Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

Aszód Felülvizsgálat Utolsó hetéhez érkezett az aszódi malom június 9-én el­kezdett karbantartási munká­lata. A malom leállása eddig általában ősszel, a felvásár­lás után történt. Most a for­gó, mozgó gépek, tengelyek, csapágyak, elektromos beren­dezések felülvizsgálatán, javí­tásán kívül a gazdaságosabb munkavégzés céljából kissé korszerűsítik a technológiát, valamint befejezik a búzaelő­készítő rekonstrukciójából a terv szerint még hátramaradt feladatokat. Giczy János kiállítása Giczy János festőművész ki­állítását nyitják meg a Gö­döllői Helytörténeti Gyűjte­ményben szombaton, június 23-án, délután fél 5-fcor. A kiállítást, amelyen tizenhét festményt és öt grafikát lát­hatunk, Csorba Géza, a Ma­gyar Nemzeti Galéria helyet­tes főigazgatója nyitja meg. Giczy János Sopronban élő művésznek lakhelyén kívül Győrben, Budapesten, Pápán, Esztergomban, Tokajban, Hatvanban, Kaposvárott, az ausztriai Eisenstadtban és Jennersdorfban volt önálló kiállítása. Közös bemutatón szerepelt Krakkóban, Szófiá­ban, Ausztriában, Jugoszlá­viában, Csehszlovákiában. A két évtizede kiállító mű­vész Gödöllőn látható tárlatát a hetvenes években alkotott festményeiből és szárnyas ol­táraiból válogatták. A kiállí­tás július 31-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A hónap gödöllői műtár­gya: A Szenczi-zsoltároskönyv 1786-os pozsonyi kiadása, meg­tekinthető az előtírben.. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamaraki- áUí,tás, megtekinthető 10—18 (óráig. ^ Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagytaresa, múzeum: Nagytarcsa 1986, fotókiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozií Ottó, az orrszarvú. Színes, magyarul beszélő dán ifjúsági film. Csak 4 órakor! Kicsi, de szemtelen. Színes, magyarul beszélő olasz film­vígjáték. 6 és 8 órakor! Tető a tehervagonokhoz A különféle, szabadidőben használatos cikkek, csónakok, pi­henőágyak mellett most üvegszálas poliészterből tehervago­nokra készítenek tetőt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának műanyagüzemében. Jelenleg egy 60 dara­bos sorozatot gyártanak a sav-, só- és lúgálló tetőkből a MÄV részére. Képünkön: Fityus Józsefné és Görbe Istvánná az előkészítő munkát végzi a vagonteíőn (Hancsovszki János felvétele) öomonyvölgy Közművesítették a klubot / Mindenki, aki mozogni tud A sűrűn kitett eligazító táb­lák is segítettek, de most a munka zaja után próbáltam megtalálni jöttöm célját. Si­került, Az erdő csendjét hét végén is kopácsolás, gépek hangja verte fel, itt-ott egy- egy szófoszlány hallatszott, beszélgetésre azonban nem volt idő. Lázas munka folyt a domonyvölgyi erdőben, a volt iskola “környékén. Ért­hető a sietség, vasárnapra ké­szen kellett állnia mindennek a táborban a XVI. kerületi úttörők fogadására. Az ■ aszódi költségvetési üzem dolgozói valamennyien — mondhatnánk, aki él és mozog — itt vannak. Hiány­zik a faház teteje, az ágyak még egy konténerben zsúfo­lódnak. Csempézik a zuha­nyozót, padlózzák a WC-t. Odébb a villanyszerelő se­rénykedik, az épület mögött a vízvezeték-szerelők kötik be a mosogatóhoz a hidrofort. Fedetlen árkokon ugrálunk keresztül, de már egyengeti a talajt egy markológép. Dicse János üzemvezető kérdez, válaszol, ellenőriz, utasít, nem tud foglalkozni a kíváncsiskodóval. Ezért Soós István párttitkár tájékoztat a nagy hajrá előzményeiről, a tábor felállításáról. A volt is­kola épületét a mátyásföldiek hozatták rendbe, jelenleg az aszódi kisiparosok a víz- és villanyszerelési munkákat végzik benne. Itt kap majd helyet egy raktár, a nevelők irodája, lesz konyha, mosoga­tó,’ tálaló, és ablakon át kapják meg a gyerekek az ennivalót, melyet az étkező­ben fogyaszthatnak el. A költségvetési üzem tervei­ben félmillió forinttal sze­repelt ez az építkezés, azon­ban menet közben több prob­léma merült fel, így a költ­ségek is magasabbak lesz­nek, Az üzem dolgozói fa­lazták a szociális épületet, melyben mosdó, zuhanyozó és vécé van. Ezeket már folyó­vízzel használhatják, hiszen a vízvezeték, a domboldalon magasra helyezett nagy víz­tartály erre megadja a lehe­tőséget. Ez a korszerűsítés is a feladataik közé tartozott. Egyelőre ötven gyereket tudnak fogadni, a XVL. ke­rületből, háiom lizsZemélyes faházban és két barakkban. A közeljövőben tervezik to­vábbi hét faház felállítását, teraszos megoldásban, a te­repviszonyok kiválóan al­kalmasak rá. Közvetlenül a házak mellett hatalmas pá­lyán futballozhatnak az út­törők, akik a magányt sze­retik. azok a mellettük hí­vogató erdőben sétálhatnak, távol a nagyvárosi zajtól. Az úttörők által étkezőnek használt helyiség eddig a do­monyvölgyi fiatalok ifjúsági klubja volt. Két hónapra köl­csön adták, de természetesen a turnusok befejeztével is­mét ők veszik birtokukba a kicsinosított, • közművesített klubot. B. E. LUO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 148. SZÁM 1986. JUNIUS 25., SZERDA ülésezett a pártbizottság Településfejlesztés hosszú távra Az elmúlt hetekben Gödöl­lőn és a körzetben számos he­lyen, fórumon beszélték meg a településfejlesztés hosszútávú koncepciójára telt javaslatot, A városi pártbizottság leg­utóbbi ülésének szintén ez volt a témája. A tervezet előzményéről az előterjesztés­ben a következőket olvashat­juk: Az Országgyűlés 1985- ben fogadta el a terület- és településfejlesztés hosszú tá­vú feladatait. 1984-ben elké­szült a budapesti agglomerá­ció, ez évben a megye kon­cepciója. Az utóbbi szolgált a gödöllői koncepció kidolgo­zásának alapjául. Az elmúlt időszak tapasztalatai, a nép­gazdaság intenzív fejlesztésé­nek és a szocialista demokra­tizmus kiszélesítésének köve­telményei indokolják a terü­let- és településfejlesztés kor­szerűsítését, az ezrdefordulóig tartó időszak feladatainak ki­jelölését. A koncepció fő funk­ciója, hogy körvonalazza, je­lölje meg a város és vonzás- körzete sajátos gazdaságfej­lesztési és társadalompolitikai céljait, a lakosság életkörül­ményei javításának legfonto­sabb feladatait, a települé­sek részvételének alakulását a területi, településhálózati munkamegosztásban. A kon­cepciót a tanácsülés fogadja el. A testület elé a korábbi eszmecserék javaslatainak figyelembevételével terjesztik a programot. Az alábbiakban a pártbizottság ülésén el­hangzottakat foglaljuk össze. Mérték, támogatás Heltai Miklós Gábor gim­náziumigazgató elmondta, hogy másodszori elolvasásra a különben nagyon szaksze­rű, jól összeállított tervezet­ben fölfedezett néhány hiá­nyosságot. Ezek közül az ok­tatás ügyét említette, amely nem szerepel kellő fontos­sággal a tervezetben. Magyaróvári Pál áfész-el- nök azzal kezdte mondandó­ját, hogy nem látja árfeltéte­leket, amelyek szükségesek a kitűzött célok elégéséhez, majd a kereskedelemről be­A fenti cím lényegében idézet. A legilletéke­sebbek egyikétől, a men­tőorvostól származik, alti így nevezte el minapi sé­rültjét —> és sajnos, sok társát —. aki az épülő ház leendő tetőszerkezetének ácsolása közben esett le. s lábát törte Csak a lábát törte — mondja az orvos —. de lehetett volna súlyo­sabb is a baleset, mint már nemegyszer. A keserűség sugallta a hasonlatot: mint valami szárnyas Fifik hul­lanak az állványokról, emel­kedő falakról az emberek, néha bizony alig-alig tudják összefoltozni, sze­gecselni őket s gyak­ran maradandó nyomot hagy a sérülés. Miért e sok baleset? Azért, mert a szóban forgó emberek — bét végén, szabadság ide­jén — alkalmi építkezők, baráti, rokoni segítséget nyújtanak, a legtöbbször a legalapvetőbb elővigyáza­tosságot is mellőzve. A könnyelműség forrása inkább tájékozatlanság, mint.hanyagság Nincsenek tisztában — megfelelő kép­zettség és szakmai gyakor­lat híián — a kalákák résztvevői azzal, hogy mi­iven veszélyek leselkednek rájuk,. Védősisak, biztosító­kötél, egvéb felszerelés használata kötelező a hiva­tásosok számára. A legrit­SZÁRNYAS FIFI kábban látunk ilyesmit a magánerős, családi építke­zéseken, pedig ez utóbbiak vannak túlsúlyban szűkebb hazánkban. Pest megyében is. Megoldás? Azt hiszem, elsősorban a felvilágosítás. Ilyen idő tájt a kórhá­zak baleseti osztályúin a sérültek másik — tömeges — csoportját mezőgazdasá­gi munkában érte a sze­rencsétlenség. Nos. monda­nom sem kell. nem kife­jezetten a nagyüzemben, sokkal inkább a hobbiker­tekben, a háztájiban. Jó dolog, hogy egyre több em­bernek sikerül szert tennie kiskertre, ahol kikapcsoló­dik a mindennapi taposó­malomból. ahol közel kerül a természethez, s nem utol­sósorban megtermeli csa­ládjának a zöldséget, gyü­mölcsöt, áldásos testmoz­gással összekötve. Kevésbé jó dolog, hogy e kertek gazdái csereberélnek egy­más közt különböző per­metezőszereket növényvé­dő porokat, leveleket ame­lyeket nem feltétlenül a szaküzletekben, a gazda­boltokban vásároltak, ha­nem ki tudja, milyen űton- módon jutottak hozzájuk. Megtörténik a baj. Megtörténik, másképp is. Hét végén jobban esik a pihenés egy-egy üveg sör­rel. Ha ebből netán többet kortyol a gazda, akkor tom­pulnak a reflexek. Nem tompul azonban a kasza, a kapa éle, eredmény: vá­gott, mély sebek. Nem lesz­nek erősebbek a cseresz­nyefa legfelső ágai. Ered­mény: zuhanás, törés, zú- zódás, belső sérülések. Vészmadár — mondják most rám, szinte hallom. Nem, kérem, nem erről van szó. A tények roppant ma­kacsak, Azokkal pedig szí­vesen rendelkezésére áll­nak bárkinek a Központi Statisztikai Hivatal kiad­ványai. az Állami Biztosí­tó tájékoztatói, vagy éppen a Hazafias Népfront hélyi szervezetei. A népfront ugyanis — a szakszerveze­tek javaslatára is — inten­zívebben foglalkozik az ilyesfajta balesetek okainak fői derítésével, E tényekből megállapít­ható: míg alig húsz eszten­deje az összes hazai bal­eseteknek mintegy kéthar­mada üzemi, munkahelyi körülmények között tör­tént, ma ott tartunk, hogy az otthonokban, a kertek­ben, a háztáji gazdaságok­ban, a magánerős építkezé­seken, szabadidős és egyéb elfoglaltságok közben esik meg a szerencsétlenségek­nek több mint hetven szá­zaléka. A népfront baleset- védelmi társadalmi munka- bizottsága megállapította, hogy az aktív keresők kö­zül száz dolgozóra, mint­egy öt üzemi balesettel szemben csaknem tizenhat egyéb — fentebb felsorolt — baleset jut. K étségtelen, hogy a hely­zet aggasztó Felis-, merve ezt. a népfront — együttműködve a TIT-tel — egymás után rendezi a megelőzést elősegítő, felvi­lágosító előadásokat. Az érdeklődés — szerencsére — egyre nagyobb, hiszen a baleset mindig rosszkor jön az embernek, történ­jék bárhol. Amennyire ká­ros az egyén számára, leg­alább annyira a népgazda­ságnak is. Otthon el fűré­szelt kézzel sem lehet másnap a műhelyben dol­gozni, a kolléga házának építésén szerzett, lábtöréssel is képtelenség hivatalba menni katedrára állni — és így tovább Az elveszett munkaórák százai, ezrei mindannyiunk veszteségét növelik. Bálint Ibolya szélt bővebben. Kifejtette, ,a következő esztendőkben lát­ványos fejlődésre ezen a te­rületen nem számíthatunk. Egyetért azzal a szándékkal, hogy az alapellátás javítása elsődleges. Noha ez egyálta­lán nem könnyű feladat, hi­szen itt a legkisebb a nyere­ség. A boltokban dolgozókat nehéz megtartani, bérük pél­dául jócskán elmarad a fő­városban dolgozó társaikétól. Bagyín József tanácselnök azt fejtegette, hogy a kéteze­rig szóló koncepciót mai fej­jel gondolkodva készítették, ami némely helyen földhöz­ragadt gondolkodást eredmé­nyezett. A következőkben az üdülőkörzetekről szólva föl­vetette, hogy a domonyvölgyi terület hasznosításának a kö­zös módját kellene meglelni. Reagálva Heltai Miklós Gábor kérdésére, elmondta, hogy Aszódtól hét kilométerre kü­lönleges ipari hulladék táro­lására készítenek helyet. Olyan anyag kerül ide, amely nem gyúlékony, nem robban és nem radioktiv. Amikor a tá­roló megtelik, befedik és őr­zik. Közösen a vizet Balázs Ferenc kutatóintézeti igazgatóhelyettes megállapí­totta, a tervezet a korábbiak­hoz képest jobb, de még ja­vítható. A települések meg­tartó képessége erősítésének következménye általánosság­ban keveset mond. A megte­lepedést a kedvezményes te­lekkel segíthetnék elő. Farkas Istvánná műszer­gyári dolgozó az aszódiak fá­jó pontját emlegette. Amikor a település még járási köz­pont volt, jobban el volt lát­va. Szomorú, mondta, hogy ebben a koncepcióban sem találkozott az áruház tervével. Miközben, sorra nyílnak a bu­tikok, vendéglők a községben; olyan cikkekért, amelyek nél­külözhetetlenek a háztartás­ban, el kell utazniuk Gödöl­lőre, Hatvanba. Szilágyi Péter pártvezető­ségi titkár a kiegyenlítődés gondolatát fejtegette. Arra kell törekedni, hogy a telepü­lések között ne keletkezzék, vagy ha van, ne növekedjék a feszültség. Fontos, hogy az adott lehetőségeket aknázzuk ki, folytatta. Az ülésen is szó esett a gödöllői strandról, uszodáról, az alsó-parki meleg Vízről. Az alap A fölvetett kérdésekre rea­gálva az előterjesztő Papp István városi tanácselnök hangsúlyozta . a települések együttműködésének fontossá­gát, hiszen egymásra vannak utalva. Példaként említetté az épülő városi postát. Az mindenkit szolgál majd, amíg nincs kész, a községek sem számíthatnak javulásra ezen a téren. Herczenik Gyula, a pártbi­zottság első titkára összefog­lalójában aláhúzta, politikai segítség nélkül aligha valósít­ható meg a koncepció, akár­milyen gondosan állítsák is össze. S persze az sem mind­egy, hogy milyen a gazdaság­politika; hogyan alakul a nemzeti jövedelem, minden elképzelés realizálásábak az alapja. A pártbizottság ülése ezek­nek az észrevételeknek a fi­gyelembevételével ajánlotta elfogadásra a hosszú távra szóló terület- és településfej­lesztési koncepciót a városi ta­nácsnak, amely július- 3-án ül össze. K. P. f \k**re^ i „0^pt ,iío> s»1 íMotg , UloU <is ' í"':,,.., .................. at esi„ j »e»1 <* * ..., 2?'‘*1 <»1»“"1 se“1' ISSN 0133—1937 (GödőHgj Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents