Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 161. SZÄM Ara: l.UO forint 1986. JtLIUS 10., CSÜTÖRTÖK eimd MA: Rémmi válság — mély gyökereié (2. oldal) Ügyintézés munkaadó ufán (3. oldal) A labdarúgó MB II őszi műsora (7. oldal) Az ellopott postagalambok (8. oldal) _____ SZOT-gyógyüdülő Alapkőletétel SZOT-gyógyüdülő alapkövét helyezte el szerdán Egerben ünnepélyes keretek között Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára. A 330 ágyas, háromszintes gyógyüdülő beruházási költ­ségeit a SZOT, valamint hat ágazati iparági szakszervezet és négy vállalat közösen áll­ja. Terveit a Szövetkezeti Tervező Vállalat készítette, a kivitelező a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új létesítményben a be­utaltak számára vízgyógyá­szati kezelést is lehetővé tesz­nek, amelynek alapját a hí­res egri gyógyforrások adják. Éttermek, klubszobák, kiállí­tó- és játékterem, gyermek­foglalkoztató, előadóterem, olvasó és könyvtár, társalgók is helyet kapnak az épület­ben. Magyar-olasz megbeszélések Kamarák kapcsolata Beck Tárnáénak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­kének meghívására delegáció élén július 6-tól 9-ig Buda­pesten tárgyalt Piero Bassetti, az Olasz Kamarák Szövetsé­ge (Unioncamere), és a Milá­nói Kereskedelmi Kamara el­nöke. A delegáció a Magyar Kereskedelmi Kamarában .ke- rekasztal-konferencián talál­kozott magyar vállalati veze­tőkkel. Az olasz üzletemberek megbeszéléseket folytattak a kis- és • középüzemek közötti együttműködésről, ennek ki­alakítható szervezeti formái­ról. Piero Bassettit fogadta Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Gömböce Zoltán külkereskedelmi miniszterire­TOLLVONÁS lyettes, Cseh József ipari mi- hiszterhelyettes. Találkozott Köveskuii Lajossal, az OKISZ elnökével. Piero Bassetti elutazása előtt sajtótájékoztatót tartott a Magyar Kereskedelmi Kama­rában. Elmondotta: Magyar- ország és Olaszország gazda­sági kapcsolatai az elmúlt években számottevően fejlőd­tek, ebben azonban elsősor­ban a nagyvállalatoknak volt jelentős szerepük. A kis- és középüzemek közötti kereske­delmi, termelési együttműkö­dés nem jelentős, s a két or­szág kamarái sem fordítottak korábban kellő figyelmet a közös munka feltételeinek megteremtésére. Ezen kíván-, tak változtatni a látogatás megszervezésével. Az együtt­működés lehetőségei ugyanis kedvezőek: Olaszországban mintegy 3,5 millió vállalat működik, ezek 90 százaléka 'kis- és középvállalat. Különö­sen a mezőgazdaság, az élel­miszeripar, a biotechnika, az elektronika területén lehetnek gyümölcsözők a kapcsolatok. Nehezíti az együttműködést, hogy az olasz vállalatok nem ismerik eléggé a magyar gaz­dasági viszonyokat, azokat az új rendelkezéseket, amelyek a gazdaságirányítás korszerű­sítését célozzák. Fejletlen még a kisvállalati kapcsolatok ki­építésiéhez nélkülözhetetlen infrastrukturális háttér, mind­két országban kevés olyan speciális bank, szállítmányozó cég működik, amely a kisvál­lalatok kereskedelmi kapcso­latait segíti. A Magyar Keres­kedelmi Kamarával aláírt egyezmény keretében egy olyan programot fogadtak el, amely elősegíti a szakembe­rek kölcsönös továbbképzését, üzleti delegációk látogatásának szervezését, a vállalati tapasz­talatcseréket. Az olasz delegáció több tag­ja , konkrét üzleti tárgyaláso­kat is folytatott. Határozd a hitsbzésről Banktanácskozás Szerdán hazaérkezett Buda­pestre Fekete János, a Ma­gyar Nemzeti Bank első el­nökhelyettese, aki a magyar küldöttséget vezette a Nem­zetközi Beruházási Bank ta­nácsának július 8-i, Moszkvá­ban megtartott 41. ülésén. A tanács megtárgyalta a bank hitelezési tevékenységének to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos kérdéseket és határozato­kat hozott azokról. Tárgyalások a csúcstalálkozó harmadik napján Mitterrand a Csillagvárosban Folytatódott szerdán Moszkvában Mlbail Gorbacsov és Francois Mitterrand hivatalos eszmecseréje. Párbe­szédük fontos, a világ figyelmét, érdeklődését méltán felkeltő témaköröket foglal magába. A kétségtelenül meglevő nézetkülönbségek ellenére a szovjet és a francia vezetők nyílt, őszinte párbeszédet foly­tatnak, keresik a világhelyzet legégetőbb problémáinak megoldásában mutatkozó ta­lálkozási pontokat. A kétoldalú kapcsolatok bő­vítésére törekszenek tárgyalá­saikon mind a ketten, ezt bi­zonyítják Mitterrand francia elnök moszkvai megbeszélései­ről kiadott jelentések. Mint jelentettük, Mitterrand elnök két ízben is beható esz­mecserét folytatott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, s tárgyalt And­rej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjá­val, a legfelsőbb tanács el­nökségének elnökével. A szerdai munkanap kezdetén a Kremlben Nyilcoiaj Rizskov- ifal. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökével folytatott újabb megbeszéléseket. A látogatás alatt tárgyalt egymással a szovjet és a fran­cia külügyminiszter, találkoz­tak a két ország parlamentjei­nek képviselői. A küldöttsége­ket Mihail Gorbacsov és Fran­cois Mitterrand vezette. Tag­jai szovjet részről: Andrej Gromiko, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök és Eduard Se- vardnadze külügyminiszter. Francia részről pedig Jean- Bernard Raimond külügymi­niszter és az elnök kíséreté­ben levő más hivatalos sze­mélyiségek. Mihail Gorbacsov és Fran­cois Mitterrand Moszkvában folytatott megbeszélései, csak­úgy mint az 1935 októberé­ben, Párizsban megtartott szovjet—francia csúcstalálko­zó, jó alapokat teremtenek ahhoz, hogy a felek álláspont­ja egy sor fontos kérdésben közeledjen egymáshoz. Előse­gítik az európai biztonság megerősítését, az összeurópai együttműködés bővítését, a nemzetközi légkör általános javulását — állapította meg a moszkvai Kremlben szerdán tartott megbeszélésén Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politi­kai- Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­A posta kéayszeriiitéikedése Szén-dioxid a kábelaknában A Magyar Posta központ­jában szerdán Kauser Alajos, a távközlési szakosztály ve- ;etője bejelentette, hogy mostantól átmenetileg az egész országban betiltották a postai kábelaknákban és a másfél méternél mélyebb ká­belszekrényekben a munka­végzést, még a kábelhibák kijavítását is. Az intézkedés előzménye, hogy május 20-án Budapes­ten, a Csömöri úton egy ká­belaknában munkavégzés köz­ben életét vesztette Szvetnics Károly, a Budapesti Távbe­szélő Igazgatóság kábelfenn­tartó üzemének dolgozója. A vizsgálat szerint a halált az aknában felgyülemlett szén­dioxid miatti fulladás okoz­ta. A további vizsgálatok során kiderült, hogy több más budapesti és vidéki ká­belaknában is van bizonyos mennyiségű, hegyenként ve­szélyes koncentrációjú szén­dioxid. A gáz eredetét sehol sem sikerült felderíteni. A fővárosban jelenleg több mint 27 ezer távbeszélő ál­lomás üzemképtelen kábelhi­ba miatt. Kedvezőtlen eset­ben ez a szám naponta ezer­rel nőhet. A posta igyekszik a legrövidebb Időn belül gondoskodni a baj megelőzé­séhez és a mentéshez szük­séges eszközökről, s más postai fejlesztések terhére soron kívül 20 millió forin­tot átcsoportosított erre a célra. A kényszerintézkedés kellemetlen hatásaiért, az el­maradó hibajavításokért a posta az előfizetők türelmét és elnézését kéri. nak elnöke és Francois Mit­terrand francia köztársasági elnök A találkozó során a felek kedvezően értékelték a két­oldalú szovjet—francia gaz­dasági, tudományos és műsza­ki együttműködés eredmé­nyeit és távlatait. Nyikolaj Rizskov hangsú­lyozta, az SZKP XXVII. kongresszusán a szovjet gaz­daság számára meghatáro­zott, átfogó feladatok végre­hajtása megteremti annak le­hetőségét, hogy a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatait hatékonyabban és ésszerűb­ben haszálják ki, többek kö­zött a Franciaországgal való kapcsolatokat is. Mindkét részről hangsú­lyozták: érdekeltek az üzleti kapcsolatok és együttműködés korszerű formáinak kihasz­nálásában, beleértve az ipari és kereskedelmi kooperációt, a vállalatok rekonstrukciójá­ban, műszaki felújításában megnyilvánuló együttműkö­dést és a nagyszabású tervek közös végrehajtását. Megálla­pították, lehetőség van arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat egy sor konkrét területen, beleértve az atomenergetika és az élel­miszergazdaság fejlesztését. Francois Mitterrand . fran­cia Köztársasági elnök és Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Csillagvá­rosba látogatott el. Ennek időszerűségét az adta, hogy a közeljövőben újabb francia űrhajós vesz részt a szovjet kollégákkal közös űrrepülé­sen. Négy évvel ezelőtt került sor arra a közös expedícióra, amelyen francia kutató-űrha­jós, Jean-Loup Chrétien vett részt. Megkezdődtek az elő­készületek a második szov­jet—francia közös űrutazás­ra. A napokban Csillagváros- (Folytatás a 2. oldalon) Finisben a rekonstrukciós program Megszépült falusi boltok Rövidesen a végéhez köze­ledik a Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa által 1984 január­jában meghirdetett három­éves kistelepülési rekonstruk­ciós program. Megyénkben 15 áfész fáradozik azon, hogy ré­gi, élavult boltjait, vendéglőit — összesen 117 egységet — a mai követelményekhez igazít­sa közel egymiíliárd forint rá­fordítással, az előzetes elkép­zelések szerint. A munkák nagy ütemben folynak, hiszen az áíészek felajánlották, hogy mire ösz­litra kekek, a filmek A váci Forte gyár tavaly 520 millió forint értékben gyártott színes és fekete-fehér fotó­filmeket. A külön­böző érzékenység­gel készülő termé­kek nemcsak a ha­zai, hanem a dől­és közép-amerikai fényképészek kö­rében is népsze­rűek. A Forte — a tervek szerint ebben az évben — mintegy 11 millió forint értékben ex­portál színes fil­met. A képen: ké­szülnek a foíófil- mek az üzemben. (Krista Gábor felvétele) szeül .a fogyasztási szövetke­zetek X. kongresszusa, a la­kosság is birtokba veheti az immár kívül-belül megszépült üzletek zömét. A legtöbb ter­vet a Fogyasztási Szövetkeze­tek Pest Megyei Szövetségének gazdasági munkaközössége ké­szítette, a kivitelezés vagy há­zilagos formában történik, vagy külső céget, néhol kis­iparost, bíztak meg a felújí­tással. Eddig a programnak mint­egy 60 százaléka valósult meg, s lesz néhány olyan egység, amelynek végleges befejezése áthúzódik a következő eszten­dőre. Az idén az első félévben ju­tott Tök lakossága egy újjá­varázsolt élelmiszerbolthoz é3 egy italbolthoz a Buda-környé­ki Áfész jóvoltából. Szintén nemrég adták át a Gödöllő és Vidéke Áfész tulajdonában le­vő öreghegyi élelmiszerboltot. Tápiószelén, a Jázmin utcá­ban is elkészült egy élelmi­szerbolt, Lóréven pedig egy vegyesbolt, ez utóbbi a Rácke. ve és Vidéke Áfészhez tarto­zik. A Szentendrei Áfész jó­voltából Kisorosziban ven­déglő, Pócsmegyeren pedig ve­gyesbolt várja a környékbe­lieket. A Vác és Vidéke Áfész a kosdiakat juttatta egy korsze­rűbb élelmiszerbolthoz az el­ső félévben. A rekonstrukciós program kezdetétől idáig körülbelül 60 millió forintot fordítottak a szövetkezetek a felújítási mun­kákra. T. A. E gyazon bölcsőben ring­tak, de persze más és más szülőktől szár­maztak, más és más em­lőkön nevelkedtek, a jog és a túlzásai feletti csúfon- dároskodás. Jogismeret — az írásba foglalt szabályok valamilyen fokú elsajátítá­sa — nélkül senki sem létezhet a társadalomban, kézenfekvő azonban, a leg­többet annak kell — kelle­ne —'tudnia, aki alkalmaz­za, betartja és betartatja a jbgszabályokat. Ilyen aki — valaki — a tanácsi tiszt­ségviselő, ügyintéző. Tud­ja-e, tudhatja-e azt, amit illik, amit kell? ! Könnyen megeshetne, gúnyolódásért rendre uta­sítanák azt, aki ügyfélfoga­dási időben ezzel állna oda valamelyik ügyintéző asz­tala elé: „Orrommal szago­lok már esztendők sora óta. / Joggal, jogtalanul? Döntsd el, jogtudomány!" A kérdés költőé, a halha­tatlanok egyike, Schiller fo­galmazta meg, fintort vág­va azokra, akik — már akkor is! — a világ min­den dolgát megkísérelték jogszabályok szűk zsákjai­ba gyömöszölni, akik azt hitték, az élet valamennyi darabkáját képes szabvá­nyos kockákra osztani, sze­letelni a jogtudomány. Nincsen benne semmi különleges, az átlagostól kirívóan eltérő. Cegléden, a városi tanácsnál a • szak- igazgatási apparátusban dolgozó ügyintézőknek a negyven százaléka cseré­lődött ki fél évtized alatt. Ez a negyven százalék huszonnyolc ember — kö­zülük tizenhét felsőfokú végzettségű —, s mozdulá­suk legfőbb oka az, hogy nem érzik egymással arány­ban állónak a követelmé­nyeket és a teljesítésük fejében elérhető erkölcsi, anyagi megbecsülést. Ke­vésbé szebben, de a való­ságot jobban megjelenítve fogalmazva: felálltak az asztaluktól, elmentek más­hová, kisebb felelősséggel, kevesebb joganyaggal dol­gozva, több pénzért. Látszatra egészen más — tágasabb — területre átlépve. A legutóbbi évek­ben kétségtelenül az okta­tásról szóló törvény — tava­lyi — elfogadása bizonyult jogi szemszögből a legha­tásosabb huszárvágásnak. Egvetlen tollvonással, a törvény hatályba léptetésé­vel százharmincegyí!) ko­rábbi jogszabályt lehetett hatályon kívül helyezni. Ezek sorában volt minisz­tertanácsi rendelet éppúgy, mint 'törvényerejű rende­let, törvény és miniszter- . tanácsi határozat, azaz je­lenleg a közoktatásról szóló joganyag egységes szerke­zetű, áttekinthető, döntő részében" még az állam­polgár számára is világos. Az érintett szakemberek mégsem mosolyognak ör­vendezve, mert — tapasz­talataik alapján feltéve a kérdést — azt tudakolják: világos, áttekinthető a jog­szabályoknak az e terüle­tet áfogó lánca és mikor kezdődik el a módosí­S ... Alaptalan az aggo- muk? Sajnos, nem. Sok esztendős gyakorlat bizo­nyítja igazukat. Lássuk ismét a ceglédi helyzetet. A városi tanács elnöke azt mondja, rend­kívül nehéz a felsőfokú végzettségű szakemberek megtartása, mert — és ez a magunk tapasztalatai szerint is így igaz — a munkahelyeken garancia­ként hangzik fl szakmai hozzáértése, a joganyag gyakorlati alkalmazásának zavartalanságára a tényt közlő mondat, a tanácstól jött. A tanácsi szakigaz­gatásban eltöltött évek — gyakran hosszú esztendők — olyan szellemi tőkét alkotnak az apparátusban, melynek egy-egy ember tá- voztával való kisebbedését csák hosszabb idő eltelté­vel lehet egyensúlyba hoz­ni. Az új munkaerő be­tanítása természetesen'időt igényel és energiákat köt le — olyan energiákat, amelyeket máskülönben az ügyfelékre, az ügyekre le­hetne fordítani! —, miköz­ben a gyakorlatlan ember feladatainak egy részét, többletként, azoknak kell ellátniuk, akik egyébként is túlterheltek, mert Osz­lopai az apparátusnak, mert napról napra sokaso- dó,. szerteágazó joganyag­gal birkóznak. R engeteg vita taglalja jogászkodásaink tár­sadalmi hátrányait, szinte reménytelenné téve mégis a küzdést, hiszen 1985 végén a hatályos jog­szabályok száma felette volt az ötezerháromszáz­nak ... ! Véljük laikus ész­szel, égető szükség lenne a már említett esethez ha­sonlókra, az oktatási tör­vény serkentette tollvonás­ra, korábbi jogszabályok seregének hatályon kívül helyezésére. Annyira azon­ban nem vagyunk laiku­sok, hogy azt higgyük, min­den símre kerülne ezzel. A joganyag mérete, dúzza- dása nem ok, hanem oko- . zat, tükre valami másnak, szemlélet- és irányítási módnak. Ez utóbbin azon­ban aligha tollvonások vál­toztatnak. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents