Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
■ Abonyi krónikái Ezernél több fellebbezés A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Lengőteke és szúnyogháló 1986. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK Vas-, Elektromos és Műszeripari Szövetkezet Ma még sok a bizonytalanság Az osztrák megrendelés biztos Ez év január elsejétől Abonyban is a korábbi köz- ségfejlesztési helyett településfejlesztési (továbbiakban: teho) hozzájárulást fizetnek, mivel az érintett k hetven százaléka egyetértett a bevezetésével. A helyi szabályozást tartalmazó tanácsrendelet 1985 novemberében elkészült és néhány hónappal később mindenki kézhez kapta, mekkora a fizetendő összeg. Mivel a jogszabály és a tanács- rendelet mentességre, valamint méltányossági elbírálásra Is ad lehetőséget, Varga Sán- dornétól, a tanács adócsoportjának vezetőjétől afelől érdeklődtünk, mennyien éltek ezzel a lehetőséggel. «—• A fizetésre kötelezhető családok, illetve személyek száma 4600, a számításba vett településfejlesztési hozzájárulás összege 3,6 millió forint — mondta. — Olyan fellebbezés, amely a tehokivetés jogosságát kérdőjelezi meg, mindössze egy érkezett, de másodfokon, a Ceglédi Városi Tanács elutasította, és a mi határozatunkat jóváhagyta. Mentesítési kérelem azonban már lényegesen több, vagy ezer darab futott be, amelyre folyamatosan válaszolunk. A beadványokat tartalmuk szerint bíráljuk el, valamennyi kérelmezőtől kérjük a munkáltatói kereseti igazolást, a nyugdíjasoktól pedig az ellátásukat igazoló nyugdíjutalvány szelvényét. Ha az egy személyre jutó jövedelem a 2500, az egyedül élő nyugdíjasoknál pedig a 2600 forintot nem éri el, a felmentést megadjuk. Az utóbbiak körében van egy olyan réteg, akiknél a havi jövedelem minimális ősz- Szeggel meghaladja a kettő- ezerhatszázjit, az ilyenek beadványát méltányossági kérelemként bíráljuk el, amire előreláthatólag a jövő hónapban kerül sor. Körülbelül kétszáz esetről • van szó. Az. említett 4600, fizetésre kötelezett család egyelőre ezerkétszázzal Manapság egy munkahely vonzerejét. az is befolyásolja, hogy a dolgozóknak milyen pihenési, üdülési lehetőséget tudnak teremteni. Azok, akik a Mechanikai Müvek abonyi gyáregységénél vállaltak munkát, több lehetőség közül választhatnak, a vállalatnak ugyanis három helyen, Hajdúszoboszlón, Siófokon és Verőcemaroson van saját vagy bérelt üdülője. Sőt az NDK- ba is eljuthat évente 4—5 család. Csabáné Retkes Erzsébettől, a gyáregység szb-titkárá- tól hallottuk, hogy mindhárom belföldi hely iránt nagy az érdeklődés az abonyiak részéről, a nyári hónapokban mindenütt telt ház van. Hajdúszoboszlói bérleményükben önellátóként tudnak az igénylők pihenni, mégis kedvelik, mert közel a strand, ahová mindenki állandó belépőt kap. A verőcemarosi üdülő a festői Dunakanyarban szép, csendes, helyen található, ide leginkább azok vágynak, akik kimondottan pihenni szeretnének. Siófokon mind a saját üdülőben, mind a bérleményükben megfelelő körülmények fogadják az üdülni vágyókat. Ezen a nyáron, a családtagokkal együtt, előreláthatólag kétszázötvenen vesznek részt szervezett üdültetésben, néhá- nyan az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában tölthetik szabadságukat. SZOT- beutalót is kap a gyáregység, sajnos nem sokat, évente mindössze 36—37 darabot. Ezt gyakran kifogásolják a dolgozók, de azt még inkább, hogy kevés a főidényre szóló családos üdülő jegy. A szakszervezeti bizottság e kedvezőtlen körülményt úgy igyekszik áthidalni, hogy a vállalati üdülőkbe júliusban és augusztusban csak családosok mehetnek. Ezzel a módszerrel sikerült elérni, hogy m utóbbi 4—5 évben nem csökken, ez mintegy egymilliót íelent, vagyis évenként a teho símén befolyt összeg a 2,5—2,6 milliót nem haladja meg. — Tehát az egy esettől eltekintve, valamennyi fellebbezés anyagi indoklást tartalmaz? — Igen. A méltányossági eseteket, kivéve a szociális körülményeket, senkinél sem vehetjük figyelembe, kizárólag a kereseti igazolásokra vagyunk hagyatkozva. Ha egy négytagú családnál a férj és a feleség keresete nem éri el a 10 ezer forintot, a felmentést még abban az esetben is meg kell adnunk, ha a család anyagi körülményei egyébként jók. Véleményünk szerint ez nem egy jól sikerült jogszabály, mert nem vették figyelembe, mekkora munkát igényel majd. A mi esetünkben a 4600 fizetési kötelezettség megállapítása, gépre történő feldolgozása, majd a mentesítési kérelmek elbírálása tete- ir.zs munkát jelent. — A lakosság körében többek részéről elhangzott olyan megjegyzés, hogy a majdani teho címén befolyt összeget egyéb célokra használják fel. — A vonatkozó törvényerejű rendelet kimondja, hogy a településfejlesztési hozzájárulás címén befolyt összeget az előre meghatározott fejlesztési célra lehet felhasználni. Ennek megtörténtéről és arányairól a tanácsülésen be kell számolni. Hogy az idén befizetett pénzből mire és menynyit költöttünk, arról a jövő esztendőben tájékoztatjuk majd a tanácstagokat, ők pedig a tanácstagi beszámolókon ismertetik a lakossággal. Ha úgy tetszik, bárkinek n '>dja van meggyőződni arról, hogy milyen beruházás folyik a község területén. Az egyik a jobb vízellátás érdekében történik, a másik a Gyulai iskola új épületszárnyának építése. A pénz most ezekre kell, eredetileg is így Volt tervezve. Gy. F. volt elutasított üdülési igény. Hasonló igazságos eljárást alkalmazva juthatnak el a Balaton mellé. Hogy minden érdeklődő láthassa és élvezhesse legnagyobb tavunkat, a turnusokat 14 napról 7 napra kurtították. —ki Lóverseny Az MHSZ Pest megyei vezetősége a tartalékosok honvédelmi versenyének megyei bajnokságát a mikebudai lőtéren tartja július 12-én, szombaton délelőtt fél 9-től. Talán két hónap telt el azóta, hogy a ceglédi Vas-, Elektromos és Műszeripari Szövetkezet ünnepélyes külsőségek közepette kapta meg a kiváló címet. Immár nyolcadik alkalommal, és korántsem véletlenül, hiszen a helybeli ipari egységek közül ők élték át a leginkább látványos, dinamikus és ígéretes fejlődést. Minden jel a további növekedésre mutatott. Mégis esztendő derekán korántsem számolhatunk be afféle rózsás hangulatról, mint amilyenre az előzmények következtetni engedtek volna. A szövetkezet (remélhetőleg átmeneti) exportgondjai már jó néhány fórumot megjártak. igen ám... A vasiparos gárda főképp az exportügyekben mutat kiválóságot. Ezt mindennél jobban szemlélteti az, hogy az 1986-ra tervezett 310 millió forintos árbevételből 210 milliót a szocialista, 30 milliót pedig a tőkés piacra szánt áruk ellenértéke tenne ki. Igen ám, de... A Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat jelen pillanatban nem tud megfelelő meny- nyiségű „kontingenst” nyújtahi a szövetkezetnek. Magyarán r a megszokottnál jócskán kevesebb tételnyi szerződésre van lehetőség. ígéret, ugyan akad, egészen 8 milliárd rubel erejéig, ám ebből idáig csupán 4 millió valósult meg. A napokban eldől az is, lesz-e pótkontingens. És ha nem? Akkor két lehetőség marad. Gyártani szerződés nélkül, amit eddig, mert hiszen erre vannak fölkészülve; csakhogy ez nagy rizikó, mert ha mégsem kerülne vevő, akkor tornyosul a raktári készlet Nyereség nélkül is A másik variáció: újfajta portékát kell készíteni. Baj ez? Igen, baj, mert az átállás mind az anyagbeszerzésben, mind pedig a termelésben óhatatlanul feszültségeket fog okozni. Ráadásul a belföldi piacon kell megteremteni az esélyeket, akkor, amikor úton-útfélen az export létfontosságát hangoztatják. Ami a tőkés exportot illeti: minden feltétel adott, csak eppen kevés a megrendelés. Ez ideig a tervezett 30 millió forintos árbevételből 7 milliónyit sikerült szerződésekkel alátámasztani. Ugyanakkor július első napjaiban a tőkés export kilátásai mégis reménykeltőbbek, mint a szocialistáé, mert több külkereskedelmi vállalattal folynak a tárgyalások, a kísérletek. Közülük egy osztrák megrendelés látszik a leginkább valószínűnek, a felek közelednek a megállapodáshoz. A szomszédos ország számára 50 ezer darab tapétázóasztalt gyártana a ceglédi szövetkezet. A dolog szépséghibája, hogy ez a vállalkozás nem kecsegtet nyereséggel, ám a kötelezettségek teljesítése érdekében erről sem szabad lemondani. Alighanem nyélbe üthető egy partneri kapcsolat Svédországgal is, ahová zsírtalanító berendezéseket szállítana a cég 5 millió forint értékben. A Labor-Mim. Vállalattal és az Industrialexporttal zajló megbeszélések afrikai országokba szállítandó kisüzemekről szólnak. Egyebek között asztalos-, lakatos-, faesztergályos-, festő-, galvanizáló- és és kovácsműhely felszerelése lenne a feladat. Ha ez %z üzlet.’létrejön, a szövetkezet tőkés exportja hosszabb távon stabilnak látszik. Két év után Föltétlenül említést érdemel, hogy kétesztendős várakozás után a ceglédiék végre megkaphatták a licencvásár- lási engedélyt a Külkereskedelmi Minisztériumtól. Az akcióban érdekelt a nyugatnémet AEG, a hazaiak közül pedig a Transelektro és a Villamosipari Kutató Intézet. Tárgya egy igen korszerű technikai berendezés, amelynek segítségével évente 100- 150 millió forintnyi tőkés import helyettesíthető, ugyanakkor jelentős exportra is lehetőséget ad. Elkészültek a szerződések, s ha minden rendben megy, július végén aláA Képes Újság május 24-i számában Simon Gy. Ferenc riportját olvashattuk A költő rátalál magára címmel Bara- nyi Ferenc költővel abból az alkalomból, hogy válogatott verseinek kötete — Valami mindig közbejön címmel — megjelent. A költő visszaemlékezik Cegléden eltöltött gyermekéveire is. A Népszava május 26-i számában Baróti Szabolcs A képeken — a lélegző élet című írásában a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című országos pályázatáról számolt be, melyet 16 esztendeje hirdettek meg először. A cikk írója részletesen elemzi és elismerően ír a ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulójának, Diószegi Viktóriának a pályázatra beküldött dolgozatáról. A Nógrád június 6-i száma a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet turistacsoportjáról közöl képet a salgói vár közelében. A Zalai Hírlap június 10-i számában megjelent Közel 1500 zalai diák vesz részt a nyári építőtáborozáson című írásában arról olvashattunk, hogy a két, immár hagyományos — a diákok körében is kedvelt — építőtábor a celírják. Mindez 50 millió forintos közös beruházást tenné lehetővé a szövetkezet számára. Ebben a pillanatban tehát még sóik a bizonytalanság, de Motyovszki Mihály elnök szavai szerint, egy hónapon belül minden kiderül. V. S. Ahogy benyitottam, egyből az érettségi elnökre esett a tekintetem. Ült a nagy asztal mögött és engem mustrált. Nem tudtunk meg róla semmit, csak az egyik osztálytársam kapta valahonnan a fülest, hogy nemrég nevezték ki elnöknek. No, rendben van, nincs őneki még nagy tapasztalata, gondoltam akkor. 0-6 Különben is minden simán ment a felkészülés során. A papa még Ausztriába is elvitt magával, mondván, a magaslati levegő hátha jót tesz az idegeimnek. Aztán, amikor elérkeztek az utolsó napok, a papa azt mondta, most a nyugodt felkészülés érdekében ne engedjek magamhoz Közel senkit, még megzavarnának. Ügy is tettem, a haverokat se engedtem be, ha gyakoroltam. A teremben irtö meleg volt, lehetett vagy negyven fok. Erre azért számíthattam volna. No, mindegy, kezdjünk bele! Határozott képet próbáltam vágni, egyébként is, tanáraim csupa jó dologról tájékoztathatták az elnököt. Ahogy leültem a nagy asztal elé, úgy éreztem, elhagy minden addigi önbizalmam. Az első két kérdés sokkoló hatású volt. Meg se tudtam szólalni, csak kapkodtam a fejem. Hirtelen be- lémhasított: engem itt most a saját fegyveremmel győztek le. Lerohantak. Mit tudtam volna tenni. Nagyon nehéz lett volna tovább küzdeni a letaglózó két kérdés után. Törtem a fejem, hogyan fordítsam a malédi és a debreceni, ahová három-három turnusba, összesen 1200 középiskolás jelentkezett. Az első turnus július 6-án érkezik meg Ceglédre, ahol az állami tangazdaság telepén zöldmunkák várják a zalai diákokat, így a kukorica címerezése s a szőlőültetvények időszerű munkái, hajtásválogatás. A Magyar Nemzet, a Nép- szabadság és a Népszava — június 19-i számában beszámolt arról, hogy 18-án reggel technikai okok miatt áram- kimaradás volt Cegléd—Nagykörös—Kecs kémét—Szabad- szállás és Kiskunfélegyháza térségében, amelyet egy megszakító üzemzavara és az ebből adódó vezeték-túlterhelő- dés okozott. összeállította: Kósik Lajos Teke A városi teke-csapatbajnokság 10. fordulójának eredményei: November 7. Tsz— Amatőrök 6-2, Vasipar—Volánbusz 5-3, Függetlenek— Városgazdálkodás 7-1, Közgép „A”—Stylus 6-2, Afész— Távközlés 6-2, Közgép—Serdülők—Május 1. Ruhagyár 4-4, Közgép „B”—Évig 6-2. A balatonszárszói úttörőtáborban már igazi nyári hangulat van. A vakációzó diákok egy újabb játéklehetőségnek: a lengőtekének örülhetnek, amellyel különösen a fiúk játszanak nagy kedvvel. A játékot a Közgép néhány dolgozója társadalmi munkában szerelte fel. A kellemetlen betolakodók, a szúnyogok ellen pedig szúnyoghálót raktak az ablakokra. Vöröskeresztes tábor Az általános iskolák vörös- keresztes csoportjainak titkárai részére megyei tábor volt Zamárdiban. Cegléd és vonzáskörzetéből 5—6. osztályos diákok — 6 lány és 3 fiú — vettek részt. A cél: a csoportok titkári (vezetői) feladatára felkészíteni a gyerekeket, akik valamennyien rendelkeztek alapvető vöröskeresztes ismeretekkel. A táborban ezt az ifjúsági vöröskeresztes feladataival bővítették ki. gam javára a helyzetet, de nem sikerült a számat sem kinyitnom. Csak ültem magamba roskadtan és vártam a további kérdéseket. Veszni láttam mindent! Mi értelme volt már akkor a nagyszerűen sikerült felkészülésre gondolni, az elmúlt évek sikerei a semmibe vesztek. A papa később azt mondta, azért, mert az ember kicsit meglepődik az elején, utána még tudhat mindent. Én azonban nem tudtam semmit. A kérdések záporoztak, megsemmisülésem pedig egyre biztosabbnak látszott. A körülöttem ülők értetlenül bámultak, nem értették, mi van velem. Tanáraim arcán kétely ült: mégse kellett volna tekintettel lenni a papára. Kitámolyogtam a teremből. 2-0 Az eltelt másfél óra után felcsillant némi remény. Jó, elismerem, a nagy orosz kiasz- szikusokról, Gogolról, Dosztojevszkijről, nemigen tudtam számot adni, de csődöt mondtam akkor is, amikor Jevtu- senkóra. Rácra vagy Belanov- ra terelték a szót. Ezt követően úgy éreztem, eljött az én időm. Földrajzi természetű kérdésekre kellett választ adnom, az elnök a juharfa előfordulási területeiről faggatott. Sokat nem foglalkozott a kérdéskörrel, látta, hogy ebben azért otthon vagyok. Bár most sem voltam határozott, két kérdés után abbahagyták. Ezzel persze jól rám ijesztettek. Azt hittem, teljesen lemondtak rólam, reménytelen esetnek tartanak. Döntenem kellett: mindent egy lapra feltenni! Mentsük, ami menthetőt 0-3 A harmadik témánál azonban újra kifogtam. Megint leblokkoltam. Próbáltam előkaparni minden rafinériát, mert ekkor már a tudásomban nem nagyon bíztam. Mint az az ember, aki az utolsó szalmaszálba kapaszkodik, olyan voltam én ebben a stádiumban. Aztán kicsúszott a kezemből a szalmaszál. Szóltam olyanokat, hogy az elnöknek égnek állt a haja. Ekkor bizonyosodtam meg: a nagy bukás — minden szép remény ellenére — bekövetkezett. C’est la vie — Ilyen az élet! — morogtam magam elé franciául és kikullogtam a teremből. Amikor hazaérkeztem, nem mertem a papa szemébe nézni. Kérdezte ő, hogy mi történt, de .én válasz helyett csak a karjaimat tudtam széttárni. Ki tudja?, Talán mégsem vagyok elég érett! De nincs idő sokat morfondírozni — mondta a papa —, most újra kiküldetésben lesz, először Argentínába megy, utána meg az NSZK-ba. Ügy véli, Argentína nagyon messze van, oda nem visz magával, de az NSZK-ba elkísérhetem. Hátha ott többet tudok tanulni... r. I. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hirl*p> Elméletben, gyakorlatban Abonyban szinte egymást követik a KRESZ-tanfolyamok. Molnár László (a kép bal oldalán) nemcsak az oktatásokat szervezi, hanem az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását is szívesen magyarázza. Ezek a kismotoros fiatalok rövidesen vizsgázni fognak. (Gyuráki Ferenc felvétele) Van, de nem elég Jól elosztott beutalók Cegléd a hazai lapokban Feljegyzések a padlóról
