Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-17 / 141. szám
19S6. JÜNIUS 17., KEDD mr .líf.fc l f. Hétfőn a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Napirend szerint a képviselői testület — amelynek tanácskozását Szűrös Mátyás, a bizottság elnöke vezette — a parlament nyári ülésszakára készülődve megtárgyalta a Külügyminisztérium 1985. évi költségvetéséről szóló jelentést, majd tájékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének budapesti üléséről, s végül elemzőén értékelte a magyar —NSZK kapcsolatok alakulását. A Parlamentben ülést tartott tegnap az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága' is, Stadinger Istvánnak, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesének, a bizottság elnökének, vezetésével. A testület ''tagjai tájékoztatót hallgattak meg az építő- és építőanyagipar, a közlekedés s nem utolsósorban a távközlés és a posta tavalyi költségvetésének végrehajtásáról. Riidikáíisan Az írásban előre kézhez juttatott anyaghoz Kádár József építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az ülésen. Korrekten megállapította, hogy a kivitelező építőipar tevékenysége csaknem négy százalékkal, az építési-szerelési pedig több mint hét százalékkal elmaradt az előző évitől,, holott 1935-re kisebb mértékű fejlődést terveztek. Bár igen nagy szükség van a magánerős építkezésre, az ilyen beruházások mennyisége az elképzelt nyolcszázalékos bővülést nem volt képes elérni, csupán hármat. A múlt . esztendőben 72 , ezer 500 új’ lakást adtak át, a tervezett 71— 75 ezer — állami forrásból 11, magánerőből 63—64 ezer — helyett. Az építések ütemessége — sajnos — nem javult számottevően, a tárca vizsgálta az okokat is. Megállapítható, hogy a lemaradás elsősorban -a mennyiségi igények, valamint a fizetőképes kereslet jelentős csökkenése miatt kő-, vetkezett be. Levonva a tanulságokat, mégis kimondható: az építőipar teljesítménye összességében nem jelentett, akadályt a népgazdaság fej-, lődésében, bár több nagyvállalatnál változatlan jövedelmezőség mgllett a veszteségek a háromszorosukra emelkedtek. A helyzet jobbításához radikális változtatások szükségesek, a korábban megszokott költséggazdálkodás nem alkalmas arra, hogy a jelenlegi közgazdasági környezetben életképesek maradjanak ezek a vállalatok. Mintegy húsz magasépítő egységnél racionalizálási programot dolgoztak ki a jövedelemtermelés javítására. Létkérdés az ágazatban a műszaki-technikai színvonalnak legalább a megőrzésé, ehhez a gépkölcsönzés rendszerét szükséges kialakítani. Az építőanyag-iparban minőségi változás következett be: a hiányhelyzetet fokozatosan a kínálati piac váltja fel. Ezeken az alapokon megkezdődhet a választékbővítés, a termékek minőségének javítása — mondotta az államtitkár. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke szóbeli kiegészítőjében kiemelte: a posta 1968 óta minden évet nyereséggel zárt, a VI. ötéves tervben 22 milliárd forintos nyereséget termelt. Ebben egyrészt a postai alkalmazottak lelkiismeretes munkájának, másrészt a kikeres tarifapolitikának volt jelentős szerepe. A postánál egyes munkakörökben lényeges elmaradások voltak a bérezésben a népgazdasági átlaghoz képest. Tavaly központi támogatással sikerült 12 százalékos bérfejlesztést végrehajtani, s ez kedvezően hatott a létszám alakulására. E változások eredményeként a jövőben fenntartásra, a szolgáltatások színvonalának javítására többet tud fordítani a Magyar Posta. Kedvező idei mérleg Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes szóbeli kiegészítőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly csökkent a közlekedési tárca teljesítménye, s ennek megfelelően a nyereség is mérséklődött. A nem ütemes termelés miatt előfordultak ugyan torlódások, de a tárca összességében eleget tett kötelezettségeinek. A közúti közlekedésben a magánszektor megjelenése versenyhelyzetet teremtett. Növekedett az eszközök A tiszta vizet bi A Vízgépészeti Vállalat kunhegy esi gyáregységében kialakult törzsgárdának már nagy gyakorlata van a környezetvédelmi gépek gyártásában. Szennyvíziszappréseket, szalagszűrőket, víztornyokat stb. gyártanak hazai és külföldi megrendelésre. Termékeik nagy részét exportálják, de sok vízgépészeti berendezést szállítanak a Balaton mellett épülő szennyvíztisztító telepekhez is. Képünkön: Murányi.János és Szilágyi Sándor a Csehszlovákiába kerülő AKES 700 köbméteres torony oszlopán dolgozik fenntartási költsége, három vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ágazatban dolgozók bére elmaradt a népgazdasági átlagtól. A múlt évben tapasztalt nehézségek ellenére az idei első négy hónap mérlege kedvezően alakult a közlekedésben. A vitában felszólalók közül Stadinger István (Budapest) a közúthálózat karbantartásának fontosságára figyelmeztetett, illetve a veszteséges építőipari vállalatok, sorsáról tudakozódott. Képes János (Budapest) annak a véleményének adott hangot, hogy az építőiparnak rugalmasabban kellene alkalmazkodnia a jelenlegi kisebb kereslethez. Rámutatott: az építés ütemessége nem javult, az év végi hajrá nagy terhet jelent a szakiparnak, a sietve végzett munka a minőség romlását idézi elő. Koltai Imre (Pest megye) a Magyar Posta költségvetésének szerkezetéről, az állami támogatás, illetve az adózás mértékéről kért tájékoztatást. Bódi János (Baranya megye) felvetette: az építőipar teljesítményének visszaesése kevesebb bevétellel, nyereséggel jár, s ebben a helyzetben gondokat okoz a munkaerő megtartása. Dauda Sándor (Budapest) a MÁV- nál tapasztalható súlyos, munkaerőhiányra hívta fel a figyelmet, illetve javasolta: a posta fordítson nagyobb ösz- szegeket a nyereségéből új telefonállomások létesítésére. Juhász Ferenc (Budapest) vitatkozott azzal az állítással, miszerint a szállítás nem akadályozza a termelést. Mint ^mondotta: az utak állapota, az úthálózat fejletlensége a szükségesnél kisebb forgalmat tesz lehetővé. A képviselők hozzászólásaira, kérdéseire Kádár József, Tóth Illés, Klézl Róbert és Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettes válaszolt. Az ülés Stadinger István zárszavával ért véget. Ügyes-bajos dolgainkat előszeretettel intézzük munkaidő alatt. Erről azonban nem mindig mi magunk tehetünk, hiszen számos hivatal, intézmény csak ilyenkor fogad. Igaz, ahol megpróbálkoztak már a nyújtott nyitva tartással, többr nyíre érdektelcnscgre'panaszkodnak; hiába, régi beidegződéseket nehéz megváltoztatni. Egyszer azonban ezt is el kell kezdeni. Mint erről már beszámoltunk, a Pest Megyei Tanács olyan intézkedéssorozatot indított útjára, amelynek érteimében július elsejétől a megye minden településén munkaidőn túl is várják áz ügyfeleket a tanácsi intézmények és más hivatalok. Két héttel az új rend életbe lépése előtt dr. Barta, Miklóst, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó 'Bizottságának titkárát kérdeztük, hol tartanak az előkészítésben? — A felmérések igazolták azt az elképzelésünket, hogy a nyújtott nyitva tartást legcélszerűbb hétfői napra, tenni. Mindössze néhány kivétel akad. Szigethalmon és Dana- harasztiban például a szerdát tartják az alkalmasnak. A kijelölt napokon a tanácsók általában IS óráig fogadják az ügyfeleket, de például. Mogyoródon és Gödöllőn, fél hétig. A tanácsokéhoz hasonlóan alakul a földhivatalok, a bíróságok, a rendőrségek, az OTP- és takarékszövetkezeti fiókok félfogadási ideje is. Ugyancsak sikerült megegyezni a postával; 17 óráig, a városokban 18, helyenként 19 óráig hosszabbítja meg hétfői nyitva tartási idejét. — Hogyan ajakul a szolgáltató vállalatok munkarendje? • — A kereskedelem nyitva tartásához igazodnak. A bevásárlónap természetesen- továbbra is csütörtök marad. — Mire számíthatnak azok, akik a szombati pihenőnapon kívánják intézni hivatalos ügyeiket? — Valamennyi városi és városi jogú tanács és az ottani földhivatalok szombaton délig nyitva tartanak és érdemben foglalkoznak az állampolgárok ügyeivel. Ugyancsak. lesz félfogadás szombatonként a jelentősebb üdülőterületeken levő községi tanácsoknál is, hiszen a nem állandó lakosok jószerivel csak ilyenkor intézhetik el dolgaikat. — Mindez nagyon biztatóan hangzik, de ,önmagában csak lehetőség. Mit tehetnek annak érdekében, hogy a meghosz- szabbított félfogadási időben ■munkájuk is legyen a dolgozóknak? — Az már eddig is gyakorlat volt, hogy az ügyfelek behívásakor eleve két időpontot jelöltek meg a tanácsok. Ezentúl az egyiknek kötelezően munkaidőn túlinak kell lennie. A művelődési és oktatási intézményeknél a szülőket is érintő rendezvényekét — szülői értekezlet, tanévnyitó, évzáró — csak munkaidőn túl szábad megrendezni. ^Ezeken az intézkedéseken kívül propagandával is népszerűsíteni kívánjuk a meghosszabbított nyitva tartást. Szórólapokat tájékoztatókat készítünk, amelyeket eljuttatunk az üzemekhez, vállalatokhoz, intézményekhez. Külön tájékoztató tüzet kiadását is tervezzük. — Ahhoz, hogy ne munkaidőben kelljen hivatalokba járnunk, a megyébe?, sok .ezer ember kénytelen pluszmunkát vállalni? — Valóban. De igyekeztek a tanácsok úgy megállapítani a munkarendet, hogy az megfeleljen a dolgozók érdekeinek, s ez mindenütt a szak- szervezet bevonásával és egyetértésével történt. Az óvodákban és napközikben ügyeleti rendszerben oldják meg a későbbig dolgozó szülők gyermekeinek felügyeletét. Az első, legfontosabb lépéseket tehát megtettük már annak érdekében, hogy a munkaidőt valóban arra használjuk, amire való. A lehetőség adott lesz a későbbi ügyintézésre, de a siker azon' is múlik, hogy mindezt azok is komolyan vegyék, akik a kilépő- cédulákat aláírják, akik eddig beleegyezően bólintottak erre a mondatra: kiszaladok a tanácsra, egy óra , múlva jövök. M. Nagy Péter Pótlék - immár harmadszor Saját fejlesztési keretből Arról, hogy a kánikulában is melegüzemekbe?i ■ dolgozókat meg kell fizetni, nem érdemes vitatkozni, hiszen mindenki elíogadjp. Ám, hogy miből és mennyit kapjanak, abban korántsem ilyen nagy az egyetértés. Május elsején volt két eszte?ideje, hogy országszerte először átvehették a kohászok, öntök és kovácsok az egész évre egy összegben adott pótlékkal a borítékokat. Míg ez az első alkalommal az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban 131, áz idén 106 embert illetett. Néhányan ugyanis kilépték, mások nyugdíjba mentek időközben. 1984-ben hosszas társadalmi vita után a Minisztertanács döntötte el, hogy milyen feltételek'melléit és kiket illessen a melegüzemi pótlék. Végül is a melegüzemben eltöltött idő függvényében differenciáltan részesültek a dolgozók a pénzből, és az érintettek körét az ISG-ben például mindössze a kemertee- ,kö?nűvesekkel bővítették. Míg azonban akkor a vállalatnál 543 ezer forintot osztottak ki, amiből 269 ezer forint állami támogatás volt, az idén a teljes 589 ezer forintot saját bér- fejlesztési lehetőségeinek a terhére gazdálkodta ki az ISG. Az egy személynek járó pótlék összege átlagosan. 1400 forinttal lett több, mint két éve. Akivel szemben azoúban mymkafegyalmi probléma merült fel — például igazolatlanul hiányzott —, az kevesebbet, vagy semmit sem kapott. Egy-egy emberre tehát átlagosan mintegy ötezer forint jutott. Az ISG ennyit tudott kigazdálkodni, annak érdekében, hogy ne csökkenjen tovább a létszám — tavaly 109- en voltajf — ezeken a már- már alig vonzó munkaterületeken sem. El. E. Elbűvqlten állok az óriás műtrágyatárolók, a betonkolosz- szusok, az acéltartályok rengetegében. Találgatom, méricskélem, vajon mennyi hatóanyagot fogad be gyomruk. Néhány éve, mikor erre utaztam — talajerő-gazdálkodási tanácskozás ürügyén —, még nyoma sem volt az új létesítménynek. Most meg bárki megszemlélheti a Győr felé vonattal utazók közül a herceghalmi vasútállomás mellett nemrégiben elkészült fo- lyékonyműtrágya-üzemet, amelynek nem más a gazdája, mint a helyi kísérleti gazdaság. Mikor térek Issza, soha nem tudom A ma és a holnap technikáját teremtették meg, amely arra hivatott, hogy előbbre vigye a környék, s nem utolsósorban a-hazai mezőgazdaság ügyét. Ez a szívügye Altorjai István mérnöknek, a telep újdonsült vezetőjének. Ahogy nézem a jókötésű, vastag baj- szú fiatalembert, eszembe jut kora ifjúságom. Akkoriban láttam hozzá hasonló keménykötésű legényeket a falumban. De nemcsak fizimiskája, gyors járású esze is lenyűgöző, mozgásáról nem is beszélve. Noszogatásomra csak irulva-pi- rulva árulja el — mint egy lurkó, aki rossz fát tett a tűzre —. hogy ő bizony a Bihari néptáncegyüttesben szerezte állóképességét. Életéből húsz evet eltáncolt, igaz, örömmel tette. Zavarának oka, hogy korábbi munkahelyén, ahol 14 esztendőt töltött, néha táncos lábú Altorjainak szólították. Tették mindezt szeretetböl, de néha gúnyt is érzett a szavak mögül. — Budaörsről járok át Herceghalomba mindennap — mondja a fiatalember. — De csak azt az időpontot ismerem mindig, amikor elindulok, hogy mikor térek haza, azt soha nem tudom. Ha úgy hozzák a körülmények, szombat, vasárnap, és akár éjjel is dolgozom. Mert 13 partnergazdaság mintegy 35 ezer hektár szántójára kell biztosítanunk a folyékony műtrágyát. Márpedig mikor itt a tápanyag-utánpótlás f ideje, a feszes technológiai sorrend miatt mi sem lehetünk hlu- székonyak. Folyamatosan kell szórni a hatóanyagot, hogy mindig a legoptimálisabb időszakban jusson hozzá a növény. fi növény nem tűr késedelmet Ugye hitványul járna valamennyiünk esze, ha úgy gondolnánk, minek ez a nagy hajtás, a munka úgy is megvár. A mezőgazdaság azonban, bármennyire is iparosodott, mégsem hasonlítható az iparhoz. Ott el lehet tenni a munkadarabot, akár hosszabb időre is, mert a holt anyagnak semmi baja sem történik. Az élő anyag, a növény viszont megsínyli a késedelmet. — Évente 20—22 ezer köbméter folyékony műtrágyát készíthetünk az új üzemben — magyarázza Altorjai István. — Ezt eddig még nem sikerült elérni. Szeptember óta vagyok itt, de azóta jóformán az alapanyagok után rohangáltam. Legrapszodikusabban a karbamidműtrágya érkezik. A szállítások ütemtelensége sok gondot okoz. Például előfordult, hogy az öt hónapra egyenletesen elosztott szilárd- hatóanyag-szállításokat két hónap alatt, ömlesztettek a nyakunkra a külföldi partne-' rek. Így nem kis gondot okozott a ‘ tárolás, nem beszélve a hatóanyag-veszteségről. Felborította a tervet, a termelés ütemességét is. Holott a pontosságot és a minőséget nagyon megkövetelik a partnergazdaságok. Ez nem csoda,- mert nem ql- csó játék a szuszpenziós talajtrágya. Megnézik az üzemek, mire adják ki az amúgy is szűkösen csordogáló pénzüket. Mérik, ellenőrzik, hogy meglegyen a kísérőlevélen feltüntetett hatóanyag-meny- nyiség. Mi nem tévedhetünk, nem így a nekünk alananya- got szállító gyárak. Bizony nem mindenkor kapunk a szállítási levélen feltüntetett értékeknek megfelelő alapanyagot. Mégis csak ritkán reklamálunk, mert a tőlünk messze eső ipari üzemben nehezen találnánk meg igazunkat. Olyan bonyodalmas az eljárás, hogy mire az ügy végére érnénk, talán egy esztendő is eltelne. Agyafúrt ember találhatta ki, hogy a’ határainkon túli gyáraknál nem érdemes reklamálni, mert az igazság, kiderítése olyan hosszú időt# vesz igénybe, ami végül érdemtelenné teszi az ügyet. Az azonban nagyon is utolérhető tény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egy részében kényszerből összebarkácsolt gépekkel szórják a folyékony műtrágyát. Ezektől nem várható jó munka. Áz ebből eredő hibákért is gyakran a herceghalmiakat okolják. Mind gyakoribb a baráti szó — Előfordul ilyes’ml Is — tájékoztat az üzemvezető. — Aki idedugja az orrát, nem csapjuk be előtte az ajtót, sőt mi több, szélesre tárjuk azt. Mindig és mindenki számára elérhetők vagyunk, ha hibázunk, korrigáljuk. Mert a vita lényege a fontos, és nem az, hogy . mi meggazdagodjunk. A mezőgazdasági nagyüzemek sorsa közös, egyik sem fejlődhet a másik nélkül, és ezt a mai vezetők többsége jól tudja. Lehet, hogy ezért is gyakoribb mostanában a baráti szó. Abban mindenki egyetért, hogy a műszaki fejlesztés színvonalát növelni kell. Az nem állapot, hogy a helyi tranzittároló híján néhány köbméter folyékony műtrágyáért elküldenek egy kocsit. Ez drága mulatság és fennakadásokat okozhat a munkaszervezésben, mert nem biztos, hogy akkor érkezik meg az utánpótlás, amikor a szórógépekből kifogyott a műtrágya. Bóna Zoltán Arcok a mezőgazdaságból A táncos Säbel Jlftorjai szívügye Munkaidő után la hétfő, akkor ügyfélfogadás Országgyűlési bizottságok ülése r Építés, közlekedés, távközlés
