Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
6 1086. JÜNIUS 18., SZERDA Jogi tanácsok A nem vagyoni kártérítés formái t Az apaság egy éven belül támadható meg • Mikor fogasait családi pótlékra ? • Hüllőidén szülők anyasági segélye Ok: a rossz családi háttér A lejtőre jutott fiatalok Elszomorító látvány, amikor 13—16—17 éves fiatalok állnak a bíróság előtt, önkéntelenül is felvetődik a kérdés; miként juthattak idáig. Első, ami szembetűnik, a nagyfokú érzelmi fogyatékosság, ami rendezetlen családi életre, a nevelés, a szeretet hiányára vezethető vissza. Az esetek többségében elvált szülők gyermekeiről van szó. Sajnos, míg a felbomlott házasságok száma 1974-ben 24 527 volt, 1983-ban már 29 397. A kriminálstatisztika szerint a bűnelkövető fiatalkorúak 24 százaléka élt felbomlott családban. Ez az arány a kiskorú bűnelkövetők esetében 17 százalék. Részegen verekedett f * Átalányösszegben Elszámolási formák Az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a Szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulása, a vízgazdálkodási társulat, az egyes jogi személyek vállalata, valamint — az MNB és a külföldi részvétellel működő pénzintézet kivételével a pénzintézet és a leány- vállalat (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) egyes — legfeljebb 15 főt foglalkoztató — részlegeiben költségtérítéses rendszert alkalmazhat. A költségtérítéses rendszer keretében a gazdálkodó szervezet átalányösszeget állapít meg. E költségek címén a dolgozó az átalányon felül nagyobb összeg kifizetését (megtérítését) nem követelheti. Ilyenkor a részleg dolgozóival kötött külön megállapodásban kell rögzíteni: azokat a költségeket, amelyekre a szabályozás vonatkozik. Költségtérítés összegének megállapításához a gazdálkodó szervezet az előző évek tény- számai figyelembevételével — számításokat köteles végezni, amelyeket öt évig kell megőrizni. Az ágazati miniszter — a pénzügyminiszterrel és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben — a költségtérítéses rendszerbe bevonható költségek körét, mértékét, számítási módját meghatározhatja, illetve egyes tevékenységek esetében a rendszer alkalmazását kizárhatja. Az ipari szövetkezet, a mező- gazdasági és a halászati termelő- szö\retkezet, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezet a legfeljebb 15 főt foglalkoztató — ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző — részlegét átalányclszámolásos rendszerben is üzemeltetheti. Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezet önelszámoló egysége, amely — a rendelet szabályai szerint — a szövetkezet által meghatározott keretek között működik. Az átalányelszámolásos részlegben csak a szövetkezettel tagsági visT^nyban, illetve munka- viszonyban álló dolgozó foglalkoztatható, aki erről külön megállapodást köt. A szövetkezeti fogyasztási szolgáltatás végzésére saját dolgozójával mellékfoglalkozásként is köthet megállapodást. Az átalányelszámolásos részlegben biztosítani kell szakképzett dolgozók megfelelő létszámú foglalkoztatását. A munkabér magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást. • Kilencéves kisfiamnak egy súlyos baleset folytán mindkét lábát amputálták. A baleset okozóját bepereltem. Ügy értesültem, hogy nem vagyoni kártérítésként egyszeri kárpótlást kaphatok csak, járadékra nem tarthatok igényt. Az összegszerűen meghatározható káron felül a károkozó köteles fizetni, ha az általa okozott cselekménnyel a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy általában az életét tartósan és súlyosan megnehezíti. A nem vagyoni kár címén járó kárpótlást lehet átalány- jelleggel egy összegben, de lehet járadék formájában is megítélni. Hogy mikor me-, lyiket kell alkalmazni, annak eldöntésére nem lehet általános érvényű szabályt felállítani. Az adott eset sajátos körülményeinek messzemenő figyelembevétele, mellett döntően azt kell vizsgálni, hogy a károsult érdekét mi szolgálja jobban. Ha például olvasónk olyan épületben lakik, ahol mozgásában korlátozott gyermekének közlekedése rendkívül nehézkes, mert emeletes a ház, vagy lejtős úton lehet megközelíteni, indokolt igény, hogy kárpótlás címén olyan nagyobb összegre tartsanak igényt, melyből a jelenlegi ház árával együtt olyan lakást vásárolhatnak, ahol a gyermek mozgása, közlekedése megoldható. Célszerűbb például járadékot kérni akkor, ha a környezeti feltételek megfelelők, de a szülők valami oknál fogva a gyermek napi gondozását, ellátását csak külső segítséggel tudják megoldani. Ez visszatérő havi kiadást jelent, melynek fedezésére a rendszeres havi járadék alkalmasabb és célszerűbb, mint az egyösszegű, egyszeri kárpótlás. • Feleségemtől néhány hete tudtam meg, hosry hároméves kisfiúnknak nem én vagyok az édesapja. Ezek után házasságomat felbontom és a gyermekről sem vagyok hajlandó gondoskodni. Viselje a következményeket, ismerje cl apaságát az a másik férfi — írja B. 1. budapesti olvasónk. Olvasónk apai kötelezettségei alól nem mentesülhet ilyen egyszerűen. Jogszabályaink szerint a gyermek apja az a személy, akivel az anya a fogamzás! idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő — vagy legalább egy része alatt — házasságban élt. A férjet kell tehát apának tekinteni mindaddig, míg a bíróság jogerősen meg nem állapítja, hogy nem ő az apa. Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló eljárást az apa vagy a gyermek kezdeményezhet, de csak az eljárás alapjául szolgáló értesülés megszerzésétől számított egy éven belül. Az eljárás jogerős befejezését követően teheti meg teljes hatályú elismerő nyilatkozatát a vér szerinti apa: E nyilatkozatot a gyámhatóságnál, az anyakönyvvezetőnél vagy a bíróságnál lehet jegyzőkönyvbe mondani és érvényességéhez szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és — ha 16. életévét betöltötte — a gyermeknek a hozzájárulása is. • Gyermekemet egyedül nevelem — írja B. P.-né nagykőrösi olvasónk. — Szeretnék házasságot kötni, azonban attól tartok, hogy az árvajáradékot és a családi pótlékot emiatt megvonják tőlem. Az árvaellátásra a gyermek 16. életévének betöltéséig jogosult. Ha azonban oktatási intézmény, nappali tagozatán tanul tovább, az árvaellátás a tanulmányok tartamáfa, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. Amennyiben az árva az ellátás megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra való tekintet nélkül megilleti. Külön rendelkezik jogszabályunk arról, hogy nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Ezzel a rendelkezéssel kívánja elősegíteni a törvény, hogy a hányattatott sorsú gyermekek helyzete rendeződhessen. Ennek alapján olvasónk gyermekének az árvaellátást tovább fogják folyósítani. Más a helyzet a családi pótléknál. Ott ugyanis az árvaellátásban részesülők csak kivételesen kaphatják meg ezt a juttatást. A házasságkötéssel, illetve élettársi viszony létesítésével ez a kivételezett A Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyel- országba, Romániába, az NDK- ba és a Szovjetunióba utazók az állandó lakhelyük szerinti rendőrkapitányságnál adhatják be a kérelmüket. Az Európán kívüli szocialista és nem szocialista országokba szóló útlevélkérelmet látogató és egyéni turistaként a fővárosi és Pest megyei lakosoknak az IBUSZ útlevél- és vízumosztályára (Bp. VII., Tanács krt. 3/c) kell beadni. (A társasutazásnál a szervezőiroda minden ügyintézési terhet levesz az- utazó válláról.) Az új magánútlevél valamennyi országba érvényes. Külföldi utazásra azonban csak kiutazási engedéllyel együtt jogosít. Ennek megadására a lakhely szerinti rendőrkapitányság, illetve a rendőr-főkapitányság illetékes. Mindazoknak, akiknek érvényes útlevelében 1984. január 1. előtt kiadott és még fel nem használt egyszeri vagy többszöri kiutazási engedély van, nem cserélik ki az útlevelét. Viszont, akinek lejár az érvényességi ideje útlevelébent már nem használhatja fel jogosultság megszűnik és a családi pótlék folyósítását meg kell szüntetni. Továbbra is megilleti azonban gyermekenként 200 forint jövedelempótlék. • N. Sz. vecsési bedolgozó testvére külföldön dolgozik. Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy testvére ilyen esetben jogosult-e anyasági segélyre? Az anyasági segély annak jár, aki a betegségi biztosítás tartama alatt, illetőleg a biztosítás megszűnését követő 180 napon belül szül. Ezen túlmenően is megilleti a segély e 180 nap lejártával, ha részére táppénzt, terhességigyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási segélyt folyósítanak. Az anyasági segély nemcsak a biztosítottnak, hanem hozzátartozójának szülése esetén is jár. Nem elég azonban, hogy ezek a feltételek meglegyenek. Ezeken túlmenően az anyasági segély teljes összege (mely gyermekenként 4000 forint) csak akkor illeti meg a szülő nőt, ha terhességi orvosi vizsgálaton négy alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vesz és az első (egyszeri) orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történik. Egyéb esetekben a segély összege 1000 forint. Ha a szülő nő a terhessége kezdetétől számított 140 napon belül végig külföldön tartózkodik és belföldön szül, abban az esetben jogosult 4000 forint anyasági segélyre, ha hazatérése után legalább egyszer terhességi orvosi vizsgálaton vesz részt. Külföldön történő szülésnél az anyasági segély teljes összege orvosi vizsgálat nélkül is megilleti a jogosultat. Az anyasági segélyre nem jogosult szülő nőnek, kérelmére, ha terhességi orvosi vizsgálaton egyébként részt vett, a lakóhelye szerinti tanács javaslatára a társadalombiztosítási kirendeltség anyasági segélyt folyósíthat. Dr. Sinka Imre ★ Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. az addig fel nem használt kiutazási engedélyét. Üj útlevelet kell kérnie, ha utazni kíván. A kérelemhez csatolni kell az 1984. január 1. előtt kiadott kék és piros útlevelet. Ezeket bevonják. Milyen esetekben tagadható meg az útlevélkérelmek teljesítése? Azoknak nem adható útlevél, akiknek kiutazása az ország belső vagy külső biztonságát, a közrendet, jelentős közérdeket, illetve mások jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti, valamint, akinek külföldi tartózkodásához szükséges anyagi feltételek nem biztosítottak. Vagy, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, vagy büntetett előéletű, s még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól. Meghatározott ideig kizárható a külföldre utazásból, aki útlevélkérelmében valótlan adatot közölt, útlevelével visszaélt, ha a korábbi külföldi tartózkodását önkényesen meghosszabbította, külföldön engedély/ nélkül munkát vállalt, a vám- és devizaszabályokat megsértette stb. Dr. Kertész Éva Egyik megkérdezett L7 éves fiú így emlékezett vissza gyermekéveire: Én nem kívánkozom haza, mint a többiek, pedig élnek a szüleim. Csak isznak. Mindketten. Először csak a fater ivott rendszeresen, estére már teljesén részeg volt: tört, zúzott, verte az anyámat, meg bennünket, gyerekeket is. Az anyám három műszakban dolgozott, én gondoskodtam az öcsémről, a húgomról. Aztán az anyám megbetegedett, idegi alapon kezelték. De nem ez volt a legrosszabb, hanem, hogy a betegsége után ő is rászokott az ivásra, többé nem törődött velünfe. Annyira leromlott, hogy már dolgozni sem tud. A szomszédok jelentették a tanácsnak, hogy mi folyik nálunk. Azóta otthonban vagyunk, a testvéreimmel együtt. Amikor már — minden próbálkozás ellenére — nincs remény, hogy a kiskorú családban nevelkedjen, a gyerek biztonsága érdekében végső megoldásként állami gondozásba vételéről kell intézkedni. Legtöbbjük személyisége azonban labilis, életvezetése megbízhatatlan, viselkedése szélsőséges, gyakran közösség- ellenes lesz. Ez a magatartás némelyiküknél bűnözéshez vezethet. Például 1982-ben Pest megye 264 gyermekkorú (14 év alatti) elkövetője közül 9, a következő évi 247-ből már 20 állami gondozott volt. Azonos időszakban 751 fiatalkorúból (14—17 évesek) ötvenen, 1983- ban 789-ből hetvenhárman éltek állami gondozásban. Közülük 20, illetve 38,4 százalék Pest megyei, a többiek fővárosi, valamint más megyék gondozottal voltak. Kimutatható, hogy a 14—16 éves fiatalkorúak nagyobb része halmozottan és súlyosan veszélyeztetettként kerül állami gondozásba. A társaság, a haverok Egyik ügyben a fiatalkorú szülei több mint három éve külön éltek, majd elváltak, ezután az anya egyedül gondoskodott három gyermekéről. A körülményekhez képest igyekezett szigorúan nevelni a fiát, de az egyre kevésbé fogadott szót, kimaradozott és egyszer átmenetileg el is költözött otthonról. Villanyszerelő-tanuló lett, azonban másfél év után otthagyta az iskolát, és segédmunkásként helyezkedett el. Rövid idő elteltével már a negyedik munkahelyéről lépett ki, nem dolgozott, csavargóit. Később rossz társaságba került és bűnszövetségben lopásokat követett el. Nemcsak ilyen körülmények juttatják azonban lejtőre a fiatalkorút, a gyerekeket. Legalább ennyire veszélyes, ha a szülők csupán veréssel nevelik a gyereket; a szülői durvaság, az oktalan ’ verés sok esetben esetleg ugyancsak helyrehozhatatlan következményekhez vezethet. Erre mutat az az ügy, amelynek fiatalkorú elkövetője így vallott: Az édesanyámat jobban szeretem, <5 nem vert, szép szóval magyarázta meg a dolgokat. jobban meg is értettem őt. Az édesapámat azért nem szerettem annyira, mert ő elég hamar indulatú ember és gyorsan odavág. Ipari tanuló voltam, amikor ösztöndíjfizetés után egyik társammal elmentem a kiállításra, és csak pár forint maradt. Otthon apám kérte az ösztöndíjat, mondtam, hogy nincs, s hogy hova költöttem. Hiába kértem, hogy a fejemet ne verje, mégis ököllel a bal fülemet ütötte. Leestem az ágyról, és utána fülműtétem volt. Mikor édesanyám megemlítette apámnak, hogy nem veréssel, hanem szép szóval is lehet nevelni, akkor apám azt mondta, velem csak így lehet beszélni. Az a tapasztalat, hogy a rendszeresen megvert gyerek megszokja; az élet bizonyos helyzetében az ütés a megoldás. Az ilyesfajta szülői viselkedésformák a gyerek felnőttkori életében újratermelődnek. A válási okok között második helyen az iszákosság áll. Az esetek mintegy 50 százalékában az alkohol indokolja a gyermekek állami gondozásba vételét. A gyámhatóságoknál és az oktatási intézményeknél nyilvántartásba vett veszélyeztetett helyzetű gyermekek 35 százaléka a szülők alkoholizmusának áldozata. Sikerélmény nélkül Sajnos, gyakran maguk a szülők szoktatják rá gyereküket az italra. Egy reprezentatív felmérés szerint a 10 év körüli gyerekek 62 százaléka szülői beleegyezéssel már fogyasztott alkoholt, már 14 éven aluliaknál előfordul, hogy italt lopnak maguknak. Megfigyelések szerint az alkoholfogyasztás rendszeressége a 13. életévtől emelkedik. Ez a szokássá válás tényét igazolja. A 16. év — újabb határkő, ekkor jelennek meg a fiatalok körében a magányos ivók. Figyelmet érdemlő annak a felmérésnek a megállapítása, amelyet ezer 14—17 év közötti középiskolás körében végeztek alkoholizálásukról és arról, hogy miért isznak. Eszerint a tanulók tekintélyes hányada szorongásai oldását jelölte meg — a legtöbben azonban társaságuk befolyására hivatkoztak. Sajnos emelkedik a különböző orvosságokat alkohollal együtt fogyasztó fiatalok száma. Mind gyakrabban szorulnak kórházi kezelésre olyanok, akik szipózás következtében szenvedtek súlyos egészségromlást. E szenvedélynek eddig 30-nál több fiatal halálos áldozata volt. Egy felmérés megállapítása szerint a beiratkozott szakmunkástanulók 18—20 százaléka képzettség nélkül áll munkába. Az okok sokfélék lehetnek. A baj az, hogy nem találván helyüket az életben, összeütközésbe kerülhetnek a törvénnyel. Egy-egy bűnelkövetés okai között — nemegyszer meghatározó érvénnyel — a sikerélményekben szegény előtanulmányok vagy a helytelen, a kívülről ráerőszakolt pályaválasztás is. szerepet játszik. További tanulsággal szolgálnak a családi háttérrel és a rossz baráti környezettel összefüggő tapasztalatok. Némely családban elhanyagolják a gyerekek tanulmányi előmenetelének, szabadidjük, baráti körük figyelemmel kisérését. Még további okokat, körülményeket lehetne megemlíteni, amelyek a bűnözés felé sodorhatják a még tapasztalatlan, könnyelműségre hajlamos fiatalokat. Legfontosabbnak mégis a fentieket tartottuk, mert a családi nevelés, illetve annak hiánya, jelentős mértékben befolyásolja az egyén felnőttkori viselkedését. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze. Magyar Kriminológiai Társaság tagja (Folytatjuk.) A KATEGÓRIÁJÚ KERESKEDELMI VÁLLALAT pályázatot hirdet az Érdi Fészek Áruházában áruházigazgatóhelyettesi munkakör betöltésére Az áruház építőáruk és iparcikkek értékesítésével foglalkozik, mintegy évi 110-130 millió forint értékben. A munkakör betöltésének feltétele: kereskedelmi végzettség és legalább ötévi kereskedelmi gyakorlat. Fizetés: megállapodás szerint. A pályázatukat, részletes önéletrajzzal, július 15-éig jutassák el: a Budapest Környéki Tüzép Vállalat személyzeti osztályára Budapest Vili. Práter u. 22. Telefon: 340-580, 24-es mellék. A pályázatokat bizalmasan kezelik. Külföldre utazóknak Tudnivalók az útlevélről A külföldre utazóknak négyféle útlevelet adhatnak ki: diplomata-, szolgálati, magán- és a külföldön élők útlevelét. Nyilvánvaló, hogy a turistaforgalomban részt vevőket a magánútlevél kiváltásának feltételei érdeklik. Hogy ki kaphatja meg, hol kell kérelmezni?
