Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-03 / 129. szám
1986. JÚNIUS 3., KEDD 3 Szakszervezeti delegáció érkezett Testvérmegyei kapcsolat A KSH megyei igazgatóságának jelentése Az első negyedév gazdasági eredményei A megye 1986. 1. negyedévi fejlődésének főbb mutatói Megnevezés Az 1985. 1. negyedévi %-ában Az Ipari termelés (terméksorok alapján) 99,1 A kivitelező építőipar saját épitési-szerelésl munkáinak értéke (összehasonlítható áron) 104,8 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete Iparban HM Kivitelező építőiparban 110,5 Állami gazdaságokban, kombinátokban 113,3 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 113,1 113,3 A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa meghívására tegnap Bulgáriából, Szófia megyéből érkezett szakszervezeti küldöttség hazánkba. Zsivko Aszparuliovot, a Szófia Megyei Szakszervezeti Tanács titkárát, a testvérmegyei delegáció vezetőjét és Szilvia Nyesztorovát, a sza- mokovi Vegyipari Gyár szak- szervezeti bizottságának titkárát Fodor László, az SZMT titkára és J eager László fő- munkatárs fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A kedves vendégek már tegnap, röviddel megérkezésük után találkoztak dr. Arató Andrással, az SZMT vezeA megye állattenyésztésének jelentőségét nemcsak az országos termelésben betöltött szerepe határozza meg, kiemelten hozzájárul a főváros ellátásához is. Szűkebb pátriánk termelőszövetkezetei, állami gazdaságai létrehozták a tejgyűrűt Budapest körül. Az ágazat termelése a VI. ötéves terv során a hazai és a megyei célkitűzéseket is meghaladó mértékben fejlődött, a vágóállat-tenyésztés 25 százalékkal, a tejtermelés 31 százalékkal nőtt. Az eredmények mellett azonban akadnak gondok is. Az ipari eredetű eszközök ára gyorsabb ütemben emelkedett a mezőgazdasági termékek felvásárlási árainál. A csaknem hároméves aszály hatására visszaesett a takarmánytermesztés színvonala, romlott az ipari takarmányok minősége, a piaci értékesítési nehézségek nyomán a kelleténél tovább kellett tartani az állatokat. Ez némileg visszavetette a termelői, kedvet, ami az állománycsökkenésben is megmutatkozik. A VII. ötéves terv most a tehénállomány szinten tartásával, ezen belül a húshasznú tehenek mintegy ezertő titkárával, aki munkatársaival a megye szakszervezeti életéről adott tájékoztatást, s megbeszélést folytatott a küldöttekkel az együttműködésről. Testvérmegyénk szakszervezeti delegátusai további programjuk során a százhalombattai DKV-ban, az érdi Ben- tavölgye Tsz-ben, a váci HAGY-ban tesznek látogatást, felkeresik a gödöllői Ganz Árammérőgyárat, s múzeumi sétára indulnak majd Szentendrén. Érdeklődésük elSősór- ban a vállalatok és a szak- szervezetek együttműködésére, a termelést segítő munkaver- seny-mozgalomra, érdekvédelmi témákra irányul. rel való növelésével számol. És azzal, hogy 1990-re a ts- henenkénti éves tejhozam eléri az 5600 litert. Jelenleg 43 ezer tehén található Pest megyében, ami nem teszi szükségessé újabb férőhelyek építését. A korszerűsítésekre azonban szükség van. Harminc mezőgazdasági nagyüzemben kell felújítani az épületeket, korszerűsíteni a technológiát. Ennek megvalósításához 50 százalékos állami támogatás és kedvező világbanki hitel is felvehető. Ennek köszönhetően megélénkült az üzemek érdeklődése. Eddig 13 .gazdaság jelezte szándékát, többek között a nagykőrösi Mészáros János, a kiskunlacházi Kiskun, a törten Dózsa, a pátyi Zsámbéki Medence, a ceglédi Lenin, a solymári Rozmaring, a fóti Vörösmarty, az örkéhyi Béke Termelőszövetkezet. Befejezés előtt áll a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepének rekonstrukciója. Az ecseri Rákosmezeje Termelőszövetkezet ben pedig most van folyamatban a megújítás. B. Z. közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Ipar Az év első három hónapja alatt a megyében települt szocialista ipar az előző évivel közel azonos mennyiségű terméket állított elő. A minjsz- tériümi ipar termelése emelkedett, a Szövetkezeteké és a tanácsi felügyeletű iparvállalatoké viszont jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi volumentől. A fontosabb ágazatok közül csak a gépipar és az élelmiszeripar termelt többet — 5,4, illetve 4,4 százalékkal — a megelőző évinél. Az építő- ányag-ipari termékek iránt mérséklődött a fizetőképes kereslet, így az ágazat teljesítménye 8,4 százalékkal visszaesett. A vegyipar 3,3 százalékkal maradt el a tavalyi termékvolumentől. 1986. I. negyedévében a megye szocialista iparában átlagosan 88 ezren dolgoztak, 0,8 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Minden szektorban és az.ágazatok. többségében is csökkent a foglalkoztatottak száma. Valamelyest javult az élőmunka termelékenysége: együttesen 0,6 százalékkal, ágazatonként pedig azokon a területeken következett be javulás, ahol a termelés is nőtt, tehát a gépiparban és az élelmiszeriparban. 103,8 A megyei székhelyű szocialista ipar saját termelésből származó értékesítése folyóáron számolva 2,7 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az árváltozásokat is figyelembe véve az eladott termékek mennyisége 5,9 százalékkal csökkent, de különösen kedvezőtlen, hogy ezen belül a kivitel lényegesen nagyobb mértékben maradt el az 1985. I. negyedévitől. Építőipar Az év első három hónapjában a megyei székhelyű építőipari kivitelezők 734 millió Ft értékű saját építési-szerelési munkát végeztek — összehasonlítható áron számolva — 4,8 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A tanácsi vállalatok és a szövetkezeti szektor számottevő emelkedést ért el, a minisztériumi felügyeletű kivitelezők teljesítménye azonban 28 százalékkal kisebb volt a megelőző évinél. A megyei székhelyű szervezetek az I. negyedévben elvégzett saját építési- szerelési munkájukkal éves előirányzatuk 17 százalékát teljesítették, amely 2 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A termelésen belül valamelyest tovább növekedett a fenntartási jellegű munkák részesedése. A minisztériumi kivitelezők számottevően fokozták ilyen irányú tevékenységüket, e munkáik aránya az 1985. I. negyedévi 21 százalékról 37 százalékra emelkedett. A tanácsi vállalatoknál jelentős mértékben, a szövetkezeteknél kevésbé csökkent a fenntartási tevékenység. Az I. negyedév során a megyei székhelyű kivitelezők fokozták export- és exportcélú munkáikat, így ezek össz- tevékenységen belüli aránya a tavalyi csökkenés után ismét elérte a 20 százalékot. Döntő hányada továbbra is rubelrelációkba irányult. A megyei székhelyű építőipari kivitelezőknél 1986. I. negyedévében átlagosan 15 ezren dolgoztak, az egy évvel korábbinál 11 százalékkal kevesebben. A csökkenés a minisztériumi felügyeletű szervezeteknél volt a legnagyobb arányú, 28 százalékos. Az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatottak számának visszaesése még fokozottabb volt. Az utóbbi két év csökkenése után az idén számottevően emelkedett az építőipari munka termelékenysége . Minden szektorban javulás volt tapasztalható, összességében egyötödével nőtt az egy fizikai munkavállalóra jutó építésiszerelési munka mennyisége. Mezőgazdaság Az eddigi időszak időjárása összességében kedvezett a mezőgazdaságnak. A megyében a tél folyamán mindösz- sze 350 hektár búza pusztult ki, amelyet egyrészt a hiányos kelés, másrészt a belvíz okozott. Az utóbbi hetekben pedig a mezőgazdasági üzemek már pótolták a késői kitavaszodás miatti elmaradásokat is. A megye állatállománya 1986. március 31-én a tyúkfélék kivételével valamennyi fő állatfajból kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére az állattartásban ebben a negyedévben már 1 éreztette hatását a felvásárlási árak emelése: a március végi sertésállomány ugyanis — különösen a kistermelők körében — már jelentősen meghaladta az 1985. december végén összeírtat, míg egy évvel korábban ugyanezen időszak alatt még csökkenés volt tapasztalható. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább mérséklődött. Az állami gazdaságokban 1985. I. negyedévében még létszámemelkedés volt, az idén viszont 765-teI kevesebb az ott dolgozók száma. A termelőszövetkezetekben a tavalyinál mérsékeltebb eláramlás tapasztalható, foglalkoztatottaik száma 9 százalékkal csökkent az előző évi 16 százalékkal szemben. Életkörülmények A megye lakosságának főbb forrásokból származó kész- pénzbevételei összességében közel 8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a munkásoknak és alkalmazottaknak, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozóknak kifizetett összeg 10 százalékot meghaladóan nőtt. A foglalkoztatottak havi átlagbére és átlagkeresete valamennyi _ megfigyelt népgazdasági ágban gyorsabban emelkedett, mint az előző év I. negyedévében, amely döntő részben az elmúlt évi nagymértékű fejlesztések áthúzódó hatásának az eredménye. A vállalatok és szövetkezetek az idén nyereség- részesedésre is lényegesen többet fizettek ki, mint az előző év azonos időszakában. A lakosság pénzbevételeinek, ezen belül is a kereseteknek az elmúlt évi gyors növekedése hatására fokozódott a megtakarítás. A lakossági takarékbetét-állomány az I. negyedév végén 12 százalékkal volt több, mint az elmúlt év azonos időpontjában. A tavalyihoz képest jelentősen élénkült a hitelek iránti kereslet is. A március 31-i hitelállomány 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az állománynövekedést elsősorban a személyi kölcsönök iránti igények fokozódása okozta. A kiskereskedelem 1986. I. negyedévében 8,1 milliárd Ft értékű árut forgalmazott — fogyasztói folyóáron számolva —, 7,1 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Szektoronként tekintve a legdinamikusabban változatlanul a magánkereskedelem értékesítése emelkedett, bár a növekedés üteme lényegesen mérsékeltebb volt, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi árak 4,8 százalékos emelkedését is figyelembe véve, a forgalom mennyisége 2,6 százalékkal növekedett. Ezen belül elsősorban a húsvéti bevásárlások hatására a legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal, a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek eladásának volumene emelkedett, ezt követte 2,5 százalékos növekedéssel az iparcikkeké, míg a többi áru- főcsoportban csökkenés következett be. A lakosság I. negyedévi áruellátása a tavalyinál kedvezőbben alakult. Húsból és húskészítményekből az 1985. évinél több központi árualap állt rendelkezésre, s így megyei szinten kielégítő volt a kínálat. A fővárossal való együttműködés és a gondos felkészülés eredményeként a háromnapos ünnepek előtt a kenyérellátásban nem jelentkezett fennakadás. A zöldséggyümölcs választék is megfelelően alakult. Az árak a piacokon mintegy 8 százalékkal haladták meg az 1985. I. negyedévit. Ezen belül a zöldségek ára jelentősen emelkedett, míg a burgonyáé és a gyümölcsöké csökkent. Az iparcikkek közül változatlanul hiányos az ellátás mechanikus háztartási gépekből, alumíniumedényekből, fekete-fehér és színes televízióból, valamint automata és hagyományos mosógépből. Javult a tüzelőanyag-kínálat, az utóbbi hónapokban hiány csak tűzifából és NDK-bri- kettből volt, elsősorban a ki- , sebb településeken. Élítőanya- gokból — az idénynek megfelelő kereslet mellett — magas készletek álltak rendelkezésre. A vegyes iparcikkek forgalmának 18 százalékát kitevő tartós fogyasztási cikkek értékesítése ' továbbra is jelentősen emelkedett. A főbb termékek közül majdnem háromszorosára nőtt a gáz-, etázs- és bojlerkazán-forgalom, de a 'hiányos ellátás ellenére is 42 százalékkal több színes televíziót adtak el. A megye kereskedelmi hálózatában változatlanul fontos szerepet töltenek be a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üzletek. 1986. március 31-én a vendéglátóhelyek 63, illetve 5,0 százaléka működött ebben a formában. Az új üzemeltetési formájú boltok elterjedése mérsékeltebb: a szerződéses egységek aránya 17, a jövedelemérdekelt- ségűeké 7,9 százalékos volt. 1986-ban tovább folytatódik a megyében a SZÖVOSZ által 1984-ben meghirdetett hároméves kistelepülési rekonstrukciós program. Az első két év folyamán összességében 62 egység rekonstrukcióját végezték el, 7500 m2 alapterülettel. Ebben a évben 42 egység felújítását tervezik. Ezzel a kulturált kiszolgálás feltételeinek megteremtése mellett a korszerűsítés eredményeként az év végéig a kistelepülések boltjainak alapterülete 18 százalékkal, 1000 m2-rel bővül. ESTE INTÉZHETJÜK DOLGAINKAT MÉG EGY HÓNAP fi postával még nem sikerült megegyezni, de ezt az akadályt is át kell majd törni. Mint ahogy a Volán járatait is szükséges lesz néhány helyen a megváltozott helyzethez igazítani. A többi intézménnyel sem volt egyszerű közös nevezőre jutni. Senki ne gondolja, hogy a megegyezésnek elvi ellentétek lennének az okai. Mindenki vallja: fegyelmet — az eddiginél szigorúbb fegyelmet kell megkövetelni a munkahelyeken. A nyolc óra valóban nyolcórai munkát takarjon. Nem viselhető el hosz- szú ideig, hogy üresen álljanak gépek, hiányozzon a pult mögül a kiszolgáló, a gépíróra órákat kelljen várni, mert valahová elszaladt... S el kellett szaladnia, mert otthon hozzák a tűzrevalót, jön> (esetleg nem is akkor jön) a szerelő megjavítani a vízcsapot vagy a villanyt. El kall szaladni a körzeti orvoshoz, mert...; az OTP-be, mert később nincs hol befizetni a pénzt... a Gelkához a tv miatt, mert az is bezár. Bezárt. A Pest Megyei Tanács — több helyi sikeres kezdeményezés után — július elsejétől az egész megyére kiterjeszti ésszerű intézkedését: a hét valamely napján minden településen — a legmegfelelőbb napot kiválasztva — meghosszabbított időben tart nyitva valamennyi intézmény. Egyszerre egy napon minden szolgáltató szerv. Hogy a lakosság el tudjon igazodni, ne loholjon hiába OTP-től szerelőig. Szerelőtől — orvosig. S várja ügyintézőit a tanács is. Az üdülőterületeken pedig a tanácsok szombatonként tartanak ügyeletet a telektulajdonosok számára! Fontos azt is megjegyezni, hogv nem eligazító ügyeletről — hanem mindenütt dolgokat intéző ügyeletről van szó. Jó hír ez a lakosságnak, hiszen a lógósokon kívül ki szeret hiányozni? Kinek ne lenne kellemetlen ilyen vagy amolyan indokkal a munkaadó megértésére apellálni? Elvileg minden szolgáltató is főn-. tosnak tartja az intézkedést, annál nehezebb összehangolni gyakorlatban a cselekvést. Mely napot válaszszák? Mettől meddig tartson a meghosszabbítása a napnak? Hogyan fogadják a szolgáltatásban dolgozók az új munkaidő-beosztást? Mit szól az érdekvédelem? A tanács a kezdeményező és az egyeztető, s egyben az érvelő, a meggyőző: mindaddig, amíg a dolgozó ilyen vagy amolyan ürüggyel órákra elkéredzkedhet a munkahelyéről, képtelenség gátat vetni az oktalan hiányzásnak. Mondhatta-e eddig bármelyik üzemvezető: nem engedi el beosztottját, mert nem érdekli, lesz-e annak tüzelője télire vagy sem?! De az is igaz, senki nem ellenőrizhetett mindenkit, valóban jogos indokkal marad-e távol az üzemétől, az íróasztalától. Mostantól megszűnik a hivatkozási lehetőség. A munkahely vezetőinek semmiféle kifogást nem lehet elfogadniuk, mert nincs kifogás. Közös tehát a teendő: egyszer az ügyfélfogadó szerveknek, a szolgáltatóüzemeknek kellett rugalmasan ügyfeleik kívánságához igazodniuk. Ha nem is könnyen — de végre a jövő hónap elsejétől már ilyen beosztásban dolgoznak. A munkahelyi vezetők pedig ugyancsak július 1- jétől visszaparancsolhatják munka- padjukhoz beosztottaikat, mert az egészségügyben, a kereskedelemben, a tanácsokon éppúgy megtalálhat mindenkit munkaidő után, mint a munkaidejében. Egyetlen nap alatt rend teremtődik a munkaidő utáni ügyintézés területén? Nem hiszik ezt azok sem, akik hozzáláttak a szinte reménytelennek tűnő feladat megoldásához. Azt azonban el kell hinriie mindenkinek: valamennyiünk vitathatatlan érdeke a munkaidő kihasználása. Attól nem gyarapszik sem az egyén, sem a közösség pénztárcája, ha kényszerűségből vagy kitalált Indokok miatt állnak a munkagépek, netán órák telnek magánügyek bonyolításával. Irtupk már lapunkban arról, hogy az első kezdeményezések nem jártak nagy sikerrel: várta a dolgaikat intézőket a megyei tanácselnök, a megyei tanácselnök-helyettes éstére áttett fogadóórákon. Ott ültek várva az ügyintézőket —, hiába. Nem keseredtek el, jól tudják, időbe telik, amíg a régi szokások beidegződött- ségét megtöri az újdonság ésszerűsége. De az is igaz, ha a munkahelyek kapui nem nyílnak meg munkaidő alatt — az új rendszer gyorsabban tért hódít. A napokban a belváros Astoria melletti aluljárójában egy csoport vidám építőmunkással taiálkoztam. Malteros volt a ruhájuk és a kék overall alig volt felismerhető a mész- től. Soha nem tudom meg, hová igyekeztek széles jókedvűen. Azt sem sejtem, melyik építkezés nélkülözhette őket délelőtt tíz óra tájban. Minden bizonnyal okos ürüggyel távoztak, engedélyt kérve művezetőjüktől ... Akkor arra gondoltam, milyen jó lenne, ha rendőr igazoltatná a lógósokát... De hát nem rendőri intézkedéssel kell munkára szoktatni azokat sem, akiknek nem dicsőség a munka ... Sokkal hatásosabb a megyei tanács kezdeményezése, amely úgy fiyújt szolgáltatást, hogy arra csak egy lehet a válasz a munkahelyeken is: semmilyen kifogás nem lehet indok a távozásra. S. A. ★ (Kezdeti tapasztalatainkról riportban számolunk majd be. Várjuk olvasóink észrevételeit is, szívesen biztosítunk helyet hozzászólásaiknak!) Felújítják a szarvasmarhatelepeket Tejgyűrű a főváros körül
