Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

1986. JÜNIUS 20., PÉNTEK s Megéri jobb búzát termelni Előnyben a jó minőség Becsülgetik, latolgatják a mezőgazdaság dolgozói, milyen aratásra számíthatnak az idén. Méricskélik, mennyi gabonára lesz szüksége a gazdaság állatállományának, mennyit adhat­nak el az iparnak. Az intenzív gabonaprogram keretében 822 ezer tonnás ter­mést kellene elérni az idén Pest megyében. Ennek 59 szá­zalékát a kalászosok adják. A tervezett terméseredmények a jelenlegi fajtaszerkezettel az általános környezeti fel­tételek esetén teljesíthetők lettek volna, ha ... Tény azon­ban, hogy az általános kör­nyezeti feltételek „nem jöttek ősszé". A búza fejlődésének egyes szakaszaiban vagy a csa­padék vagy a meleg hiányzott. A becslések alapján hozzáve­tőleg 10 százalékos termés- csökkenésre lehet számítani. Ezért fontos, mi több elenged­hetetlen követelmény, hogy minden megtermett szem mag­tárba kerüljön. Erre felkészült a gabonaipar, legalábbis ez derült ki azon a nemrégiben megtartott érdekegyeztető ülé­sen, amelyen a termelők és a felvásárlók vettek részt. Karsay István, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese azzal kezd­te beszédét: „Üljünk össze és beszéljük meg a következő he­tekben beinduló munkánk so­rán esetlegesen felmerülő problémákat, mert csak ezek közös megismerésével és meg­oldásával tudjuk biztosítani a kalászosok zavartalan átadá­sát, átvételét.” Az érdekegyez­tetés üdvözlendő lépés volt mind a gabonaipar, mind a termelők részéről, mert nem kevesebbről volt szó, mint jö­vő évi kenyerünkről. De azt is tudjuk, hogy a többletter­mést exportáljuk, ami szintén valamennyiünk közös érdeke. Nem halasztható Szerencsére akik a gaboná­val foglalkoznak, nagy gyakor­latra tettek szert az elmúlt években. Az ismeretek fel- frissítése mégsem hiábavaló, mert minden esztendő más és más gondokat vethet fel. Ez különösen érvényes most, amikor a termék átvételénél előtérbe került új szempont: a minőség. Az elmúlt öt év bebizonyította, hogy a meny- nyiségi növekedéssel szinte arányosan romlott a minőség. Márpedig a búzából készült liszt tényleges értékét a sütő­ipari felhasználhatósága dönti el. A jó kategóriába azok a búzák sorolhatók, amelyeknek a sikértartalma eléri a 30 szá­zalékot. Ez volna a kívána­tos, helyette azonban jobbára takarmány minőségű búzát szállítanak az üzemek. Bizony­ság erre, hogy a tavaly átvett termésből csak 14 százalék volt jó minőségű. Holott a külföld is ez utóbbiért fizet többet, sőt, hovatovább csak a keményebb búza adható el a külpiacon. Ebből egyenesen következik, hogy ezek termelését kell szor­galmazni. Persze kevés az el­határozás, mert sokszor nem is az üzemeken áll, hogy mit vetnek, hanem az dönt, hogy mit lehet kapni. Most tehát o kutatókon a sor, hogy olyan kalászosokat állítsanak köz­termesztésbe, amelyek meg­felelnek a mai igényeknek. Az idei termés minőségén, a búzák fajtaösszetételén már nem lehet változtatni, de gon­dolni kell a jövőre. Mert a minőség javítási) már elodáz­hatatlan kérdési Kritérium a jó ’ vetőmagon és agrotechni­kán kívül az is, hogy meg­felelően tudják tárolni az árut. Ezért a gabonaipar Nagy- kátán, Vecsésen, Dabason új silókat épített az elmúlt esz­tendőben és rövidesen elkészül a kiskunlacházi, valamint az aszódi hat-hatezer tonna ter­mény befogadására alkalmas tároló is. Kijavítva, felújítva A megyei gabonaipar ter­veiben 270-200 ezer tonna ka­lászos átvétele szerepel az idén. Változás, hogy a cukor­hoz, a tejhez, a húshoz ha­sonlóan ezután a beltartalmi érték alapján veszik -át az ét­kezési búzát is. tgy tehát meg­szűnik a korábban alkalma­zott, fajta szerinti átvétel. Az étkezési búza alapára 100 kilo­grammonként változatlanul 360 forint, de csak akkor, ha a nedves szem sikértartalma eléri a 27 százalékot. Ameny- nyiben ennél kevesebb, 25 szá­zalékig a vállalat levonást al­kalmaz, 25 százalék alatti si­kértartalmú búzáért pedig csak 331 forintot fizet. Ugyanakkor a minőségi áruért felár is jár. Ha kiváló termést szállít be valaki, ma­gas sikértartalom esetén több mint 400 forintot is kaphat 100 kilogrammonként árujáért. A termés minősítésének le­bonyolítása oly módon válto­zik, hogy már a kocsiról az átadó jelenlétében vesz min­tát a gab'onaförgalmi vállálát. Külön tételmintáról is gon­doskodnak, ha a termelő jel­zi, hogy a napi átadás során eltérő minőségű árut szállít a magtárba.’ Vitás esetekben a Pest Megyei Teszöv bevoná­sával újabb vizsgálatokat is végeznek; ez hivatott eldönte­ni, hogy . az átadónak, avagy az átvevőnek van-e Igaza. Kijavítva, felújítva várják az új termést az átvevőihelyek. Az idén 40 helységben 127 vonalon 20 ezer tonna gabonát tudnak átvenni 12 óra alatt a Pest Megyei Gabonaíorgalmi Vállalat telepein. B. Z. Embert próbáló hőség Szállítani, sütni, műteni - kell Parlamenti bizottságok előtt A tavalyi gazdálkodás Bűvészmutatvány 45 fokban: Pe­redi Lászlóné egyszerre n£gy ser­penyőben süti a palacsintát. (Folytatás az l oldalról.) munkások, a vetők egész év­ben jogosultak a pótlékra. A munkások a szórajukat a szó­davíz-automatáknál csillapít­hatják. A hűtött ital mellett a gép hideg vizet is ad, kíván­ság szerint sóval, ami a szer­vezet sóveszteségét pótolhat­ja. Ebben a melegben nem irigylésre méltó a pékek mun­kája, hiszen még a kisült ke­nyér is 120—140 fokos, amikor kiszedik a kemencéből ezért teSík kesztyűs kezzel bánnák vele. a lég,kosndicionáló, volt vagy 30 fok a műtőben. A homlo­komra steril kendőt kötöttem, az felszívja az izzadságot, az orromról a műtős törölgette, a hátamon patakokban csör­gött. És nekem még könnyű a dolgom. A főműtősnek há­rom operációnál kell asszisz­tálnia egymás után ... Rókusból vissza Vecsésre, njindkéttőnek gipszben a lá­ba — mondja kiszállva az MA 83-70 rendszámú men­tőkocsi forróságot ontó veze­tőfülkéjéből Farkas Tibor mentőápoló és Rojlk István pilóta. — Persze, hogy a ko­csiban marad az egyenruha, a sapka, szédítő a meleg, s nehéz cipelni a betegeket. A sebészeten Iglódi Ist­vánná nővér mostanság na­pi másfél-két liter üdítőt iszik, akár társai, hiszen ne­kik kell mozgatniuk az ope­ráció után magatehetetlen em­bereket. Bizony szánja őket. Meleg az ágy, a laticellmat- rac, a gumilepedő, a műszá­las ágynemű. Oravecz Lajosné Százha­lombattáról, két napja esett át a műtéten: — Szörnyen nehéz elviselni ezt a meleget, és bizony fáj még a seb, nem kelhetek fel. De jó lenne, ha mozdulna, hűlne a levegő ... Dr. Veres Alfréd sebész­főorvos épp most végzett az operációval: — Negyven per­cig tartott az epekőműtét, de égy örökkévalóságnak tűnt. Beöltözve, orr-száj maszkban, gumikesztyűben, műtőrúhá- ban, kabátban, sapkában, műanyag kalucsniban alig pá­rologtathat az ember. Ráadá­Máskor gyerekjáték, most izzasztó feladat felsegíteni a mentőkocsiba a begipszelt lábú beteget. — Egy szülő asszonyt hoz­tunk Pilisről a klinikára s két beteget viszünk innen a Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsiá- ga csütörtökön ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke is. A képviselők az 1985. évi állami költségvetés végrehaj­tásának tárgykörében elemez­ték az igazságügyi terület és a tanácsi munka elmúlt esz­tendei lényeiről, adatairól, va­lamint a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének teljesí­téséről szóló jelentéseket. Két munkaanyagot kaptak kézhez a képviselők, az egyiket az Igazságügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a Leg­felsőbb Bíróság állította össze, a másikat a Pénzügyminisz­térium készítette. Ülést tartott az Országgyű­lés kereskedelmi bizottsága is. A testület a Belkereskedelmi Minisztérium és a Külkeres­kedelmi Minisztérium 1985. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló jelentést vitatta meg. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Andrikó Miklós belkereskedel­mi minisztériumi államtitkár kiemelte: pz áruellátás szín­vonala — a tüzelőanyagok ki­vételével — összességében a népgazdasági terv követelmé­nyeinek megfelelően alakult. A tervszerű áruellátásban fon­tos szerepet játszott a keres­kedelmi gazdálkodó szervek javuló munkája, a szerződése& fegyelem megszilárdulása. Az élei miszer- kí n ála t összességé­ben jónak volt mondható, az iparcikkek többségéből a ke­reslet—kínálat összhangja kedvezőbben alakult az 1984. évinél, bár egyes korszerű tar­tós fogyasztási cikkekből az igényeket nem tudták mara­déktalanul kielégíteni. A jövő­ben szükséges javítani a kis­települések és a nagyvárosi peremkerületek napi ellátását, ennek érdekében a tárca szor­galmazza a vevőforgalomhoz igazodó nyitva tartást. A kis­pesti Centrum áruház például várhatóan júliustól vasárnap is várja a vásárlókat. A külkereskedelmi tárca írásos tájékoztatójához Török István külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólalt Polgárdi József (Du- naharaszti) képviselő is. A Volánbusz Engels téri ál­lomása. Rencz Péter egyete­mi hallgató Sopronból érke­zett. — Milyen az utazás a hő­ségben? — Megyek tovább Visegrád- ra. Csak ne legyenek sokan! Hiába húzzák le az ablako­kat, nyitják ki a tetőszellő­zőt, a kocsiban nagy a me­leg, mozdulni sem lehet, per­zsel a nap. A soproni vonaton legalább sétálhattam. Szabó István, a BX 54-47 rendszámú busz vezetője: —, Nagyon nehéz az ilyen nap. A forgalomban részt vevők, a személyautó-vezetők, gyalogo­sok is figyelmetlenek. Foko­zottan kell vigyázni. Ma 392 kilométert fogok megtenni. Várom az esti szellőt. Debreczeni Béla állomásve­zető az Engels téren: — Embert, gépet, utast pró­bára tevő idő. A legrosszabb a fülledt hőség. Nem tudunk védekezni ellene. A sofőrö­ket hűtött ásványvízzel vár­juk. Kiss Károly gépkocsiveze­tő a Széna térről indult Páty, Perbál irányába. Panaszolja: — Jobban elfáradok, mint máskor, ahol lehet kiszállok, Ontja a bót a kemence a kenyérgyárban. s kifújom magam. Azok a sze­rencsésebbek, akik távolsági járaton ülnek. Nagy sebes­ségnél, ritka megállások mel­lett lehűl a karosszéria. ★ Délután 4 óra. A Batthyány téri HÉV-végállomáson kez­dődik a csúcsforgalom. Az aluljáróban kevés az oxigén. Rostás Mihályné, a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja Pomázról jár be. — Alig el­viselhető ilyenkor a HÉV. Csak 40 peréig tart az út, de már előre félek tőle — mond­ja. Lázók Ernő jegyvizsgáló amint kilép a vezetőfülkéből, lerántja magáról a pólóinget. Negyvenhat fok van bent — A cím tulajdonképpen nem fedi a valóságot. Az ugyanis, ami a külső szemlélő számára kirándu­lásnak tűnhetett, komoly munkaként szerepelt már jó pár nappal korábban a Pest megyei egyházi szemé­lyek előjegyzési naptárá­ban. Hagyomány ugyanis, hogy a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának szervezésében szűkebb ha­zánk különböző tájain ren­deznek találkozókat — a katolikus papi békebizott­sággal együtt — azért, hogy akik a harminc-egy- néhány éve aláírt egyez­mény értelmében az állam­igazgatástól függetlenül, ám közös céljaink szolgálatá­ban velünk együtt halad­nak, megfelelően tájéko­zódjanak építő hétköznap­jaink valóságáról. Ezí történt tegnap is, amikor mintegy hatvan egyházi személy jött össze a találkozásra kijelölt pon­ton, Mogyoródon. Első programként a Hungaro- ring Forma -1 pályát ke­resték fel, dr. Fogd Mihály­Egyházi személyek találkozója Kirándulás nak, a népfront megyei bi­zottsága titkárhelyettesének kalauzolásával. A házigaz­da Kovács István volt, mint létesítményfelelős, az Aszfaltútépítő Vállalat fő- építésvezető-helyettese. 'Ne­ki kellett gyűrkőznie, mert az érdeklődő kérdések egy­mást érve záporoztak rá. Ám helytállt becsülettel, s nem csupán a helyszín ki­választásáról, a tervezés és kivitelezés fázisairól, a pá­lya adatairól tájékoztatta a vendégeket, hanem arról is, hogy milyen maga a Forma—1 verseny, miféle biztonságtechnikai, bal­esetvédelmi, egészségügyi, műszaki segélynyújtó in­tézmények, berendezések járulnak majd hozzá a si­keres küzdelemhez, ebben a magas színvonalú techni­kai sportban. Az egyházi személyek kérdései igen széles körű tájékozottságról tanúskod. tak. Kiderült, hogy maxi­málisan figyelemmel kísé­rik a beruházás esemé­nyeit — csakúgy, mint minden mást az országban, a megyében. Kíváncsiak voltak arra is, hogy meny­nyi időn belül térülhetnek meg a pályaépítésre fordí­tott költségek, hogy miként tudtak a tervezők, kivitele­zők együttműködni a szom­szédos két település lakos­ságával, tanácsaival, hogy profitál-e a létesítmény megvalósítása során vala­mennyit maga a környék is, amely befogadta ezt a csodálatosan szép — és szélsebesen megépített — pályát. A következő állomás Főt volt. Az európai hírű templom — egyben a köz­ség — történetéről akkora hévvel, lelkesedéssel és tiszteletre méltó szakérte­lemmel mesélt Bernáth Lászlóné helyi idegenve­zető, hogy az ember alig vette észre, milyen hideg is van a pórját ritkító al­templomban, a rekkenő kinti hőség után. Gyalog sétáltak el az egyházi sze­mélyek a helybeli evangé­likus kántorképzőbe, köz­ben beszédbe elegyedtek a mindenre kíváncsi óvodá­sokkal, ismerkedtek a köz­ség arculatával. Tapaszta­lataikat a Fáy-présházban elköltött — önköltséges — ebéd közben vitatták meg, mármint azok, akiknek a gazdag program után még maradt idejük. S okukat elszólította a kö­telesség. Abban azon­ban megegyeztek: ez a munkakirándulós is széle­sítette látókörüket. Amint a jelen levő Kiss József ka­nonok, Kevcházi László evangélikus, illetve Juhász Sándor református esperes is megállapították: a ha- hogymányhoz híven ismét hasznos találkozóra hívta egybe a népfront a megye egyházi személyeit. Bálint Ibolya bök hátra fejével. A kocsik ban is legalább negyven. Ai utasok egy része alszik, má­sok bágyadtan ülnek. Reggel kezdtem negyed nyolckor. 12 órát húzok le. Még bírom.. Vácott tegnap egészen biz­tosan a strandfürdő számított a leglátogatottabb helynek. Kocsis Tibor fürdővezetőtő! megtudtuk, hogy a sorbanál- lás elkerülésére már a nyitás előtt egy órával elkezdik áru­sítani a jegyeket, s ha sokan összegyűlnek, akkor kicsivé! hamarabb ki is nyitnak. Erős csütörtöki forgalomró adott számot a Pest megye Révhajózási Vállalat váci rév állomásán Marton Jánosn pénztáros. Ugyanis minder üzlet, áruház nyitva van Vá­cott, ezért is sok a szállító jármű. A komp menetrend­szerűen járt, de szükség sze rint indítottak a lemaradók­nak pótjáratokat, különjárato­kat is. A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat Váci tejüzemé­ben is fennakadás nélkül, a napi rendnek megfelelően folyt a termelés. Csak elvét­ve fordultak elő panaszok, például visszavittek zacskós tejet a boltokba, ahova ko­rán szállítanak* s már jóval a nyitás előtt leteszik. A me­leg hajnali órákban a nyitá­sig felmelegszenek az addig hűtött zacskók ... Nem lehetett panasz a hús­iparra sem. Minden áru kike­rült a boltokba. A vevők amiatt azonban szólnak, hogy a felvágottak vágási felülete hamar elszíneződik. A kisebb üzletek kereskedői ez eilen azzal védekeznek, hogy első- ' sorban tovább elálló, kevesebb törődést igénylő száraz húské­szítményeket tartanak. írták: nányász Hídi, Máza Ka­talin, Tamási Tamás, Vasvári G. Pál, Vicsotka Mihály. (Fotő: Erdüsi Agnes)

Next

/
Thumbnails
Contents