Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

A fórumláda és a tárasúly A kistermelő időnként ide ges..Hol azért, mert nincs eső — tehát szinte mindig —, hol azért, mert nem kap növény­védő szert, hol meg azért, mert.— szerinte*— nem any- nyit kap árujáért leadáskor, mint amennyit számolt. Már­pedig ez a fajta idegesség sen­kinek sem használ. Legutóbb a fórumládák okoztak némi izgalmat. Futó­tűzként terjedt el: valami hi- bádzi'k. A jólértcsültek rögtön számokat is mondtak. Neveze­tesen: a konzervgyár 4,3 kilo­grammot számol ládánként, ugyanakkor az áfész átvevő telepe 5 kilogrammot von le. A 70 dekagramm átlagter­ménynél legalább tíz forintnyi a veszteség, s ismerjük a mon­dást: sok kicsi sokra megy. A Nagykőrösi Konzervgyár termeltetési főosztályán dr. Balogh Józsefnét kérdeztük meg az adatokról. — Mi minden szezon előtt körlevelet adunk ki, s ebben rögzítjük azokat a tárasúlyo­kat, amelyeket átélünk szer­ződők alkalmaznak. A fórum­láda esetében ezM kilogramm az idén. Ugyanakkor arra is felhívtuk a velünk kapcsolat­ban állókat, hogy ettől az ér­téktől alapos indok esetén el lehet térni. Mi csak azt kér­jük. hogv ilyen esetekben — például hosszabb eső után, amikor átáznak a ládák — vegyenek fel jegyzőkönyvet, s írják bele az eltérés okát. Az áfész Gárdonyi utcai fel­vásárló telepén is érdeklőd­tünk, ahol a négy kilogram­mot erősítették meg. Ugyanak­kor arra is rámutattak, né­mely termelő áztatássai teszi ládáját" nehezebbé, sőt. oly­kor még tégla is előkerül a kiöntött termény alól. Az is köztudott, hogy a régebbi tí­pusú fórumláda viszont való­ban nagyobb tömegű. Ekkor vagy visszamérnek, vagv az újabb fajtába öntetik át az árut. A tájékoztatás alapián azt reméljük, egy idegesítő ténye­zővel kevesebb terheli a kis­termelőket. B. O. * 8 jerar A nagyteremben Földrengés. Színes, amerikai katasztrófafilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Elnézést,, néz ön futballt? Színes, szinkronizált NDK film. Előadás fél 6-kor. A PEST MEGYE! HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 168,1 SZÁM 1986. JÚLIUS 18., PÉNTEK Aki fellapozhatta a városi tanács művelődési-egész­ségügyi és sportosztálya szervezésében rendezett tehet­séggondozó tábor színes eseménykönyvét, vagy láthatta az eltelt idő történéseit bemutató — fotókból, rajzok­ból és agyagmunkákból — rendezett kiállítást, sőt be­szélhetett résztvevő gyerekekkel — az előtt- feltárult egy olyan próbálkozás sikere, amely az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalását törekedett napi valósággá tenni. „Az átlagosnál gyorsabban fejlődő .gyermekek elhanyagolása pazarlás lenne, mert az egyik legfőbb, jövőt formáló lehetőséget, az emberi tehetséget is értő módon gondozni, segíteni kell.” ' Városunkban közel nyolcvan pajtás a Fürkész, az Arany János, a Szént-Györgyi Al­bert, a Sobri Jóska rajban az úttörőmozgalom keretein belül ismerkedett az „Alföld múltja és jelene” témakör kereteiben az ide tartozó ismeretek bő tárházával. A táborvezetőság előzetes, sokat kínáló terveit eredeti ötlettel, gazdag tar­talommal valósították meg a részt vevő gyerekek, úgy, hogy minden megmozdulásukon sar ját elképzeléseik, fantáziájuk, alkotó képzeletük vezérelhette őket — szakavatott irányítók mellett. Az eseménykönyvben az el­ismerés sorait a látogatók: Tóth Dénes tanácselnök-he­lyettes, Vörös Géza, Jakab Bé­la, dr. Véqh Károly, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának munkatársai je­gyezték be. A sokszínű, gyermekek" által összeállított táborzáró műsor mesejelenettel, énekkel, hang- szerszólóvál, versekkel, vidám tábori történetek megeievení- tésével zárta le az események­ben gazdag tíz napot. A siker kulcsa a gyermekek sokszínű személyiségéből is adódott, de meghatározó volt a táborveze­tő, dr. Makai Katalin és mun­katársai, valamint a szakve­zető előadók személyisége, szaktudása. Az előadások, kirándulások, sport- és kulturális rendezvé­nyek, vetélkedők tették mindig vonzóvá az együtt töltött időt. Az érdeklődést, a tudásszom­jat, az alkalmi közösségek összekovácsolódása a versen­gés nemes szellemét több paj­tás kimagasló képességével olyanok számára is vonzóvá tette, akiknek ideérkezésükkor más elképzeléseik voltak erről a táborról. Néhány táborozó- val arról beszélgettünk, ki mit visz haza maradandó él­ményként. Zábolyi Péter budaörsi: szá­mára a biológiai, irodalmi, történelmi, földrajzi előadások nyújtottak a vártnál lényege­sen többet és újat. A könnyen barátkozó, aktív, játékos kedvű fiú sokoldalúsága révén ötlet­adónak és mókamesternek is bevált a rajközösségben. Dé­delgetett álma, hogy mikro­biológus lesz. Kiesné Tóth Gabriella szaktanár ismerete, tudása, érthető, szemléletes magyarázata sok úi ide tarto­zó ismerethez segítette külön beszélgetések kapcsán is, melynek lehetőségével’ élt is. Pálfi Tünde helybeli, nyol­cadik. osztályt végzett nagy­lány a fordított napon a tábor M ár délutánra járt az idő, amikor bekopogtattam Pej János szitás és kefekötő. kisiparos Encsi utcai otthoná­ba. Sokat hallottam a, köz­tiszteletben álló emberről, kí­váncsi Voltam életére, mun­kájára. Nyugdíjas, de most is dolgozik, semmi kincsért nem válna meg szerszámaitól. Sok munkában telt, kitünteté­sekben gazdag életút az övé. — Hogyan ismerkedett meg a szakmával? — Többgyermekes paraszt­családból származom. Egy hí­ján hetven esztendeje kezd­tem el a szakmát tanulni. Nagybátyáméi? fogadtak örök­be, Fehérváron, Veszprémben, Pesten tanultam a szitás­mesterséget és 1930-ban. ami­kor a nevelőapám meghalt, váltotlam ki az ipart. — Elég ritka és különleges szakmának tarthatták ezt ré­gen is ... — Valóban, de nem annyi­ra. mint manapság. Az igaz. hogy jószerével ez a kisipari ág az egyedüli, amely a ház­tartásokhoz és a malomipar­ban szükséges szitákat készí­ti. Hogy miből áll ez a mun­ka? Nos, először is a szita­vásznat vagy a szitafeneket kell megszőni, és azt keli az­után a szitakéregre nagyon ügyesen felszerelni. A szitá­hoz lószőrt használunk fel. A sűrű, a közepes és a ritka szi­ta a különböző liszlminősé- gek, a selyemszita a kalácsnak való liszt szitálására szolgál. A malomszita megszületése szintén a szitások leleményé­nek köszönhető. Pej Jánosnak sikerült olyan tói elsajátítania ezt a szak­mát, hogy már pályakezdő éveiben kitüntetést kapott, amit 1934-ben, az Arany-na­pok alkalmával a város pol­gármesterétől vett át. A fel­szabadulni követő években az. újjáépítési kiállításon újabb első dijat hozott haza a család és a város öröméig. Huszonhárom évig volt ak­tív dolgozója a KIOSZ-nak mint alapító tag. Országos választmányi tag volt, a me­gyei elnöki és titkári teendő­ket is ellátta napi munkája melleit. — Nem volt fárasztó ennyi funkciót betölteni? — Nem tagadhatom, nem volt könnyű, de nagyon sze­rettem, ha mások ügyéért szót emelhettem. Mint tanács­tag — 31 évig láttam el ezt a funkciót — szintén igyekez­tem a hozzám fordulókon se­gíteni, a siker mindig lendü­letet adott a további mun­kához. A sok munka persze alka­lomadtán gyümölcsözött is. Amikor a 600 éves Nagykö­röst ünnepeltük. Pej Jánost a város fejlesztéséért végzett munkájáért emlékéremmel tüntették ki. De a későbbi, évek elismerései is kiemelke­dő munkásságról tanúskod­nak. többek között a megyei tanács az Ipar Kiváló Mestere címmel jutalmazta. Az Aranv- naook alkalmával újabb első díj gazdája lett. rövidesen pedig, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben része­sült. — Vari-e családjában, aki tovább folytatja ezt a szak­mát? — Lányom van, aki az ál­talános iskolában tanít — saj­nos nálunk nem öröklődhetett apáról fiúra -a mesterség... Pej János 1983-ban ment nyugdíjba, a Budapesten ren­dezett ünnepségen köszöntek el tőle a kisiparos-társadalom vezetői. Előkerül egy régi fénykép, akkoriban készült, amikor az országos választás alkalmával a KIOSZ alapító érmét kapta, 1978-ban. A kép azt ábrázolja, amikor a Fő­városi Tanács dísztermében a mester éppen beszédet mond. A KIOSZ 1948—1978 felira­tú jelvény szépen csillog a napfényben. Ugyancsak őrzi a 25 és az 50 éves munkás­ságáért kapott ezüst- illetve aranygyűrűiét is. — A sok dolqos év alatt miben talált kikapcsolódást? — Nagyon szeretek utazni. A lányom lengyelországi uta­zásra fizetett be. Megcsodál­tam a szorosokat, a hegyeket. Nagyon szeretem a természe­tet. Megláthattam újra Érsek­újvárt. Pozsonyt, amik nekem az ifjúságomat idézték fel. Nagyon szép város Krakkó is. — Pár éve halt meg a fele­ségem, sokat betegeskedett szegény, az örömökben sajnos csak részben osztozhatott ve­lem. Pedig 6 éve a Munka Ér­demrend bronz fokozatát is megkaptam. Tavaly meg az alapszervezeti részközgyűlé­sen a felszabadulás 40. évfor­dulója alkalmából a Naaykő- rös városért érmet és okleve­let vehettem át. Az idős mestert sokan fel­keresik, messzi vidékekről is jönnek hozzá. Nyugdíjas- éveiben. ha betegeskedve is, de tovább folytatja ezt az ér­dekes szakmát. Mostanában a Székesfehérvári Sütőipari Vátlalat és a szegedi Új Élet Termelőszövetkezet szitáit, rostáit javítja, de még kül­földről is érkezett hozzá meg­rendelés ... Haclas Éva vezetője volt. „Miénk a hely a nap alatt” mottóval a Katica rajban csoportosuló tanárokat nagy ügyességet igénylő fel­adatok kiírásával tették pró­bára. Az óvónőnek készülő „egynapos táborvezető” ered­ményesen szerepelt a szavaló­versenyen és a közösségi prog­ramok szervezésében. Tóth Ti­bor, Hartyányi Mária. Lesz- kovszki Albert szaktudása, is­meretátadó képessége, közért­hetősége példa lett számára. Bencze Géza dunakeszi hete­dikes fiút kellemesen érin­tette, hogy itt a tanulás, tájékozódás mellett milyen sokoldalú, érdekes elfog­laltságok sora várta. Farkas Péter színvonalas előadásai­ban geológiai ismeretekből kaptak sok újat. Itt fedezte fel a fiú Molnár Elekné, Hartyá­nyi Mária és a Téka együttes segítségével, hogy az általa „gyűlölt” r^jz es- ének más, nem iskolás megközelítésben milyen örömök forrása lehet. A sokat olvasó, kutató, búvár­kodó tanuló ..Végvári élet Magyarországon” címmel si­keres pályamunkát készített. Kelemen Margit Szokolya községből érkezett nagy vára­kozással a táborba. Az igen aktív, jó közösségi szellemű kislány csapattitkárként sok használható ötlettel gazdagí­totta az itt töltött időt. A ké­zilabdázó, atlelizáló kislány a sportversenyek során elnyerte a „gólkirálynő” címet is. Él­ménybeszámolójával második helyezést ért el. Tóth Tibor irodalmi órái, valamint Lesz- kovszki Albert ősihangszer- bemutatója hagyták benne a legmélyebb nyomokat — no meg a sok közös vidám perc. Kiss Attila végleg az agrár- mérnökség mellett döntött. Vé­gig nagy figyelemmel kísérte a biológiai, földrajzi és rajz- foglalkozásokat, gyakran jegy­zeteket is készített. Bár Kecs­keméten. Tiszakécskén, a Dál­iája erdőben már sokat járt, most olyan ismeretekkel' lett több. ami természeti és társa­dalmi vonatkozásban új össze­függésedet világított meg szá­mára. Szendrődi Judit Nem is kell szárítani Több mint ezer hektáron aratnak búzát a Mészáros Já­nos Termelőszövetkezetben. Eddig még szerencséjük volt a kombájnosoknak — bar más kultúrák termesztői nem ép­pen örülnek ennek —, ugyan­is eső nem lévén, a termest nem kellett szárítani. így az I. magtár szárítóberendezését pusztán tisztításra használják. Képeink itt készültek. Tóth Dezső MTZ-íraktorra szerelt tolólappal juttatja be a gabonát a szárítóba (alsó ké­pünk). Iz­óránként 36 tonna kerül így továbbításra, s bizony Illés László (bal oldali képünkön) minden egyes szállítmányból mintát vesz: milyen a minő­ség, kcll-e a szárító. De nem l:e!l... (Hancsovszki János felvételei) Nyáron, ha gyalogosan in­dulok valahová, a kelleténél mindig később érek haza, mert, elnézelődöm a drága időt. Nem tehetek róla, de a szép virágoskertek megra­gadják a figyelmemet, hát még ahol mesterien, ízlésesen ki­alakított, gonddal ápolt udva­rokat fedezek fel. Mert ilyen is sok van, nem is csoda, ha megpihen rajtuk a járókelők szeme. Aztán akad olyan virágos­kert is, ahol bármennyire igyekszik a gazda, semmi nem sikerül úgy neki, mint a szom­szédjának. Szerencse dolga1? Dehogyis, csak bizonyára kez­dő még a virágoskert művelé­sében, ami bizony nem is olyan egyszerű, mint eleinte hitte. Pedig a szomszéd biztosan szívesen ad tanácsot, ha kér. Akár most is érdemes hozzá bekopogtatni, éppen a futóró­zsáit nézegeti. Igaz. most nem 'gyönyörködésből. A rózsada­rázs . álhernyóival fertőzött hajtásokat .metszi, maid a la- véltetvek. lisztharmat ellen kombinált, szerrel bepermetezi azokat. Ha mindezt elmulaszt­Ifjúságiak ?. Tiszakérske SC 14 42:14 22 2, Nk. Mészáros SK 11 41:15 22 3. Szanki Olajbányász 14 33:17 20 i. DLTÉP 11 39:17 18 5. Kecsk. TE H 28:30 14 ß. Kecsk. MÁV 1 1 23 :33 12 7. MEZŐGÉP 11 9:47 4 8. Kecsk. Zománc 14 5:31 ■— Az első két helyezett külön versenye mindössze egy egyéni ponttal dőlt el a kécskeiek ja­vára. Kosárlabda Az 1985—86. évi Pest me­gyei utánpótlás kosárlabda­bajnokság végeredménye az úttörő leányoknál. 1. Kossuth isk 12 10 2 527-299 22 2. Dunai Kőolaj 12 9 3 479-260 >2 3. -Nk. Kgy. Kin. 12 — 12 143-529 12 Mini leányok 1. Dunai Kőolaj io 9 1 284-133 13 2. Szobi isk. 10 6 4 307-2*33 IC 3. Kossuth isk. 10-- 10 92-267 la Pénteki sportműsor Atlétika. Budapest: orszá­gos felnőtt jubileumi OKISZ Kupa viadal. Szombati sportműsor Birkózás: Augsburg (NSZK) nemzetközi ifjúsági verseny. Kerékpározás. A Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakközép- iskola kerékpáros diákköre túrájának ez a nyolcadik nap­ja. 8. Z. ja, jövőre nem pompazna úgy a növényei,, mint ezen a nyáron. A krizantém főhajtásait tegnap csipegette le, azt mondja, a 3-ik, 5-ik levél fe­letti részt kell eltávolítani. Szegfűi, gladióluszai körül is akad munkája mostanában, a tripszek kártételétől óvja a növényeket. A Bi 53-at bevált szernek tartja a bimbó defor- málódásának, féloldalas növe­kedésének megakadályozásá­ra. Különösen büszke a kert végében kialakított pihenőre, ahol mindig élénk haragos- zöld a gyep. Igaz, reggel, este öntözi, főleg amióta beköszön­tött a szárazság. Ilyenkor a nyírással is csínján bánik, ugyanis a rövidre nyírt fű igen gyorsan kiszárad. Mit tanácsolna még a vi­rágkertészet mestere? Azt, hogy a virághagymákat szed­jük fel, és szikkasztás, tisztí­tás után állandó hőmérsékle­ten, körülbelül 20 fokon tárol­juk. A korán virágzókat nem kell ^bántanunk. Aki íriszt akar ültetni, fogjon hozzá, úgy, hogy annak gyökereit, le- válzetét harmadára kurtítsa meg. Az oltott, szemzett orgo­nára, díszcserjékre is ügyel­ni kell. le kell vágni a vad­hajtásaikat, ne szívják az ér­tékes tápanyagot. A virágoskert'ben is szinte naponta akad tennivaló, még akkor is, ha látszólag minden rendben van. Az elnyílott vi­rágok száraz hajtásai lecsipe- getése . sem huszadrendű fel­adat. Aki erről sem feledkezik el, annak mindig üde, szemet gyönyörködtető látványt nyújt kertje, s nem csodál­kozik rajta, ha megállnak előtte az emberek. —ay Csókálfó A piacokon is létezik, él. sőt, virágzik a humor. A jó kereskedő igyekszik va­lahogy kitűnni a többi kö­zül. Ki azzal, hogy élőszó­val kínálja a portékát, ki az árukínálatot tervezi meg szín szerint. Más táblákat helyez ki, terménye minőségét dicsé­rendő. Atombiztos. Ez volt a jelzője a salátának. Csókálló. Eme fenn költ kifejezést legutóbb a hagy­maárusnál láttuk... —It ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hír Teke tizedszer Türei Pál-emlékverseny rizennat, zömmel neves egyesület képviseltette magát Cegléden, a Türei Pál emlé­kére ezúttal tizedszer kiírt te- keemlékversenyerv Párosban 23 kettős mérte össze erejét. A körösiek közül a Szabó Balázs (428)—Fekete Sándor (363) duó 7C1 összfával a 22., a Lóczy Mihály (407)—Tóth Ferenc (373) kettős pedig 780-nal a 24. helyen végzett. A 13. egyenként négyfős csapat vetélkedésében a Nagy­kőrösi Mészáros Tsz SK (Sza­bó B., Fekete, Lóczy, Tóth) gárdája 1571-es összteljesítmé­nyével az erős mezőnyben a 12. lett. Az 1985—86. évi Bács- Kiskun—Pest megyei össze­vont felnőtt teke-csapatbaj­nokság végeredménye a követ­kező : 1 K. Zománc 14 56:38 22 2. Szánk! Ola.ib. n 14 55:23 22 3. Tiszakécske SC n 11 46:38 16 4. Nk. Mészáros SK B 14 ,40:44 12 5. KTE B 14 37:47 10 6. Keosk. MÁV B 14 37:47 to 7 DU Tip B 14 31:50 10 8. Keesk. MEZÖGEP il 33:31 10 Az arany- és ezüstérmes ki­emelkedett, a többi csapat szo­ros vetélkedésében csak az utolsó forduló hozta meg a végső .sói rendet. Érmek, oklevelek, hírnév Útjelző kitüntetések üt tanács®! a szomszéd? Eseményekben gazdag napok le hagyjuk veszni a tehetséget

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents