Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
PUST , MH.lt! 198«. JŰLITS 10., CSÜTÖRTÖK Száraz homokon bukdácsol a kombájn Maguknak javították gépeiket Hol, mennyi és a határ melyik részén hullott csapadék — szokatlan, de a búza aratásának kellős közepén is ez foglalkoztatja a szakembereket. Somlói Jánostól, az ccseri Rákosmezeje Termelőszövetkezet főágazatvezetöjétől is az időjárás felől érdeklődnek telefonon a szomszédos gazdaságból ottjártamkor. Érthető ez, hiszen a kalászosok vetésétől számítva nem sok égi áldás kísérte a kenyérgabonát. A száraz talajban későn és hiányosan kelt ki a szem, és a májusi esők is csak ritkán áztatták a határt. Az aszály mindenhol tetten érhető, az átlagtermések is ennek megfelelőek. — Hektáronként több mint 1 tonnával lesz kevesebb a búza — állítja Somlói János. ■— Bár mindent megadtunk ez ezerhúsz hektáron termelt kenyérgabonának, a műtrágyától a növényvédelemig, mégis igencsak megsültek a kalászok a 17,5 aranykoronás, jobbára homok talajokon. Ha hamarosan nem lesz eső, szertefoszlanák a kukoricába, a napraforgóba és más kapásnövénybe vetett reményeink is. A legbosszantóbb, ha hullik is némi csapadék, az a néhány csepp sem odajut, ahová kellene. Például a múltkor is 19 milliméter esőt mértünk, a gépudvaron a kollégám bőrig ázott, amíg a személygépkocsiból az épületbe rohant, a kombájnok alatt meg porzott a föld a határban. Kevesebb, de jobb — Porzik az most is — állapítom meg a rögtönzött határszemle során. Gyömrő térségében aratják a búzát a Claas-dominátorok. A kom- bájnosok munkáját Pintér László növénytermesztési ágazatvezető irányítja. — Sajnos az aszály tovább tart — mondja gondterhelten az ágazatvezető. — Pedig most nem bánnám, ha az eső miatt kellene ■ félbeszakítani az aratást. Mert a búza annyi, amennyi, de az őszi betakarítású növényeken még sokat segítene a csapadék. Hiszen nagyon lecsökkent a talaj •vízszint.je, a szárazságot meg megérzik a növények. Délutánra, amikor a levegő hőmérséklete . már 30 fok fölé emelkedett, sokfelé láttunk lankadó kukorica- és napraforgóleveleket. Esős és napsütéses napok kedvező váltakozására lenne tehát szükségük a gabonatermelőknek. Az ecseri Rákos- mezeje Termelőszövetkezetben azt mondják, csak az időjárástól függ, mennyi búiét tudnak termelni. — Túl vagyunk már azon, miből mennyit és hová vessünk — magyarázza Somlói János, — Kísérleti parcellá- 4 kát is beállítottunk, hogy 'megnézhessük, melyik búzafajta viseli el leginkább a helyi környezeti adottságokat és melyik adja a legjobb termést. Jó fajtáink vannak, teljesen gépesített a technológia, ami rajtunk múlik, azt megtesszük, de az időjárást nem tudjuk szabályozni. Egy azonban tény: a kevesebb termés most jobb minőséggel párosul, legalábbis ezt támasztják alá a laboratóriumi vizsgálatok. Reménykedünk, hogy a kisebb hozamok mellett is meglesz a várt árbevétel, viszont valószínűleg valamelyest romlik a jövedelmezőség. A termelőeszközök árának állandó emelkedése mellett a korábban sikernövénynek számító búza nyeresége nálunk is mérséklődik. Nagyon oda kell figyelni az elkövetkező időszakban, hogy mit miért, de főként mennyiért teszünk. Különben meglepetések érhetnek bennünket! A géptörés veszélye Derecskéi Sándor kombáj- nos, mikor az ágazatvezető, Pintér László intésére kiszáll a Claas-dominátorból, szellősebbre engedi ingét. A légkondicionált vezetőfülkében kellemes volt a hőmérséklet, a szabadban azonban a bo- rongós égbolt ellenére is fülledt meleg van. Nyár van, igazi július. — A harmadik szezonban aratok — mondja Derecskéi Sándor. — Még nincs túl sok tapasztalatom, az viszont tény, az idei betakarítás nem tartozik a legkönnyébbek közé. Rövid a búza szára, nagyon ügyelni kell a tarló magasságára. Lejjebb kell engedni a betakarító gép vágóasztalát, így a kasza köny- nyen beakadhat a földbe. Ezért most fokozottabban kell figyelni a terepviszonyokat, ha nem ezt tennénk, géptörés lenne a vége. Közben újabb fordulót megtéve, mellénk kanyarodik arató-cséplő gépével Fűz László kombájnos, aki XJngi Attila harmadik éves levelező gépészhallgatót oktatja az aratás mesterfogásaira. Mihelyt leállítja a hangosan zakatoló Claas-dominátort, mindjárt jobban értjük egymást. Fűz László, aki az ágazatvezető véleménye szerint is az egyik legnyugodtabb, legkiegyensúlyozottabb ember, most azon bánkódik, hogy az ékszíj szakadása miatt még tegnap lerobbant az egyik kombájn, a másiknak meg épp az imént törött el a kaszamozgató himbája. Ez utóbbi gép javítását már megkezdték, az ékszíjat azonban még nem sikerült beszerezni. — Talán rövidesen megérkezik az anyagbeszerező az új ékszíjjal — nyugtatja oktatóját Ungi Attila. Több beszélgetésre azonban nincs ideje, mert Fűz László máris kapaszkodik felfelé a vezetőfülkébe. — Igyekeznem kell — kiált vissza —, mert nem babra megy a játék. Még ma végezni szeretnénk ezzel a 150 hektáros táblával. Az a fránya ékszíj — összeszokott, Jó gárda az aratóké — folytatja Pintér László. — A mi embereink már kora tavasszal felkészültek a nagy nyári munkára. Mindegyiknek megvan a saját gépe és azt lelkiismeretesen ki is javították. Ennek is köszönhető, hogy nagyobb gond nem volt eddig, csak az ékszíj szakadása. Jó lenne, ha eredeti német ékszíjat kapna az anyagbeszerző, mert az egy évig is kitart, a magyar meg jó, ha két hetet kibír. A gyenge minőségű ipari termék nemcsak több bosszúságot és többletkiadást jelent, hanem a mi munkánkat is hátráltatja. Végső sorban a betakarítás minőségét veszélyezteti. A hanyag munka így gyűrűzik végig a termelőtől a felhasználóig. Holott mo t már tőlünk is a bel- tartalmi minőség alapján veszik át a búzát. Róna Zoltán Hasznos az üzemeknek Robotvizsgálat Ipari robotvizsgáló laboratóriumot hoztak létre a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán, ahol kísérleti jelleggel 1974 óta foglalkoznak robotokkal. Amióta a ro- botosítás szélesebb körben elterjedt az ipari termelésben, több munkaterülettel ismerkednek meg a főiskolások is: a szemináriumok anyagában a festéssel, hegesztéssel, a szerszámgépek kiszolgálásával és szereléstechnikai feladatokkal összefüggő robottechnikai témák szerepelnek. Az automatizálási tanszék oktatóbázisán létrehozott robotvizsgáló laboratóriumban négy berendezést állítottak munkába. Kettő közülük igazi robotfunkciójú — festő, illetve munkádarabkezelp' —- a másik kettőnek pedig' mechanikai és meghajtó rendszerét vizsgálják. A hallgatók a gyakorlatokon megtanulják a robotok programozását, A tanszék műszaki gárdája a termelés igényeit is igyekszik a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni; vállalkoznak az üzemek által megvásárolt berendezések megvizs gál ására; megrendelésre ellenőrzik, hogy a felhasználó által várt teljesítményt nyújtja-e. meg- felel-e a megkívánt műszaki feltételeknek és az adott környezetben használható-e. Előbb egyeztetési tárgyalások Felszámolási eljárás A Magyar Kereskedelmi Kamara eljárási szabályokat dolgoz ki a fizetésképtelenné vált vállalat felszámolási eljárását megelőző, a hitelezőkkel folytatandó egyeztetési tárgyalásokra. Az Elnöki Tanács rendeleté szerint ugyanis a felszámolási eljárás megindítását egyeztetési eljárásnak kell megelőznie. Az állami bírósági eljárásokra csak akkor kerülhet sor, ha bebizonyosodott: nincs más lehetőség a gazdálkodó szervezet fizető- képességének helyreállítására, arra, hogy az adós és a hitelező kölcsönös megelégedésre rendezze az ügyet. A hazai vállalatok érdekképviseletét ellátó Magyar Kereskedelmi Kamara arra vállalkozik, hogy megszervezi a felszámolási eljárást megelőző egyeztetési tárgyalásokat, a tartósan fizetésképtelenné vált vállalat és a hitelezők közötti megbeszéléseket. Ehhez fórumot biztosít a vállalatoknak, meghívja a tárgyalófeleket, gondoskodik gazdasági-jogi kérdésekben járatos jogászokról, illetve az adott terméket, vállalatot ismerő szakértőkről is. A Kamara ezáltal konzultációs lehetőséget biztosít a partnereknek. Levezeti a megbeszéléseket és elvégzi az adminisztrációs feladatokat is. A tárgyalásokról jegyzőkönyvet is készít. Amennyiben sikertelenek a megbeszélések, a kamarai jegyzőkönyv alapján indítható meg a szanálási, illetve a felszámolási eljárás. Az egyeztetési eljárást a Kamara 30 napon belül bonyolítja le. Ügyintézés munkaidő után A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizüiiságáiiak ülése Tegnap a megyeházán ülést tártott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület napjainkban különösen aktuális tájékoztatót hallgatott meg: milyen intézkedések léptek hatályba július 1-jével a megyében, a társadalmi munkaidőalap védelme érdekében? (Erről lapunkban az elmúlt napokban több cikket is találhattak olvasóink.) Egysrgss félfogadási minden városban, Amint a tegnap tárgyalt jelentés rámutat, az elmúlt években több rendelkezés is született a gazdálkodási veszteségek csökkentésére, például, hogy a dolgozók hivatalos ügyeiket munkaidőn kívül intézhessék. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kezdeményezések nem hozták meg a várt eredményt. Ezért tavaly a gazdasági bizottság átfogó cselekvési program kidolgozására hívta fel az állami szerveket. A megyei tanács rendelkezései értelmében a hét különböző napjain már eddig is különböző időtartamú nyújtott ügyfélfogadási időben várták az állampolgárokat. Tavalytól az illetékhivatal ''hétfői napokon 18 óráig fogadja az ügyfeleket, s idén tavasztól a megyei tanács tisztségviselőinek fogadóórái, ugyancsak a hét első napján, este 6 óráig tartanak. A . inisztertanács idén májusban hatályba lépett rendeleté eredményesen segítette elő egy településen belül az ügyfélfogadás, a nyitva tartás összehangolását. Mint az ülésen megállapították, jelentősen növekedtek a múnkaidőn túli ügyintézés lehetőségei, továbbra is elmaradt azonban az állampolgárok nagyobb arányú érdeklődése. Mindezeket figyelembe- véve — különös tekintettel a gazdálkodásban mutatkozó negatív tendenciákra — a megyei tanács illetékesei az eddiginél összehangoltabb félfogadási, nyitva tartási rend kialakítását kezdeményezték a helyi tanácsoknál. A javaslatban az szerepelt, hogy a hét egy napján a tanácson, a földhivatalban, a bíróságon, a rendőrségen, a takarékpénztár és az Állami Biztosító helyi fiókjában, a takarékszövetkezetnél és a postán hosszabítsák meg a félfogadási időt, míg egy másik napon a kereskedelem és a szolgáltatás álljon munkaidőn túl is a lakosság rendelkezésére. Ez kiegészült azzal, hogy a városok, illetve a körzetközpontok, az ■ üdülőterületek tanácsain és föld- hivatali kirendeltségein szombaton is fogadják az állampolgárokat — biztosítva az érdemi ügyintézést. így július 1-jétől — az egyeztetések nyomán — a hivatalok hétfőn, az üzletek és szolgáltató műhelyek csütörtökön tartanak a szokásosnál egy órával tovább nyitva. i, nyitva tartási rend körzetközpontban Még az intézkedés bevezetése előtt a tanácsok tájékoztatták az üzemek, intézmények vezetőit a változásról. Általános volt az a tapasztalat, hogy a munkahelyi vezetők az információkat — anélkül, hogy észrevételt tettek volna — tudomásul vették. A szombati ügyfélfogadás megszervezése — mindenekelőtt tanácsoknál — számos gondot okoz. Például az egyeztető megbeszéléseken felvetették, hogy az egyébként is nehezen megvalósítható, úgynevezett „csúsztatás" helyett megfelelő anyagi elismerésben részesüljenek a tanácsok szombaton is dolgozó ügyintézői. Keresik a megoldást. A végrehajtó bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatót és úgy döntött, hogy a meghosszabbított ügyfélfogadás és nyitva tartás második félévi tapasztalatairól ismételt tájékoztatást kér. Kihasználva a szervezeti előnyöket, rugalmasan reagáltak a keresletre Ugyancsak a tegnapi ülésen került napirendre a Pest Megyei Kéményseprő, Cse- répkályhaépitö és Tüzelés- t hnikai Vállalat tevékenységéről készült beszámoló jelentés. Megállapították, hogy a vállalat mintegy négy évtizedes működése alatt sokat fejlődött, az igényeknek megfelelően azonban nagyságrendje ma sem lépi túl a kisvállalati szintet, A vezetés, kihasználva a szervezeti előnyöket, minden időben rugalmasan reagált, főleg a kiegészítő tevékenység iránti keresletre. Gyorsan, hatékonyan intézkedtek például a cserépkályha-építés, a gázszerelés, a kémény-béléscsövezés, a műszeres mérések technikai, technológiai feltételeinek i megteremtése, a felkészült munkaerő biztosítása érdekében. Többször kellett befejezni egy-egy tevékenysági formát és átállni egy másikra — a megrendelők igényei szerint. Ezt a műveletet sikerült általában zökkenőmentesen lebonyolítaniuk. Mégis a nagyságrendnek megfelelő kis nyereség- tömeg hátráltatta a fejlesztéseket és a megfelelő bérfejlesztést is. A gondok megoldására az elmúlt tervidőszakban tanácsi támogatást is kaptak. i A vállalat által gyakorolt Szakma nem különösen népszerű. Ezt mutatja, hogy idén például összesen három kéményseprő-tanuló van az országban, az is Budapesten. A munkaerőgondokat átképzéssel, belső szakmai továbbképzésekkel próbálják enyhíteni. Egy-egy területen azonban hosszabb-rövidebb ideig nem tudják ellátni az alapvető szolgáltatást sem szakember hiányában. A testület azt is - megállaz pította, hogy a vállalat működése során következetesen törekedett a szolgáltatási igények kielégítésére, az energiatakarékosság jobb feltételeinek megteremtésére. Ezért a vb elismeréssel nyugtázta a beszámoló jelentést. Rámutatva a további tennivalókra, a végrehajtó bizottság aláhúzta: a szolgáltatás javítása érdekében a vállalat valamennyi vonzás- körzet központjában létesítsél felvevőhelyet. Fokozza 8 piackutatást, működési területét a szükségleteknek megfelelően, a kiegészítő tevékenységek vonatkozásában, bővítse akár a megyehatáron túl is. Kísérjék fokozott figyelemmel továbbra is a szabálytalanul gazdálkodó kisszervezeteket Vetik a silókukoricát Meghallgatta tegnap a testület a megyei ipari szövetkezetek VI. ötéves tervének teljesítéséről és a VII. ötéves tervidőszak legfontosabb feladatairól szóló beszámolót is. (A témáról lapunkban már többször írtunk.) Megállapította, hogy az ipari szövetkezetek az elmúlt öt évben eredményesen dolgoztak, éltek az új szervezeti-gazdasági formákat ösztönző szabályozás lehetőségeivel. • A feladatokkal kapcsolatban a vb rámutatott, hogy az ipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb szerepet a megye áruellátásában, beruházásainak kivitelezésében, javítsák szolgáltatásaik színvonalát. Az Ipari Szövetkezetek Pest Megyei Szövetsége fokozottan kísérje figyelemmel továbbra is a megalapozatlanul vállalkozó, szabálytalanul működő kisszervezeteket, szükség esetén kezdeményezze azok felszámolását. M. jr. Cikkünk nyomán Hatályon kívül helyezték A borsóbetakarítás után azonnal hozzáláttak a talaj megmunkálásához a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz földjein. A tarlóhántás befejezése után koraérésű silókukoricát vetettek kétszáz hektáron Lapunk május 13-i számában megírtuk, hogy a dömsö- di Dózsa Termelőszövetkezetben visszaéléseket követteke] az állományon kívüli bérek felhasználásakor. A cikkben szó volt arról is, hogy Sáfrán József tsz-elnok — néhány más vezetővel együtt — Szikszói Bertalan főágazatvezetőt megrovás büntetéssé! sújtotta, mert „... megszegte a munka- viszonyával kapcsolatos kötelezettségét azzal, hogy nem ellenőrizte, illetőleg nem szervezte meg kellő gondossággal az állományon kívüli bérkeret indokolt felhasználásának ellenőrzését, a formai szabályok betartását a munkaügyi szabályzatunknak megfelelően.” A termelőszövetkezet munkaügyi döntőbizottsága a fegyelmi büntetést azóta hatályon kívül helyezte, mert „Szikszai Bertalan a fegyelmi vétségként felrótt állományon kívüli bérek kifizetésénél nem követett el mulasztást, a megvizsgált állományon kívüli bérkifizetési lapok a termelő- szövetkezetnél rendszeresített formában, szabályosan lettek kitöltve.” Ezt a határozatot aláírta Búza János döntőbizottsági elnök, aki ellen — miként az említett, cikkben megírtuk — a termelőszövetkezet vezetősége fegyelmi eljárást indított, de aztán annak megszüntetését javasolta a küldöttgyűlésnek. Hogy a tsz-elnök miért rótt fel Sziksáai Bertalannak olyan vétséget, amelyet a döntőbizottság szerint nem követett el, a fegyelmi büntetés kiszabója tudná megmondani. Cs. S,
