Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
Vaksötét — Mondd, anyu, minek állítottuk át az órákat,_ ha este hatkor már, reggel 8—10 órakor még égnek világosban az utcán a villanyok ? — Nem tudom. Mit mondhattam volna? Csekély vigasz lenne, azt hiszem, hogy láttam én már falvakat, üzemi udvarokat, irodákat, ahol egész nap égtek a lámpák. Még az a szerencse, hogy télen, az igazi vaksötétben, amikor több hétig nem kapcsolják be a világítást, meg tudják takarítani az előzőleg elpazarolt energiát. ..**&. ; i-tGumiabroncs A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM 1986. JÚNIUS 19.. CSÜTÖRTÖK A város könyytára Igazodva lakossághoz, korhoz Bármi történik ebben a vámosban, azt valaki észreveszi. S amit megfigyelnek, azt előbb-utóbb jelzik különböző fórumoknak, az újságnak is. Ez történt a Blahán kialakított gumiabroncsteleppel. Aminek létéről korábban egy fotó erejéig hírt adtunk. Mint rendesen, ez alkalommal is terjedtek a szóbeszédek, hogyan, ki, miért, miképpen? Hát hogyan is? A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a következőket tudtuk meg. Egy tanácsi dolgozó bérelte ki a területet, amit bekerített, s gyűjti a használt abroncsokat, amelyeket innen elszállítanak, tehát nem égetik el, mint ahogyan sokan tudni vélték. A szerződés öt évre szól, de közben is föl lehet bontani, kilencvennapos felmondással. A telepen egyébként rend van, ezt a végrehajtó bizottság kérdező tagja megerősítette, hozzátéve, korábban ezt a területet sokan szeméttelepnek vélték. Hogy a későbbiekben mi lesz itt, azt most nem érdemes találgatni. Majd az idő megmutatja. Olyan órában, amikor a városi könyvtár olvasószobó- jában ketten-hárman ülnek, tágasnak érezzük a helyet, öt-hat személy társaságában zsúfoltnak találjuk. Ebben a termecskében tartják a rendezvényeket is. Olykor meg- tölthetetlenül nagy az olvasószoba, máskor néhány perccel a kezdés után érezzük a levegőn, túl sokan, túl közel vagyunk egymáshoz. Ellentmondásos tapasztalásaink azonban nem jelentik azt, hogy a gödöllői könyvtár ilyen is, olyan is. Egyfajta pezsgés Méreteit, állagát, fölszereltségét, küllemét tekintve a szerény jelzővel fejezhetjük ki a legtapintatosabban azt, hogy milyen is. Mivel a közeljövőben nem várható a XX. század utolsó évtizedeiben korszerűnek tekinthető épület létrehozása Gödöllőn erre a célra, az ódon falak között kell úgy alakítani könyvtárosok és olvasók helyzetét, hogy a lehető legzavarMegszűnt és létező klubok Az etnikum kultúrája Újsághír (Pest Megyei Hírlap, 1986. június 13., péntek): Csütörtökön a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága székházában tartotta egyesületi alakuló közgyűlését a Ma- gyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, amely a cigányok társadalmi beilleszkedését, az ehhez kapcsolódó egyetemes nemzeti é.s etniku- mi kultúra elsajátítását. a cigányság haladó hagyományainak ápolását szolgálja. Legfrissebb hírünk: a Pest Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága június 27-én Nagykőrösön kihelyezett ülést tart, amelynek három napirendi pontja lesz. Az elsőben tárgvalják a cigány lakosság közéletbe való bevonásának és az etnikum képviseletének a lehetőségét. A második a megyei cigány közművelődési munkaközösség beszámolója lesz. A harmadik napirendi pont szerint a városi tanács tájékoztatója hangzik el a nagykőrösi kisebbségi etnikum élet- és munkakörülményeiről. E híreinkben érintett témák és napirendi pontok közül most a cigány közművelődés helyzetével foglalkozunk, támaszkodva a megyei cigányügyi koordinációs bizottság állásfoglalására, a hetedik ötéves tervi fejlesztés irányelveire. A cigány közművelődés területén évek óta eredményesen működik a cigány köz- művelődési munkaközösség. 1984-ben cigány közművelődési szakfelügyelőség kezdte meg működését. Eredményesek a cigány, illetve- hátrányos helyzetű gyermekek számára szervezett olvasótáborok. További idézet a VII. ötéves tervi fejlesztési irányelvekből: El kell érni, hogy a közművelődési hálózatok — elsősorban a művelődési otthonok. könyvtárak — egésze szolgálj" a cigány közművelődés ügyét. Továbbra is működtetni kell a munkaközösséget. meg kell szilárdítani a cigányklubok tevékenységét. El kell érni, hogy a TTT keretében erősödjön a tudatformáló tevékenység. S hasznos lenne központi, megyei cigány gyermek olvasótábor létesítése. Alkalmazni kell a cigány folklór terjesztését, például amatőr csoportok révén. A kisebbségi etnikum köz- művelődési helyzetének egy speciális területét vizsgálva elmondhatjuk, hogy a cigányklubok megszűntek Pilisen, Isaszegen. Valkón és Mono- ron, tovább működnek Örkényben, Kerepestarcsán, Dunakeszin, Érden. Ráckevén, Bagón. Erdőkertesen és Tápió- szecsőn, s alakulnak Pomázon, Csobánkán és Piüscsabán. A felsoroltak közül ezúttal a kerepestarcsai cigányklubbal foglalkozunk közelebbről, annak vezetője, Tamás Jánosáé tájékoztatása nyomán, de a vele folvtatott beszélgetésből a következő írásunkban idézünk. Aszódi László Antal — Én aztán Igazán elmondhatom, hogy keservesen nőttem fel. Nézz rám, s azonnal látod a bőröm színéről, a vonásaimról, fekete szememről, hogy cigánynak születtem. Egyszer, fiatal emberként — elsőéves egyetemista voltam — befestettem a hajamat szőkére, mert nagyon szerettem volna, ha senki nem ismeri iel bennem a cigányt. Ma már nem szégyenkezem a származásom miatt — mondta jó egy évtizeddel ezelőtt Burányi László agronómus, aki akkoriban a hévízgyörki termelő- szövetkezet dolgozója volt. — Évek hosszú során, a kemény munkában megtanultam, hogy az embert akkor is tisztelik, szeretik, ha cigány, mert a megméretésnél a munka számít, s nem az, ki honnan indult. Én nagyon mesz- sziről jöttem. Elvégeztem az általános iskolát Versegen, aztán az aszódi gimnázium következett. Nem voltam kiváló tanuló, nem voltak kimagaslóak az eredményeim, de ezen ne csodálkozz. — Az én helyzetem valóban hátrányosnak számított. Mi hatan laktunk egy szobában, s egyetlen asztalunk volt, amit mindig elfoglaltak előlem. Télen nagyon leromlottak a tanulmányi eredményeim. Márciusban néha két- három tantárgyból is bukásra álltam, de amikor megjött a talanabbul tölthessék idejüket az intézményben. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén, amelyen áttekintették a könyvtár 1980 óta végzett munkáját, körülbelül így összegezték a lehetőségeket és tennivalókat. Előbb persze arról folyt a szó, mi változott, mi történt az eltelt hat esztendőben. Az időszak első évében átadták az azóta is sikeresen működő gyermekrészleget, később korszerűsítették a fűtést, majd az idén, néhány héttel ezelőtt megnyitották a zenei szobát, ahol egymást nem zavarva, kényelmesen élvezhetik kilencen is egyszerre az operát, a rockot, a verset. Személycserék történtek, amelyek közül a tanácsi művelődési osztály szerint az igazgatóhelyettes beállítása nyomán jelentős javulás következett be a területgondozói feladatok ellátásában, a múlt évi vezetőcsere pedig az egész intézmény tevékenységében idézett elő egyfajta pezsgést. A testület elé tárt jelentés mindazonáltal fölsorolja mindjárt az elején a könyvtárbeliek panaszait. Alacsony a bérszínvonal, amit a jelenvolt helyi és megyei vezetők megerősítettek. Csökkent a periodikák beszerzésére fordítható összeg, miközben azok ára emelkedett. A következmény: a megelőző 174 folyóirat és újság helyett ma 148-at találhatunk meg polcaikon. Lépést tartani A könyvek vásárlására költhető forintok gyarapodtak, ám nem a megfelelő ütemben. Kell-e mondanunk, hogy a könyvek ára borsosabb a korábbinál. A rpegyei tanács a segítségükre sietett, negyvenezer forintnyi egyszeri céltámogatást adott 1985—86- ra. Az iskolai eliátó rendszerben tanulónként negyven forint a keret, ami a statisztikában a fejlődés látszatát sugallja, mondják szó szerint jelentésükben. A könyvkötésre rend- delkezésre álló forintok a napilapok, folyóiratok bekötésére elegendő, állományvédelemre, megrongált kötetek űj- raköttetésére nem marad semmi. Szűkösen, garasoskodva igyekeznek a gyűjteményi jellegnek megfelelően hézag- talan állományt kialakítani, s valamelyest lépést tartani a korral is. Kik, mikor A korral való lépéstartásra példa o hanggyűjtemény, lemezek. kazetták formájában, s újabban videokazettákat is vásárolnak. S mindez kikért? Legfőképpen a fiatalokért és az idősebbekért. A 15—19 évesek közül az itt lakók harminc százalékát mondhatják vendégüknek. A 20—24 éveseknél meredeken esik a statisztikai görbe, 10 százalékra. Értelmezéséhez tudni kell, hogy közülük sok felsőfokú iskolában tanul, ahol hét közben megtalálhatja az olvasnivalót, szombatonként azonban találkozhatunk velük a gödöllői könyvtárban. A következő korcsoportok, 25—60 év közöttiek viszonylag ritkán használják a városi könyvtárat, majd a nyugdíjasidejük-' ben növekszik a szerepe életükben. Az általános iskolásoknak több mint a fele fordul meg a gverrhekrészlegben. Rendszeresen tartanak csoportos foglalkozásokat. amelyeknek nagy a jelentősége, hiszen a résztvevőknek csaknem hetven százaléka lesz állandó olvasóvá. Néhány kiscsoportot is működtetnek a könyvtárban. Van itt klubjuk a nyugdíjasoknak, a kis toliforgatóknak, a propagandistáknak, az utazóknak. Nekik, értük van a könyvtár. Nekik, értük próbálják szebbé, kellemesebbé tenni a házat, gyarapítani az állományt. De nemcsak értük, hiszen minden napjukat abban a reményben kezdik, hogy aki tegnap nem, az ma betérhet hozzájuk. Az ő kívánságait is szeretnék teljesíteni. Amit joggal el is várhat, mint minden lakója a városnak. K. P. Egy nem tipikus életút tavasz, minden megváltozott. Kimehettem az erdőbe, a mezőre,. hasra feküdtem a bokrok tövében, végre egyedül voltam a könyveimmel, s tanulhattam. ahogy akartam. Zalán Frigyes tanár úr. akit nagyon tiszteltem és szerettem. mindig megértőén várta a tavaszi időszakot, s ilyenkor megjegyezte: Baranyi összeszedte magát. — Sokszor én magam is kételkedtem a képességeimben, a tehetségemben. Volt egy öreg cigányember a vérségi cigánysoron — Radies Pista bácsi —, ő magyarázta nekem: — Kisfiam, te a szocializmusban élsz, teérted történik minden itten, a te jó életedért. Teérted dolgozik az édesapád, az édesanyád, teérted fárad a tanár, teérted teszi dolgát még a tanácselnök is. Te a jövőnek megbecsült embere lehetsz, tekintélyes ember, lehet belőled mérnök is vagy orvos, ha akarod. ha tanulsz. — Sokszor eszembe jutottak ezek a szavak, amikor matematikai példák megoldásával kínlódtam, vagy éppen a magyar irodalom gyöngyszemeivel ismerkedtem. — Te a jövőnek megbecsült embere leszel — hajlottam Radics Pista bácsi szavait, és lám, a mondása beteljesedett, igaz lett. — Nem volt könnyű, nagyon nehéz volt, de végigjártam az utat. Leérettségiztem, vettem egy nagy lélegzetet, két napig kábán jártam a határt, s hallottam anyám kérdő mondását: — Te akkor most már tekintetes úr leszel? — Vártam az egyetemi felvételi vizsgára hívó levelet, mert jelentkeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Sikerült a felvételim és szeptemberben egyetemista lettem. Ekkor festettem be a hajamat Nem akartam, hogy az évfolyamtársaim felismerjék bennem a cigányt, de nem sikerült a próbálkozásom. — Te cigány vagy? — kérdzte tőlem a kollégiumi szobatársam, amikor bemutatkoztunk. Mit válaszolhattam volna? — Igen, cigány vagyok. De ugye. ez nem baj? — Én meg paraszt! kaptam nevetve a választ Forgó Jóskától, s egymás tenyerébe csaptunk, mint két jó koma. mint kenyerespajtások. Elmúltak az egyetemi évek. Amikor átvettem a diplomát, nemcsak az én szememből, hanem anyám és apám szeméből is hullottak a könnyek. Este otthon aludtam, sokáig Máriabesnyő Kivágják az öreg fasort Helyébe gyorsan növő fajtát ültetnek Az érintett máriabesnyői területen a tanácstagok és maga a városfejlesztési bizottság az egyik legnépszerűtlenebb, feladatot kapta. A városi tanács műszaki osztálya által egybehívott helyszíni szemle sorún dönteni kellett 75 jegenyenyár kivágásáról. Mária- besnyőn a MÁV-állomás mögött húzódó nyárfakor ég felé nyúló 25—26 méter magas fáit még a harmincas évek elején ültették. Kitermelésre, kivágásra régen megérettek. Az utóbbi években a pusztulásukat az emberi erőszak is elősegítette, amikor nem egynek a gyökerét vágták el, néhánynák a tövébe olajat zúdítottak, hogy pusztuljanak ki,' ne árnyékoljanak, virágzás idején ne szórják pihéiket. Egy korábbi, 1982. decemberi hivatalos utat követett a mostani, amikor már kérte a MÁV miskolci igazgatósága az engedélyt a fák kivágására, mert azok egyre nagyobb veszélyt jelentenek a vasútra.' Vihar esetén rádőlhetnek a felső vezetékre, vonatoknál személyi balesetet okozhat egy-egy kidőlt fa. Az egyedek száradása, különösen a csúcsszáradás, melynek nyomait láthattuk, jelezték, hogy a ma még többségében zöldellő példányok felett ítéletet kell mandani, bármily nehéz is. A bizottság tagjai körében is elhangzott, hogv sajnálják a fasort, de a bajok elkerülésére ki kell vágni a fákat. Az erdőfelügyelőség megállapítása, szakvéleménye szerint is indokolt a fák kitermelése. A BUVAD képviselője is így nyilatkozott. A ikitermelést az egészségi állapot mellett a gazdaságosság is indokolja. Új nyomvonalon Populus Simonii fajtát ültetnek a pótlására. Az EGTI részéről a bizottság jegyzőkönyvébe nyilatkozó szakember véleménye: elegendő lenne csak a csúcsszáraz egyedeket kivágni, és azok pótlásáról gondoskodni, de egyetért a BUVAD szakvéleményével, hogy a kitermelés indokolt. A tanácstagok véleménye: a fák elöregedtek, mi sem bizonyítja jobban, mint az előző három és fél év alatt beállott nagymérvű romlásuk. A vasúti pálya közelsége, a fák magassága és a sűrűsége nem teszi lehetővé, hogy a már teljesen elöregedett és a még élő fákat különválasz- szák. Lombhullás után kell kivágni őket és pótlásukról azonnal gondoskodni. Pár éven belül új fasor tölti be a hangszűrő szerepet, hogy a vasút zöreje mind kevesebbet zavarja a közeiben élők csendjét. Cs. J. Dány Tátrai üdülés Egy csehszlovák termelőszövetkezettel kötött együttműködési szerződést a dányi Magvető Termelőszövetkezet. A megállapodás kiterjed egymás munkájának segítésén kívül szociális és kulturális területre egyaránt. Aratás előtt egyeztetik terveiket, ekkor határozzák meg, mennyi gépet adnak és kérnek kölcsön, milyen időtartamra. Dányból negyvenen üdülhetnek azAla- csony-Tátrában, a rimaszombatiak ugyanennyien a dányi téesz balatonfüredi üdülőjében pihennek a nyáron. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Tom Jones, vígjáték három felvonásban, sok zenével, a kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka, 20 órakor! A látás nyelve IV., Horus archívum, akt, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Szenczi-zsol taros könyv 1786-os pozsonyi kiadása, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítőterem ; Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Nyesedékkel fűtenek Az elmúlt tervidőszak alatt 100 fprint értékű mezőgazda- sági terméket 65 forint anyag- és energiaköltséggel állítottak elő a mezőgazdasági nagyüzemek. Az ágazat energiafelhasználása a VI. ötéves terv időszaka alatt 3,5 százalékkal beszélgettünk lefekvés előtt az udvaron apámmal. — No, fiam, hogy lesz tovább? — Amit te belém oltottál, amire megtanítottál, s megmutattál, ahogyan neveltél, úgy akarok élni. Becsületesen dolgoztál, panaszt, rossz szót nem hallottam rád soha. mindenki tisztelt, becsült, hát én ugyanezt akarom magamnak. — Nagy elhatározással indultam. De a hajamat soha senki kedvéért többet be nem festettem, igaz, lassan megkopaszodtam. De hát sokan elhullatták a hajukat, akik harmadik évtizede dolgoznak a mezőgazdaságban. Baranyi László sorsa egyedi eset. Még nem nevezhető tipikusnak, de naponta találkozhatunk a változás apró jegyeivel. Tudjuk, máról holnapra nem megy, nagyon nehéz és kemény munkát igényel a változás, de ennek meg kell történnie. És először ott következik be, ahol ezek az emberek kulturáltabbak, iskolázottabbak, ezért kell azoknak segíteni, akik a tanítás, az emberekkel való foglalkozás és törődés munkáját vállalták. Baranyi Lászlótól hallottam: — Egyszer igaz lesz, amit évtizedek óta énekelünk, hogy bár a bőre barna vagy fehér, hogy egyenlő az ember, mennyi munkát végez, annyit ér. Fercsik Mihály csökkent. Javult az abrakfelhasználás hatékonysága is. A jó módszereket a VII. ötéves terv időszaka alatt is folytatni kívánják a Pest megyei gazdaságok. Említésre méltó a Budavi- déki Állami Erdő- 1 és Vadgazdaság eljárása, amely szerint a budakeszi fafeldolgozó üzemében faipari hulladéktüzelőt üzemeltet, nem kevés folyékony energiát takarítva meg ezzel. Az albertirsai és dán- szentmiklósi termelőszövetkezetekben a gyümölcsfák metszése során keletkezett nyese- dékből nyert hőenergiával oldották meg a mélyhűtő üzem fűtését, melegvíz-ellátását A Solymári Rozmaring Termelő- szövetkezetben is két HP—500 típusú erdő-, valamint mező- gazdasági hulladék tüzelésére alkalmas előtét-tüzelőberendezés üzemel tavaly óta. Nem hagyható ki a sorból a Döm- södi Dózsa Termelőszövetkezet sem, ahol az 1983-ban létrehozott biogáztelepen 440—450 tonna tüzelőolaj-egyenértékű, többcélúan hasznosítható éghető gázt állítanak elő. A budakalászi Óbuda a gumiabroncsok újrafutózásával, az Ócsai Vörös Október Termelő- szövetkezet pedig a selejtes gumiabroncsok darabolásával ért el jelentős megtakarítást és árbevételt. Moiibbb Hat gézengúz. Színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilm. Csak 4 órakor! A mallorcai ember. Színes, svéd krimi,. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
