját és különböző szolgáltatásokkal az üzemeltetés során is megfelelő biztonsági hátteret adnak a folyamatos termeléshez. A világbanki rekonstrukciós program azt célozza, hogy tőkés hitel nyújtásával segítse az állattenyésztés fejlesztését. Bár a hitel- feltételek eléggé szigorúak, a kezdeti várakozás után a megyében 4 tsz nyújtotta be pályázatát annak elnyerésére. ‘Az állattenyésztés fejlesztésére, korábbi pozíciójának visszaállítására hozott állami intézkedések kedvező hatása érzékelhető; de á tartós egyensúly megteremtése további üzemi erőfeszítéseket, központi intézkedéseket igénye}, és több évet vesz igénybe. Az eddigi intézkedések mellett szükséges a vágómarha-termelés és a sertéstenyésztés jövedelempozíciójának központi javítása, a rekonstrukciók nagyobb arányú támogatása. Az állattenyésztés problémáit azbnban egyedül a szabályozás eszközeivel nem lehet rendbe hozni. Mindenekelőtt a mező- gazdasági nagyüzemekben kell megteremteni a fejlesztés feltételeit. Minden üzem vezetésének fel kell ismernie, hogy korszerű nagyüzemi állattenyésztés nélkül nincs intenzív mezőgazdaság. A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Végrehajtó Bizottsága április 17-i határozatával az állami gazdaságok és mezőgazdasági szövetkezetek vezetőinek kiemelt feladatává tette, hogy fordítsanak nagyobb gondot: — az ágazatban dolgozók szakmai színvonalának növelésére, anyagi és erkölcsi elismerésükre, — a takarmánygazdálkodás (termelés, fel- használás) javítására, az állatállomány genetikai teljesítőképességének kihasználására, a tenyésztői munka színvonalának növelésére, — az állategészségügyi feltételek javítására és a járványvédelem fokozott biztosítására, a felnevelési veszteségek csökkentésére, — a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének integrálására. Felhívta a termelési rendszerek, az állattenyésztő vállalat, az állategészségügyi és , élelmiszei'-ellenő,rző .állomás, a felvásárló és forgalmazó vállalatok, valamint a kutatóinté- zefek igazgatóit, működjenek közre az üzemi lehetőségek feltárásában, az ötéves fejlesztési tervek elkészítésében, a magas színvonalú állattenyésztés megteremtésében. A feladatok végrehajtása érdekében ------ - szükséges, hogy a nagyüzemek VII. ötéves tervének felhasználásával — azok kritikai elemzése után — elkészüljön er megye 1990-re szóló állattenyésztési programja. Az eddig összesített tervinformációk alapján megyénk mezőgazdasági üzemei a VII. ötéves terv során tervezett beruházásaik 64 százalékát az alaptevékenység, ezen belül 19 százalékát az állattenyésztés fejlesztésére kívánják fordítani. Az állattartással foglalkozó nagyüzemek és kistermelők az ágazat jövedelmezőségének javítására előkészített intézkedések meghirdetését érdeklődéssel várják. A közgazdasági szabályozás és támogatási rendszer további javításával, a hitellehetőségek kihasználásával várható, hogy az üzemek érdeklődése tovább nő és a VII. ötéves terv állattenyésztési ^ feladatainak műszaki-technikai megalapozásához nagyobb fejlesztésekre és rekonstrukciókra vállalkoznak. CSONKA TIBOR, , a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese optimálisnak ítélt 5600 literes átlagot és az összes tejmennyiség az évi 200 millió litert, A vágómarha-termelés 6 százalékos növelését a gyepterületek és melléktermékek hasznosítására alapozzuk. A tervezett 43 ezer tehén tartása nem igényel új tehenészeti férőhelyet. A rendelkezésre álló nagyüzemi telepek korszerűsítése azonban a legtöbb gazdaságban elengedhetetlen, és jelentős a selejtezésre váró férőhely-kapacitás is. Mindez megköveteli, hogy az új telepek építése mellett a rekonstrukciók is férőhelybővítéssel járjanak, és biztosítsák az élőmunka termelékenységét növelő, a nehéz fizikai munkát helyettesítő gépesítést. | Felméréseim, szerint férőhely rekonstrukciója ‘lenne indokolt a tervidőszak során. A szarvasmarha-ágazatban végrehajtott közgazdasági szabályzómódosítás hatására élénkült a gazdaságok érdeklődése. A kedvezőbb jövedelmezőségi lehetőségek, a magasabb támogatás és a világbanki hitel figyelembevételével eddig 20 nagyüzem jelezte rekonstrukciós szándékát. Jelenleg a VII. ötéves tervidőszakra’ 4900 új tehenészeti férőhely és 2080 hízó- és húsmar- ha-férőhe!y létesítését tervezik üzemeink. A sertéstartásban legfontosabb cél az ágazat stabilitásának megteremtése és a minőség javítása. A sertéshús-termelésnek a tervidőszak végére el kell érnie az 1984-es rekordszintet. Továbbra is fontos a kistermelés, illetve a különböző integrációban történő vágósertés-előállítás. A tervezett termelés nem igényel új telepeket, de mivel a nagyüzemi iparszerű sertéstelepek átlagos üzemelési ideje 14 év, valamennyi rekonstrukcióra szorul. A felújítandó telepek úthálózata, infrastrukturális létesítményei mintegy 40 százalék, hívó-, illetve kocaférőhely-bővítést tennének lehetővé, megfelelő érdekeltség esetén. A telepek rekonstrukciója során indokolt lenne a tartástechnológiai elemek korszerűsítése, a környezetvédelmi követelmények betartása is. Pest megyében 27 telepen lenne indokolt a rekonstrukció végrehajtása. Az ágazat jövedelempozíciója és támogatási rendszere ma még nem kellően ösztönzi gazdaságainkat; mindössze hat foglalkozik rekonstrukciós elképzelésekkel, de ezek a tervek sem tartalmaznak férőhelybővítést. A korszerűtlen létesítmények várható selejtezését sem tudja a tsz-ekben tervezett. 600 és az állami gazdaságokban tervezett 2000 új férőhely létesítése pótolni. A jelenlegi tervidőszakban a juhászati ágazat mérsékelt fejlődésével számolunk; visszaállítható a korábbi 100 ezer darabos állomány. A szaporulat növelésével és a ma még jelentős elhullások csökkentésével elérhető a vágójuhtermelés 17 százalékos emelése. Mintegy 3 százalékos növekedés várható a gyapjútermelésben. A juhászat technológiája a legelmaradottabb. A hodályok legtöbbje 20—30 éve épült. A tervidőszakban 8—9 ezer új férőhely létesült — kevesebb a szükségesnél. A juhászat fejlesztése részben új férőhelyek építését igényli, de mindenképpen fejtételezi a korszerűsíthetőek felújítását. A felvásárlási árak, a támogatási feltételek javításával nőtt ugyan az üzemek érdekeltsége, ennek ellenére a VII. ötéves tervben mindössze 9500 új férőhely létesítésével számolnak. A baromfiágazat jövedelempozíciójának kismértékű javulását hozták az idei szabályozók. A feltételek további javítása esetén a vágóbaromfi 15, a tojás 7 százalékos növelésével számolunk. Az ágazat épületei és technológiai berendezései is elavultak, felújításuk a termelés szinten tartásának feltétele. A baromfitartás épületeinek alapterülete a VI. ötéves terv során folyamatosan csökkent, az alig 8000 négyzetméter új férőhely a szinten tartást sem tudta biztosítani. Az utolsó két évben (1984—85) a baromfitartásban egyáltalán nem állítottak, üzembe új létesítményt. Termelési feladataink teljesítéséhez a háztáji és kisgazdaságok integrációjának fejlesztésén túl a nagyüzemi férőhelyek bővítése is szükséges. I A versenyképesség, f gazdaságosság ! __________ ° javitasa valamenyny i állattenyésztési ágazatban megköveteli a takarmányozás és takarmányhasznosítás javítását. Ezen a téren a VI. ötéves terv célkitűzéseit nem mindenben sikerült teljesíteni. A szarvasmarha-ágazatban az indokoltnál magasabb az abrakfelhasználás, a tömegtakarmányok minősége nem megfelelő, felhasználásuk növekedési üteme lassúbb a kívánatosnál. Nem hasznosítjuk kellően a melléktermékeket, a gyepek hozamait. A rekonstrukciók során biztosítani kell a magas szárazanyag-tartalmú kukorica zúzva betakarításához a korszerű szecskázógépeket, a megfelelő kapacitású horizontál silótereket és a törhegtakarmány-kiosztás teljes géprendszerét. Ma még legtöbb gazdaságunkban megoldatlanok a minőségi lucernakészítés feltételei és a gyepek hozamát, a szántóföldi melléktermékeket eszközök hiányában nem hasznosítjuk. Több gazdaságunkban a szarvasmarha-ágazat veszteségét nem az ágazati munka, hanem a növénytermesztés által drágán termelt rossz minőségű takarmány okozza. A sertéságazat termelési költségeinek 65—70 százalékát kitevő takarmányköltségek csökkentése az ágazat jövedelmezőségének meghatározója. A takarmányfel1 Szürkegulya. Tízesztendős a Kiskunsági Nemzeti Park, amelynek szerepe egyebek közt megőrizni az ősi haszonállat-fajtákat az utókor számára, csakúgy, amint a tájházak, szabadtéri múzeumok a régi mesterségek szerszámait, a népi építészet emlékeit. A nemzeti park ezzel a mai állattenyésztés színvonalának emeléséhez is hozzájárul, a maga eszközeivel
