Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

ŐRI »Kap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1986. JÜNIUS 4., SZERDA Párbeszéd a lakossággal Nem harapni, hanem besorolni Az alpontokat nem számol­va is hét napirend megtárgya­lására került sor a legutóbbi monori tanácsülésen, s az a vaskos papírköteg, amit a ta­nácstagoknak ezt megelőzően át kellett tanulmányozniuk, akár több estére is olvasmá­nyul szolgálhatott. Persze, nem a könnyű alvást is elősegítő szórakoztató irodalomként — egy jelenkori, izgalmas, el­gondolkodásra késztető, szo­ciográfiával azopban minden­képpen felért. Ahogyan Varga Pál fogalmazta: — Amikor a kezembe vet­tem és éreztem a súlyát, meg is kérdeztem magamtól, hogy vajon közülünk hányán olvas­sák ezt végig? Én mindeneset­re megtettem, és elmondha­tom: megérte! A tanácsülésen jelenlevő Török Zoltán, a Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályveze­tője is hasonlóképpen szólt, s ilyen elismerés azért nem esik minden napra: a megye 131 tanácsa közül a monoriaké az, amelynek VII. ötéves közép­távú terve, s beszámolója a tanács és szervei VI. ötéves középtávú pénzügyi tervének végrehajtásáról, valamint a tavalyi működési költségvetés és fejlesztési alapterv végre­hajtásáról olyan, amelyről minden megyei szakember úgy nyilatkozott, hogy rendkívül közérthető, világos, tömör. Nem burkolódzik átláthatatlan számhalmazokba, amelyekből a tanácstag, az állampolgár egy idő után már csak ködöt lát. Nem a látványos felada­tok megfogalmazásával kérke­dik — hanem a megfontoltság a fő ereje, ennek a stílusnak a megőrzése az, amely kieme­li a többiek sorából. A tanácsülés persze koránt­sem a dicséretek és az öndi­cséretek jegyében zajlott, de álszerénység lenne elhallgat­ni azt, amit végül is több hoz­zászólás is megerősített: a csaknem egyesztendős munka, a lakossági fórumokon foly­tatott értelmes párbeszéd, a tanulságok és leendő feladatok ötvözése olyan terv megszüle­tését eredményezte, amely alanos, átgondolt, emberi lép­tékű. Neuralgikus pontok Göblös Imréné, a Monori Városi Jogú Nagyközségi Kö­zös Tanács pénzügyi és terv­osztályának vezetője szóbeli kiegészítéssel is élt, s igyeke­zett még tisztábbá tenni a ké­pet azok számára, akik netán úgy éreznék, hogy az általuk javasoltakból fontos tenniva­lók maradtak ki. Mert köztu­dott ugyan, hogy a körzetköz­pont mennyi pénzből és ho­gyan gazdálkodhat a jövőben — ezt a májusi lakossági fóru­mokon több ízben is alaposan megbeszélhették, s lapunk is tájékoztatott róla — s köztu­dott az is, hogy az áthúzódó beruházások, a törlesztendő bankhitelek csökkentik az új jeladatokra jutó pénzt, s hogy az új feladatok száma ennek ellenére sem lesz kevés — de mégis akadnak még „neural­gikus pontok”. Mintegy negyvenmillió fo­rint az az összeg, amelyből va-, lóban szabadon lehet gazdál­kodni — de a tennivalók so­kasága ezt a „szabadságot” is megkérdőjelezi. Sürgették például a lakossági fórumokon a szemétbánya rendezését — ez azonban csak a „felső sá­vos” tervben valósulhatna meg, akkor is csak támogatás­sal, hiszen a jelenlegi árva. gumikerekű tolólap helyett dráaa géppark kellene hozzá Évről évre visszatérő gond egy felüljáró létesítése, hogy a telep összekötődjék Monor központi részével, azután ott a belvízrendezés, a csatorná­zás ... Ilyenkor szokás azt monda­ni, hogy mindegy, melyik uj­júnkat harapjuk, mert mind­egyik fáj! — ezért aztán sok­kal ésszerűbbnek látszik nem harapni, hanem okosan beso­rolni a gyógyítandók közé — amelyek közül a „nagy műté­tesekre” kerülhet sor legelőbb: az iskolaépítésekre, hogy ne legyen három műszakos taní­tás és nulladik óra, a gáz- és vízhálózat fejlesztésére, a la­kosság tehóval is támogatott feladatokra — s ez a felsoro­lás sem lenne rövid ... Rendeletek születtek Dr. Szászik Károly, az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi bizottságának el­ső titkára mondta hozzászólá­sában: mindazt, ami már terv­formát öltött — nem lebecsül­ve természetesen azoknak a közreműködő szakembereknek a munkáját, akikről ezúttal is bebizonyosodott, hogy értik a dolgukat —• végül is a jól po­litizáló közvélemény alakította ki. Ahogyan egy hozzászóló a lakossági fórumok egyikén fogalmazta: Monoroh az utób­bi években intenzív, példás párbeszédsorozatot tapasztal­hatnak az állampolgárok, így azután az a „másik oldal”, amely nem sajnálta a fáradsá­got a beleszólásra, olyan prog­ram összeállításában vett részt, amely bizonnyal kiállja az idő próbáját. Az elmúlt tervidőszak tanulságait beépít­ve a mostani feladatok közé hasznos ugyan, de arról sem illik megfeledkezni, hogy a tisztes teljesítésért az abban közreműködőknek köszönet jár. Rágyánszki Pál tanácselnök is hasonlóképpen fogalmazott, megköszönve az. előző tervidő­szakban helytállók munkáját, s hozzátette még: azon kell igyekezni, hogy az új ciklus­ban ne csupán a terveket il­lethesse az „alapos” jelző — hanem a munkálatok előkészí­tését, s a végrehajtást is. Pal- kovics Károly, a népfrontbi­zottság és a szakmaközi bi­zottság összegezett véleményét tolmácsolta. Ezen a tanácsülésen tárgyal­ták meg és fogadták el a tájé­koztatót a tanácsi és nem ta­nácsi szervek együttműködé­séről, különös tekintettel az új ciklusban jelentkező felada­tokra. Előterjesztésre került a lakóépületek és ingatlanok há­zirendjére vonatkozó tanács- rendelet és a nem lakás cél­jára szolgáló építmények adó­jának megállapításáról szóló tanácsrendelet. Megtárgyalták és jóváhagyták az idei járda- építési programot. , Uj osztályvezető Végül a testülettől búcsúzó, más beosztásba kerülő Göblös Imréné pénzügyi osztályveze­tőtől köszönt el a tanácsülés, üdvözölte a helyére kerülő fiatal szakembert, Geszti Ró­bertét. __________K. Zs. Ki kapcsolódás Kedvelt formává vált a mo­nori közalkalmazottak köré­ben az úgynevezett bérelt üdültetés. A Miskolctapolcán lévő. faházban június 2-án kezdődik a szezon, amely 90 napig tart. Ez idő alatt több mint tizenöt család töltheti kellemesen az időt a kies kör­nyezetben. Ezenkívül több tanácsi dol­gozó SZOT-beutalóval nyaral­hat hazánk szép tájain. Kulturális programok Ecseren szerdán 10 órától számítástechnika, 16-tól nyug- díjasklub-foglalkozás, 17-től autóvezetői tanfolyam és ka­rate. ^ Gyomron filmvetítés a mű- > velődési házban 16.30-tól: Utó­szó, a Strand kertmoziban: Vad banda. Maglódon filmvetítés a mű­velődési házban, ifjúsági elő­adáson: Misi Mókus kaland­jai. Mendén 13-tól a bábszak­kör foglalkozása. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Vad banda. Kitüntetettjeink arcképcsarnoka Nyugdíjas, de nem tétlen Szüle Lajosné vasadi lakos nemrégiben vehette át a „Ki­váló Munkáért” miniszteri ki­tüntetést, kimagasló tevékeny­ségéért. 1985. december 16-a óta nyugdíjas, de aki látja őt, ezt szinte lehetetlennek tartja. Nyílt tekintete azonnal biz­tosít arról, hogy őszinte, egye­nes jellemű, aktív és ambi­ciózus, becsületes emberrel ál­lunk szemben. Akinek lehe­tősége van hosszabb ideig is beszélgetni vele, az hama­rosan rájön, hogy ez az asz- szony nemcsak a nőiességével, hanem a tudásával, talpra­esettségével. férfiakat meg­szégyenítő határozottságával és emberségével nyűgözi le a környezetét. Szüle Lajosné 1968-tól 1985 végéig volt a vasadi tsz dol­gozója. ahol csoportvezetőként, 1973 és ’79 között személyze­ti vezetőként, majd a nyugdí­jazásé1 g társadalombiztosítási ügyintézőként dolgozott. 1970­ben a nőbizottság elnöke lett. 1969 óta párttag, ’79-től plusz­feladatként elvállalta a tsz párttitkárságát is. 1984-től a községi pártvezetőségnek is tagja lett. ahol jelenleg is te­vékenykedik. 1985 0ta; a Haza­fias Népfront tagja. 1982 óta a vasadi klubkönyvtár égisze alatt működő — s a vasaii tsz-ben találkozó bélyegszak­kör vezetője. aYa w Csaknem egy éve ismerem, így elmondhatom, hogy mind­ezek mellett mindig és min­denütt ott van, ahol történik valami. Az elmúlt évben „Ki­váló társadalmi munkás” lett, amit a Vasad története című anyag egyik összeállítójaként kapott. — Itt születtem Vasadon és itt is éltem le az életem — kezdi el az önvallomást un­szolásomra. — 1950-ben kezd­tem dolgozni a helyi tanács­nál. a legnehezebb időszak­ban. a tanácsok megalakulása idején. Szeretem az embere­ket. Minden munkakörömben Kommunista pedagógusok számvetése Több figyelmet a tagnevelésre Megkezdődtek a pedagőgus-pártalapszervezetek be­számoló taggyűlései a vonzáskörzetben is. A tanárokat, tanítókat, óvónőket tömörítő közösségek ilyenkor — a tanév vége felé — veszik számba a végzett munkát, s határoznak a jövő tennivalóiról. A sülysápi pedagógus- pártalapszervezet beszámoló taggyűlésén — amelyet a napokban tartottak — részt vett Bárd András, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője és Tóthné Fie! Marianna, a monori városi jogú nagyköz­ségi pártbizottság titkára. A vezetőség beszámolóját Borbás Istvánná alapszervezeti titkár tárta a tagság elé. Amint a beszámolóból ki­derült, a sülysápi pedagógus- pártalapszervezet a helyi és az úri pedagógusokból áll. Viszonylag kis létszámú a kö­zösség, munkájukat igyekez­tek a XIII. pártkongresszus szellemében végezni. A peda­gógusok mindennapi teendőit az 1972-es oktatáspolitikai ha­tározat és az annak végrehaj­tásáról! szóló MSZMP KB-ál- lásfoglalás szabályozza. Természetesen a beszámo­lóból fény derült arra is, hogy az oktatási intézmények­ben a tárgyi feltételek foko­zatosan romlanak, s bár a VII. ötéves tervkoncepcióban bővítéseket szeretnének — például Szőlőstelepen, Süly­sápon, Úriban —, a gondokat ezek csak némileg enyhítik. Az elképzelések szerint a sülysápi központi óvoda egy foglalkoztatóval lesz na­gyobb, Szőlőstelepen két isko­lai tanterem építését tervezik, Űriban pedig szintén az óvo­da bővítését tervezik. Az agglomerációnélküliség — fogalmazott a beszámoló — jelentős hátrányokkal jár, ugyanis Sülysáp és Űri nem tartozik közvetlenül a fővá­ros vonzásába. Ezzel együtt a pedagógusok bérhelyzete csep­pet sem megnyugtató, amit az is bizonyít, hogy magas a ké­pesítés nélküli nevelők ará­nya. A fizetés sem vonzza a pályára a fiatalokat, s egyéb juttatásokat sem tudnak ad­ni részükre. Kevés például a szolgálati lakás, a nagyközség­ben például csupán egy van, az is. meglehetősen rossz ál­lapotban. Eredményként könyvelhető el, hogy a gyerekek 100 szá­zaléka az óvodából lép át az iskolába, így felkészülteb­bek, rátermettebbek, éretteb­bek, ' könnyebben elsajátíthat­ják a tananyagot. A végzős nyolcadikosok többsége to vábbtanul, általában szakmát választanak, egyre kevesebb a középiskolába jelentkezők szá­ma. Ez utóbbinak összetett okai vannak. Egyrészt a kör­nyékben csak Nagykátán van szakközépiskola és gimnázium, a fővárosi középfokú oktatá­si intézmények pedig egyre kevésbé tudják fogadni a Vi­déki tanulókat. A tárgyi feltételekre visz- szatérve többször is érintette a beszámoló a helyi gazdasá­gi műszaki ellátó szervezet ha­nyag munkáját. Amióta ez az intézmény foglalkozik a kar­bantartásokkal, egyéb dolgok­emberekkel kellett foglalkoz­nom. Talán ez teszi, hogy most, a nyugdíjazás után sem tu­dom teljesen leállítani magam — mondja nevetve. Vasadhoz köt minden. Itt értek az örömeim, a bánataim. Itt mentem férjhez, itt szü­lettek a gyerekeim, itt éinek az unokáim. A lányom Csév- haraszton óvónő, a fiam a csévi állami gazdaságban mű­szakvezető — mesél lelkesen. — A férjem Budapesten, az Orionban dolgozik, ő volt egyébként itt az első MADISZ- titkár. Az apósom, id. Szüle Lajos volt a község első párt- titkára. az anyósom pedig az MNDSZ szervezője és vezető­je volt. W — Azt hiszem, a fiam ve­szi majd át tőlünk a stafétát, hiszen ő örökölte a mi ambí­ciónkat. lelkesedésünket. Töb­bet nem tudok mondani — fejezi be mondandóját —, esetleg annyit, hogy sajnos né­ha betegeskedem, de ha jói érzem magam, ezután is szí­vesen „besegítek” mindenütt, ha hívnak és kérnek ... Azt hiszem, az lesz a legrosszabb számomra, ha egyszer majd végleg elfelejtenek és sehová nem hívnak többet ... Öl védi Kriszta kai, egyszerűen nincs rend a területen. Hiába fordultak már panasszal is az illetéke­sekhez, a helyzet semmit sem változott. Pedig a Gamesz fel­adata éppen az lenne, hogy megteremtse az oktatási intéz­mények zavartalan működési feltételeit. Ezzel szemben az úri iskolában például még mindig van olyan ablak, amelynek üvegét a télen tör­ték be, s azóta sem javították meg. S hasonló példák egész sorát lehetne még sorolni. A sülysápi Gamesz tehát csep­pet sem áll feladata magasla­tán, ezen változtatni sürge­tő feladat. Régi probléma, hogy Süly­sápon és Üriban az iskolai ta­nulókat nemcsak a tudomá­nyos világnézet elsajátítására ösztönző hatások érik. Szívósan ható szokásrendszerről van szó — olvastuk a beszámoló­ban, a kettős nevelés érvénye­sülését még nem sikerült tel­jes mértékben megszüntetni. Azok a gyerekek, akik a kettős nevelés alanyai, gyakran ki­váló kisdobosok és úttörők, de személyiségük fejlődését a két­féle gondolkodásmód aligha segíti. Önkritikusan elismerte a vezetőség, hogy a pártrendez­vények látogatottsága nem megfelelő, s a tagnevelés szín­vonala sem kielégítő. Évről évre nem tudják gyarapítani a kommunisták arányát a pe­dagógusok körében, pedig bi­zonyára lennének erre alkal­mas pedagógusok. A sülysápi 2. sz. iskolában a gyakori út­törőcsapat-vezetői váltás hát­ráltatta a közösségi munka színvonalasabbá tételét. A pedagógus KlSZ-alapszer- vezettől, a szakszervezettől, és a szülői munkaközösségektől viszont megfelelő segítséget kapott a pártalapszervezet a most záruló tanévben. Többen kifejtették vélemé­nyüket a beszámolóval kap­csolatban. Faragó Attila, a 2. számú iskola tanára a tárgyi feltételek hiányát ismertette. Ugyanerről a gondról be­szélt Lukács István, az úri általános iskola és Várkonyi Gábor, az 1. számú iskola igazgatója. Patkós József, a pedagógusok érzelemvilágáról beszélt, Hegedűs József sápi igazgató pedig a hitoktatás körüli gondokról. Bárd András és Tóthné Fiel Marianna is hangsúlyozta, hogy a Gamesz körüli gondo­kat ki kell vizsgálni. Felhív­ták a figyelmet arra, hogy a tagnevelésre nagyobb gondot kell fordítani a sülysápi peda- gógus-pártalapszervezetben, amely egyébként jól betölti hivatását, megfelelő színvona­lon látja el feladatát. Gér József Pincekulcs Elveszett Egy monori olvasónk kérte, tegyük közzé: a napokban fia elvesztette kétfülű táskáját. Abban két nagyméretű pin­cekulcs volt csupán, fekete bőrtokban. Kéri a becsületes megtalálót, hogy a kulcsokat és a táskát juttassa el a Mo­nori Hírlap szerkesztőségébe a délelőtti órákban (Monor, Kos­suth Lajos u. 71.). Körzeti labdarúgó-bajnokság Az utolsó felvonás dönt Régen volt' ilyen izgalmas a körzeti labdarúgó-bajnokság véghajrája, mint most. Az utolsó- felvonásban dől el a bajnoki, cím sorsa, ezzel együtt a feljutás kérdése a megyei II. osztályba. A 25. fordulóban ugyanis mindhárom élen álló együttes győztesen vonult le a játéktérről. Különösen értékes az Űri és az Abony idegenbeli sikere, de a gyömrőiek is biz­tosan győztek, ahogy arról már tegnapi lapunkban beszámol­tunk. A szövetség fegyelmi bi­zottsága a 0-0-ás állásnál fél­beszakadt Törtei—Ceglédber- cel mérkőzést a pályán elért eredménnyel igazolta. Az el­maradt Nyáregyháza—Péteri találkozót ma délután 4 órakor játsszák Bódi irányítá­sával az előbbi csapat ottho­nában. TABELLA 1. Gvömrő 2. Abony 3. Űri 4. Dánszentm. 5. Albertirsa 6. Tápiószölős 7. Mende 8. Nyáregyh. 9. Ecser 10. Törtei 11. Maglód 12. Péteri 13. Csévhar. 14. Ceglédber. (Megjegyzés: büntetőpontot 25 17 25 15 25 16 25 13 25 11 25 11 25 10 24 10 25 9 4 56- 17 38 3 59- 26 37 4 59- 26 37 7 55- 38 31 9 41- 29 27 9 50- 44 27 9 58- 46 26 9 35- 34 25 12 44- 50 22 12 31- 52 22 14 40- 50 19 14 39- 47 16 2 19 30-111 10 5 18 24- 47 9 Péteritől két levontak, mert egyik játékosuk két sárga lap­pal — jogosulatlanul — szerepelt az Albertirsa ellen.) Űri—Ecser 3-1 (1-1), Ecser, 50 néző, vezette: Müller. A vendégek jutottak előnyhöz, de az Ecser még a félidő előtt egyenlíteni tudott. A 75. percig 1-1 volt az eredmény, ezután felülkerekedtek a technikásabb vendégek. s akár nagyobb arányban is győzhettek volna a kifáradt helyiek ellen. Gól: Nagy, Süli. Csontos, illetve Mülbacher. Jó: az egész ven­dégcsapat, illetve Földvári B. Abony—Tápiószölős 3-2 (3-0), Tápiószölős, 100 néző, vezette: Sárosi. A kulturáltab­ban játszó, technikásabb ven­dégek az első félidőben jelen­tős előnyt szereztek. Szünet után viszont túlzottan védekez­tek. s majdnem ráfizettek er­re a halogató taktikára. Nyáregyháza—Albertirsa 3-1 (1-0), Nyáregyháza, 150 néző, vezette: Hörömpő János. Az első negyedórában Barcza, az irsai kapus ütközött a helyi jobbszélsővel, Molnárral, s mindkét játékost le kellett cserélni. A csereként beállt ir­sai tartalékkapus bizony két gólban is ludas, nagy részt vállalt a vendégek vereségéből. Ennek ellenére a lelkes ha­zaiak helyenként jól játszva megérdemelten győztek. Gól: Gajdos J. (2), Csípés, illetve Barcza P. Jó; Molnár J., Csík­falvi, Kemenár, Gyarmati F. (a mezőny legjobbja), illetve Turu, Kukucska, Oswalda. Dánszentmiklós—Cegléd- bercel 2-0 (1-0), Dánszentmik­lós, 50 néző, vezette: Szóró. A helyiek góljait Helik és Fekete I. szerezte. Mende—Péteri 3-2 (2-2), Mende, 150 néző, vezette: P. Szabó. A vendégek már 2-0-ra vezettek, innen fordított a ha­tártalan lelkesedéssel és jól játszó helyi együttes. Törtei—Csévharaszt 4-0 (1-0), Törtei, 50 néző, vezette: Zsu- zsandor. A hazaiak biztos győzelmet arattak a gyengél­kedő Csévharaszt ellen. Gól: Zsigárdi (2), Papp. Sebők. Gyömrő—Maglód 3-0. Az előző fordulóból: Ceglédbercel —Tápiószölős 1-1. G. J. Mai sportműsor Labdarúgó Országos Ifjúsági Kupa: Gyömrő—Budakeszi, Gyömrő, 17 óra. Solymár— Sülysáp, Solymár, 17 óra. Or­szágos serdülőkupa: Abony— Monor. Abony, 17 óra. Kézilabda, megyei női I. osztály: Tápióvölgye—Göd, Gyömrő, 18 óra, ifjúsági mér­kőzés: 17 órakor. (Tavasszal csak minimális arányú veresé­get szenvedtek az úri lányok Gödön, most lehetőségük nyí­lik a revansra. Ehhez azon­ban legalább olyan jól ke!(le- ne) játszaniuk, mint legutóbb a Diósd ellen.) ISSN «133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents