Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

Szombat, vasárnap Sziias menti napok Szombaton és vasárnap tart­ják a Sziias menti napokat a kerepestarcsai 2. számú ál­talános iskolában. Az első napon a Muzsikás együttes tart táncházat, videókon látha­tunk mesefilmeket, s ott lesz Kemény Henrik bábszínháza. Az alkotósátorban számítógé­pes játékok. A Filharmónia énekesei operettekből adnak elő, s fellép az Universal együttes. A gyerekeknek játé­kos sportvetélkedő. Tombola, videodiszkó hajnalig. Akit ér­dekel, a tévészobában megnéz­heti a világbajnoki közvetítést. Vasárnap Kovács Géza báb­művész előadásival folytató­dik a program, s ekkor lát­hatják a helybeli cigányklub műsorát. Karatebemulaló, me­sefilmek videón. A hagyo­mányőrző együttesek között színre lépnek a bagiak, tu- raiak, a helybeliek pávaköre és gyermektáncesoportja. Is­mét számítógépes játékok, a 100 Folk Celsius együttes, Paff, a bűvös sárkány. Kovács Kati és a Defekt duó, tom­bola. Végül éjfélig utcabál, játszik a FÉR zenekar. Mind­két napon kirakodóvásár, a helybeli üzemek, vállalatok ki­állítása. Jegyek mindkét is­kolában kaphatók. Halász Judit, Bojtorján Halász Judit és a Bojtorján együttes lesz a vendége jú­nius 7-én, szombaton az aszó­di Csengey úti iskolának. A műsor 15 órakor kezdődik a tornateremben, a jegyek elő­vételben hatvan forintért már kaphatók. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 131. SZÄM 1986. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Vácszentiásziói termelőszövetkezet Az eső jót tett a vetéseknek Sok más gazdaságunkhoz hasonlóan eléggé szerteágazó tevékenységet folytat a Vác­szentiásziói Zöldmező Terme­lőszövetkezet is. Az alaptevé­kenységen kívül foglalkoznak szarvasmarha és vadkacsa te­nyésztésével, üzemeik közül legkiemelkedőbb a tejüzem termelése. Kolozs László ter­melési elnökhelyettestől a me­zőgazdaságban végzett eddigi munkájukról, a terméskilátás felöl érdeklődtünk. Szépen fejlődnek — Az ezernégyszáz hektár területen vetett búzánkból négyszáz vetőmag-szaporításra szolgál, legjobb esetben is csak közepes termésre számí­tunk. Az aszály után most a vetésfeh érítő rovarkártevő és a különböző gombák támadták meg a búzát, a napokban per­Versengtek a horgászok Amikor Czibula Péter tár­saságában elindultam Veres­egyházra, hogy ott részt ve­gyek a Bp. Vasutas Horgász­egyesület helyi részlegének versenyén, nem gondoltam, milyen élményben lesz ré­szem. A strand szomszédságában levő horgásztanyán gyüleke­zett a sokaság. Kilenc óra előtt megkezdődött az eliga­zítás, Nagyiványi Verner ügy­vezető elnök ismertette a fel­tételeket, majd megejtették a sorsolást. Hét csapat, köztük két veresegyházi, három-há­rom személlyel, valamint 54 felnőtt és 17 ifjúsági egyéni versenyző próbált szerencsét. Az idő nem kedvezett, éj­jel erősen lehűlt a levegő, s a borongós délelőttön állan­dóan fújt a szél. Kilenc óra­kor megszólalt a kürt, jelezve a verseny kezdetét. Ekkorra a versenyzők már a vízen és a parton voltak. Három órán át figyelték a zsinórok mozgását. A tanyaudvaron közben a kondérok között megindult a munka. A korábban fogott halakból halászlé készítéséhez fogtak a szakácsok. Molnár Ferenc, a két évvel ezelőtti országos verseny győztese ez­úttal helyben bizonyított tár­sával, Kuti Sándorral. A fele­ségek közül többen besegítet­tek, kellett a munkáskéz, hi­szen 120 személyre készült az ebéd. Volt alkalmunk beszélgetni Fabriczy Imre horgászmester­rel, tógazdával, aki 1951 óta tagja az egyesületnek, s el­mondotta, hogy 1946-ban ala­kult a veresegyházi horgász­egyesület, nemrég ünnepelték fennállásuk 40. évfordulóját. Megvolt a közgyűlés, a ve­zetőséget felfrissítették, ma 200 felnőtt és 50 ifjúsági ta­got számlálnak. Az egyesület­nek négy csónakja van, a ta­gok közül huszonhétnek. A Budapesti Vasutasnak há­rom horgászegyesülete van, ezek egyike a veresegyházi. A tagok nemrégiben építettek meg egy 40 méteres, betonból készült bejárati utat, amely a horgásztanya és a strand kö­zött a házhoz vezet. Újabb terveik között kerítésépítés szerepel. A társadalmi munka terén példásan élen járnak. A tanácstól anyagot kapnak, ők pedig az erőt adják. Andok Ferenc gondnok már­cius 1-jétől dolgozik a horgász­tanyán, és szorgos munkájá­nak máris nyoma van. Be­mutatta az épületeket, és ma­gát a horgászparadicsomot, összesen 12 hektárnyi a tó, amelynek jó része nádas, tér vük szerint egy részen majd kotorják. Torossy János ügyvezető elnökhelyettes arról tájékoz­tatott, hogy a múlt évben 55 mázsa halat telepítettek, az idén hatvanat kívánnak. Az egyesület és a tanács kapcso­lata igen jó, az idei közgyűlés óta az élet elevenebb lett a korábbinál, nagyobb az ér­deklődés, s várható, hogy, kü­lönösen az ifjúság köréből, mind többen lépnek a tagok sorába. Pontban tizenkettőkor meg­szólalt a verseny befejezését jelző kürtszó, a horgászok be­vonultak, kezdődött a halak mérése. Sajnos, sokan nem kaptak horguk végére sem­mit, csak a múlt évi versenyt emlegették, akkor jobb volt a fogás. Ezen a versenyen a felnőtt egyéniben 1. Madarász Attila 5,20, 2. Szekszárdi József 4,71, 3. Balázs József 4,55 kilóval. Ifjúsági egyéniben 1. Szop- csák Zoltán 2,74, 2. Borbély Ferenc 1,95, 3. Kása Zoltán 0,89. Az ifjúságiaknál a leg­több halat Szopcsák Zoltán fogta, 65 darabot. A győzte­sek és helyezettek értékes dí­jakat kaptak, összesen 8500 forint értékben. Csiba József metezünk helikopterről, mi is tagjai vagyunk az Agroplan- nak. — A szakaszosan elültetett 450 hektár zöldborsónál is kritikus a helyzet, ugyanúgy, mint a többi korai növény­nél. Májusban hat alkalommal összesen tíz milliméter csapa­dék esett, ha pár napon belül esne, itt is lehetne még köze­pes a termés. Június 8—10 körül kellene indulni a borsó betakarításával, talán addig még megszán bennünket az eső. — A kapásoknál még nem tudni, mit várhatunk, de bí­zunk benne, hogy az 1370 hek­tár kukoricánál, amiből 620 silónak való, kedvezőbb lesz az eredmény. Tapasztalataink szerint a későbbi ültetések is szépen fejlődnek, ezért most egy kilenchektáros elörege­dett lucernás helyére másod­vetésként silókukoricát ültet­tünk. A kapálással nincs gon­dunk, mindenütt gyomirtó­zunk. — Jelenleg a lucernát taka­rítjuk be, egy hónapja kezd­tük el. háromnegyed részben végeztünk, még háromszáz hektárt kell lekaszálni. Az el­ső kaszálás nagyon jó hoza­mot mutat, egy hektárról 3,5 tonna takarmányt nyertünk. A lucernát forró levegővel szárítjuk, majd granulátumot készítünk belőle, amit a TSZKER-en keresztül értéke­sítünk. Eladott saláta — Tavalyról sajnos itt ma­radt hetven vagonnal, ennek nem tudni mi lesz a scfrsa. Idén már legyártottunk ezer tonnát, de hagyományos for­mában, bálázva és ömlesztve is tároljuk. A borsószálszi- lázzsal együtt' kiváló takar­mány szarvasmarháinknak. Saját szükségletre nem vásá­rolunk csak premixeket, fe­hérjéket Keverőüzemünk évente 6—8 tonna állati táplá­lékot állít elő. — Kisebb területen ker­tészkedünk, Zsámbokon van két hektár fóliánk. A primőr saláta és retek már elfogyott, most szedjük az uborkát. A salátánál szerencsénk volt, az esetleges sugárveszély előtt kilencven százalékát eladtuk. A kereslet később természete­sen nálunk is csökkent, kö­rülbelül harmincezer forint kárunk szármázott ebből. A kiürült ágyúsokba póréhagy­mát ültettünk. — Hetente egyszer szállítjuk Budapestre az árut, hat üzle­tünk van a fővárosban, ezek közül nagybani elárusítóim lyünk a Bosnyák és a Lehel téri piacon. A háztáji gazda­ságokból is felvásároljuk paprikát, uborkát, helyben nehézkes lenne az eladása, a boltjainkat pedig így mindig friss zöldséggel láthatjuk el. Kétszáz hektárt tudunk öntöz ni, itt nagyobb mennyiségben petrezselymet, hagymát és uborkát termesztünk. Teljesült óhaj — A gyors, pontos munka előfeltétele a mezőgazdaság­ban is a jó minőségű munka­gép. Hogyan ítéli meg az al­katrészellátást? — Véleményem szerint rosszabb a helyzet, mint ta­valy volt. Problémát okoz számunkra az alkatrészhiány. Az NDK- és a csehszlovák gépekhez egyszerűn nem le­het utánpótlást kapni. Olyan apróságok hiányoznak, mint például egy ékszíj. Felvettük a kapcsolatot a közeli terme­lőszövetkezetekkel ez ügyben a műhelyünkben esztergálunk is, ha kell, de mindent nem lehet a csináld magad moz galom keretében megoldani. Beszélgetésünk pár napja történt, azóta teljesült az óhaj, a lehullott csapadék mennyisége meghaladta a ti­zenöt millimétert. Remény­kedhetünk, lesz elég zöldbor­só, és az aratás sem húzódik túl későre. Báskai Erzsébet Kerttulajdonosoknak A szövőlepke ellen A Pest Megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás felhívja valamennyi földhasz­náló és kerttulajdönos figyel­mét az amerikai szövőlepke elleni védekezésre. Az alkal­mazható szerek: Ditrifon 50 WP, ElibO'l E, Stafidon 20 EC Unifosz 40 EC, nagyüzemek­ben ezeken kívül használható az Ekalux 25 EC, Unisol 40 EC, Thuricide HP is. lVIai sétánk legyen az emlé- kezés útja. Emlékezzünk az elődökre, volt itt élőkre, alkotó egyéniségekre. Halad­junk újra el a kastély előtt, majd forduljunk el jobbra, ha beérünk az Ady sétányra. A Martinovics utcán menjünk végig. Akik régóta ismerik ezt a városrészt, hiányolhatják a régi kerteket. Helyettük új ut­ca van, jó pár éve nyitották, szép új házai mutatják magu­kat. Egyéni ízlések szerint, sokféle megoldás az épületek kivitelezésében. Modern fel­fogás, térkihasználás (beépített tetőterek) s kertvárosi jelleg. Tovább menve térjünk le balra, a Lovarda utcába. Ne­vét onnan kapta, hogy a kas­tély ezen oldalán volt a vala­mikori híres lovarda. Ma is itt van, de rettenetesen elhanya­golt. Ahol még nagy táncmu­latságok is voltak farsang ide­jén, de más alkalmakkor is. A volt községnek, s a mai városnak igen régi utcája. Fő­leg annak is a bal oldala, ahol több régi ház áll, fák, bokrok társaságában. Találunk egy­két hosszú formájú paraszthá­zat is. Ilyen többek között a volt Bokor- és Szántai-féle ház. A házak mögött nagy kertek terültek el, s művelték Séták a városban Á felfedező irodalmár tisztességgel a tulajdonosai. Ma már a másik oldal is be­épült. Az első személytől érdeklő­döm — aki egy hölgy — jó felé vettem-e utam, ha Amb­rus Zoltán volt nyaralóját sze­retném megnézni. Szíves út­baigazítást kapok, hogy igen, és pontos meghatározást. Igen, őrá akarunk emlékezni, Amb­rus Zoltánra, aki 125 évvel ez­előtt született, s halálának 50. évfordulóján, 1982-ben meg­emlékezést tartottak a gödöllői művelődési központban. Isme­reteimet, róla szóló adataimat zömmel ott jegyeztem fel. Az akkori előadást az unoka: Fallenbüchl Zoltán történész tartotta, a honismeret jegyé­ben. Ambrus Zoltán Debrecen­ben született, de teljes joggal fővárosi írónak lehetett ne­vezni. Nagyvárosi életképei, tollrajzai elsősorban Pest és Párizs irodalmi megragadásá­ban hoztak új színt. Értékelői azt tartják róla, hogy: Ambrus több évtizedes irodalmi pályá­ja során (a líra kivételével) valamennyi műfaj elsőrendű mesterének bizonyult. Regé­nyei szerves kapcsolatot te­remtettek az Eötvös József és Kemény Zsigmond által kiala­kított pszichológiai regény és a modern életérzéseket, a nagyváros lüktető érverését is kifejező új szépprózával. No­vellái magas művészi izzással vonultatták fel a XX. századi prózairodalom valamennyi ér­tékét, az esztétikus érzetet, a lélektani látásmódot, s a tár­sadalmi változásokat érzéke­nyen jelző, szociális fogékony­ságot. Mindezeket tudva róla ér­kezem a ház, Lovarda utca 6. szám elé, s látom a kert vé­gében az épületet, melyhez el­hanyagolt bokrok és fák kö­zött visz fel az út. Sok lapnak a munkatársa, A Hét, Nemzet. Űj Idők, Nyu­gat, később az Est-lapoknál jó ideig mint színikritikust is­merték el. A legnehezebb Ikladi játékmesterek Gyurmából finom falatok A terem közepén ernyős kerti asztal, rajta két hamu­tartó, egy felszeletelt torta, a másik tányéron minyonok. A vendégeket azonban nem kí­nálják, mivel ezek a falatok gyurmából készültek. Rendel­tetésük csupán annyi, hogy a sok-sok játék mellett még hangulatosabbá tegyék a he­lyiséget. Sosem volt még eny- nyi a szebbnél szebb, változa­tosabb játékokból az ikladi óvodában, ahol a legérdekel- tebbek, a szülők gyülekeztek. A szülői munkaközösség felhí­vására ki-ki saját idejéhez, erejéhez mérten készíthetett játékokat, babaruhákat. Az öt­letek elbírálására, a kiállítás megnyitására, a többiek mun­kájának megtekintésére vár­tak most. A legkülönfélébb anyagok, filc, vászon, fa, pingpong­labda, drót felhasználásával valóban ügyes, a gyermekek­nek is kedvet hozó játékok készültek. A tv-maci furnér gőzmozdonyból üdvözölte a lá­togatókat, a Baba-butik gaz­dája teljes ruhatárát bemu­tatta. Ha elfárad, pihenhet a fehér, Tente-bölcsőben. A Fa­kanál família szépen megfért a Gyúszűcsalád mellett, a régi kedvenc, Csuti, a csutkababa az autók között. A sok báb és falikép az állatoknak is jó pár faját megelevenítette, a kislányok biztosan örömmel viselik majd a lenge kisszok- nvákat, hímzett köténykéket. Rengeteg türelemre és időre lehetett szüksége a Csiribiri bábtartón elhelyezett tizen­négy gyűszűs és négy ping­pongbáb készítőjének. Az óvo­dások testedzését szolgálhatja a szintén házilag gyártott Erő-izom súlyemelő. Nem kis izgalommal várta mindenki az öttagú zsűri visszaérkezését, vajon melyik tárgy nyerte meg leginkább a tetszésüket? A jeligés pálya­munkák közül első dijat ka­pott a Ziki-zakatol. A hatal- mis filc falikép egy vonatot ábrázol, integet belőle a moz­donyvezető, az utasok a táj­ban gyönyörködnek, az étke­zőkocsiban felszolgál a pin­cér. A legutolsó kocsiban pe­dig egy bámészkodó boci uta­zik. Igazán megérdemelten vette át az ajándékot a sze­relvényért Rébbné Radios Éva. Ügyesség és fantázia kellett a Marionett jeligéjű, több da­rabból álló bábokhoz. A gye­rekek biztosan szívesen tanul­ják meg a marionett techni­káját a struccal, a kacsával, már csak azért is, mert ez az, első ilyen típusú játék az óvo­dában. A kivitelezésért a di­cséret Raffai Pált illeti. Mo­dern korszakunk tartozéka az autó, itt most halmozva lát­hattunk belőlük. A Trabantok jeligéjű, harmadik helyezett alkotás reményt keltett az egyik vendég óvó néniben, ta­lán nekik is lesz ilyen prak­tikus faautójuk. A két szinten pici Trabantokat szállító gu­ruló kamiont június 15-ig te­kinthetik meg többi társával együtt az érdeklődők. Ezután július elsejéig a domonyi óvo­dában állítják ki a tárlatot. Az ilyenkor szokásos ven­dégkönyvet is elhelyezték a bejáratnál, szorgalmasan rót­ták bele a sorokat a látogatók. Az első ’ beíró röviden, tömö­ren fogalmazott: Morzsika, ez tetszett. Braun Sámuel azt is elárulta, miért éppen famun­kát választott. — Nem vagyok asztalos, de van egy kutyánk, azt úgy hív­ják, Morzsa, és Péter, az uno­kám is olyan szépen tudja szavalni a Petőfi-verset: Ez­után is jó légy, Morzsa! B. E. A tabella még nincs kész A szövetségi nap látogatott­ságára rányomta bélyegét, hogy befejeződött a bajnok­ság. Többen maradtak távol, mint máskor, csupán a meg­idézettek és a kiállított játé­kosok zömé volt együtt. A forduló meccseit csapadékos, néhol viharos időben játszot­ták le. A felázott, csúszós ta­laj sokat rontott a mérkőzé­sek színvonalán. Ezúttal a játékvezető-bizottság már nem dolgozott,, annál több munká­ja volt a szervezési és ver­senybizottságnak. A bajnokság rajtjától az utolsó fordulóig valamennyi mérkőzés eredmé­nyét egyeztetni kell és ponto­sítani. Az óvások, büntetések felborították a tabellát, most el sem készült, később, ami­kor rendelkezésünkre áll, kö­zöljük. Ülésezett az elnökség, amelynek fő témája a vác­szentiásziói egyesület és csa­pat fellebbezése, az egy hét­tel korábban hozott döntéssel kapcsolatban. Alapos vita után a fegyelmi bizottság határoza­tát megváltoztatta az elnök­ség, visszaadta a vácszentiász­iói pályajogot, így hazai mér­kőzéseit a csapat otthon játsz­években volt a Nemzeti Szín­ház igazgatója, 1917—1922 kö­zött. Jó színművekkel nyere­ségessé tette a színházat, ő fe­dezte fel Kiss Ferencet, Bajor Gizit, Cray Tivadart. A szín­ház éléről azért kellett men­nie, mert nem adta be dere­kát az ellenforradalmi szelle­miségnek. Nyugdíjazzák, kegy­díjjal, visszahúzódik, alig ír. Gödöllő számára a ments­vár, kijár apja-anyja sírjához (apja 1849 tavaszán Isaszegen sebet kapott), télen Pesten laknak, nyáron Gödöllőn. Dol­gozik a Lovarda utcában, ki­jár a vasútállomás restijébe, s szódás bort fogyaszt. írásaiban érződik némi pesszimizmus is, amikor az át­lagemberek sorskérdései izgat­ják, de már 1908—1910-ben írt novelláiban a dolgozók, a fizikai munkások mellett tesz hitet. A Józsefvárosban lakott Pesten. Műveit felsorolni hosz- szú volna, mi most csak be­pillantottunk a kert végében levő házra, az ott álló szobor­ra (letakarva). Búza Barna munkája, melyen ez a felirat áll: Ambrus Zoltán 1861—• 1932 író, esztéta, a Nemzeti Színház volt igazgatója. Szántai Sándor sza. A határozat úgy szól, hogy november 30-ig feltéte­lesen, ha addig nem lesz sport­szerűtlen, félbeszakadó, rend­bontásokkal tarkított találkozó. A forduló rövid krónikája: Váeszentlászló—GEAC II Elmaradt, mivel a Vácszent- lászló nem gondoskodott pá­lyáról. A két pont 3-0 gólkü­lönbséggel a GEAC Il-é. Túra—Zsámbok 3-1 (1-0) Vezette: Urbán (B. Tóth, Répási). A víztócsákkal tarkított pá­lyán a Túra jobban játszott, megérdemelten nyert. Erdőkertes—Mogyoród 2-0 (1-0) Vezette: Sallai (Tóth J.). A hazaiak megérdemelten nyertek. Galgahévíz—Valkó 5-0 (2-0) Vezette: Maszlag (Merkel, Geese). Sportszerű találkozó, a gal- gahévízi gárda szórakozva nyert. A mezőny legjobbja a valkói kapus volt. Kerepcstarcsa—Isaszeg 4-0 (3-0) Vezette: Turóczi (Tompa). Szakadó esőben kezdett a két csapat, semleges pályán, Mogyoródon. Az Isaszeg nem késztette nagy erőbedobásra a tarcsaiakat. Hévízgyörk—Domony 1-1 (1-0) Vezette: Wayner (Németh, Máthé). Szakadó esőben igazságos pontosztozkodás, a györkiek büntetőt hibáztak. Valkó—Erdőkertes 3-1 (1-1) Vezette: Födi (Németh, Sal­lai). Az Erdőkertes vezetett 1-0- ra, majd jöttek a valkóiak, s megérdemelten győztek. Ifjúságiak: Túra—Zsámbok 1-0, Erdőkertes—Mogyoród 6-0, Kerepestarcsa—Isaszeg 0-2, Hévízgyörk—Domony 12-0, Galgahévíz—Valkó 3-1. A má­jus 28-ára sorsolt ifimérkőzés­re az Erdőkertes nem utazott Valkóra, ezért az utóbbi kap­ta játék nélkül a két pontot 3-0-ás gólkülönbséggel. A Tú­ra ificsapata óvott, mivel az Erdőkertes elleni találkozón Hollós! Zoltán jogtalanul ját­szott. Egy napon csak egy csa­patban, illetve egy mérkőzé­sen léphet a játékos pályára, ő pedig már a felnőttek mér­kőzésén szerepelt. A két baj­noki pont 3-0-ás gólkülönbség­gel a Túráé. ________________Cs. J. IS SN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents