Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
t Egy kis ipartörténet A kéményseprés múltját és jelenét bemutató ipartörténeti gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők a kibővített anyaggal megnyílt kiállításon, a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat Rákospatak utcai helyiségeiben * , Életét a köz egészségének szentelte A névadó: Dabis László Nem lesz könnyű méltónak maradni „A kevés, vagy semmi húson, tojás, tej és gyümölcs nélkül, zöldfőzelék-szegényen táplálkozó, irtóztató izommunkát végző magyar paraszt szegényes B-vitamin forrása: a kenyér és hüvelyesek, gazdagabb a burgonya. Mennél több szénhidrátot vesz fel azonban ezekkel, annál több B-vitaminra van szüksége.. . A negyvenéves korában már. teljesen öreg ember benyomását tevő magyar földműves valószínűleg sokszor akkor is latens vagy chronikus beri-beriben .. . skorbutban szenyed, ha ennek még kevés bizonytalan tünetei vannak .. . Egész egészségpolitikánk homokra épített palota, ha a nép éhezik és csak a halál különböző nemei között válogathat.” „Még az 1880-ás években is a hús, a szalonna, a zsír, de még a tejfogyasztásban1 is Pest, Csongrád, Fehér és Szolnok vármegyék vezetnék ... és 30 évvel később az alföldi magyar paraszt már kenyér, burgonya és szárazfőzelék evővé válik ... Robbanásszerűen fog jelentkezni a . . . vitaminszegénység, hiszen az alföldi terület, különösen Pest megye az ország legrosszabb gyümölcsfogyasztói közé tartozott.. .*» „A nagyvárosi tömörüléseket közös élő egységeknek kell tekinteni... A város rohanó fejlődése'kovetkeztébén a kórházak kicsik ' lesznek, * vízszolgáltatás' elégtelenné“ válik«, a perifériák és élő- vagy darabontváirosok közeledésével a víz- .megsz^ül é?*. szeszélye^tfttétté. lesz, az anyaváros szemét- és szennyvíz-eltávolítása károsítja a .megnőtt környéket. ,‘ , a ^ ^ A z’ iménti idézetek szerzője Dabis László volt Az ő nevét veszi fél június 23- án, hétfőn;* ünnepélyesen a Pest Megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás. Ki is volt, aki fél évszázada avatottan vetítette előre az agglomeráció mai gondjait? S ki volt; aki korának hatalmasaival meg nem alkudva szóvá tette az éhezés és a nyomor következményeit? Egykori munkatársa, Vitéz István így jellemzi Dabis Lászlót, az Egészségtudomány 1977. évi III. füzetében: Az élettől és emberektől kapott hántásokon félül tudott emel. kedni nagy és rtiély műveltsége és bölcsessége mindent lebíró és mindent a saját helyén láttató erejével. Akaratlanul is kivívta mindazoknak őszinte tiszteletét és szerete- tét. akikkel bármikor és bárhol összehozta a sors. Dabis László 1891-ben Budapesten született, méghozzá felettébb haladó gondolkodású családban. Két nagyapja közvetlen résztvevője volt az 1848—49-es szabadságharcnak, egyikük mint katonaorvos, másikuk mint honvéd. Nem véletlen tehát, hogy már gimnazistaként részt vett a Galilei Kör előadásain, szemináriumain, s harmadéves medikus korában, 1912-ben már a Galilei Kör főtijlkára volt, 1914-ben kapott orvosdoktori oklevelet — s ugyanakkor lépett be az Országos Radikális Pártba. Az I. világháború éveit a csatatereken töltötte. Haladó mentalitása aktívvá tette a Tanácsköztársaság idején^ Előadó vojt a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosságon, majd a Vörös Hadsereg dunántúli II. hadtestének higiénikusa lett. Ilyen előzmények után a felszabadulásig sorozatban követték, egymást nehézségei. Rendőri felügyelet alatt állt, mellőzték, másfél évre részint politikai okból külföldi tanulmányútra indult. Ám munkássága — melyet hatvankilenc publikáció fémjelez — ebben az időben, hazatérése után bontakozott ki. Mint a cikkünk elején található idézetekből is kiviláglik, érdeklődése szerteágazó volt. Foglalkozott élete során ételmérgezésekkel és fertőző betegségekkel, részt vett a munkás kiskertek tervének kidolgozásában, a vaj bakteriológiai vizsgálatában, családélelmezési felvételében. Kutatta a főváros levegőszennyeződését, a felszabadulás után pedig szinte minden idejét az egészségügyi újjáépítés feladatára összpontosította, s az iménti felsorolás csupán íze. lítő. Kiváló tanárai voltak, s kiváló tanár lett. 1928-ban került a Fővárosi Közegészség- Ügyi és Bakteriológiai Intézetbe. ahol 1931-ben lett igazgatóhelyettes. Az intézet bom- batalálafot kapott a háború végén, így jutott az akkori Egyetemi Közegészségügyi Intézetbe. Munkatársait, s az egyetemi hallgatókat, valamint a tisztiorvosi tanfolyam résztvevőit a higiéné szerete. tére nevelte — a kutató, szervező munka mellett. Viszonylag későn jött az elismerés. Az igazgatói kinevezést Dabis László 1945 tavaszán kapta meg, a professzorit 1950-ben. Elkötelezett ember volt: 1948-ban lett a Magyar Kommunista Párt tagja. 1953-ban kapta meg a Kiváló Orvos címet, s 1955-ben az Akadémiai Egészségügyi Főbizottság, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke. Életművét halála előtt fél esztendővel, 1956. március 15-én Kossuth-díjjal ismerték el. V itán felül áll: professzor Dabis László rászolgált e rangokra, kitüntetésekre. Személyével folytatódott a magyar egészségtudomány és prevenció nagyjainak — mint Semmelweis Ignác, Fodor József, Hőgyes Endre, Fenyvesi Béla — vonulata. S ha a megye Közegészség- és Járványügyi Intézete e névvel él ezután, nem lesz könnyű dolga, hogy mindig méltó maradjon a névadóhoz. G. P fi váci városi pártbizottság tapasztalatai Erősödő demokratizmus a pártmunkában A Vác városi pártbizottság a közelmúltban foglalkozott munkamódszerének és munkarendjének tapasztalataival. Az előkészítés során a kiscsoportos beszélgetéseken minden testületi tag véleményt mondott. Itt a légkör kritikus és őszinte volt. A kérdés tárgyalása több olyan tanulsággal járt, amit a váci és a vonzás- körzeti pártszervezeteknek munkájuk során hasznosítaniuk kell. Igényként jelentkezett, hogy tegyük nyitottabbá a párttestületek munkáját, válljon jobban láthatóvá, hogy milyen kérdésekkel, miként foglalkoznak a pártszervezetek. Társadalmi életünk kérd 3seiről, gazdasági viszonyaink-, ról beszélgetve már szinte közhelynek számít a meghatározás: ellentmondásos helyzetben és változó körülmények között kell dolgoznunk. Társadalmunk szánté minden tagját érdekli valamilyen motion, hogy az irányítás, a vezetés miíyen hatékonyan tud tevékenykedni. A közélet kérdései iránt érdeklődő ember számára a napi gyakorlatban tapasztalható a társadalmi életünk demokratizmusának szélesedése. Egyaránt megnyilvánul ez az intézményes formák bővülésében és a különböző fórumokon kibontakozó aktivitásban. Tudatosan vállalt és szervezett folyamatról van szó. amelyet az a felismerés vezérel, hogy a demokratizmus fejlesztése a szocialista társadalom építésének törvénye. A magunk elé tűzött feladatokról sok szó esett az óv eleji gazdaságpolitikai pártnapokon, az üzemekben szervezett munkásgyűléseken, a falugyűléseken és a tanácstagi beszámolókon. Az emberek többségének segítettek az országos és helyi ügyek megértésében a vállaiaiti és tanácsi ötéves tervek előkészítését megelőző konzultációk. A megértésen túl azonban ezeknek a konzultációknak az is a szerepük, hogy segítsék a társadalmi célok és a népgazdasági feladatok,;-: sió ^szíWö^ft.,, h£ly:i. konkretizálását -ésvi" egyben* hrozgósítsanak a végrehajtásra. Az utóbbi időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítése. a reform folytatása mellett legalább annyira, fontos az emberi cselekvés tudatosságának erősítése. Hiszen a feladatok mindenütt a lehető legszélesebb körben igénylik a dolgozók aktív, öntevékeny közreműködését. Társadalmi, gondjainkat növeli, hogy a főbb kérdésekre vonatkozó általános egyetértés mellett gyakori az egy-egy téma konkretizálásakor a különböző értelmezés. A valóságos érdekek megismerésének, tudatosításának módszereit néha felszínesen alkalmazzuk. Ennek is betudható. hogy néhány új feladat megoldása során korábban nem tapasztalt jelenségekkel is szembe találtuk magunkat. Előfordult ez szőkébb környezetünkben, Vácott és a vonzáskörzet községeiben is. Nem mindenütt volt kedvező a településfejlesztési hozzájárulás elfogadtatása. Apró jelzés például, hogy az ELAK Kisvállalatnál még a mai napig nem sikerült igazgatót választani. Egy-két kollektív döntésnél tapasztalható, hogy o csoportérdek kifejeződése erőteljesebb. Ezeket a körülmény éket hangsúlyozták a testületi tagok, amikor a városi pártbizottság saját munkamódszeré-, nek, munkarendjének továbbfejlesztését tárgyalták. Ez a munka része annak, a folyamatnak, amit a párt szervei a kongresszus határozatai végrehajtásának .során a különböző szinteken végeznek. A városi pártbizottság arra kereste a választ; hogy miként érvényesül a területen a politikai irányító munka, a testületi állásfoglalások mennyire felelnek meg a város ..és a körzet körülményeinek, a ha-? tározatok miként szolgálják a párt politikai egységét?_ Egyáltalán milyen eredménnyel- tudunk mozgósítani a társadalmi, gazdasági feladatok végrehajtására? E körben módszerében olyan kérdések is felmerülték: hogy milyen a testületi ülések légköre, a pártbizottság munkája miként segíti a párton belüli demokrácia fejlődését, a politikai apparátus miként szolgálja a testületet, hogyan fejlődik az alsóbb pártszervek öntevékenysége, önállósága. Ügy gondolom, nemcsak a párttagok belügye az, hogy a párt- szervekben milyen színvonalú, milyen eredményességű a munka. Az adott terület fejlődése, közélete szempontjából alapvető kérdés, hogy miként alakul konkrétan is a párt és a tömegek kapcsolata. A pártbizottság munkáját elemezve a testület megállapította, hogy az irányító munka átfogja a terület legfontosabb társadalmi, gazdasági,, kulturális kérdéseit. Az első gondolat, amit célszerű hangsúlyozni, hogy különböző a párt irányító szerepének értelmezése a párttagok körében is. Vannak akik a párttól konkrét intézkedéseket, a tapasztalt visszásságok esetén azonnali beavatkozást várnak. Az utóbbi időben is elég gyakran előfordult sajnos néhány olyan szervezési, gazdasági fogyatékosság, ami természetesen és jogosan irritálja a közvéleményt. Az információkban többször is visszatérően jelezték például a többnapos ünnepek ellátási hiányosságait, az útépítési, szemétszállítási hibákat. De fél éven keresztül bosszantotta a város lakosságát a Széchenyi utcai forgalomjel- lámpa hibája. Itt mimde- nüitiihfél is* mérhető a mulasztás. és ezeket nem lehet megmagyarázni, hanem valóban intézkedni kall és elejét venni a hasonló jelenségeknek. Természetes, hogy ezekkel szemben a pártbizottság nevében folyamatosan fellépünk, azt megoldani azonban az arra illetékes, felelős szerveknek kell. A párt szerepe ilyen esetekben sem az, hogy átvegye az intézkedést, hanem számonkéréssel, ellenőrzéssel elérni, hogy az intézkedésre jogosultak válóban cselekedjenek. Ebben az értelemben a pártbizottság irányító szerepe akkor érvényesül maradéktalanul, ha a területünk valamennyi intézménye, állami, gazdasági szerve jól és teljes körűen dolgozik. Ezért, módszerében is nagyon fontos, hogy a pártirányítás gyakorlati megvalósítása során ne csorbítsuk a terület gazdáinak felelősségét, hanem az ellenőrzéssel, az elvi, politikai irányítással az adott szervezet önálló munkájának kibontakozását segítsük elő. Ez vonatkozik a tanácsok gazdálkodására, az önkormányzat fejlesztésére, de vonatkozik az újonnan alakult vállalati tanácsok munkájára is. Mindebből nyilvánvalóan következik, hogy a pártszervezeteknek az irányító munka eszközeit egyre jobban ahhoz kell igazítaniuk, hogy a, társadalmi élet demokratizmusának szélesítése, a gazdálkodó szervek, a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek munkájában az önállóság növekedésével és egyben a felelősség vállalásával együtt járjon. Az elvi, politikai irányító munka eszközei között nagyobb szerepet kell hogy kapjon a terület körültekintő elemzése, az érdekfeltárás és érdekegyeztetés, a vita és a megelőzés. Ahhoz, hogy az adott területen érvényesülhessen a párt vezető szerepe, folyamatosan alkalmassá kell tenni a párttagságot a feladatok megoldására. Ennek eszközeit a taggyűlések és a testületi ülések megfelelő légköre, a tárgyalt témák előkészítésének demokratizmusa. a vita és a fegyelmezett példamutató magatartás egyaránt szolgálják. A városi pártbizottságban megfelelő arányban vannak munkások. fiatalok, termelésirányítók és vezetők. Különböző viszont a testületi tagok fel- készültsége, tapasztalata. Ez természetes, mert csak ilyen összetétel meliestt képes a testület a különböző érdekek szintetizálására. Ma még tapasztalható, hogy a fiatalabb es képzettségben különböző felkészültségű testületi tagok nem érzik egyformán a testületben saját szerepüket. Előfordul: egy-egy napirenden levő témáról úgy vélekednek, hogy arról azok mondjanak elsősorban véleményt, akik a területet jól ismerik, annak szakértői, vagy ott dolgoznak. Ez ilyen módon a kérdések túlzott leegyszerűsítését jelenti és a politikai megfontolás lesz szegényebb általa. A testületi ülések légkörét tekintve a városi pártbizottság tudatosan ügyel arra, hogy a testületi tagok egyenlő joga a gyakorlatban is érvényesüljön. A testületi tagok különböző felkészültsége és informáltsága éppen azt igényli, hogy a politikai mérlegeléshez szükséges információkkal tudatosabban és jobban lássuk el a pártbizottság tagjait. Módszerei összetettek. egyaránt gondoskodni kell a tisztességes helyzetértékelésről, a mérlegeléshez szükséges háttéri nf ormáéi ókról. valamint a saját gyakorlati tapasztalat megszervezésének lehetőségeiről. Ez nemcsak' a városi pártbizottságnak, a pártapparátusnak, hanem a terület megismerése és megismertetése tekintetében az alsóbb szintű pártszerveknek is feladata. A politikai munka szervezése iránti igény különösen előtérbe került a közigazgatás átszervezése óta. mert a testület tagjainak az eddiginél jobban meg kell ismerkedniük a terület sokszínűségével és eltérő adottságaival. Ahhoz, hogy a megnövekedett területet a városi pártbizottság érdemben átfoghassa, javítani kell a munka szervezését és alaposabban megfontolni, hogy a napirenden valóban a legfontosabb kérdések szerepeljenek. Törekednünk kell arra. hogy a rutinjellegű és nemegyszer formális munka kevesebb legyen. Vannak a pártmunka szervezésének tartalékai abban, hogy javuljon a munka- megosztás a pártbizottság, a végrehajtó bizottság & a munkabizottságok között. Természetesen ugyanez érvényes az alsóbb pártszervek munkájára is. Nem feltétlen fontos, hogy ugyanazt a témát egyaránt tárgyaljuk párt- csoportban, vezetőségi ülésem és taggyűlésen is. Megfelelő szervezéssel itt munkamegosztás alakítható ki és érdemibb módon jut idő a fontos, elengedhetetlen kérdésekre. A pártmunkának az eredményességét alapvetően befolyásolja, hogy a határozathozatal után hogyan érvényesül az elfogadott politikai döntés. Ezt a pártszerveknék tudatosan kell előkészíteniük a határozatok megismertetésével és a végrehajtás megszervezésével. A politikai végrehajtásnak alapvető feltétele, hogy a testület tagjai következetesen képviseljék saját területükön és a közéletben is a határozatot. A tapasztalatok szerint ennek előfeltétele a döntéshozatal demokratizmusának erősítése. Az értelmezés egysége érdekében szükség van a sokoldalú megközelítésre. Az elfogadott álláspont mellett agitálni az tud. aiki a viták során megismerte a különböző megközelítésnek az érveit, a miértekre is válaszolni tud. Ügy is fogalmazhatjuk, hogy a végrehajtás feltételeit az előkészítés során kell megteremteni. A feladat másik része: a politikai apparátus megfelelően gondoskodjon arról, hogy a hozott határozatot az érintett pártszervezetek megismerjék. Ebben a munkában elvi és gyakorlati jelentősége van a következetességnek.. Amikor olyan társadalmi jelenségek ellen akarunk fellépni, mint a lazaság, a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség, akkor annak a feltételeit a saját munkánk szervezésében kell először is megalapozni. A pártbizottság munkamódszerét értékelve valamennyi testületi tag kifejezte azt az- igényt, hogy elsősorban önmagunktól kell megkövetelni a fegyelmezett, szervezett munkát. Természetesen ügyelve arra, hogy a pártmunka fegyelmezettsége, következetessége ne jelentsen merevséget. A testületi üléseken túl m pártbizottság -tagjai részt vesznek területünkön a politikai közéletben. Elvi jelentősége van annak, hogy a testületi tagok rendszeresen ott vannak az alsóbb pártszervek rendezvényein. Erre igény van a pártszervezetek részéről is, a testületi tagok részéről is. ^A politikai munkának fontos része, hogy a pártszervek szervezzék meg a kommunisták részvételét a közélet különböző fórumain, a társadalmi és a tömegszervezeteknél egyaránt. A függetlenített politikai apparátusnak feladata az, hogy erre segítsen felkészíteni a testületi tagokat megfelelő politikai információkkal, szervezéssel. A pártmunka szervezésének fontos része az információ gyűjtése és továbbítása. Ebben valamennyi pártszerv részt vesz. Nem nélkülözhető a társadalmi aktívák bevonása som. Az információ valódisága alapvetően meghatározza, hogy az adott pártszerv milyen alapossággal és menynyire reálisan látja a konkrét helyzetet. A pártszervek felelősségét erősíti e tekintetben, ha a visszajelzés is időben érkezik. Ezért indokolt, hogy o párt munkáját a közvélemény előtt nyitottá tegyük. Látható legyen, hogy milyen kérdésekkel foglalkozik az adott terület pártszervezete. milyen megfontolások vezérlik a döntéseket, mert csak ezen a módon lehet a párttagságot, de a pártomJcí- vüliek cselekvő tömegét is felsorakoztatni az adott célok megvalósítására. A politikai munka szempontjából mindig nagy jelentősége van annak, hogy miként sikerült alakítani a testület és az apparátus viszonyát. E tekintetben világos elveink vannak. A testületé a meghatározó szerep. A politikai apparátus feladata a testületi munka feltételeinek előkészítése, a határozatok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A közvélemény szemében választott tisztség- viselők, párttitkárok, a politikai apparátus tagjai személyesítik meg a pártot. Ebből a szempontból a politikai apparátus tagjainak felkészültségben, politikai érzékenységben, emberi magatartásban és példamutatásban kell megfelelniük. Szavunk hitelét azon is lemérik, hogy a politikát hirdetők személyes példájukkal mit mutatnak. IZVe a városi párt- bizottság nyílt, becsületes önvizsgálatot tartott; A munka- módszert a feladatokhoz és a körülményekhez folyamatosan hozzáigazítandó eszközöknek tekinti. Ezt a felfogást erősítette meg és igényli az irányított pártszervezetektől, azzal a meggyőződéssel, hogy őszinte nyílt szóval, a valóság sokoldalú, reális számbavételével. a szavak és a tették egységével a jelentkező gondokon úrrá tudunk lenni. DR. OLAJOS MIHÁLY, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára
