Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

...de a kezük gyorsan jár Á képekről ítélve első látás­ból arra gondolhatnánk: mi­lyen jó soruk van a nyársapá­ti Ferrokémia-telepen dolgo­zó asszonyoknak. A látszat persze csal, mert igaz ugyan, hogy ülőmunkát végeznek, de a kezüknek annál sebesebben kell járni, ha teljesíteni akar­ják a nem éppen szolid nor­mákat. A Május 1. szocialista brigád tagjainak például mű­szakonként 3500—4000 jégak­kut kell tasakba tölteniük, be­csomagolniuk (felső kép). A munkát így is alig győzik; termékeik nagy keresletnek örvendenek, az ország minden részébe szállítanak. Az asszonybrigád többi tag­ja a Ferrobond nevű pilianat- ragasztót tölti. A praktikus, korszerű, anyagot 3 grammos egységekbe adagolják (alsó kép) és csomagolják. Szemé­lyenként 300 darabot. Munka után hazafelé menet nekik is mindig jólesik a kiadós séta. (Varga Irén felvételei) Ötiörck szabadfogású versenye Háromszor hét kemény óra A városunkban edzőtáboro­zó fővárosi klub birkózó- szakosztálya nálunk, a Toldi- tornacsarnokban rendezte két korcsoportban az országos meghívásos „Csepel Kupa” úttörő szabadfogású versenyt. Tíz sportegyesület százhat­van fiatalja vetélkedett. Há­rom szőnyegen is hét óra hosszat (!) tartott az igen jó színvonalú viadal. Az 1—4. helyezetteket pontozták, 5— 3—2—1-gyel. A jól szereplő körösiek helyezései a követ­kezők voltak. A-korcsoportban. A 29 ki­logrammosok súlycsoportjá­ban (10 induló közül): 4. Ur­bán Péter, 5. Tóth Viktor. 35 kg-ban (19-en voltak): 3. Kud- ri Zoltán. 33 kg-ban (16): 2. Benyik József (utóbbi két fiú jó, látványos birkózással ér­te el eredményét). 41 kg-ban (10): 3. Kecskés Győző. B-korcsoportban. 35 kg-ban (8 fő): 1. Zsigár Ernő (kelle­mes meglepetés, jó mezőny­ben), 4. Petrák János. 38 kg- ban (10): 2. Balogh Antal (csak a döntőben és szorosan, 6-6-tal vesztett). 41 kg (16): 2. Kecskés Sándor (egy súly­csoporttal feljebb is jól helyt­állt). 49 kg (10): 2. Tekes Csaba (jó mezőnyben), 5. Tóth Péter. 53 kg (6): 1. Tóth Zoltán, 2. Faragó Zsolt, 3. Deák Zsolt (e súlycsoport­ban teljes körösi siker szüle­tett). 68 kg (8): 4. Kiss Csa­ba. 68 kg felett (5): 3. Pál Gyula. A csapatverseny élmezőnye: 1. Csepel SC 87 pont (60 fő­vel!), 2. Szegedi Vasutas SE 44 pont (40 fő), 3. Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE 35 pont (25 fővel). ★ Eredetileg nem tervezték, de a Kinizsi mégis képvisel­Áramszüeief A Démász Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy július 13- ig naponta reggel 7 órától délután 4 óráig áramszü­net lesz a Zsesaberi Gyula utca elején az 50. számig. tette magát Orosházán az országos felnőtt szabadfogású Pusztai lmre-emlékversenyen, A 90 kilogrammosok lő sze­mélyt megmozgató, népes súlycsoportjában, erős me­zőnyben, Szuda Zoltán a ha­todik helyen végzett és ezzel egy minősítési pontot is szer­zett, magának és egyben egye­sületének. ir A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola kerék­páros diákköre túrájának ez a hatodik napja. S. Z. m Mozisra A nagyteremben A fehér törzsfőnök. Színes, szinkronizált amerikai ka­landfilm. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben Váratlan fordulat. Színes szovjet film, fél 6-kor. Kati barátnőjénél, Áginál töltött pár napot. Egyik délután elindultak, hogy Ági férjének, Péternek nézzenek valami meglepe­tést. Ági minden kirakat előtt alapos környezetta­nulmányt végzett, aztán el­sőnek egy női kötöttáru­boltba tériek be. A váloga­tás során talált egy kedvé- revalót, amit fel is próbált. — Mit szólsz ehhez? Jól áll? — Remekül — lelkende­zett Kati, annál is inkább, mert ez volt a valóság. — Ez az élénk korallszín na­gyon megy a fekete hajad­hoz. — Nem tetszik — finto­rította el kissé pisze orrát Ági. — Nézzünk még kö­rül. — Felpróbálta a zöl­det, a mustárszínűt nagy gombokkal, az egyszínű si­ma pirosat, a buborékos sárgát, aztán még az egye­nes vonalút, a szűkét, a hosszút és rövidet, az ol­csót, a drágát — de végül egyet sem vásárolt meg. — Valójában egyik sem NAGYKOROS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 19S6. JÜLIUS 16., SZERDA A Hazafias Népfront az idegenforgalomról Inkább kifelé, mint befelé Nagyköröst földrajzi elhelyezkedése, történelme nem áldotta meg számot: evő idegenforgalmi értékekkel. Nincs nagy hegye, folyója, kevés az értékes építészeti emléke. Mezőváros'1 hagyományaiból — bemutatásra alkalmasan — lényegében nem őrzött meg semmit sem. Mégis, a város idegenfor­galmáról lehet, sőt kell is be­szélni. Fel kell tárni a még­is meglevő, ha még oly halo- vány lehetőségeket is, s azo­kat — éppen a város javára — hirdethető, felhasználható létesítményekké, rendezvé­nyekké kell alakítani, hogy az, akit érdekel a mezővárosi múlt, a pásztorélet, a tanyai tartásmód, a szőlészet, a ker­tészkedés, megtaiáhassa azt, amit keres. Milyen tenni­valóink vannak — ezt vizs­gálta legutóbbi ülésén a Ha­zafias Népfront városi elnök­sége. mn tlíííí Az elnökség elé kerülő tájékoztatót a városi tanács városgazdálkodási osztálya készítette. Az igen alapos munka előremutató terveket is megfogalmazott. A jelenlegi idegenforgalom­ra a rendszeresen visszatérő rendezvények a jellemzők. Ezek közül a legrangosabb a vöröskeresztes filmfesztivál. Ez kétévente mintegy hatvan külföldi vendéget, valamint több kísérőt vonz. Sajnálatos azonban, hogy a tömegkom­munikációs eszközök főváros-, jobb esetben nagyváros-cent- rikussága miatt ez az ese­mény korántsem kap akkora publicitást, hogy ennél több érdeklődővel számolhasson a város. Ugyancsak rangos ren­dezvény a higiéniai napok előadás-sorozata, amely szin­tén tpbb külföldi vendéget vonz. Újabban a Körösi tavasz rendezvényein tudományos, ismeretterjesztő. művészeti programokon kívül az idén a György napi vásár hagyo­mányélesztő vidámsága jelen­tett előreléDést. Az MTESZ szintén szakmai programok szervezésével veszi ki részét a tájékoztatás, a tájékozódás folyamatából. Jóelébb említettük, hogy ezeknek az eseményeknek — sajnos — viszonylag csekély a publicitásuk. Más oldalról szemlélve ugyanezt — s ugyancsak sajnos — azt is meg kell állapítani, hogy ta­lán nem is akkora nagy baj ez. Ugyanis szinte megoldha­tatlan problémát jelentene. ha az ideérkező tömeget e! kellene szállásolni. A Cifra­csárda fölött ott világít ugyan a hotel neonbetűs fel­irata, de a szálló lepusztult állapotban van, már régóta nem fogad vendégeket. Ott más gond is volt, nevezetesen a férőhely. Általában úgy tartják, egy- egy csoportnak legalább negy­venszemélyesnek kell lennie, ugyanis ennyien férnek egy buszba. Nos, egyszerre ennyi embert Nagykőrösön csak más keretek közölt lehet elhelyez­ni. A Toldi iskola kollégiuma ad otthont szinte mindenki­nek; széles az a kör, amely ott elhelyezést kér. Megfor­dulnak ott sportolók, építőtá- borosok, külföldiek. Ez azon­ban, belátható, nem az ideális megoldás. Sajátos színfoltot jelentenek a vadásztársaságokhoz érkező külföldi puskások. Évente legalább tucatnyian jönnek. Elhelyezésükről a vad ász tár­sak gondoskodnak. Az idegenforgalomhoz pro­paganda meg ellátás is szük­ségeltetik. Nézzük az előbbi feltételt. A város történetében a legjobb helyzet mostanra alakult ki. ugyanis három idegenforgalmi iroda is műkö­dik Nagykőrösön. A Volán­busz elsősorban autóbusz-ki­rándulásokat szervez; emlé­kezetes a szánkótúra sikere. Mielőtt a többit is szóba hoznánk, emlékeztessünk arra a tényre, hogy a városra a kiáramló, s nem a befogadó turizmus a jellemző. Tehát az irodák fő tevékenysége ennek megfelelően utak eladása, s csak ezt követi a Kőrösre lá­togatók ellátása. Ez utóbbi jószerivel kimerül a múzeum- látogatásban. vagy abban, hogy a körösiek felszállnak az itt megálló, például Szabad­kára tartó autóbuszba ... A szállásról már esett szó Az étkezés megoldott, akár a Cifracsárdát, akár más étter­met nézünk. Mi lehet a továbblépés? A szakemberek állítják, a vá­ros helyzeténél fogva a ta­nyai üdülési formában, vagy a szakmai programok szerve­zésében hódíthat új híveket. A meglepetés tetszett. No meg nincs is rá szükségem. Gyere, néz­zünk egy nyári blúzt. A készruhaboltban is bő a választék. A napraforgó­sárgát mintha ráöntötték volna. No végre, ebből vá­sárlás lesz, gondolta naivul Kati. — Nincs olyan szok­nyám, amihez ezt felve­gyem — tűnődött Ági hosszasan a tükör előtt. — Kérem, mutasson másikat — fordult az eladóhoz. As kedvesen és készsége­sen hozta a teljes kollek­ciót. Ági próbálta a piro­sat, a feketét, a narancs- sárgát. a kéket, a zöldet, sőt a mintásakat is. — Van még más fazon is? — kérdezte várakozóan Ági. — Nincs — hangzott az eladó rövid válasza s míg sorra szedegette össze a da­rabokat. még ennyit mon­dott: — ön. asszonyom, vá­sárolni jött vagy leltá­rozni? Ági felkapta a fejét, ha­ragosan húzta össze szem­öldökét s nem késett a vá­lasszál. — Manapság még körül sem nézhet az ember nyu­godtan, ez a mai kereske­delem. Na, köszönöm. Per­sze hogy vásárolni akarok. Mutasson fonalat, ha ráér. — Az nálunk nincs, ké­rem, innen a harmadik üz­let, az kizárólag fonalbolt. Kati az utcán letörölte izzadt homlokát, s így szólt: — Rondán viselkedtél. Ági. Igaza volt az eladó­nőnek. — Nem volt. A pénze­mért addig válogatok, amíg jólesik. Gyere, menjünk haza. — Ne haragudj, de az induláskor azt mondtad, hogy Péternek veszünk va­lami meglepetést. — Na és? Nem elég meglepetés az, hogy végül magamnak nem vettem semmit? Szcndrődi Judit Előbbi országszerte fellendü­lőben van, s városunkban tu­lajdonképpen az adottságok megvannak, csak a megfelelő szervezés és propaganda hiányzik, hogy a tervekből valóság lehessen. A szakmai programok ráépülhetnének a már meglevő, neves rendez­vényekre, de akár újak is lét­rejöhetnek. Ebben a vállalko­zó Dunatours kirendeltség le­het a letéteményes. K:iS feji» A HNF városi elnökségének tagjai komoly vita. tartalmas hozzászólások után fogadták el a város idegenforgalmi helyzetéről szóló tájékoztatót. B. O. ümhuida Az élelmiszerbolt üres irodájában már egy perce harsányan cseng a telefon. A takarítónő végül megun­ja a lármát, s füléhez kap­ja a kagylót. — Józsival?... l-igen, rögtön szólok neki. Fél perc múlva előkerül Józsi könyékig feltúrt ujjú- fehér ruhájában, húsdara­bokkal pöttyözött köténnyel a pocakján. — A, maga az Marika? Régen láttam, merre jár mostanában? ... Vagy úgy ... szóval névnapot fognak iilni. Gratulálok. Persze hogy van. Azaz most nincs.' de holnap hét­re ígérték. Nem tud jönni? Nem baj. Persze, hogy a legszebb részét. Az oldalá­ból. Szóval három kilót? ... Hatot? Pirikének is. Rend­ben. Hogyne, félreteszem, ahogy szoktuk ... Barac­kot? ... De hát semmibe sem fog kerülni. Ugyan már, nem fogadhatom el... Nagyon szépen köszönöm. Várom. Csókolom a kezeit Józsi elégedetten rakja helyére a kagylót, és siet­ve vonul vissza a hentes­pulthoz, ahol már féltucat­nyi vevő toporog. Közben még odaveti a takarítónő­nek: — Sípos néni, vettem egy kosár gyönyörű őszibarac­kot. Ha meghozzák, tegye már be a raktárba ... —ay Több bojlert gyártanak A fejlesztő és korszerűsítő munkák eredményeképpen eb­ben az esztendőben a koráb­binál jóval több — mintegy 270—280 ezer — különböző ürtartalmú bojlert gyártanak a hadháztéglási Hajdúsági Iparművekben. Ezzel már kö­zelebb jutnak az elmúlt évek­ben jelentősen megnövekedett hazai igények kielégítéséhez, és növelni tudják tőkés ex­portjukat is. Az itt gyártott m el-egví z- tá ro 1 ók 1 egna gy óbb vásárlója Franciaország. E piacra évente mintegy het­venezer készüléket szállítanak, ami csaknem egynegyede a teljes francia bojlerimport­nak. A vállalat vezetősége a VII. ötéves terv kidolgozásakor programba vette, hogy a terv- ciklus végére 320 ezer bojlert gyártanak, mennyiségi növelé­sére és minőségének javításá­ra gépeket bérelnek Nyugat- Európából. A lízingszerződés alapján beérkező gépeket a tervek szerint 1986 végén, il­letve a jövő esztendő elején akarják munkába állítani. Habzsolás közben nem feszegetjük Titokzatos ízek mestere Szeretjük a fagylaltot. En­nek a kellemesen hideg, jóízű édességnek mindig akad vevő­je. Az emberek eszik az utcán, a strandon, parkokban, ülve, állva, eszik rohanás közben, ráérősen, nyalja gyerek, fel­nőtt. Mindenki szereti, de va­jon hol is kezdődik a fagyi? Természetesen ott, hogy valaki megcsinálja. Urbán László az Áfész 55. számú cukrászüzem fagylalt­termelő részlegének cukrász­vezetőhelyettese, segítője Mo- csai Lászlóné cukrász szak­munkás. Ebből az aránylag kis alapterületű, jelenleg két em­bert foglalkoztató üzemből ke­rül a fagylalt a Vénusz, a Tu­lipán és a Kispipa presszó ki­vételével Kőrös minden cuk­rászdájába, fagylaltárusító he­lyére. Sőt még Kocsérra és Nyársapátra is szállítanak. Urbán László 23 éve dolgo­zik itt. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy tudása érezhető a fagyik ízén is. Elmesélte, hogy ebben a kisüzemben még hagyományos módon főzik a fagylaltot, jóllehet vannak korszerűbb és újabb anyagok, de a technológia maradt, ami annyit jelent, hogy a legelső fagylaltkészítők is valahogy így csinálták. Tapasztalata szerint a körösi emberek jobban szeretik a ha­gyományos csokoládé, puncs, vanília, kókusz, a gyümölcsök közül pedig a citrom-, málna-, eperízeket, mint az agyonra finomított újfajta fagyikat. Kedvelik még a karamellt, a rumos diót. őszi- és sárgaba­rackot, almát, meggyet. Naponta két-háromszáz kilo­gramm fagylaltot készítenek, a mennyiség és a fajta az idő­járástól és az igényektől függ. A három alapízből — csoki, puncs, vanília — mindennap készítenek egy meghatározott mennyiséget. Az időjáráshoz képest eddig elég jó volt a ke­reslet, a forgalom, főleg mióta megnyílt az ifjúsági tábor. — Szereti-e egy cukrász a fagylaltot? — Lehet, hogy azt gondol­ják, meg lehet unni. Bizonyá­ra így van, mert különöseb­ben nem eszem, csak megkós­tolok egy-egy elkészült ada­got. A mennyiség viszont nem tesz ki még egy tölcsérbe való adagot sem. Viszont ha más vidékre elmegyek néha, hiány­zik, és ha nem is csupán él­vezeti cikként, hanem próbá­ból megkóstolom más fagyiját is, hogy később hasonlítani tudjak. , — Mit csinál egy fagylalt­készítő, ha lejár a szezon? — A fagyiszezon március elejétől október végéig tart, vagy ahogy az idő engedi. Ha hűvösre fordulnak a napok, el lehet kezdeni a krémes, tejszí­nes, tejszínhabos sütemények, krémek gyártását. Télen én is átmegyek a Székely utcai cuk­rászüzembe és ott vagyok a következő szezon kezdetéig. — Érdeklődnek-e a fiatalok a szakma iránt? — Ez a pálya is a férfiaké volt kezdetben, azután elnőie­sedett. Manapság nagyon ke­vés az a fiú, aki cukrásznak jelentkezik. Igaz, a kezdők bé­re nem túl magas, de szép munka a mienk is. Igazán kár. hogy azok a kisgyerekek, akik 5—6—7 évesen minden­áron cukrászok akarnak lenni, 14 éves korukra meggondolják magukat. Arra a kérdésemre, hogy vannak-e különleges szakmai fogások, trükkök, csak egy rö­vid igennel válaszolt. Ez min­den cukrásznak a saját kis titka, amit nem szívesen árul el Ennek köszönhetőek a sa­játos ízek. aromák. így talán sokkal izgalmasabbnak tűnik egy naav adag puncs, csoki, eper. málna vagy citrom, me­lyeknek a titkát habzsolás közben eszünkbe se jut fesze­getni. Hargitai Bernadett ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents