Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

FEST MEGYEI XXX. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM í &X/V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TAKAGS.LAPJA Ára: 1,80 forint 19S6. JÜLIUS 2., SZERDA MA: FalhccsölhelefleTB ereklye (3. oldal) Nsspkosükssérlef es lakótelepen (S. oldal) Jogi ftmátsek fő. oldal) Erősödő póló Cegléden (7. oldal) Óén Ir nt IziféíSSfsra tatai'ás 13. oldali A rosufá. állapot sürgeti a tennivalókat A jövő sorsa a kezünkben van Helyszíni tapasztalatgyűjtés, véleménycsere ' A LElP-kongresszns harmadik napján Az ország érdéke a megújhodás Orosz Károly és MMl Gorbacsov varsói üzemlátogatáson Krasznai Lajos Abrahám Kálmánnal tárgyal zetvédelemről a környe­ben többször még-magálltak, és közelebbről is megismer­kedtek az ott kiailiatouilt hely­zettel. A tennivaló nem ke­vés, hiszen az elmúlt évtize­dekben rendkívül bonyolult és nehezen áttekinthető hely­zet jött létre ezen a terüle­ten. A tórendszer ma már csaknem körbeépült kissbb- nagyobb fa- és téglaházakkal, pedig annak idején a működ­tető Kavicsbánya Vállalat — amely a kitermelést úgy hagy­ta abba, hogy a folyamatos rekultiválást nem hajtotta végre — csak úgy adott en­gedélyt épületek emelésére, hogy azokat 72 órán belül le le­hessen bontani. A helyszíni bejárás tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy nagyon sokan egyszerűen figyelmen kívül hagyták ezt a kikötést. Sőt: ezek az alig néhány négy­zetméteres telkek és a rajtuk álló házak 100—150 ezer fo­rintos áron cserélnek gazdát mostanság. De nem is ez a legnagyobb gond, hanem a víz minőségének romlása. A tavaknak ugyanis nincs lefo­lyása. az öntisztulásnak pe­dig határa van. A‘ helyzetet tovább bonyolítja, hogy a fő­város körül épülő MO-ás autó­(Folytatás a 3. oldalon) Tarthatatlan az az állapot,­amely a szigetszehtmiklósi bá­nyatavaknál és a Ráckevei- Duna-ágban kialakult, ám mindkét esetben van megol­dás — állapították meg annak a helyszíni bejárással egybe­kötött megbeszélésnek a részt­vevői. .akik tegnap délután a megye, valamint Szigetszent- mikiós és Ráckeve párt- és tanácsi vezetőinek meghívá­sára találkoztak. Eljött dr. Ábrahám Kálmán államtitkár az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nöke' dr. ~Kádar József, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára, dr. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke. és dr. Sághy Vilmos nyugalmazott miniszter, a Kö- zép-Dunavidébi Intéző Bizott­ság elnöke is. A házigazda szerepét Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára és Ba­logh László, a megyei tanács elnöke vállalta. A résztvevők autóbusszal \ hajón is élénk eszmecsere folyt a település ésszerű fe^jlesz- körbejárták a szi gets zen tmik- tűséről (balról jobbra): Kovács Antal és Balogh László, hattér­lótsi kavicsbányatavakat. Köz- ben: Kádár József Grósz Károly és kísérete a Eadwar üzemben Varsóban kedden folytatta munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusa. A küldöttek délelőtt munka- bizottságokban tanácskoztak, míg délután ismét plenáris ülésen folytatták a központi bizottság beszámolója feletti vitát. A keddi nap egyébként a kongresszuson részt vevő külföldi delegációk gyár- és Üzemlátogatásával telt el. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amelyet Grósz Károly, a Politikai Bi­zottság tagja vezet a varsói Radwar Rádiógyárba látoga­tott, ahol találkozott a gyár vezetőivel és munkáskollektí- váivél, majd nagygyűlésre ke­rült sor, amelyen Grósz Ká­roly beszédet mondott. A közvélemény figyelmében Grósz Károlyt és a küldött­ség többi tagját: Barta Ala­jost, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának első titká­A LEMP X. kongresszusá­nak harmadik munkanapján Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára — akit elkísért Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára is — a Swierczewski precíziós mű­szergyárba tett látogatást, s annak konferenciatermében az üzem dolgozóival találko­zott. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának titkára tolmácsolta a testvéri szovjet nép jókíván­ságait a gyár munkásainak, a lengyel főváros lakosságának, az egész lengyel népnek. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusa ma folytatja munkáját T agadhatatlanul szóno­kinak hat a kérdés, holott nem az. A kér­dés: létezik-e, amire sokan esküsznek, hogy van, a nagyipari gőg? Azért nem írásban tett szónoki fordu­lat a megfogalmazás, mert hiszen napról napra ta­pasztalhatjuk jeleit annak, miként kínálkoznak fel ko­rábban észre sem vett megbízások teljesítésére — nemcsak az iparban, hanem az. építőiparban is, sőt, ott leginkább — nagy cégek, a hazai ranglistán — termelési értéküket, lét­számukat, de korántsem hatékonyságukat tekintve — mamutvállalatok. A je­lek — jelek. Ráadásul eléggé késői jelei az ébre­désnek, az igazodási kész­ségnek, az elosztási szerep vállalkozással való felcse­rélésének. A megyében termelő­üzemek sorában természe­tes az, amit fentebb, a nagyokkal kapcsolatban újdonságként rögzítettünk. Azért természetes, mert máskülönben már sokad­szor buktak volna; talpon maradtak. Talpon maradtak azért, .mert nem volt más vá­lasztásuk, mint a bukás kockáztatása, vagy az örö- . kös igyekezet a velük szemben támasztott fel­használói, fogyasztói igé­nyek kielégítésére Ügy látszik, az ilyen kényszer- helyzet sokkal-sokkal töb­IGÉNYSZOLGA bet ér, mint seregnyi ösz­tökélő szó, határozat, ve­zércikk-örvendezés, -kor- holás. Örökös igyekezet. Hosszú listát tesznek az ember elé az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi kisgépgyárában — január­tól a nagy cég leányválla­latánál, mintegy a szerve­zeti forma változásával is jelezve a követelmények folytonos átalakulását —, amikor azt kérdezi, a ter­mékfejlesztéssel miként követték az igények módo­sulását. A hosszú lista azoknak az áruknak a fel­sorolásából állt össze, ame­lyeket a legutóbbi eszten­dőkben fejlesztettek ki, vettek gyártásba, a Gettys- motoroktól a kézifúrókon, szelepköszörűkön át az új mosógépmotor családig, a centrifugamotorokiig. Mi nem restelljük — mondja a beszélgetőpartnerek egyi­ke —. hogy igényszolgák vagyunk, nincsenek nagy­ra törő terveink, azt gyár­tunk, amit a felhasználók átvesznek. Igényszolga. Furcsán hangzik, de remekül kife- . jezi a lényeget, egy tipiku­san háttéripari cég reális helyzetértékelését. Ennek a helyzetértékelésnek a rea­litását egyébként az is mutatja, hogy kellő érzék­kel elegyítették és elegyí­tik a termelésben a saját fejlesztésű új árucikkeket a külföldi kooperációs partnerrel kötött szerződés alapján gyártottakkal. Ha átmenetileg nem megy az egyik árucsoport értékesí­tése — mert a kínálat-ke­resletre rendkívül érzé­keny gyártmányaik van­nak, a beruházások vissza­fogását például azonnal je­lezte náluk az elektromos kéziszerszámokra szóló • rendelések visszaesése ■—, akkor felfelé kell ugraszta­ni a másikét, a harmadi­két; van miből választani, köszönhetően az igényszol- ga felfogás gyakorlatban! érvényesítésének. Szó sincsen arról, mintha a gyár vezetése, közössége ütközések, gondok nélkül oldotta volna meg, oldja meg napjainkban ezeket a feladatokat. Kemény idő­szak volt egy-egy új üzemrészben az átrende­zés. a munkakezdés, a friss gyártmány kellő minőségi jellemzőinek elérése, hi­szen az irányításnak az volt a fontos, mi kerül ki áruban az üzemrészből, a dolgozóknak viszont az, a korábbiakhoz mérten kere­setük miként alakul. Az dicséri a közösseget, hogy közösen keresték a találko­zási pontokat, az igények szolgálatával szorosan tár­$ sülő termékösszetételt és a dolgozók megfelelő érde­keltségét ebben, amit per­sze elsőként a jövedelem­nek kell tükröznie. Azon- nalra nem mindig sikerült meglelni ezeket a találko. zási pontokat, de mert kö­vetkezetesen keresték, vé­gül is megtalálták, s ez a lényeg. i okféle elemét nem említettük az igény­szolgaság minden­napjainak — mert olyanok is fel-felbukkantak. ame­lyeken, mint banánhéjon, majdnem elcsúsztak egy- egy nagy munkaszakasz si­keres végrehajtásával —, ám a lényeg, a döntő moz­zanat így is világos: nem­csak a vezetőknek, hanem az egész közösségnek kell tudnia, mi jár kudarccal és mi kínál boldogulást. Eny- nyire egyszerű lenne a ta­pasztalatok sűrítménye, ennyire köznapi á tanul­ság? Óvakodjunk a hamar! ítélettől! Ez a legbonyolul­tabb folyamat egy-egy munkahelyen, mert ütkö­zik a megszokásokkal, a hagyományos szervezeti •működés kereteivel 1 Az igényszolgaság megkövetel­te más magatartás csírája az önkritikusságban, a sa­ját szervezet felülvizsgála­tában rejlik és csak ez* követően technikai, tech nológiai intézkedések soro zatában. Kár próbálkozni a fordított sorrenddel... 1 1.1. O. rát és Biczó Györgyöt, ha­zánk varsói nagykövetét, Ma­rian Migdalski vezérigazgató és Ariusz Dylewski üzemi pánttitkár tájékoztatta az el­sősorban radarokat készítő korszerű . gyár munkájáról. Jelen volt Janusz Borowszki, a varsói pártbizottság titká­ra, kerületi első titkár és Jer­zy Modrzewski tábornok, kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes. A magyar küldöttség az üzemcsarnokok megtekin­tése után találkozott a dolgod zók, a pártszervezet és a tár­sadalmi szervezetek képvise­lőivel. Ezen a gyűlésen Grósz Károly beszédet mondott, ki­emelve benne, hogy öröm ez a látogatás, mivel a Radwar üzem múltja és jelene egy­idejűleg jelképezi a XX. szá­zad végének tudományos-mű­szaki színvonalát, és a dina­mikusan fejlődő magyar—len­gyel gazdásági kapcsolatokat. — A szocialista Lengyelor­szág történetének egyik Leg­nehezebb, súlyos feszültségek­kel és megpróbáltatásokkal, küzdelmekkel teli időszakát aggódó figyelemmel követte hazánk közvéleménye is — mondotta. — Történelmi és nemzetközi jelentőségű tett­ként tartjuk számon, hogy a LEMP Wojciech Jaruzelski elvtárs vezetésével. a lengyel kommunisták és hazafiaik cse­lekvő összefogással, a maguk erejéből állták útját a nép- hatalom vívmányait fenyegető veszélyeiknek és lettek úrrá az anarchián: megteremtették a válságból való szocialista ki­bontakozás lehetőségét. Az el­múlt évek taoasztalatai iga­zolták a LEMP által meghir­detett és a hétköznapok gya­korlatában következetesen és rugalmasan megvalósított szo­cialista megújulás politikájá­nak helyességét. — Nagy érdeklődéssel kö­vettük Wojciech Jaruzelski elvtársnak, a LEMP KB első titkárának átfogó, a lengyel valóságot sokoldalúan tükrö­ző és tudományos igénnyel elemző kongresszusi beszámo­lóját. Figyelmesen hallgattuk a küldöttek felszólalásait. A nemzet sorsáért érzett magas fokú felelősség, elkötelezeti internacionalista szellemiség. az emberiség békés .jövőjéért való aggódás tükröződött a hozzászólásokból. Ennek.alap-. ján is joggal állapíthatjuk meg: a szocialista konszolidá­ció előrehaladt, a lengyel kommunistáknak van mar­xista—leninista programjuk a (Folytatás a 2. oldalon) A Semmelweis-nap alkalmából Rendelőt avattak Dabason Dabas III. kerületében ér­deklődők, egészségügyi dolgo­zók és társadalmi munkások gyülekeztek másfélszézhál többen tegnap délelőtt. A Semmelweis-nap alkalmából itt avatták fel a gyóni kerü­let új körzeti orvosi rendelő­jét. Az eseményen részt vet­tek a település párt-, állami, gazdasági és egészségügyi ve­zetői is. (Beszámolónk az ese­ményről a 3. oldalon.) Barsi Fcrencné átadja az új körzeti orvosi rendelő kulcsát dr. Palotai Sándornak

Next

/
Thumbnails
Contents