Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA tXXVIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM 1988. JÚLIUS 9., SZERDA Letelt a tanulóidő Az alkotókedvüket is kiélhetik Tavaly ősszel adtunk első ízben részletesebb híradást arról, hogy — akkori nevén — b Monori Kefe- és Játékgyár nagykőrösi telepe új útját választotta a boldogulásnak. Gazdasági társulásra lépett a Bubiv egri 7-es számú gyáregységével. Az esemény kapcsán felvázoltuk ennek előzményeit, a körösi üzem évek óta tartó termelési, értékesítési gondjait, az ebből való állandó kiútkeresést, ami végül is e gazdálkodási forrna létrejöttét eredményezte. Ötféle széntípus A történtek, ahogy az már Ilyen esetekben lenni szokott, számtalan kérdést hoztak felszínre, közülük is a legfontosabbra szerettük volna elsőként megkapni a választ, nevezetesen, hogy a gt megalakításával valóban révbe jutott-e a faüzem, avagy ez is csak egyik próbálkozás a sok közül. Bár sejtettük, mindezekre csak idő múltán, a tapasztalatok alapján lehet maid pontos feleletet adni. Nos, az egy esztendővel ezelőtt létrejött gazdasági kapcsolat. úgy tűnik, mindkét fél szempontjából valóra váltotta a hozzá fűzött reményeket. A termékek választékának, mennyiségének föfeozatoé gazdagodása jelzi, hogy az'esri gyár elégedett a partnerüzem munkájával. Az elmúlt év második felében még csak egyféle dohányzóasztalt és egy étkezőasztal- típust készítettek, de januártól ugrásszerűen bővült a lista. a lakkozott kivitelű, készre gyártott asztalokon kívül jelenleg ötféle széktípus oldalegységeit állítják elő. és még háromféle ülőalkalmatosság darabjait fűrészelik és szállítják az egrieknek további megmunkálásra. No és itt, készült az amerikai exportra szánt Pille asztal is — szak- nyelven mondva — oldalegv- ségekre szerélve. A felsorolásból kitűnik, hogy a körösi üzem kezdettől^ fogva elsősorban csak félkész termékek előállítására kap megbízást, de ahogy a hajdani kefegyártók mind több rutint szereztek az új tevékenységben készítményeiket is egyre nagyobb készültségi fokra tudják megmunkálni. Céljuk az. hogy az elmúlt hónapok alatt szerzett elméleti, gyakorlati ismereteiket továbbfejlesszék. mivelhogy _ a kapacitás további növelésére már nem sóik lehetőségük van. a termelés mennyiségi gyarapítása helvett elsősorban munkájuk színvonalának növelésével szeretnének nagyobb jövedelemhez jutni, a szakmában elismerést szerezni._ Aki közelebbről ismeri a telepiek körülményeit, bizonyára furcsa érzéssel olvassa e sorokat, s igaza van. ha azt mondja, nagyvonalúan elhallgattuk a nehézségekben igencsak bővelkedő utóbbi^ hónapok eseményeit, s máris az elképzelésekről szólunk, amik a ielenlegi helyzetben inkább hatnak álmodozásnak, mint reális terveknek. Nos igaz. ami igaz% nagy próbatételt kellett kiállniuk a bútorkészítőkké lett kefe- gyártóknak, hiszen úgy is mondhatjuk, hogy az iparon belül új szakmát kellett megtanulniuk. Hallgassuk meg erről Nagy Aladár üzemvezetőt, aki fgv emlékezik vissza: — Lényegében másfél, két hónapunk volt ahhoz, hogy telepünk átálljon a bútorgyártásra. s ez cseppet sem volt egyszerű feladat. Kefetesteket faragni vagy bútoralkatrészt gyártani két, egymástól igencsak eltérő művelet. Űj nyersanyag. új fogások, lényegesen szigorúbb minőségi előírások, egyszóval az alapoknál kellett kezdenünk. Nem véletlen, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére is adódtak eleinte minőségi problémák, amiket nyilván nekünk kellett jóvá- tennünk. Szóval, a tandíjat jócskán megfizettük, s időközben arra is rájöttünk, hogy a termékekkel kapcsolatos kifogások nem minden esetben, és alapvetően nem minőségi problémák miatt vetődnek fel. Előfordult például, hogy adott cikk esetében másféle megmunkálásra lett volna szükség, mint amit — kellő tájékozottság híján — éppen alkalmaztunk. Ebből tehát kikövetkeztethető, hogy olykor az információkkal is gondok voltak. A korábbinál sokkal közvetlenebb. élőbb kapcsolatra volt szükség ahhoz, hogy tevékenységünket, a nyersanyagellátástól a kiszállításiig naprakészen, rugalmasan koordinálni tudjuk. Úgy gondolom, sikerült azóta jó, mondhatni baráti egyetértésre, összhangra jutni az egri gyárral, a gyors oda-vissza jelzések lényegesen megkönnyítik munkánkat. — A technikai, személyi teltételek megteremtésekor találkoztak-e komolyabb akadályokkal? — Az itt lévő gépek többsége alkalmas a bútoralkat- rész-gyártásra is, mindössze szalagcsiszolóval, körcsapozó- val, valamint oszcilláló fúróval lettek kiegészítve. így gyakorlatilag teljes a gépparkunk. Sajnos, a munkáskéz továbbra is kevés, nálunk, legalább 5-6 asztalosra lenne még szükségünk, vagyis elsősorban olyan szakemberekre, akik a komplikáltabb feladatokat is el tudják látni. Szakemberhiány Régi gondunk a szakember- hiány, az az igazság, s mint szakmabeli, ezt részint meg is értem. A mesteremberek többsége nem szívesen vállalja a monoton gépi munkát. Heteken. hónapokon át ugyanazt az alkatrészt készíteni — nem éppen vonzó foglalatosság- Mindenesetre akik már korábban is itt dolgoztak, azok életében változást hozott a gt létrejötte. Nem mondom, kezdetben kétkedve, többen ellenérzésekkel vették tudomásul ezt a lépést, a kezdeti nehézségek csak kedvetlenebbé tették őket. Ma már egvre kevesebb az ellenvetés, mert látják, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A bútorvonalon dolgozók többsége örül az új tevékenységnek, itt alkotókedvüket is jobban kiélhetik. — A keresetek hogyan alakultak azóta? — Eddig a Bubiv által megállapított gépi normaidőket vettük figvetembe. mostanára szereztünk annyi tapasztalatot, hogy ezeket a helyi körülményekhez igazítva, véglegesen érvényesítsük. A bútorgyár-tők keresete már így is 8-10 százalékkal gyarapodott. Ez persze nem sok. lényeges változásra majd csak a rövidesen esedékes^ norma- rendezés után számíthatunk, ami egyébként folya,matos; a termékválaszték módosulásától függően. — A‘ot megalakítása módosította-e gazdálkodásuk eddigi gyakorlatát? Milyen mértékben változott a telep gyártmányszerkezete? — A legfontosabb esemény, hogy január elsejével önelszámoló egység lettünk. Ezzel nyilván nagyobb feladatok hárulnak a telepre, hiszen most már bizonyos mértékig mint önálló üzem funkcionál. Ennélfogva az elnevezésben is történt változás. Kefe- és Faipari Vállalat Alkatrészgyártó GT a hivatalos titulusunk. Ami a termékstruktúrát illeti, elmondható. 60-70 százalék erejéig bútoralikatrészt gyártunk, s a korábbihoz hasonló mennyiségben gyalult, szabott kefetesteket. Ezenkívül fiókcsúszót, tükörszögezőt, parkettfrízt és hasonló cikkeket is készítünk, másra már nem hasznosítható melléktermékekből. Háromszorosára — Itt az első félévi számadás. Milyen eredményre számítanak? — Nagyon rapszodikus időszakot hagytunk magunk mögött. Lényegében az év elejét is mint tanulóidőt vehetjük figyelembe. Mint említettük, dolgozóinknak újabb feladatokkal kellett megismerkedniük. Ennek oka, hogy az első negyedévben jelentős volt a lemaradásunk, később már háromszorosára emelkedett a termelés. Ez utóbbi tény alapján úgy ítéljük meg. hogy a félév végére sikerült behozni elmaradásunkat, óvatos számítás szerint is nullára fog beállni gazdálkodásunk egyenlege. Miklay Jenő Ha haladni akarunk Mindenkinek egyfelé kell húznia Nem ok nélkül esik mostanában sok szó a testedzés, az egészséges mozgás — egyáltalán a sport — jelentőségéről. Sajnos sok-sok példa bizonyltja, hogy mennyire satnyu- Iunk. Vegyünk csak hétköznapi példákat: egy fiatalember ötven métert kénytelen futni, a buszmegállóig, s annyira „elfogy a levegője”, hogy percekig nem képes megmondani, hová kér jegyet. Tizenkét-tizenhárom év körüli gyerek a vonat peronján negyedórás ácsongás után valóságos hisztériás jelenetet rendez édesanyjának, hogy leülhessen — zsebkendőre — a padlóra. Kinn a játszótéren apukáik rúgják órák hosszat a bőrt, miközben az elpilledt kamaszok a kapu mögötti fűben kártyáznak. A közelmúltban fontos politikai fórumon is napirendre került ez a téma, s ott mondta az egyik hozzászóló: fizikai állapotunk általános romlása a munkánkra is visszahat. A gyenge állóképességű ember bármilyen jószándókú is, nem bír folyamatosan, kitartóan dolgozni, a szellemi tevékenységre sem tud koncentrálni. Az MSZMP Monori Városi Jogú Végrehajtó Bizottsága külön határozati javaslatot is elfogadott a testnevelés és sportmozgalom továbbfejlesztésére a körzetben. Ha valamely kérdésben Ismerjük a reális helyzetet, meg tudjuk határozni az előre vivő feladatokat, akkor már elindultunk a jó úton. De többen, összefogva — ez régi felismerés — gyorsabban, s tovább juthatunk. Az említett határozatot mostanában számos tehetséges fórumon ismertetik. illetve megvitatják, hiszen ahhoz, hogy egyfelé húzzunk, mindenkinek ismernie kell a jó irányt! A feladatok rangsorolásaikor a legalapvetőbb természetességgel kívánkozott az élre a tanulóifjúság testnevelésének, sportolásának irányítása, segítése. Ez kiemelt szerepet kap a párt-, állami és a tömegszervezetek munkájában is. Rövid időn belül megalakulnak a diálk-sportegyesüleLevelesiádánkból Cirkusz a cirkusz körül Tele van a sajtó olyan megállapításokkal, véleményekkel. amelyek a művészet és közönsége romló viszonyáról szólnak. A szakadásért főleg az érdektelen műélvezőt marasztalják el.* Felháborító, friss ellenpéldát említek, mert a jó cirkuszt, mint szórakoztató látványosságot, művészetnek tartom. Vasadon a Dolfini vándortársulat — nagy csinnadrattával — műsort hirdetett június 26-ára. Ekkor, ismeretlen okból a művészek meg sem jelentek a helyszínen. Ez történt 27-én Csévharaszt községben is. Június 30-án, 80 helybeli érdeklődő előtt, előadás helyett (!!) a társulat pénztárosművésznője cinikusan kijelentette: ilyen kevés embernek ők nem fárasztják magukat. A jegyek visszaválthatók. A részletes indoklás elmaradt, a jogos felháborodás nem. Közönségtisztelő eljárás-e, ha véget vetnek az el sem kezdett zenének, s hazamennek a legények? Az ilyen esetek aligha segítik kifejlődni a gyerek nézők művészetekhez vonzódását. Ezért az elmaradt előadásért is az „érdektelen” mű élvező a felelős? Szívesen látnám az érintettek alapos indokait egy vá- laszcikkben. Ez megnyugtatná a 80 majdnem néző felborzolt kedélyeit. Galambos Pál Vasad Éjszakai betörés az ABC-ben Hoppon maradt vásárlók Az utóbbi hetekben szervezett betörőbandák jártak Gyömrő központjában. Az Alsó-Tápiómenti Áfész Táncsics Mihály utcai iparcikkboltja után betörtek — a tetőn keresztül — a Gödör borozóba is. Legutóbb a hét elején — hétfőre virradóra — az új ABC-áruházban tettek látogatást a hívatlan vendégek. Hétfőn reggel hoppon maradtak azok a vásárlók, akik a Steinmetz kapitány utcai ABC-áruházba igyekeztek beszerezni a reggelit és a napi élelmiszer-szükségletet. A bolt dolgozói vették észre, hogy a belső helyiségekben betörők garázdálkodtak az éjszaka folyamán. Mint kiderült, a tető megbontásával jutottak be a betörők, akik feltehetően többen voltak. Magukkal vittek több értékes magnós rádiót, drága külföldi italokat, s még ki tudja, mit. Ezt csak — a várhatóan több napig tartó — leltár fogja számba venni, pontosítani. Állítólag néhány környékbeli lakos hallotta a zajt, a kopá- csolást, de nem tettek semmit. Az is furcsa, hogy a körzeti megbízotti iroda a szomszédban van, de ott nem tartózkodott senki a betörés időpontjában ... A rendőrség vizsgálja a betörés körülményeit, nyomoznak az egyelőre ismeretlen tettesek után. —ér tek, de a határozat szerint más egyesületek és az MHSZ munkájába is jobban be keli vonni a fiatalokat. A szabadidősport eddigi formáinak megtartása mellett további lehetőségeket kell teremteni a lakosság különböző testedzési igényeinek kielégítésére — vagy inkább az igény felkeltésére. A működés feltételei ezen a területen a résztvevők anyagi hozzájárulásával tenemhetők meg, de a tanácsok, sportegyesületek kötelessége is az alkalmas területek, helyiségek felkutatása. Hasznosan kapcsolódhatnak be ebbe a tevékenységi körbe a szakmaközi bizottságok, a lakásszövetkezetek is. A szóban forgó határozat konkrétan leszögezi: Monori- erdőn a strand felújításával is javítani kell a tömegsport feltételeit. Emellett, az igényeknek megfelelően sportpark kialakítása is szükséges. Természetesen a szabadidő- sport előtérbe kerülése nem jeleníti a versenysport elhanyagolását. Sőt, az utánpótlása érdekében minél több úttörő, serdülő és ifjúsági korú fiatalt érdemes foglalkoztatni. A hagyományok fenntartása — például a régi labdarúgó- szakosztályoké — továbbra is nagyon fontos. Persze úgy, hogy lehetőleg minél több új tehetséget sikerüljön felkutatni. társadalmi összefogással építhető szabadtéri sportpályák. Á változások nagy valószínűség szerint nem következnek be egyik napról a másikra. Ehhez szemléletváltozásra van szükség az élet minden területén az egészséges életmód, az ahhoz nélkülözhetetlen sport, testnevelés megítélésében. Az utóbbi időben azonban számos rendezvény, akció azt bizonyítja, az emberek szívesen veszik, sőt igénylik a segítséget egészségük, edzettségük megóvásához, szórakozási lehetőségeik bővítéséhez. Nagyot hibázik az, aki ezt nem támogatja. V. J. A feladatokat összefoglaló testület az egyik legfontosabb, nélkülözhetetlen feltételről, a pénzről sem feledkezett meg. Ennek hatékonyabb, célszerűbb felhasználására különösen a tanácsoknak kell ügyelniük. Persze az anyagi és tárgyi körülmények javításához ezután is nélkülözhetetlenek a helyi erőből. Jegyzet Rongálok Qzomorú látvány: a gyömrői sportpályát körülölelő kerítés szelvényei közül jó néhányat leszakítottak ismeretlen tettesek a múlt hét végén. Az utcai kerítés „tüskéi” közül is letörtek már pár darabot. Annak idején az ÉSZKV volt igazgatója — aki sajnos már nincs az élők sorában — szívügyének tekintette a sporttelep megújhodását. Erőfeszítéseit siker koronázta. Most meg szomorúan figyelhetjük a rongálá,sokat, amelyek csúfítják a sporttelepet, s amelyek minden jó érzésű embert idegesítenek. Nem lehetne tenni ellene valamit? — kérdezzük az érintettektől. Labdarúgás 1985-86 Csapataink a mérlegen — Nem, nem járok ki a ve■ csésiek meccseire — mondja a negyven körüli fiatalember, aki az egykori aranycsapat oszlopos tagja volt. — Nem is tudom, hogy lehetett így lezülleszteni ezt a gárdát folytatja, s nagyot legyint a kezével. Való igaz, a vecsési labda rúgok az utóbbi néhány esz- tendőbeii nem sok örömet tudtak szerezni a szurkolóknak. Pedig — visszatérve a bevezetőben említett korszakra — a 60-as évek közepén NB Il-es együttese volt a főváros menti nagyközségnek. Vasárnapról vasárnapra 3-4 ezer néző állta körül a pályát, s buzdította lelkesen a kedvenceket. Azt is el kell mondani hogy sok volt akkoriban az idegenlégiós játékos a csapatban. Aztán ahogy teltek-múl tak az évek, fogyóban volt a pattónusok anyagi támoga fása. A 80-as évek elejére már kifogyott minden forrás, saját erőből viszont nem futotta a fővárosi játékosokra. Megszabadultak tőlük, de ezzel együtt a lavinát is mozgásba hozták, mert a régi helybeliek közül is szinte mindenki szegre akasztotta a stoplis cipőt. Kiestek a régi NB IÍI-ból, a megyei I. osztályból, s a járási bajnokságban is játszottak. Utána volt még egy fellendülés, ismét bajnokok lettek a II. osztályban, de csak retúrt váltottak az I. osztályba. Talán örülniük is kellett volna, hogy a kiesés után a PLSZ a II. osztály B-csoport- jáha osztotta be őket, hiszen annak mezőnye lényegesen gyengébb az A-csoportnál. Ám a vecsésiek nem tudtak élni a lehetőséggel, mert az utolsó helyen fejezték be a küzdelemsorozatot. Győzelemre csak kétszer futotta az erejükből, s egy szerény döntetlent értek még el, a többi 23 találkozón kikaptak. Ősztől ismét a legalacsonyabb osztályban, a körzeti bajnokságban próbálhatnak újból szerencsét. Vecsésen heves indulatokat kavart a csapat levitézlése. Még azok is elfordultak az együttestől, akik régebben ott sütkéreztek körülöttük — a dicsőség fényében. Az igazi vezető, szurkoló azonban akkor is hű marad, ha a csapat szekere megakad a kátyúban. Szerencsére volt néhány ilyen ember, így végigjátszotta a bajnokságot a csapat. Éppen elég baj, hogy serdülőcsapatukat — reméljük csak ideiglenesen — -megszüntették. Elölről kell tehát kezdeni mindent Vecsésen. Aki mostanában építkezik, tudhatja milyen keserves dolog mostanában mindez. A vecsésiek- nek is szembe kell nézniük ezzel a ténnyel. G. J. Kulturális program Ecseren szerdán 10 órától nyitott ház, 16-tól a nyugdíjasklub foglalkozása, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Gyomron 14-től Gammel József és G. Ferenczy Hanna vecsési festőművészek kiállítása, filmvetítés a művelődési házban 16.30-tól: Atlantic City, a Strand kertmoziban 21.30-tól: A lator. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Szabadlábon Velencében. Más mondta Kötelességemnek tartom tájékoztatni a kedves olvasót, hogy a közelmúltban lezajlott és osztatlan sikert aratott — Baranyi Ferenc költővel Pilisen megrendezett — író-olvasó találkozón a megérdemelt tapssal jutalmazott megnyitót és zárszót nem én, hanem <tr. lllanicz György, a HNF nagyközségi bizottságának tagja tartotta. Böszörményi András. a HNF pilisi titkára Sajnáljuk az elírást. IA szerk.) ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
