Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

ölL!;JL2' A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■XIÍI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1986. JÚNIUS 28., SZOMBAT Üátférgazdaság I vénás kezelés azonnal fiat Közismert tény, hogy a ház­táji gazdaságokban, az utób­bi fél évtizedben, jelentősen megvétózták az állattartási szokások, döntően az olyan ha­szonállatok rovására, mint a sertés és a szarvasmarha. Ezen változások alól a "gödöllői ház­táji gazdaságok sem kivéte­lek, hiszen ezer fiarab körül stabilizálódott a sertéslétszám, szarvasmarha v%lamiveí ‘több, mint hatvan, fejőstehén 10 van, s hatvan-nyolcvan lovat tar-? tanak — jobbára-fuvarozásra. Autó és puska Viszont a nagybani tenyész­tők évente 120-140 ezer kihe- helyezett baromfit nevelnek föl, s a kistermelők még to­vábbi 25-35 ezret.,,füzekből az adatokból következtetni is lehet az újabb tényre, misze­rint a gödöllői háztáji gazda­ságokra nem jellemző á nagy haszonállat-állomány. E hely­zet kialakulásának okai is többnyire ismertek. De a tel­jesség kedvéért megemlíthet­jük, hogy például a takar­mányszerző területek is meg­változtak, mert a gazdák job­bára a nagyüzemekből szer­zik be, főleg, a tápokat, a szé­nát és az alomszalmát. E nagyüzemi takarmányok, tápok minősége azonban gyak­ran változik, az árak emel­kednek, olykor hetekre nem kapni az egyes kiegészítő vagy szemes takarmányt, magas a biztosítási díj, s az állator­voslás gyógyszerköltsége. De sorolhatnánk a vélt vagy va­lós okokat, inkább a mező- ' gazdaságban a magyar való­ságot legjobban ismerő szak­emberek segítségével vizsgál­juk tovább az állattenyésztés mai ismérveinek okait A mezőgazdaság valós hely­zetét ugyan kik ismerik a legjobban,, ha nem éppen az állatorvosok? Föl is kerestük vasárnapi ügyeletben dr. Szűke Ferenc gödöllői körzeti liatósági ál­latorvost, aki részletes tájé­koztatást adott a területén végbement állattartási válto­zásokról, majd a hozzá inté­zett kérdésünkre válaszolt igen precízen. — Az állattenyésztés ered­ményességét nemesak a te- nyészalanyok s a termény be­szerzési ára, az értékesítési ár, hanem az állatorvoslás haté­konysága is nagyban befolyá­sol ta. Okoz-e önnek gondot a mostanában sokát emlegetett műszer- és eszközellátottság? — Telefonom itt a lakáso­mon is van, és az irodámban is. Gépkocsim .most éppen a nyolcadik, húsz év óta, amió­ta Gödöllőn dolgozom, de ez úgy hozzátartozik hivatásom­hoz, mint a katonáéhoz a pus­ka! Az állategészségügyi ál­lomás által biztósított alap- ellátmányon túl be tudom szerezni magamnak az állat­orvosi feladatok ellátásához szükséges műszereket. — Kifejezetten örülök az egyszer használatos injekciós­tűk és fecskendők forgalomba hozatalának, hiszen a vékony tűkkel nagyszerűen lehet vé­nás kezelést adni a súlyosan beteg jószágoknak. Ugyanis az egyszer használatos, éles tűvel még a kis állatok vékony erein keresztül is lehet vénás kezelést alkalmazó5, ami szin­te azonnali jó h'atást eredmé nyez, s éppen ezért egyáltalán nem mindegy a gazdának, hogy jószága mennyi idő alatt gyógyul meg. A műanyag fecs­kendőknek is számtalan elő nye van. — A hosszan tartó betegség miatti súlyveszteséget, a fej­lődésben való elmaradást a jószágtulajdonos a zsebén ér­zi meg! Az új technika azon-* ban nagyon meggyorsította a kezelési időt a gyógyulásig — mondta el dr. Szőke Ferenc mindazt, amit az állatorvoslás hátteréről kellett, illett, majd, hogy munkájával is közelebb­ről megismerkedhessünk, s egyben a háztáji gazdálkodás hátteréről is, beteg állatok­hoz, a tulajdonosok hívására házhoz mentünk vele. Több utunkból a háztáji gazdasá­gokra leginkább jellemző ki­szállás tapasztalatait idézzük föl. Kora délután érkezünk meg a külterületre, az úgyneve­zett csömöri határdűlőbe. Pa­taki Ádám István tanyájára. A napfényes délután nekünk kellemes melege, mint kide­rült, sok gondot okozott a gazdának, hiszen 12 ezer csir­kére kellett állandóan szellőz­tetni a hőség miatt úgy, hogy a szállítás előtt négy napig a hatalmas csirkeól ajtaja előtt volt ébrenlét és álom között vergődve. Vigyázni kel­lett arra is, hogy a szellőz­tetés miatt — a ventilátoro­kat kevésnek találta — nyit­va hagyott ólajtókon nehogy beugorjon valamilyen állat, macska vagy kutya, mert ak­kor a pánikba eső szárnya­sok ezrével taposták volna agyon egymást! Nem is érné meg — A Szilasmenti Termelő- szövetkezettel vagyunk szer­ződve, már negyedik éve fog­lalkozunk ekkora állománnyal, s természetesen besegít a két fiam és az asszony is, meg még külön fizetünk egy asz- szonyt, aki az itatókat, etető­ket takarítja. De néha még így is kevesen vagyunk, mert a leggondosabb ellenőrzés mel­lett is előfordul baleset. Ka­rácsonykor például reggel hat­tól nyolc óráig háromezer csirkém hullott el. Azt a kárt saját zsebből kellett állni, mert biztosításom nincs, hi­szen az éppen elvinné a ha­szon nagyobbik felét. De sok­ba kerül telente a fűtés is, mert olyankor 50 ezer forint, ilyenkor, amikor az új tur­nus sok naposcsibéjére is kell fűteni, további 15-20 ezer fo­rinttal növekednek költsé­geink. Nem is érné meg csak baromfival foglalkozni, van is 13 kocánk, a szaporulatot el­adjuk. A takarmány nagyob­bik részét vásároljuk, a tápot mindig máshonnan, abban a hiszemben, hogy az új helyen jobbat kapunk, de eddig még mindig csalódtunk! Fejiett szárnyas Ezt az egyholdnyi területei a szövetkezettől béreljük, eb­ből 600 négyszögölön termej lünk csemegekukoricát, búr? gonyát s lucernát a malacok- nak. Sajnos a trágyát errefe­lé nemhogy megvennék, még nekünk kell fizetni 2 ezer fo­rintot, hogy minden egyes csirketurnus után elvigyék. Hát ezek után tényleg el Jcell gondolkozni azon, hogy érde­mes-e jószággal ilyen meny- nyiségben foglalkozni — mond­ja el mindezt sebtében a gaz­da, miközben az állatorvos megszemléli szállítás előtt a csirkeállomány egészségi 'ál­lapotát, s kiderül, hogy párját' ritkítóan szépek, egészségeseit, fejlettek a szárnyasok. Aztán még az állomány naplójának ellenőrzése, az állatorvos meg­győződik arról, hogy me^töjj; tént a keilő időben a kötele­ző, pestis elleni itatás, ez ugyan ingyenes, de például egy 10-15 ezres csirkeállo- mány gyógyszeres kezelése 20- 30 ezer forintos költséget is jelenthet. Nos, mindehhez már nincs mit hozzátenni, de tapasztala­tainkat kiegészítettük, ugyan­azon a vasárnapon az északi állatorvosi körzetben, mert folytattuk információgyűjtő utunkat. Aszódon dr. Molnár Attila körzeti hatósági állatorvost kísértük el néhány órára munka közben, de erről majd a következő alkalommal szá­molunk be. Aszódi László Antal A mustármaggá! fejezik be Szárítóban van az árpa Vasárnap Péter-Pál napja. Ez a nap régen a parasztem­bernek az aratás kezdetét je­lentette. Idén az időjárás ala­posan megváltoztatta a mező­gazdasági munkák sorrendjét, határidejét, 'aratnak már kör­nyékünkön is. A várható fel­adatokról, a körzet hét gaz­daságának tevékenységéről pár mondatban számolunk be. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben hétfőn tartják meg a gépszemlét, egy hét múlva kezdenek hozzá az ezernégyszáz hektárnyi búza aratásához, ezzel egyidejűleg takarítják be a zöldborsót is, a 450 hektáros táblával tize­diké körül végeznek. A búza aratását 10—12 napra terve­zik, 10 E—512-es és E—514-es sqmbájnnal. A . túrái G-algamsnti Ma- gyarú-Kubai Barátság Terme­lőszövetkezetben 1342 hektáron vetettek őszi gabonát. Az ár­pát-két nap múlva, a búzát valószínűleg július hetedike után .kezdik meg. * A galgamácsai Galga-parti összefogás Termelőszövetkezet 208 hektáros vácegresi őszi ár­pa tábláján szintén hétfőn je­lennek meg a kombájnok, melyek után nyomban két- nápSS időtartamra a 184 hek­tár repcét takarítják be. Az 1400/» hektár búza aratásához július 10-e körül kezdenek, addig öt munkagépük a csere- szerződés értelmében Tósze- |en ^dolgozik. .Afdinyi Magvető Terme­lőszövetkezetben az őszi árpát 361 hektárról már betakarí­tották, ' pár nap múlva, előre­láthatólag 14 napig az 1244 hektáros búzatáblán dolgoz-- nak majd a gépek a két cseh­szlovák kombájn segítségével. A kartali Petőfi. Termelő- szövetkezetben szerdán tartot­tak próbavágást, ennek ered­ményeként itt is nekiálltak a 240 hektár őszi árpa betaka­rításának, várhatóan 12-én kezdenek az 1841 hektár búza aratásához, mely feltehetőleg 12 napig tart. A Gödöllői Tangazaság gö­döllői kerületében csütörtök óta dolgoznak hajnaltól késő estig, a 351 hektár őszi árpát hat nap alatt tervezik betaka­rítani Class-dominátoraikkal. A kerepestarcsai Szilasmen­ti Termelőszövetkezetben is betakarították a 231 hektár árpát, a jövő hét közepén kezdenek a számításaik sze­rint tizenhat napig tartó 988 hektár búza aratásához kilenc kombájnnal. A gabona szárí­tóba helyezése után azonnal a 800 hektár mustármag ara­tásához fognak hozzá. ________B. E. Gs ervenka Ferencná Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az Országgyűlés alelnöke, Gödöllő és Isaszeg parlamenti képviselője tart fo­gadóórát június 30-án, a vá­rosi művelődési házban, dél­után 5 órától, majd 6 órakor Aktuális politikai események címmel ad tájékoztatót a Gal- ga teremben. 'V A nap programja Június 28-án: Gödöllő, művelődési ház: A* látás nyelve IV., Horus archívum, akt, megtekinthető 10—»18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Szenczi-zsoltároskönyv 1780-os pozsonyi kiadása, meg­tekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő,1 ’kamaraki- álktás,- megtekinthétő 10—18 óráig. Giczy János festőművész és Renner Kálmán éremművész kiállításának megnyitója, 16.30 órakor. Aszód, múzeum: .Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—13 óráig. N agy tarosa, múzeum: Nagytarcsa 1936, fotókiállí­tásai megtekinthető 10—18 Óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Június 29-én: Gödöllő, művelődési ház: A látás nyelve IV., Horus- archívum, akt, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Szenczi-zsoltároskönyv 1786-os pozsonyi kiadása, meg­tekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamaraki­állítás, Giczy János festőmű­vész és Renner Kálmán érem­művész kiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. •-**-? Aszód, múzeum: , Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, fotókiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítőterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. oa Mozin Június 23-án és 29-án: Nagymama. Színes szovjet mesefilmsorozat. Csak 4 óra­kor! Nevem: Senki. Színes, ma­gyarul beszélő olasz western. 6 és 8 órakor! E gy igazán kellemes sétát tehetünk most, amikor már nyári nappalok köszönté­nek ránk. Fogjuk a gyerek kezét, s induljunk a kastély­kert felső parkjába. Megköze­lítésül haladjunk a Martino­vics Ignác utcán a lovardái rész oldalán. A bal oldalon kertes házak, a másik oldal a kastélykert. Átalakulási folya­mat itt is látszik, a volt ba­rakképület. áll bontás alatt, mögötte a valamikori növény­ház épülete. Felerészben hasz­nált, másik felét az elhagya- tottság, az enyészet uralja. Pedig maga az építmény kivi­telezésben igen korszerű, mert vastraverzes, nagy üvegfelüle­tű, kazánfűtéses volt. Sőt a középső rész impozáns vas­oszlopokkal ékesített, meny- nyezete is vasgerendás válto­zatú. Fákká növekedett bok­rok adnak életjelt a tönkre­ment növényház sarki részé­ből'. De folytassuk utunkat az utcán tovább, s emlékezzünk, valamikor itt, az utca "középső szakaszán hatalmas jégverem honolt. Innen látták el a kocs­mákat, .üzleteket és a magán- háztartásokat jó minőségű malomtavi jéggel. Az utca vé­ge felé szűkül az út, mert a kastélykert fáinak magjai a szél segítségével itt jó talajra találtak, s nőnek, még a jár­da felé is teret nyernek. A sarokra kiérve ugyancsak régi kép villan elő, esők és tél utáni nagy sarak pocso­Séták a városban ki elhagvatottság sípjai lyás gödrei, kerékfogói állítot­ták meg még a négyökrös sze­kereket is. De ma már betonos, jól kiépített elágazó utakon haladhat a .forgalom, A sarkon a kastélykert te­rületén találjuk a városi ta­nács 1. számú óvodáját, igen kellemes környezetben. A fü­ves térség mellett még sza­badtári, tetős tartózkodó is van a gyerekek számára. Ügyes megoldás. Az óvoda kerítése mellett két részen is beléphetünk a felső park területére. Válasszuk mind a kettőt, menjünk oldalt az óvo­da bejárati részénél, itt járt, kitaposott gyalogút visz befe­lé, míg a Tessedik útról az óvoda után kis gyümölcsösön visz át. Épp cseresznyeérés idején baktattunk át, s moz­galmas életet találtunk a fá­kon, gyerekek szedték a ter­mést. Lesz itt még apró sze­mű meggy is. Külföldről, más világtájak­ról származtak ide különböző fafajták, bokrok és növények, eredetüket, megnevezésüket aligha tudnánk itt vázolni. De a számunkra felismerhetőket azért mondjuk a gyereknek, hogy ez juharfa, ez hársfa, ezek itt platánok, azok a. fe­nyők, s a hatalmas tölgyfát középtájon pedig járjuk kör­be, s csodáljuk szertenyúló ágait. Jó pár évvel ezelőtt szak­emberek vágták ki a kiszá­radt‘fákat, s irtották a dzsun­gellé vált bokrokat. A kiala­kult tisztáson azért nem árta­na egy-két fa vagy bokor utánpótlása. Középtájon fürdőmedencére lelünk, van, aki elnevezte néhai lovastengerészeti me­dencének, mondhatunk amit alkarunk, ha nem igazán talál­juk meg a jó megoldást. Ha nem tudunk mit kezdeni az értékekkel, ha nem tudjuk benépesíteni a tájat. Példa is magasodik, ott előttünk egy óriási nyárfa, mely élete vé­gét járja. Az egyszerű folya­mat, a madárcsőrre ragadt mag további élete, a fagyöngy, a fakín növekedése pusztítja el. A medence körül valami­kori padok már ülőkék, tám­lák nélkül, a park más részén is így van ez. Elvirágzott bo­dzabokrok, kemény héjú mo­gyorók is találhatók itt. leha­jolunk az illatos kakukkfűért, a még le nem kaszált részen sárga virágok garmadája. A múltra való emlékezés közben nagyobb területet be­járhatunk, kivágott, elhagyott, nagy testű fákat, tuskókat szemlélhetünk meg, s a lehaj­ló nagy lombkoronájú hárs­fákról téphetünk egy-két vi­rágot. Közben azért még sza­ladjunk vissza az időben, amikor is a feljegyzés azt ír­ja: Gödöllő magyar mezővá­ros Pest vármegyének váczi alsó járásban, 3661 lakossal, a királyi családnak kedvelt mu­latóhelye, gyönyörű kastéllyal és kerttel, ref. és kath. temp­lommal, posta és távirdahiva- tallal, csinos vasúti épületek­kel és szép erdővel. Figyeljük csak, azt írja a többi mint 100 évvel ezelőtt megjelent írás, a Rautmann Frigyes Magyar lexikona: A kastély, mely 1740-ben fran­cia stílusban Grassalkovich herceg által építtetett és az uradalom, mely 22 ezer hold földet és egy nagy vadászte­rületet foglal magában, 1867- ben az állam által 1 1/2 millió forintért megvétették és a je­lenlegi uralkodónak magyar királlyá történt koronáztatása alkalmából ajándékba adat­tak. Gödöllő egészséges fek­vése miatt a budapestieknek kedvelt nyaralóhelyéül is szolgált. A fenti írásbeli adatokat gyermekeinknek is elmond­juk, miközben sétálgatunk a kastélykert hűs árnyékot adó igen szép nagyra nőtt, tere­bélyes gesztenyefasora alatt. Így érhetjük el az épület bel­ső részét, s a boltozatos nagy­kapu alatt kiérhetünk a vá­rosba vivő útra ... Szántai Sándor ■ Szombati iegyutb Egyetlen Pár hete tanúja voltam egy kis szellemi csetepaté­nak. Két fővárosi müvévé szerepelt a gödöllöé könyv­tárban. Egyikük versel mondott, tarsa icnekait. A műsor után néhínyan még beszélgettek :.az. ajtó előtt az élményről. Egyi­kük cl volt ragadtatva a versmondótól. művész hangsztne is nagy hatással volt rá, előadásmódja, versértelmezése ugyancsak megnyerte tetszései. Az aj­tó előtt álldogálók másika elhúzta a szájat. A kérdő tekinteteket látva kifejtet­te, neki csak egyetlenegy versmondó létezik. Min nincs az élők sorában, csak hanglemezről hallhatja hangját. Az elragadtatott próoaita magyarázni az élő művész értékeit, erényeia száját húzogató vonogaila a vállát, igy nyomatékosá­vá álláspontját, öt kizáró­lag az az egy érdekli. Találkoztam egy olyan emberrel, aki csak egyeuen szerzőt olvas. ÚöndjUk szociológust. Rogy léteznek rajta kívül még százak, az öt hidegen hagyja. - Amit a kedvenc ír, azt elolvassa, a többiek gondolataival, Ku­tatásainak eredményeivel nem törődik. A minap Domony fölött elnéztem a napraforgótáb­lát. A mostani állapotuk­ban csupa zöld, erőteljesen fejlődő egyedekből álló laöla gyönyörű látvány. A vastag, tömör levelek so- tétzöiaje minden más nö­vény zöldjétől különbözik. A kukoricáétól, a szőlőétől, a búzáétól. Még a krump­liétól is, noha ahhoz ha­sonlít a legjobban. Ezekben a hetekben az árpa, búza, rozs kivételével a zöld uralja a határi. Nincsenek sárguló, bámuló levelek, az éltető eső után minden frissen, üdén zöld Az érzékeny szem azonban észreveszi, nincsen'!cét egy­formán zöld. Az árnyala­tok végtelen gazdagsága ejti rabul és gyönyörköd­teti a szemet. Eme különb­ségnek az oka persze mé­lyebben tej.tömik. A növény lényegében. Alapjában mindegyik ugyanúgy él, a földből és a napból táplál­kozik, építi föl testét, meg­jelenésében mégis eltér társaitól. S az eltérés bi­zonyára a lényegből ered. mindegyik ugyanúgy es mégis másképp építi föl testét a földből és a nap­ból. Nézzünk végig egy em­beri sokadalmon. Tala- lunk-e két egyformát? Alig­hogy megszületik a kisded, a föléje hajlók első kérdé­se, kire hasonlít? Az egyik az anyára, a másik az apá­ra, a harmadik a nagypa­pára, nagymamára szavaz. Egyiküknek sincs igaza. Az igen ritka kivételektől eltekintve, a fiú nem az apa arcát ismétli, a lány nem az anyáét. A termé­szet folyton ismétli magát, növényben, emberben, de sohasem úgy, ahogyan kél gépet egyformára készí­tünk. Értékünk is egyedisé­günkben mutatkozik. A rendkívüli személyiségek mindig kirívóan különböz­nek a többitől. Ám bár­mennyire rendkívüli is, nem foghatja át azt a tel­jességet, amelyet a sokaság képvisel. A legerősebb versmondó értelmezése sem zárja ki másik száz­féle felfogás lehetőségét. S mindegyikben lehet valami íz, szépség, árnyalat, ame­lyért érdemes meghallgatni őket, amivel gazdagítják élményünket. S mit szóljunk azokról, akik a végtelenül sokrétű valóságot kutatják? Közü­lük kiválasztani egyet, s csak őt olvasni, követni? Ez a szellemi szegénység­nek a biztos jele. Az ilyen ember sokszorosan hátrá­nyos helyzetű. Az életben eligazodni nem könnyű. A valóságot megismerni sem az. Esélyünk csak úgy le­het, ha a lehető legtöbb ol­dalról közelítjük meg. Ez az egyetlen esélyünk. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents