Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

1988. JÜLIUS 18., PÉNTEK Sárkányrepülők Mezőgazdasági ha­társzemlékre, ki­sebb parcellák vegyszeres perme­tezésére és egyéb apró, de fontos munkára alkal­mazható sárkány- repülőgépet fej­lesztettek ki Hód­mezővásárhelyen, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat­nál. A növényvé­delemben kiegé­szítő szerepet ját­szó motoros sár­kányrepülőgépet Kőröstarcsán, a Petőfi Tsz-ben matatták be a szakembereknek. A képen: start előtti pillanatok Humánus, de vajon gazdaságos? Diákok a munkapadok mellett Egy hónapig dolgoznak a gyárban Sajnos tény, hogy július­ban és augusztusban nemcsak egy-egy .ember megy szabad­ságra, hanem szinte egész üzemekben,, teljes osztályokon esik vissza termelés, tologat­ják az elintéznivaló aktákat szeptemberig. A nyár, bár egyáltalán nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ezt megengedhetnénk magunk­nak, csaknem kiesik a haté­kony munka. számára.' Fizetetten szabadság Felhívta erre a figyelmet Marjai József is az Országgyű­lés legutóbbi ülésszakán, mondván; hogy jó pihenést kí­ván a dolgozóknak, -ámde a gazdasági egységek nem me­llétnek szabadságra, össze­egyeztethető-e a kettő? Való­színű, hogy ott, ahol egyébként év közben is jól szervezik a munkát, igen. Egy biztos, előre kell megtervezni a júliust és az augusztust. Ami persze önmagában még kevés. Hiszen könnyen adódhatnak váratlan esemé­nyek, s hiába a termelés az elsődleges, akadnak olyan ér­vek, amelyek előtt a legszi­gorúbb főnöknek is meg kell hajolnia. Mint például az, hogy ha zárva van az isko­la, az óvoda, s nem maradhat felügyelet nélkül a gyerek. Több helyen vezették már be a nyári vállalati napközit, óvodát, legutóbb a Magyar öördülőcsapágy Művek diósdi gyárának' immár • hagyomá­nyos táboráról lapunkban is olvashattak. Most egy másféle megoldást kívánunk bemutat­ni. Hogy humánus, az tagad­hatatlan. De hogy gazdasá­gos-e? Az csak utólag derül ki. « A Mechanikai Művek abo- nvi gyáregységében a dolgo­zók többsége nő. Júliusban és augusztusban mintegy 20 szá­zalékuk egyszerre veszi ki a szabadságot. A vállalat ebben nem is kívánja megakadá­lyozni őket, sőt, mint ahogy Tóth György, a gyáregység igazgatója mondta, még fize­tetten szabadságot is engedé­lyeznek, ha a kismama ren­des szabadsága elfogyott és tényleg a gyerekére szeretne vigyázni. A termelés termé­szetesen nem csökkenhet az egyötödével. Mi hát a megol­dás? Abonyban erre az idő­szakra hatvan nyolc általá­nost végzett .vagy már kö­zépiskolás szünidős; diákot foglalkoztatnak. A gyerekek ugyan lassabban dolgoznak, mint a már begyakorlott fel­nőttek, de a fizetésük is ke­vesebb. Órabérük 16—17 fo­rint — az ugyanezekben a munkakörökben dolgozó asz- szonyoké 21 forint —, az el­ső két hétben ennyit kapnak.' a második két hétben — mi­vel összesen , egy hónapig van­nak a gyárbafi — minimum ennyit, dé ha a teljesítmé­nyük megközelíti vagy elén a normát, akár többet is. Nem érdekel, mennyit Mucsi Józsefné a metálpa- pír-kondenzátor üzemben cso­portvezető. A 66 dolgozóból tízen vannak szabadságon és helyettük- 16 iskolást kapott. A gyerekek, köztük Kolozsvá­ri András és Ráczpoli Zoltán egymás szavába vágva mesé­lik: — Egy óra alatt megtanul­tuk, hogy mit kell csinálni. Itt ez az elektromos mágnes, a fele társaság szerel, belehe­lyezi a csőbe a mozgórészt, a fele pedig fedőzik, azaz le­zárja a kész darabokat. — Én hazaadom a pénzt. Magnót veszek. ... Á, nem ér­dekel mennyit keresek, így az sem, mennyit csinálok meg. — Ezek a gyerekek, András kivételével, még nagyon ko­molytalanok. Egyik nap 500, másnap kétszer-háromszor is több darabbal lesznek kész — veszi vissza a szót Mucsi Jó­zsefné. Szereti őket, vallja, de a baja is épp elég velük. Csak központilag — A nyári szünidős diák­jaink 90 százalékának a szü­lei is nálunk dolgoznak, a munkára nevelés szempont­jából tehát mindenképpen po­zitív ez az egy-egy hónap — összegzi' véleményét Tóth György. — De mit tartanék a nyárra igazi megoldásnak? Például azt, ha júliusban min­den dolgozónk egyszerre men­ne szabadságra és bezárnánk az üzemet. Ehhez azonban köz­ponti intézkedésre lenne szükség, mert mi itt hiába is határoznánk el magunkat. 'A nyári bezárásra nemcsak Nyugaton, hazánkban is volt, van már példa. Hetekig nem is beszéltek másról az embe­rek, mint a győri Rábáról. Valóban, érdemes lenne meg­fontolni, hogy az ő esetük ne legyen olyan távoli, mondjuk, Abonyból nézve, mintha az NSZK-ban vagy Franciaor­szágban élnénk. EI. E. Figyelemre méltó, de nem problémamentes Helyben, a körzetben gyógyítani Alig néhány napja adtuk hírűi: gyermekegészségügyi központot avattak Gyomron, ahol hét és fél ezer helyi, valamint környékbeli cseme­te szakellátásáról gondoskod­hatnak. Megszűnt ezzel a monori vonzáskörzet gyógyá­szatának egyik szégyenfoltja, az elavult, szűkös, víz és mellékhelyiség nélküli ta­nácsadó. Ugyancsak a közelmúltban — a Pest Megyei Tanács Egészségügyi és Szociálpoliti­kai Bizottságának ülésén — esett szó a körzet egészség­ügyének eredményeiről, gond­jairól. Sok tekintetben figye­lemre méltó, ám cseppet sem problémamentes fejlődésről adhatott számot dr. lllanicz György, a Monori Városi Jo­gú Nagyközségi Tanács vb- titkára és dr. Csernus J. Alán körzetközponti főorvos. Néz­zük a részieteket. Kevesebb táppénzes nap Pest megye lakosságának egytizede, 106 és fél ezer em­ber él a monori körzetben. Alapellátásukról 62 gyógyí­tó, közöttük 42 körzeti or­vos, gyermekgyógyászok, fog­orvosok, üzemorvosok gon­doskodtak, több mint1 a fe­lük valamelyik gyógyászati ágban szakképesítést is szer­zett. Egy körzeti orvosra át­lagosan 2 ezer 250 ember jut, de a szóródás igen nagy, akad 1500-as s 3000 lélekszá­mú körzet is, a fogorvosok­nál pedig ez a szám 4 ezer 280. A munkájukat másfé Exportnövény Külföldön is érdekli dneh Hazánkban Is egryre nagyobb területen termesztik a külön­leges növényt, az olajtököt, amely a hagyományos töktől abban különbözik, hogy mag­jának olajtartalma igen magas, és összetételénél fogva az élelmiszeriparban és a gyó­gyászatban egyaránt széles kö­rűen felhasználható. Eddig mindössze egyetlen fajta volt köztermesztésben, ám ezt is jól kihasználták a termelők, hiszen évente mintegy 400 ton­na magot exportáltak belőle. Ez a lehetőség is szűkösnek bi­zonyult, ezért a hazai neme* sítők újabb két fajtával siet­tek a termelők segítségére, A Vetőmag Vállalat szentesi kutatóállomásán állították elő a szentesi olíva elnevezésű faj­tát, amelynek olajtartalma ma­gas, és ennél fogva mindenek­előtt élelmiszeripari fölhaszná­lásra alkalmas. Süteményeket, pékárut készíthetnek a tökolaj­jal, amelynek hatóanyag-tartal­ma is kedvezően alakul. A má­sik olajtökféle, a szentesi futó inkább a gyógyszeripar ellátá­sára alkalmas; a magjából saj­tolt olaj kitűnően használható egy-egy gyógyászati ágban. Külföldön is igen keresett, ezért az exportjára is jó lehető­ség kínálkozik. A magyar ter­melők tehát három olajtökfaj­tával rendelkeznek, és a termő- terület kiterjesztésén gondol­kodnak. Az exportlehetőségek is többréfrüek, a külföldi vevők érdeklődnek a mag után és a tökolaj exportját is fokozni le­het. száznál több védőnő, körzeti nővér, orvosírnok és techni­kai dolgozó segíti. Érdekes jelenség, hogy öt év alatt 30 ezerrel csökkent — tavaly 436 ezer 132 volt — a felnőttkörzetekben a be­tegforgalom. Igaz, a lakáson meglátogatott betegek száma ugyanez idő alatt 10 ezerrel nőtt. A tapasztalatok szerint a 22 ezer 752 folyamatos gon­dozásra szoruló beteg egvhar- mada szív- és érrendszeri, ke­ringési bajban szenved, ma­gas a mozgásszervi és ideg- rendszeri panasz miatt gon­dozásra szorulók aránya is. S figyelmet érdemel a má­sik tendencia: az alapellátás­ban folyamatosan javul a táppénzes helyzet. 1984-ben például a körzeti orvosok 12,6 százalékkal kevesebb táp­pénzes napot utaltak ki, mint öt esztendővel korábban. S, hogy tavaly kedvezőtlen volt a változás, nőtt a táppénzre igénybe vett napok száma, az azzal magyarázható, hogy az átmeneti szakorvosgond miatt szünetelt néhány nagy forgalmú mozgásszervi szak- rendelés. Monoron, Gyomron, Ve- csésen és Sülysápon szervez­tek eddig központi körzeti or­vosi ügyeletet, ezek a lakos­ság több mint kétharmadát látják el. Készenlétet csak a rosszul megközelíthető ki­sebb településeken, Gombán, Bényén és Káván kell tarta­niuk hétköznapokon, a hét végén itt is összevont ügye­let van. Űjabb központi ügye­letekre csak akkor gondol­hatnak, ha a közlekedés és távközlés viszonyai javulnak — elvégre életbevágóan fon­tos az, hogy a betegek, ha a szükség úgy hozza, gyqr- san elérjék a gyógyítót, és vi­szonyt. Az utóbbi ügyben meg­tudtuk: az ügyeleti forgalom 40 százalékát a hívások te­szik ki, s a saját gépkocsival ügyelő orvosoknak ez nem csekély terhet jelent Iskolai védőnő keilene Az imént említettük, hogy elkészült a gyömrői komplex gyermekegészségügyi központ. Változott azonban az apró­nép ellátásában más is: öt éve hat, tavaly már 11 gyer­mekkörzeti orvosi ^állás volt ezen a vidéken, s a monori és gyömrői szakrendelőkben fogadják a gyerekeket azokról a településekről is, ahol nem Építjük, védjük, a miénk! Katonák és a népgazdaság A harckészültségi feladatok teljesítése, az ifjúság szocia­lista szellemű nevelése, a nép­gazdaság segítése — ez az a hármas követelmény, amely alapvetően meghatározza a Magyar Néphadsereg felada­tát. Három közül a népgaz­daság segítése fölött tartsunk most rögtönzött szemlét. Nyolcvan miliárd forint A közelmúltban, a Ma ;yar Nők Országos Tanácsának a Parlamentben tartott ülésén Horváth István altábornagy, miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg politikai főcso­portfőnöke tájékoztatójában így fogalmazott: „Országunk gazdasági helyzete évtizedek óta megköveteli, hogy tevőle­gesen is részt vegyünk a gaz­dasági építőmunkában. Kato­náink huzamos ideje dolgoz­nak a nagy népgazdasági be­ruházásokon, részesei a ki­emelt kormányprogramok megvalósításának, évente több mint 80 milliárd forint ter­melési értékét állítanak elő. Olvan alkotások dicsérik köz­reműködésüket. mint a metró, a paksi atomerőmű, a? utak, vasutak építése, felújítása, a fővárosi és a vidéki nagv la­kótelepek. A mezőgazdasági betakarítás nehéz és szervezett rbun-kájából is részt vállalnak katonáink. Ezen túlmenően^ népünk mindig számíthat ka­tonafiataljainak helytállására, segítőkészségére a természeti csapások, elemi károk elhárí­tásában. A rendkívüli helyze­tekben kenyeret, élelmet visz­nek a hó elzárta települések­re, a földrengést követően sátrat építenek a rászorulók­nak, szülőanyát juttatnak el a kórházba, árvízből mente­nek ki embert, anyagi java-. kát” ... A katonák népgazdaságot segítő tevékenységének két legfontosabb ága a mezőgaz­daság betakarítási munkáiban, illetve a kiemelt nagy ipari ■beruházások megvalósításában való részvétel. A nyári hőség napjait élvén, a gabonaérielő melegben elérkezett az aratás ideje. Ilyenkor a laktanyában is felkerekednek azok a mun­kacsapatok, amelyek részt vesznek a kenyér- és takar­mánygabona betakarításában. Aratás idején A sorkatonai idejüket töltő kombájnosok ilyenkor ismét felkapaszkodnak a munkagé­pek nyergeibe, s nagyon sok helyen a friss terményt a had­sereg hatalmas szállító jár­művei juttatják el a szárítók­ba. a tárolókba. S aztán ősz­szel mindez megismétlődik: a katonák ismételten munkatár­sai lesznek a termelőszövet­kezetek, az állami gazdaságok dolgozóinak, velük együtt se­rénykednek a kukorica, a bur­gonya, a cukorrépaföldeken. A méreteket jelzi, hogy a leg­utóbbi őszi betakarítási mun­kákban is csaknem 5000 kato­na, mintegy 500 gépjárművel, több mint 300 ezer munkana­pot teljesített a szántófölde­ken szeptember—október—no­vember hónapokban. Fegyel­mezett magatartásukkal, ma­gas munkateljesítményükkel elismerést szereztek önmaguk­nak. s valamennyi fegyveres szolgálatot teljesítő társuk­nak. Az is nyilvánvaló, hogy leg­nagyobb ipari beruházásaink, avagy az országos lakásépítési program nem valósulhatott volna meg katonáink aktív közreműködése nélkül. Segít­ségükkel épült a beremendi. a bélapátfalvi cement- és mész- mű; a dunaújvárosi papírgyár, és a konverteres acélmű; Százhalombattán a Dunai Kő­olajipari Vállalat még nap­jainkban is egyre terjeszkedő üzeme és a hőerőmű, a váci Forte Gyár. a leninvárasi olefinmű. valamennyi autópá­lya sok száz kilométer vasút- és postai vonal A fővárosnak nincs olyan lakótelepe, ahol az épületek ne viselnék ma­gukon a katonák kezenyomát. s számos vidéki település is a katonáknak köszönheti laká­sainak gyarapodását. Az egyik építőalakulat mú­zeumában — talán nem túlzás — egész országunk gyarapodá­sa, népgazdaságunk fejlődése is tükröződik. Az 1965. feb­ruár 15-én létrehozott alaku­lat építőműszakijai 21 eszten­dő alatt az ország 11 nagybe­ruházásán dolgoztak. A paksi alakulat Valamennyi között a leghosz- szabb ideig tart a legjelentő sebb — jelenlegi munkahely­ként is szolgáló — a paksi atomerőmű építkezése. Két ér dekes adat, amelyek a munka­teljesítmények, áz elvégzett munkák mennyiségének nö­vekedését is illusztrálják: amíg 1965-ben az alegységnél az egy főre jutó havi bérbevétel 1059 forint volt, jelenleg már meg­közelíti — olykor meg is ha­ladja — az 5000 forintot. En­nek az egyetlen építő alaku­latnak az évi teljes bérbevé­tele több mint 50 millió fo­rint. Ahogy a parancsnok mon­dotta: „Amikor Székesfehér­váron. a könnyűfémmű fej­lesztésekor azt mondták, hogy éptenünk kell egy 507 méter hosszú csarnokot, először el­gondolkodtam. Ezt a távolsá got elég oda-vissza lefutni. Aztán megcsináltuk. 1965-ben. Bánhidán azzal lelkesítettem a katonákat, hogy próbáltam nekik megmagyarázni: mit je­lent az országnak áz új 100 megawattos erőmű építése. És most Pakson 1760 MW-os erő­művön dolgozunk. De ez is elkészül.. K. S. dolgozik gyermekorvos. S ahogy már lenni szokott, a mennyiségi fejlődéssel járt a minőségi: szűrővizsgálato­kat szerveztek a gyermekek szemészeti, belgyógyászati, mozgásszervi és idegrendsze­ri elváltozásainak, betegségei­nek, vagy betegséghajlamai­nak felderítésére, s akik to­vábbi kivizsgálásra, ápolásra szorultak, megkapták azt. Mo­noron és Vecsésen például gyógytornát is szerveztek, je­lenleg vezetik be a fogszuva­sodás elleni programot. Gond viszont, hogy — mert nincs minden településen gyermek- orvos — az iskolai orvosi teendőket több helyütt a körzeti gyógyítók látják el, ezért szükség lenne legalább iskolai védőnőre. Vajon jó gazdái-e a taná­csok az egészségügyi alapel­látásnak? A kép ismét csak tarka, akad ahol az egész­ségügyi alapellátás fejleszté­sére és működtetésére lako­sonként mindössze 47 forin­tot költöttek, mint Pilisen, s akad ahol 586 forint volt ez az összeg, példának okáért Ecseren. Ám a szélsőségek között ott az átlag, lakoson­ként 114 forint. S ha össze­adjuk, ez 12 milliónál többet jelent. Kétszer annyi szakorvos Ha már a pénznél tartunk: a járóbetegek szakorvosi el­látására öt esztendővel ez­előtt ,mé'g 14,5 milliót, tavaly már több mint a dupláját, 30,2 millió forintot költöttek. A rendkívüli növekedés hát­terében nem elsősorban gyógyítás kellékeinek drágu lása, a bérek növekedése áll,, hanem a szakorvoslás lehető­ségeinek gyarapodása.- Miről is van szó? Elsősorban arról, hogy a bázisintézet, a monori szakorvosi rendelő, s a tü­dőgondozó, bőr- és nemibeteg- gondozó, valamint a gyöm­rői szakrendelő mellett 1984. márciusában — terven felül — elkészült az új vecsési szakorvosi rendelő, 22 millió forintért. Még a kezdet ide­jén 8 szakmásnak képzelték el ezt, a valóságban 13- orvo­si ágban nyújt a helyszínen ellátást. (Egyébként a fél év­tized előtti 18-ról 37-re nőtt a vonzáskörzetben a szakor­vosi. létszám. De a helyzet nem -j felhőtlen, olyannyira nem, hogy akad több üres állás is, emiatt szünetel né­hány szakrendelés, s a bete­gek kénytelenek utazni, nem ritkán a fővárosba.) Talán az iméntiek ismere­tében már megvilágosodik az is: nem a körzeti orvosi be­tegforgalom csökkenése miatt növekedett meg a szakorvo­sokat felkeresők száma öt év alatt 120 ezerrel az elmúlt évi 468,8 ezerre. Hiszen a fő­város szakorvosai keresték korábban Vecsés és környé­ke betegeit. Megnyugtató az, hogy az országos átlagra, vagy az alá csökkent az alapellátás egy-égy orvosának betegkö­re, s, hogy megduplázódtak a szakorvosi gyógyítás lehetősé­gei, így többen kapnak hely­ben, vagy a körzeten belül ellátást. Am akadnak gon­dok jószerivel. Ezek egyike, hogy éppen a szakrendelések üres állásai mfatt nem való­sítható meg ma még kétmű- szakos rendelés, s időnkint probléma a zsúfoltság, és a hosszú várakozási idő. A kör­zetekben is emelni kell a megelőzés, a gondozás szín­vonalát, akárcsak frissíteni az orvosi műszer- és gép­állományt, hisz ezek olyiká- nak újracserélését „csupán" pénzügyi okok gátolják. S ahogyan a Pest Megyei Ta­nács egészségügyi és szociá­lis bizottsága is megállapítot­ta, javítani kell a körzet há­rom rendelőintézetének kap­csolatát egymással, s a hát­térben álló. Flór Ferenc és Semmelweis kórházzá!, pél­dául a hiányzó szakorvosok helyettesítése érdekében is. V. G. P,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents