Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-16 / 140. szám
1986. JÜNIUS 16., HÉTFŐ 3 Kihasználják a versenyhelyzetet Választék olcsóbb árukból Kétszáz éves a honfoglalás Vecsésen Egy közösség bensőséges ünnepe Pillantás előre Hétfőn, a pécsi ifjúsági házban országos tanácskozás kezdődik, amelyen a gyermekszínjátszás időszerű kérdéseivel foglalkoznak. Kedden ülésezik a Fogyasztók Országos Tanácsa. Az élelmiszer-kínálatról, a termékminőségről és a diabetikus gyógyhatású készítmé- pyekről mondanak véleményt. Szerdán kétnapos országos gabonatermesztési tanácskozás kezdődik a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Csütörtökön Szolnokon nyí- Jik meg az V. Tisza-menti közegészségügyi napok rendezvénysorozata. Pénteken kezdődik a siklósi várfesztivál és az országos fúvószenekari találkozó. Szombaton Békésszentand- ráson országos horgászversenyt rendeznek a bányászoknak. Esztergomban kétnapos csillagászati emlékülést tartanak. Vasárnap a dunakeszi József Attila Művelődési Ház fúvószenekara ad koncertet a Vajdahunyadvár udvarán. A soproni lábasházban megnyílik az V. országos érembien- nálé. (Folytatás az 1. oldalról.) házban vetítés vagy vetélkedő, szívesen elmegyünk — mondja Frühseitig Zoli. — Most délelőtt a tv-t néztük, délután pedig meglátogatjuk anyut a kórházban. Kistestvérünk születik... Fülemben cseng a régi sláger: Ha végre itt a nyár, és meleg, az idő... Hát igen; többen valóban a strandra mentek, másoknak viszont csak a céltalan lézengés, a füstös bisztró jutott ezen a vasárnapon. Űj úttörőtábor nyitotta meg Épül a homokvár Sukta Gábor és barátja Szabó Gábor keze nyomán Alapvető célként tűzte ki a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az árukínálat színvonalának javítását, a vásárlói kereslethez igazodást és a kulturált kiszolgálást — s ennek elérésében eredményesen haladt előre az elmúlt évben. A választék színesítéséért új szállítópartnereket kerestek, a régiekkel pedig bővítették kapcsolataikat. Figyelemmel voltak a lakossági kereslet differenciálódására. Arra törekedték, hogy minden fogyasztói réteg megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő árut boltjaikban. Külön gondoltak az alacsony jövedelműekre. Ezért több akciót, vásárt is szerveztek az esztendő folyamán; árultak például olcsó burgonyát és almát. Gondoskodtak arról, hogy boltegységeikből ne hiányozzanak az olcsóbb cikkek. Előírták, hogy melyik üzlet — bánál, a Malom-patak partján fekvő táborban a dunakeszi iskolások tölthetik szünidejüket. A szombat délutáni ünnepélyes táboravatón ott volt Pálmai László, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára, Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára, Tóth József, megyei úttörőelnök. Részt vett az ünnepségén Simon János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A tábor létesítésének előzményeiről, az elképzelés megvalósításáról Metykó Gyu- láné, Dunakeszi tanácselnöke szólt megnyitó beszédében. ••*19 rí ~ ^n>-4.* '> i • Nágyon sokan fogtak össze annak érdekében, hogy a vál ros úttörői idén már ebben a táborban nyaralhassanak. Afe első segítség az, Alagi Állami Tangazdaságtól érkezett: ők adták a földterületet, ahol a tábor megépült. De megemlíthetjük a konzervgyár brigádját, akik a terveket készítették, vagy a sok-sok KISZ-es fiatalt, aki kétkezi munkával járult hozzá a tábor elkészültéhez. Nyaranta építőtáborokban váltották itt egymást a fiatalok. A gyönyörű természeti környezetben levő tábor idén már a nyaraló gyerekek zsivajától lesz hangos: várja őket 13 faház és egy központi épület. Igaz, akad még tennivaló ezután is. A játszóterek elkészítése, a sportpályák kialakítása még hátra van, de ez már nem akadályozhatja meg a gyerekeket, hogy birtokukba vegyék a tábort. ★ A vakáció kezdetével egy időben sorban nyílnak országszerte az építőtáborok is. Az idén nyáron is közel ötvenezer diák dolgozik majd a mező- gazdaságban, az építőiparban, illetve a vendéglátásban. A magyar fiatalokon kívül külhonból is érkeznek diákok, lengyelek, bolgárok, kubaiak, nagyságához mérten — milyen áruféleségeket tartson állandóan, s ellenőrizték is annak betartását. Igj'ekeztek szembetűnő helyre kirakni ezeket a termékeket. Főleg a baromfihúsárunál sikerült megvalósítani elképzelésüket. Egész évben szinte folyamatosan kínálhattak csirke- és libaaprólékot. Megvizsgálták a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Ceglédi Gyárának le- adot rendeléseiket és megállapították, hogy az összigényen belül körülbelül 35—í0 százalékot képviselnek az úgynevezett olcsó cikkek. Hurka- és májasfélékből, vörösárukból, lecsókolbászból és tepertőből nem mindig kapták meg a kért mennyiséget. Viszont a fehértermék-családból általában nem volt hiány boltjaikban. A jövőben kihasználják a húskészítményeik szállítói között kialakult versenyt, hogy választékban, minőségben minél többet nyújthassanak vásárlóiknak. vietnamiak. Több száz magyar középiskolás, egyetemista és főiskolás pedig külföldön dolgozik majd. Mint azt dr. Szivi Józseftől, a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának titkárától megtudtuk, az országban több mint 150 táborhelyen várják a fiatalokat, akiket elsősorban a mezőgazdasági idénymunkákban foglalkoztatnak majd. Megyénkben Is több helyütt nyílik tábor, Vácott például építőipari szakmunkástanulók segédkeznek a lakásépítkezéseknél. A vendéglátóipari szakmunkás- képzők növendékeit Szentendrére^. vácják^"'ahol ■; a Dana- part Diákhotelben ők fogadják,..illetve látják el társaikat — természetesen szakemberek irányításával. Sokéves tapasztalat szerint a nyári építőtáborok jól szolgálják a diákok munkára nevelését, ám a dolog után mindenütt gondoskodnak a fiatalok megfelelő szabadidős programjairól is. Fazekas Eszter— M. Nagy Péter Ha valaki mit sem sejtve csak véletlenül vetődött szombaton Vecsésen a Vörösmarty utcába, biztos elcsodálkozott. Hiszen nem most van a nagy búcsú szokásos időpontja, s nem is arrafelé van a színhelye. A környéken mégis ünneplő ruhás emberek sokasága sétálgatott, tereferélt. Itt-ott még a hajdani népviselet egyes darabjait is föl lehetett ismerni. Egyszóval igazi népünnepéllyé avatták a helyiek és a vendégek a napsütéses meleg szombati napot. Given megszálló S joggal, honfoglalásuk 200. évfordulójára emlékeztek az egész éven át tartó színvonalas rendezvénysorozat fele idejénél. 1786. június 14-én kelt ugyanis az a telepítési okmány, amelyben herceg Gras- salkovics Antal 50 házhelyet és telket ígér azoknak, akik Vecsés nevezetű pusztáját „megszállani kívánják”. A felhívás elsősorban a német ajkú Soroksáron, Nagykovácsiban, Dunaharasztin és Taksonyban talált visszhangra, de érkeztek vállalkozók a környékbeli' magyar és szláv népességtől. Akkor 50, ma 7 ezer család örülhet Vecsésen boldogulásának a biztató, de kemény próbákat is ígérő jövőnek. Sok egyéb mellett erről is beszélt Csányi János, a nagyközségi tanács elnöke azon a szombat délutáni ünnepi emlékülésen, amelyen részt vett Rónai Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kovács Györgyné, a mo- nori pártbizottság titkára, dr. Kiss György, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Rá- gánszki Pál, a Monori Városi Jogú Nagyközségi Tanács elnöke, Járadi László, a HNF Monori Bizottságának titkára és Dobos Ferencné országgyűlési képviselő is. Sokoldalú fejlődés Lőrincz Ferencnének, a ve- csési pártbizottság titkárának nagy tetszéssel fogadott megnyitója előtt és után is minden mozzanat azt bizonyította, hogy a helybeliek apraja- nagyja rendkívül sokra tartja az évforduló jelentőségét, a két évszázad alatt az elődök által megtett utat, amely Ver esés mai hírének, rangjának kivívásához vezetett. A vecsé- siek nem álszent emberek, büszkék arra, amit elértek, joggal azok, hiszen a települést a történelem viharai sohasem kímélték. Sem a korábbi sorsforduló, de különösen nem a legutóbbi világégés során. Nemzetségek, családok bomlottak szét, szakadtak el, lettek földönfutóvá. A sebek azonban behegedték, a családok újra egymásra találtak, s elég csak egy-egy utcán végigsétálni, hogy bárki meggyőződjön róla: a vecsésiek — na- gyon-nagyon kemény munkájuk révén — ma gazdagok. Ez a gazdagság azonban nem egyoldalú, nemcsak az egyéni anyagi javakban nyilvánul meg. Sokat költenek kultúrára, közvetlen és tágabb környezetükre — divatosan szólva — életük minőségének javítására. Ezt ismerte el, s köszönte meg az az üdvözlet, amelyet az MSZMP Monori Városi Jogú Bizottságának nevében Kovács Györgyné tolmácsolt az emlékülés résztvevőinek. S ezt bizonyítja á nagyközség átfogó, folyamatos közműfejlesztési programja, a kereskedelmi hálózat fejlettsége, az egyre több szilárd Eléggé közkedvelt a bedolgozói . rendszer hazánkban. Leginkább a szövetkezetek élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen szinte beruházás nélkül hasznosíthatók vele a lakosság tulajdonában levő eszközök. Olcsóbban állíthatók elő — esetleg kézimunkaigénye- seblb — alkatrészek, könnyűipari termékek. Rugalmasabban alkalmazkodhatnak a megrendelésekhez és a divat igényéihez. És természetesen, előnyös ez a forma a bedolgozói munkát vállalóknak is, burkolatú út, a lakótelep, a rendelőintézet, az oktatási intézmények, közöttük legfényesebben az ünnepségnek helyt adó Petőfi téri iskola. A lokálpatriotizmus erötartalékai- ról pedig tanúskodnak a nagy igényű, de reális tervez, amelyekről részletesen is beszélt Csányi János tanácselnök. Vidám hangulat Vecsés nagy ünnepe zajlott le szombaton. Délelőtt százak látták a honismereti kiállítást a Kun Béla téri Iskolások, a bábcsoportok, a MÁS Színház műsorát. Rengetegen vásároltak a Vörösmarty utcában, a megtelepedett bazárosoknál, cukorka-, léggömb- és játék* árusoknál. Nagy tapssal ünnepelték a Vecsésért legtöbbet tevők jubileumi emléklappal kitünteti helybelieket, a délutáni műsorban fellépett híres tűzoltó zenekarukat, a Ferihegy Tsz táncosait, az úttörők kórusát. A sétálók egyiké- nek-másikának beszédén érződött némi ..sváb dialektus. Egy elegáns^ folyton filmező ősz úriember pedig így indokolta idege^i kiejtését: „Én Kanadából »erre az ünnepre jöttem haza. A filmeket majd levetítem az ottani barátaimnak. Mert mi vecsésiek mindenütt összetartunk.” Vereszki János mivel ez esetek többségében maguk oszthatják be idejüket ás otthon dolgozhatnak. Az utóbbi időben egyre több áfész alkalmaz bedolgozókat — egyebek között vasöntésre, lakatosmunkára — a nyereségnövelés egyik módjaként^ kompenzálva ezzel a kevésbé jövedelmező alaptevékenységet. Elterjedése azonban maga után vonta a szabálytalanságok növekedését is. Erre a tényre figyelt föl a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési. Fő- igazgatósága és tavaly széles körű vizsgálatot végzett. Az ellenőrzés megyénket sem kerülte el. Az említett fő- igazgatóság Pest megyei igazgatósága 12 áfészt járt körül alaposabban, és hatnál súlyosabb hiányosságot tapasztalt. Leggyakoribb szabálytalanságként felfedték, hogy egy- egy vállalkozó — általában volt kisiparos — maga köré gyűjtött több embert, irányította a munkát, saját munkaeszközeit adva a foglalkoztatottaknak. Az elvégzendő feladatokat ő vállalta a szövetkezet nevében, de annak közreműködése nélkül. Az elszámoltatás Így csak csoportteljesítmény alapján történhetett. A felsoroltak ellentmondanak a jogszabálynak, amely előírja, hogy csak olyan munka adható ki bedolgozónak, amit önállóan végezhet el saját vagy a munkáltatótól kapott •eszközökkel, s tevékenységének eredményéről is egyénileg adhat számot. Mindezt rögzíteni kel! a kollektív szerződésben, illetve szövetkezeteknél a szervezeti és működési szabályzatban, s ezt több helyen elmulasztották. Csoportos foglalkoztatás lévén a munkaszerződések is formálissá váltak, és követhetetlenné a ténylegesein kifizetett összegek mögötti teljesítmény. Így a bedolgozói rendszer ezeken a területeken kisvállalkozássá változott át. Hasonlóan hiányosságokat észleltek a rezsitérítéseknél is. Összességében a vizsgálat kimutatta: előtérbe került a bedolgozói forma előnyeit szabálytalanul kihasználó törekvés. Eziért az idén utóvizsgálatot folytatnak majd. Megyénkben a legtöbb hibát. a körülbelül kétszáz, bedolgozót foglalkoztató sülysá- pi Alsótániómrnii Afészvói ta- láltak, ahol 900 ezer forint adóhiányt állapítottak meg. A nagy hőség elől a legjobb a strand hűs vizébe menekülni (Veress Jenő és Erdősi Ágnes felvételei; Erről olvastam Boldogságunk táptalaja K edvenc hetilapomban arról olvastam, hogy boldogok vagyunk. Kik? Mindnyájan, akik nem vagyunk járatosak az irodalmi élet berkeiben, nincsenek költő, művész ismerőseink. Forgatjuk könyveik lapjait, élvezzük regényeiket, verseiket, szeretjük képzelet alkotta hőseiket, a rosszakat utáljuk, izgulunk a bajbajutottakért, bánkódunk a szerencsétlen sorsúakon, a kisemmizetteken, a szerelmükben megalázottakon, a tehetetleneken, örülünk, ha a rokonszenvünket megnyertek végül esetleg révbe érnek. Élünk ártatlan boldogságban, boldog tudatlanságban, háttérinformációk nélkül. Sosem látjuk kedvenc szerzőnk alkóholtól eltorzult arcát, semmit sem tudunk szerelmi életéről, rosszakarója nem suttog a fülünkbe arról, hogy egyébként milyen hitvány. Hozzánk nem jutnak el becsület- sértő dicséretek, ünneplő szidalmak. Mi csupán a könyvet tartjuk a kezünkben, s annak nyomán esetleg fölépítjük magunkban a szerző lehetséges földi alakját, amelynek, könnyen lehet, semmi köze a valósághoz. Emlékszünk a régiekkel kapcsolatos meglepetésünkre, hiszen ki gondolta volna közülünk, hogy a lánglelkű forradalmárnak mondott Petőfi, a tőkéseket haragosan ostorozó József Attila ruhával együtt sem nyomott többet 55—56 kilónál. Mi deli legényeket álmodunk magunknak, feddhetetlen erkölcsű, megalkuvást nem tűrő férfiakat, akik dacolnak minden ellennel. Külsővel, belsővel egyaránt. Eszünkbe sem jut arra gondolni, hogy az általunk elképzelt daliák arca eltorzuljon egv-két kupa bortól, seritaltól. Kirekesztettségünk ismeretében fejthetjük meg a titkát annak, hogy miért nem értjük őket, ha szellemi bajvívásra adják fejüket. Még az emlegetett cikk olvasása előtt kérdezte egy gödöllői tanárnő, hogy értem-e a kedvenc hetilapomban folyó vitákat. Hogy érteném? — kérdeztem visz- sza. Hátha maga se, nyugtázta bánatosan a tanárnő, aki pedig benne van az újság- csinálásban. Abban valamelyest benne, de nem az irodalmi berkekben — mondanám most, felvilágosodásom után. Hiszen napnál világosabb most már, hogy eme szellemi bajvívás csakis a háttér ismeretében érthető meg. Ha tudnánk, ki kinek a barátja, ellenfele, ki kit szeret, utál, gyűlöl akkor talán a látszólagos tárgyra alig figyelnénk, mégis tudnánk, honnan fúj a szél. Boldog • kirekesztettek, műveletlen boldogok vagyunk. Tökéletes tudatlanságunkban, mint ama cikk szerzője, aki Magyarországtól távol élvezte ezeket az előnyöket, csak a műveket olvassuk. Régi énjéhez hasonlóan nekünk sincs fogalmunk arról, hogy a művön kívül még miért kellene szeretnünk vagy bírálmlnk a szerzőt. Csüggednünk azonban nem szabad. Ne fájjon senkinek, hogy kirekesztett, műveletlen, tudatlan. Adjunk inkább hálát a sorsnak, hogy mi Magyarországon belül élve ilyenek voltunk, s ilyenek is maradhatunk. Szerzőnk idetelepedve megfosztott a boldogság lehetőségétől. Bekerült az irodalom berkeibe, s a háttérinformációk műélvezetét minduntalan megzavarják. Nekünk ettől nem kell félnünk, örömünk továbbra is zavartalan,, kirekesztve, műveletlenül, tudatlanul. Habár ... A legutóbbi könyv olvasása közben gyakran emeltem fel fejemét a lapokról, s elmerengtem, vajh eme szerzőnek eltorzul-e az arca az alkoholtól? M eglehet, persze, hogy ez a könyv hőse miatt volt, ki szintén oly összevissza ember, okos, szép, rút, buta, hűséges, hűtlen mint a legtöbb... Kör Pál A táboroktól a játszóterekig kapuit Szobon. A Börzsöny láBedolgozókból kisvállalkozás Csak papír a szerződés
