Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

Pályázat Élményekről írj legalább egy oldalt Ma már teljességgel hiába­való az az erőlködésem, hogy megkeressem a gyerekkorom ban azt a pontot, amelytől kezdve üres lett volna a vi­lág, ha nincs benne könyv, és annak az eredőjét is hiába kutatnám, hogy miért érzem nélkülözhetetlen közművelő­dési intézménynek a könyv­tárat, ahová belépni évtizedek után is, minden alkalommal megfogalmaz hatatlanul jó ér­zés. Ha tudnám, bőkezűen osz­togatnám a megoldás kulcsait, és nem állna égnek a hajam a könyvesbolt kirakata előtt, ahol azt hallom: — Jól van, gyerekem, meg' veszem neked a Tarzan t, ha kiolvasod végre a, Kőszívű ember fiait! Ahhoz, hogy az emberhez hozzátartozzék a könyv — a gyerekemberhez is —, még mindig erőfeszítések, ötletek és „csalogatok” szükségesek. S azt hiszem minden erőszak- mentes eszköz üdvözölhető, amely az olvasmányélmények utcájába visz. Ilyen az a pályázat is, ame­lyet Szünidei olvasmányélmé­nyem címmel több szerv együttesen hirdetett meg, s amelynek szórólapjai a mono- ri könyvtárból is hamarosan kikerülnek a szülőkhöz és gyerekekhez. Az országos pályázaton minden gyerek részt vehet, aki legalább egy oldalban be­számol a nyáron szerzett leg­nagyobb könyvélményéről, s azt szeptember 30-ig valame­lyik gyermekkönyvtárnak át­adja. A szórólap részletezi a több fordulós pályázat minden tud­nivalóját, de a monori köz­ponti könyvtár azt kéri szü­lőktől és gyerekektől: bátran, s miniéi többen keressék a körzet könyvtárosait, akik az esetleg hiányzó felvilágosítást is örömmel megadják. — ez Rozsdamentes termoszok A nagyüzemekben használatos rozsdamentes ételhordó termo­szokat is gyártanak a Lakatos és Szolgáltató Ipari Szövetke­zet gyömrői üzemében. Az első félév végéig 2 ezer darabra kaptak megrendelést, s várhatóan ugyanennyit szállítanak majd a következő hat hónapban is az igénylőknek. A kórhá­zakban és más egészségügyi intézményekben nélkülözhetet­len, az élelmiszert melegen tartó szállítóedények öt-, tíz-, és tizenöt literes űrtartalommal készülnek. Képünkön Macsuha András a termoszok belsejét csiszolja. Hancsovszki János felvétele.) Iró-olvasó találkozó Régi ismerősök között A pilisi Hazafias Népfront bizottság meghívására érkezett Pilisre Baranyi Ferenc költő — aki civilben a televízió ze­nei főosztályának munkatársa -, hogy szülőfaluja, gyermek­kori és ifjúkori barátai kéré­sére költői estet tartson. A műsort a pilisi tanács reprezentatív házasságkötő termében rendezték. Ez az emlékezetes nap feltehetően közös ünnep volt, mert a köl- tő ismerősök közé látogatott, akik mind a nyolc versesköte­tét olvasták. A SZOT- és Jó zsef Attila-dijas költő ünnepi estjén megjelent a monori vá­rosi jogú pártbizottság titká­ra Tóthné Fiel Marianna, Já- radi László, a monori Haza­fias Népfront-bizottság titkára, valamint Balázsné dr. Miha- lecz Ilona pilisi tanácselnök, Kellemetlen sarok Értelmetlen tragédiák A napilapok, a rádió, a tévé szinte naponta adnak hírt a különböző tragédiákról, amelyek víz­ben, vagy országúton tör­ténnek. Már közhelynek számít ilyenkor, hogy meg­jelennek a felhívások, fi­gyelmeztetések, vigyázzunk egymásra, s természetesen önmagunkra. De egyelőre úgy látszik, hiábavalónk ezek az intések. A napokban kaptuk a megdöbbentő hírt, a Mono­ri Kefe- és Faipari Válla­lat egyik dolgozóját a Ba­latonban érte a halál. A negyvenen alig túli péteri fiatalembert személyesen ismertem, igazán jóravaló férfi volt. Mindig sietett reggelente az autóbuszhoz, de előfordult, hogy késve érkezett csak a megállóba, ilyenkor az autóbusz-veze­tők felvették őt, út közben. A péteri sportpálya Monor felé eső oldalán lakott csa­ládjával. Két hónappal ez­előtt a sporttelep Gyömrö felé eső házának egyik fia­tal lakóját érte halálos vo­natszerencsétlenség .. Szóval visszatérve szo­morú történetünk fősze­replőjére, a hét végén se­gíteni ment ismerősének a Balaton melletti víkendte- lekre. Természetesen — a munka mellett — jutott idő fürdőzésre is. A fiatalem­bert a kisvízben (!?) érte utol a szörnyű, értelmetlen halál. Mély részvét mellett kísérték öt utolsó útjára a péteri temetőben. Nekem eszembe jut az a gyömrői fiú is, aki a kör­zet egyik mezőgazdasági termelőszövetkezetének la­katosüzemében dolgozott a múlt nyáron — szünidős diákként, s olyan dolgot csinált, amelynek során vasforgács vágódott a sze­mébe. Azóta orvostól orvos­hoz viszik a szülei a 15 éves legényt, de egyelőre vajmi kevés a remény, hogy az egyik szemével úgy lás­son, mint a másikkal... A nyári szünidőben sok diák vállal munkát külön­böző vállalatoknál, szövet­kezeteknél. Erre vonatko­zóan szigorúak az előírá­sok, azok betartása kötele­ző. Mégis csak annyit ér­nek a rendeletek, szabá­lyok, amennyit megvalósí­tanak belőlük. Üdvös dolog, ha a mun­kahelyeken okosan foglal­koztatják a munkára je­lentkező tanulókat, s nem tedd ide-tedd oda módjá­ra. Még ennél is fontosabb, hogy a munkavédelem alapvető előírásaira időben felhívják a figyelmüket, csak ez után engedjék őket dolgozni. A nyár veszélyeiről sok­szor írtunk már ezeken a hasábokon is. Talán nem felesleges, ha ismét felhív­juk a felnőttek figyelmét az elkövetkezendő hetek, hónapok veszélyeire. Vigyázzunk egymásra, magunkra a vízparton, az országúton, a munkahelye­ken, hogy a szomorú bal­esetek száma ne gyarapod­jon tovább. Természetesen az is üd­vözítő lenne, ha a nyáron foglalkoztatott diákok be­tartanák a munkahelyek előírásait. Jó, ha a szülők mindennap figyelmeztetik erre őket. ÍVJ ért alapjában véve, minden munkahelyet nevezhetünk veszélyes üzemnek, mindenütt meg­történhet a baj. Igyekez­zünk megelőzni ezeket! Gér József Bukov^zky István, a helyi pártbizottság titkára, Böször ményi András, a pilisi Haza­fias Népfront-bizottság titkára, aki a bevezető ünnepi beszé­det mondotta. Vázolta Bara­nyi Ferenc pályafutását: töb­bek között volt újságíró, az Ifjúsági Magazin szerkesztője, a Magyar Ifjúság irodalmi ro­vatvezetője. Minthogy az EB TE-n magyar—olasz szakot végzett, műfordításaival is ta­lálkozhattunk. Versei 1958 óta jelennek meg rendszeresen. Legutóbb a nyolcadik kötete látott nap­világot. A címek közül: Villá­mok balladája, Hazatérés, Az a merészség. Túl az éjszakán, Változó szelek, Esőveréssel és a Szerelem harmadik éve. Dr. lllanicz György élet­rajzi tájékoztatása után Bara­nyi Ferenc arról is beszélt, hogy mi ihlette egyes versei­nek megírására és a fordítan­dó műben mi volt az a gon­dolat, ami fordításra inspirál­ta. A „vallomást” sok szemé­lyi és költői titok feltárása tette érdekessé. Végül a közreműködő Lu­kács Katalin és Kassai Fran­ciska, a Thália Színház mű­vészei gitárkíséret mellett énekelték Baranyi Ferenc megzenésített verseit és vers- fordításait. A két művésznő produkcióját szívből jövő taps követte. Dr. lllanicz György, az if­júkori barát a megjelentek ne­vében megköszönte a művész­nők közreműködését és azt, hogy Baranyi Ferenc ismét el­fogadta az egykori környeze­tében élő tisztelői meghívását. Bognár Józseíné Emléknap A gyömrői Mánya-réten az idén ismét megrendezik a Rá- kóczi-emléknapot, amelyre ez­úttal július 5-én, szombaton kerül sor. Ebből az alkalom­ból az érdekeltek régi kíván­sága teljesül, megtartják ugyanis a fegyvercserét, amelyre az ország más részei­ből is várnak érdeklődőket. Este fél kilenckor tábortűz lesz a Mánya-réten, ahol Selley Zoltán ismét elmondja II. Rá­kóczi Ferenc híres gyömrői buzdító beszédét, amely így kezdődik: Nem tudom, vité­zek ... ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1986. JÚNIUS 30., HÉTFŐ Sport, politika, gazdaság Csak a jó utat kell megtalálni Időről időre slágertémaként bukkan föl egyes lapokban a sport és mindennapjaink kapcsolata. Sajnos elég fur­csán. Hogy: ha kikap a város vagy község csapata, ak­kor az ottani munkahelyeken visszaesik a termelékeny­ség. Rangadók vagy meccsek után romlik a munkafe­gyelem, mert mindenki a történteket tárgyalja. Vagy a legutóbbi: a világbajnoki mérkőzések után sokan egy­szerűen be sem mentek a munkahelyekre. Mindezekről — természetesen elsősorban a foci kapcsán — rengete­get írnak a lapok, ám mélyebb elemzésre ritkán vállal­kozik valaki. Pedig a szurkolóktól is gyakran hallani: a sportban politika van. Felületes állítás, de innen már el lehet indulni. Mert — ha nem is minden esetben úgy, ahogy a drukker gondolja — a sport valóban kői csönhatásban áll a politikával és a gazdasággal. Vegyünk egy egyszerű pél­dát. A körzetbeli fiatalok so­rozásakor derült ki, hogy hat százalékuk katonai szolgálat­ra alkalmatlan, 10—15 száza­lékuk pedig csak korlátozot­tan alkalmas. Ez csak látszó­lag egészségügyi téma, mert legfőbb akként az orvosok is a mozgáshiány sorvasztó ha­tását, az állóképesség ala­csony szintjét jelölik meg Erre pedig nincs tabletta vagy injekció. A testedzés, a sport elhanyagolása a fiatal korban — de utána is — a szervezet gyengüléséhez vezet. Elnézést a profán hasonlatért: ha egy motort nem- jól járatnak be. s nem tartanak karban, so­hasem éri el teljesítőképessé­ge maximumát, s rövid idő alatt tönkremegy. — Aki a katonai szolgálatra alkalmatlan, az vajon hogy tudja megállni a helyét a munkában? Akár fizikai, akár szellemi területen? — Sedró János nyugdíjas tsz-elnök tet­te föl ezt a kérdést a mono­ri párt-végrehajtóbizottság ülésén, amikor a testnevelés és a sportmozgalom helyzete fejlesztésének feladatai szere peitek a napirenden. Nem várt választ, maga mondta: — Sehogy! Vagy gyatrán. Nem képes nyolc órán keresz­tül folyamatosan dolgozni, koncentrálni. Igen ám, de a példát tovább folytatva: hol, hogyan szerez­hetnek megfelelő edzettséget, állóképességet — egészséget — a fiatalok. Hiszen gyakran hallani, hogy alsó tagozatos gyerekek sok helyen be sem jutnak testn e velés ór ákon tornaterembe. Ahol van olyan ... A vonzáskörzet 30 általános iskolája közül ugyanis csak 8 rendelkezik tornateremmel, 18 kis méretű tornaszobával. Mendén, Péteriben, Űriban, Csévharasztcm, Vasadon a he­lyi művelődési házban próbál ják legalább a minimális fel­tételeket megteremteni a test­neveléshez. Ahol vannak fü­ves, bitumenes pályák, igye­keznek a szabadtéri lehetősé­geket kihasználni, de Ecseren, Csévharaszton, Sülysápon, Vasadon ilyen sincs. S egy .másik beszédes adat: a körzet 12 ezer iskolására 24 szakkép­zett testnevelő tanár jut, kö­Veszélyes parkolás Ha megindul a lejtőn A képen látható — gázpa­lackokkal megrakott — pót­kocsit Mendén, a sportpályá­hoz vezető utcában fedeztük fel a napokban. Kíváncsiság­ból megemelgettük a palacko­kat, szerencsére üresek vol­tak. de azért így is veszélyes dolog volt otthagyni őket. Kulturális programok Ecseren hétfőn 10 órától a bélyeggyűjtő szakkör foglalko­zása és videó-filmvetítés, 18- tól: Tiszteletbeli kefizul. Gombán az autós kertmozi­ban 21-től: Az ember, aki túl sokat tudott. Gyomron 14-től Gammel József és G. Ferenczy Hanna vecsési festőművészek kiállí­tása, 16.30-tól filmvetítés: A hét mesterlövész, a Strand kertmoziban 21-től: Földren­gés. Maglódon filmvetítés a mű­velődési házban 16.30-tól és 18.30-tól: Egy asszony és négy férfi. Mendcn 18-tól a népi együt­tes próbája. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Földrengés. Sülysápon 16-tól a nyugdí­jasklub foglalkozása. (Bagóczky Sándorné felvétele) Hogy miért? Mert a gumis kerekeket semmivel sem tá­masztotta ki a gépkocsivezető. A balesetveszély lehetősége tehát igencsak fennállt, hiszen a lejtő kellős közepén pihent, a pótkocsi. Könnyűszerrel meg lehetett volna lökni, s akkor a 31-es számú főközle­kedési útra szaladt volna a szállítmány. Nem feltételezzük, hogy a pótkocsit el akarták mozdíta­ni a helyéről, azért nem ár­tott volna, ha rögzítik a ke­rekeket. vagy netán őrzik. Mindkettőt elmulasztották, s ezért a gépkocsi vezetője a felelős. Szerencsére a pótko­csival ‘nem történt semmi, mert amikor — egy órával később — ismét arra jártunk, már csak hűlt helyét találtuk. Reméljük, a jogos tulajdonos vontatta tovább. S hogy el ne felejtsük: a pótkocsi rend­száma XY 59-14 volt. — ér züiük 19 dolgozik általános iskolában... Még tovább fűzve az erede­ti gondolatot: a testnevelésre és a sportra tehát áldozni kell. Ez pedig már egyszerre gazdasági és politikai kérdés. A tanácsok, iskolák — a sportlétesítmények gazdái —, de a patrónusként számba jö­hető gazdasági egységek is pénzhiánnyal küzdenek. Ha pedig valahonnan el kell ven­ni, át kell csoportosítani, ál­talában a sportágazat kerül hátrányos helyzetbe. Ez rész­ben szemléletbeli kérdés, függ attól is, hogy az adott tanácsi vezetők mennyire kedvelik a sportot, mondta például Ko­vács Györgyné, a pártbizott­ság titkára az említett testü­leti ülésen. Másrészt viszont a felsőbb szervek állásfoglalásai sem egyértelműek — állította Rá- gyánszki Pál tanácselnök —, hiszen jelenleg is érvényben van egy olyan pénzügyi ren­delet, ami azt mondja, hogy sportra az idén csak annyit szabad költeni, mint 1985- ben. Tavaly viszont csak any- nyit lehetett, mint 1981- ben ... Pedig a testnevelés, a sport- mozgalom helyzete, feladata nem most került a politika látókörébe. Az MSZMP Poli­tikai Bizottsága 1979-ben, majd 1984-ben rangsorolta az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A megyei párt­végrehajtóbizottság szintén két éve már úgy foglalt állást, hogy a testnevelés és a sza­badidősport fejlesztésével ha­tékonyan kell befolyásolni az ifjúság és a felnőtt lakosság egészséges életmódjának ki­alakítását. A megyei tanács hasonló testületé a napokban erősítette meg ezt a szándé­kot A körzetben jelenleg 18 sportegyesület működik, 1979 óta 23 új szakosztály alakult és kettő szűnt meg. Hatvan­két tömegsportcsoportban több mint 1 ezer ötszázan sportolnak több-kevesebb rendszerességgel. Az utóbbi időben főleg a szabadidős sportrendezvények, alkalmi akciók, villámtornák, futóna­pok — amik pénzbe sem ke­rülnek — népszerűek. Az elmúlt tervidőszakban széles körű társadalmi összefo­gással nagy erőfeszítések tör­téntek a tárgyi feltételek ja­vítására, de azok így is elma­radnak a szükséglettől. Sajnos a különböző egyesületek saját ereje, de a tanácsok lehetősé­gei sem elegendők a sportlé­tesítmények számának látvá­nyos gyarapítására. Az eddi­ginél is nyilvánvalóbb, hogy főleg a nagy tömegeket moz­gató szabaidősport érdekében, csak a gazdálkodó egységek, tömegszervezetek összefogá­sával, támogatásával lehet lé­nyegesen javítani a jelenlegi helyzeten. Ehhez hozzájárul­hatnak az egyesületek olyan kezdeményezései, amelyek se­gítik a bevételek növelését. Az előrelépés feltételei tehát adottak, csak a jó utat kell megtalálni. Vereszkí János Köszönetét mondunk mindazok nak, a rokonoknak, ismerősök­nek, barátoknak, jó szomszédok nak, akik felejthetetlen, drngí fiam és testvérem. Horváti István temetésén, Gyomron részt vettek, sírjára koszorút virágot helyeztek, osztoztak nágj fájdalmunkban. A gyászoló csa­lád. ■SSN »lin—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents