Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-14 / 139. szám
JUHI VEI 1986. JÜNIUS 14., SZOMBAT A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa alapvető feladatának tekinti, hogy elősegítse a szakszervezetek XXV. kongresszusa határozatainak megvalósítását. Egész tevékenységét annak szolgálatába állítja, hogy a szakszervezeti szervek, a szervezett dolgozók meggyőződéssel, nagyfokú aktivitással támogassák azt a felelősségteljes munkát, amely az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott célkitűzések teljesítése érdekében Pest megyében folyik. Tovább növeli az SZMT a megyében a szakszervezeti mozgalom befolyását, cselekvési egységét, s arra törekszik, hogy tevékenységében a minőségi jegyek, a már meglévő helyes folyamatok erősödjenek, munkastílusa, munkamódszere jobban igazodjon a mind nagyobb követelményekhez. A mozgalom megnövekedett szerepe Súlypont az alapszervezetekhen Munkájában ■--------------------- nagy figyelme t fordít a politikai érzékenység fejlesztésére, a párt politikájának képviseletére, a dolgozók tájékoztatására, megnyerésére. Fokozott felelősséggel mozgósít a megye politikai és gazdasági erejének gyarapítására. Következetesebben él jelző, kezdeményező, javas- lattevő szerepével. Az elmúlt időszakban a Pest Megyei Tanács elfogadta VII. ötéves tervét. Ennek megfelelően a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa hivatásánál, jogkörénél fogva és felelősségének birtokában megtárgyalta Pest megye VII. ötéves tervét. A testület egyetért a tervezés alapelveivel. Indokoltnak tartja, hogy a megye. infrastrukturális elmaradottságának csökkentése érdekében a felső sávon tervezett célkitűzések valósuljanak meg. Szorgalmazza, hogy a központi szervek — a népgazdasági lehetőségekkel összhangban — a pótlólagos állami támogatást Pest megye részére megadják. Szükséges, hogy a szakszervezeti szervek a VII. ötéves terv végrehajtása során tekintsék továbbra is kiemelt feladatnak a lakásgondok enyhítését, az oktatás feltételeinek javítását, a pályakezdő fiatalok beilleszkedését, az egészségügyi ellátás színvonalának emelését, az üzemegészségügy- fejlesztését, az időskorúakról történő gondoskodást, a rokkantak és megváltozott munkaképességűek helvzetével való fokozott törődést, a lakossági ellátás és szolgáltatás jobbá tételét. Mint azt az SZMT küldött- értekezlete megállapította, a szakszervezeti munka siily- pontja az alapszervezetekre, a munkahelyekre tevődött át. A szervezeti korszerűsítés bevált, az új szervezeti rendszer rövid idő alatt megerősödött. A bizalmiak, a bizalmitestületek mindjobban megfelelnek a megnövekedett követelményeknek, a tagság igényének. ^GgítŐ, e[jengrzg munkánk hozzájárult ahhoz, hogy az aiapszervezetek zöménél fejlődött a szervezeti élet, tervszerűbbé, tartalmasabbá vált a testületi tevékenység. Nagyobb gondot fordítanak a bizalmiak munkájának összefogására, a szakszervezeti élet nyilvánosságának fokozására. A tanácskozások politikai légköre de- mokratikusabbá, alkotó jelle- gűbbé vált. A testületek szerepe, szavuk súlya tovább nőtt. A bizalmiak nagyobb felelősséggel, hozzáértőbben mondanak véleményt, tesznek javaslatot. A kollektív szerződések vitájában, a bér- és jövedelmi kérdések eldöntésében mind határozottabbak a testületi fellépések, állásfoglalások. A szakszervezeti csoportok is eredményesebben működnek. A bizalmiak többet foglalkoznak egyéni problémákkal. A fejlődés azonban nem egyenletes. Gondok tapasztalhatók továbbra is az alapszervezetek egy részénél, ahol a tisztségviselők nem rendelkeznek kellő ismerettel és jártassággal a szakszervezeti munkában. Segítésük továbbra is kiemelt feladat. A munkahelyi demokrácia tartalmi jegyeiben, formáiban fejlődött, gazdagodott. Különösen sok és újszerű vitára adott okot a középvezetők véleményezésének kiterjesztése. A gazdasági vezetők megkérdőjelezték ennek időszerűségét, de a bizalmiak részéről is tapasztaltunk idegenkedést. Ez ügyben a viták ma sem jutottak nyugvópontra, a véleményezés gyakorlatát, módszereit formálni, alaxítani kell. Az új vállalatirányítási formák bevezetésével kapcsolatos politikai előkészítést, szervezői feladatokat a tisztségviselők felelősséggel látták el. De a munkakapcsolatok jövőbeni alakulásával, a jog- és hatáskör érvényesülésével összefüggésben bizonytalanságok, kételyek merülnek fel. Szükségesnek tartjuk a tisztségviselők, a dolgozók részletekbe menő tájékoztatását. Gondok vannak továbbra is a munkaerő hatékony foglalkoztatásával, a munkafegyelem megszilárdításával. A vállalatok nem elég kezdeményeznek, nem használják ki kellően a hazai és a nemzetközi kooperációban rejlő lehetőségeket. Arra ösztönözzük a szakszervezeti tisztségviselőket, hogy a dolgozók véleményének, ja- jaslatainak ismeretében nagyobb felkészültséggel, felelősséggel kezdeményezzék a munkahelyi lazaságok felszámolását, a szervezetlenség megszüntetését, az ésszerűbb anyag- és energiatakarékosságot, a minőség javítását. Az a tapasztalatunk, hogy a tisztségviselők vállalták a megnövekedett feladatokat és azok elfogadtatását dolgozótársaikkal. Igényelték a célok, feladatok pontos, közérthető megfogalmazását. A szakszervezeti szervek figyelemmel kísérték a gazdálkodás alakulását, segítették a termelés közben jelentkező nehézségek, ellentmondások feltárását, javaslatot tettek a megoldásra. Szervező, mozgósító munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy a megye 240 ezer szervezett dolgozója nagymértékben részese volt a gazdasági eredmények-J ffek, amelyeket az utóbBi'évek- ben elértünk. Ugyanakkor a termelést, gazdálkodást segítő tevékenységben a szakszervezeti mozgalom sem használta ki még minden lehetőségét. Az 1980-as évek elején tapasztalható stagnálás után megyénkben is tovább fejlődött a munkaverseny-mozga- lom. A gyorsabb kibontakozást azonban gátolta a megszokott szervezési és kitüntetési formák tovább élése, az újszerű kezdeményezéseket és vállalásokat hatékonyabban ösztönző rendszer hiánya. Hatással volt a mozgalomra a vállalati gazdasági munkaközösségek elterjedése is. Az érzékeit problémákról a szocialista brigádvezetőkkel, majd vgmk-veze- tőkkel közvetlen tanácskozást, kerekasztal-megbeszélést szerveztünk. A találkozók megerősítették, hogy a munkaver- seny-mozgalom ma is érték, közösségformáló erő, megújulá sának megvannak a társadalmi és megteremthetők jobb munkahelyi feltételei. Az SZMT elnöksége áttekintette a megyében működő vállalatok terveinek, azok szak- szervezet! véleményezésének 1986. évi tapasztalatait, melyek a következőkben összegezhetők: a gazdasági tervet a szociálpolitikai tervvel együtt a bizalmiak írásban és időben mindenütt megkapták, érdemben tanulmányozták. Alternatív tervjavaslatot a Ganz Árammérőgyár és a PÁÉV vezetése terjesztett a bizalmitestület elé. Mindkét helyen a nagyobb követelményeket támasztó változatot fogadta el a kollektíva. A Váci Kötöttáru- gyárban — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — úgynevezett sávos tervjavaslat került a testület elé. célkitűzések A termelési meghatározásakor a vállalatok többsége a termelési érték, illetve az árbevétel növekedésével számol. A gazdasági szabályozók 1986. évi változásait figyelembe véve a vállalatok a felhasznáható nyereség átlagosan 10—15 százalékos csökkentésével kalkulálnak. A többségüknél 1986-ban csak az úgynevezett szinttartó beruházásra van lehetőség. A vállalatok zöme — az egy évvel korábbi tendenciától eltérően — a dolgozói létszám szinten tartásá val, illetve 1,5—3,5 százalékos növekedésével számol. Ugyanakkor továbbra is a létszám 1—2 százalékos csökkenését teryezi a PENOMAH, a Lenfonó, a Ganz és a Forte, 7 százalék ez a PÁÉV-nél. A Ganz februárban 70 alkalmazotti és nem teljesítménybéres területen dolgozó munkatársa számára ajánlott fel teljesítménybéres munkakört. Alvállalatok általában 4_ 9,5 százalék átlagkereset-növekedést irányoztak elő. A tervezett bérfejlesztés nagy részét alapbéresiteni kívánják. A bérfejlesztésre a vállalatok többségénél differenciáltan került sor. A Váci Kötöttáru- gyárban a tervezők, fejlesztők és a közvetlen termelésirányítók, a Pestvidéki Gépgyárban a műszaki ellenőrzés dolgozói, a PÁÉV-nél egyes szakmunkások bérét emelték az átlagnál jelentősebben. A szociálpolitikai tervek zöme az elért színvonal megőrzését tűzi ki célul. A jóléti és kulturális alapot — a fejkvóta növekedése ellenére — a legtöbb vállalat kénytelen az „R” alapból kiegészíteni. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez a megye dolgozókollektíváinak több mint 95 százaléka csatlakozott. Ezt jól ösztönözte az MSZMP KB által felajánlott kitüntetések előzetes nyilvánosságra hozatala is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhívás célját elsősorban a szocialista brigádok értették meg, a vállalásokhoz is ők jártak elöl jó példával. Pozitív irányú változás következett be a vállalati vezetők egy részének szemJéletében is: a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítanak: a munka- verseny -szervezésére, feltételei biztosítására. Vannak jó kezdeményezések is. A Lenfonóban például az egyéni versenyformák szélesítésére sikerrel alkalmazzák a „Hónap kiváló dolgozója” címet, az Ipari Műszergyárban egy-egy terület. legeredményesebben tevékenykedő dolgozójának a „Kulcsember” címét ítélik oda. Sikerült megállítani a benyújtott újítások számának öt év óta folyamatos csökkenését. Hasonló tendenciát mutat az elfogadott, illetve a bevezetett újítások alakulása is. Azonban az újítási javaslatot benyújtók száma 15,9 százalékkal csökkent 1980-hoz képest. Jelentős volt a munkahe]yi kollektívák, szocialista brigádok társadalmi munkában, kommunista műszakban való részvétele is. A vállalatok többségénél az egy dolgozóra jutó társadalmi munka-órák száma eléri vagy megközelíti a 20 órát. (HAGY, Forte, PÁÉV, Pevdi, Csepel Autógyár, ISG.) Kiemelkedően magas a társadalmi munka nagysága a Szentendrei VGV-nél (50,8 óra/fő) és a Váci VGV- nél (62,7 óra/fő). A termelést segítő, a település fejlesztését, a környezet szépítését szolgáló társadalmimunka-akciók mellett a segítő szándék, a humánum szép példáival is találkozunk. A gyermekintézmények, az idősek napközi otthonainak folyamatos támogatása mellett a brigádok megmozdulnak a bajba jutott, segítségre szoruló munkatársuk érdekében is, a DKV dolgozói például egyik munkatársuk beteg gyermekének külföldi gyógykezeléséhez összesen 309 ezer forinttal járultak hozzá. Gond, hogy egyre kevesebb figyelem jutott a szocialista1 brigádmozgalom hármas jelszavának „tanulni, élni” részére. Ez egyfelől azzal magyarázható, hogy a gazdálkodás nehezedő körülményei között a munkahelyi vezetés elsősorban a termelési feladatok segítésében való részvételt szorgalmazza. Másfelől a dolgozók egyre nagyobb része tő rekszik életszínvonalának megtartása vagy növelése érdekében valamilyen jövedelemkiegészítő tevékenységet találni, így csökken a családra, a közéleti tevékenységre, a továbbképzésre fordítható idő. Az SZMT elnöksége szükségesnek tartja, hogy a vállalati kollektívák imerjék meg a bizalmitestület által elfogadott és vállalati kisebb egységekre lebontott terv feladatokat. Az ágazati szakszervezetek megyei bizottságai, titkárságai útján figyelemmel kíséri és értékeli a tervek időarányos teljesítését, jelzi a termelést akadályozó tényezőket. Aktívan ...... , ,..----------__ működjenek közre az alapszervezetek annak érdekében, hogy a munkaverseny- mozgalom. a szigorodó gazdálkodási feltételek mellett is érdemi módon járuljon hozzá a feladatok maradéktalan megvalósításához. Indokoltnak tartjuk, hogy az üzemi szakszervezeti szervek fordítsanak kiemelt figyelmet a vállalati gazdálkodás feladataira, s a szakszervezetek termelést segítő munkájának alapjaira. A munka szervezettségének javításával, a munkaidő teljesebb kihasználásával, a hatékonyabb munkaerőgazdálkodással és a munkafegyelem megszilárdításával segítsék elő az idei vállalati gazdasági tervek teljesítését. DR. ARATÓ ANDRÁS az SZMT vezető titkára Ä HÉT HÍREKS1S1S KÖZMŰOLLÓ ® A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Olvasó népért mozgalom munkabizottsága a könyvszakma helyzetét tekintette át. O Salgótarján volt a helyszíne a megyei munkavédelmi felügyelőségek vezetői országos értekezletének. @ Megkezdték a próbatermelést a Dorogi Szénbányák új tokodi brikettgyárában. ® Kétnapos országos halászatgépesítési tanácskozás zajlott le Szegeden. © A hét híre az is, hogy az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága a települések vízellátásáról és szennyvízelvezetéséről tanácskozott. Sokféle valódi meg képletes olló van — a szabó-, a lemezvágó, a cikcakk-, az agrár-, a bér-ár-, no meg a komámasszonyé, melyről azt tudakolják, merre rejtezik —, miért ne lehetne közműolló is...? Lett. A valóságban meg a hivatalos iratokban, szövegekben egyaránt. Az a jó az ilyen hivatalos képletes beszédben, hogy a szerencsétlen laikus nem érti, miről van szó tulajdonképpen, holott ő szorul mindennapjaival az olló két szára közé. A közműolló ugyanis nem más, mint a víz- és a csatornahálózat fejlődése, fejlesztése közötti _ —- hosszú-hosszú ideje fennálló — távolság. Ez a távolság nem akar csökkenni, sőt.. Lakossági áldozatvállalás, erőfes: "Hsek sokasága ellenére nincsen sok büszkélkedni- valója a megyének az országos ranglistán elért helyével; az utolsók között van a két döntő közmű, a víz és a csatornázás előnyeit élvező és nem élvező lakosság arányát tekintve. Holott csupán tavaly négy település — Berneceba- ráti, Makád, Örbottyán, Tököl — kapcsolhatta be a közüzemi vízhálózatot, két helyen pedig — ez Nagytarcsa és Gyál volt — csatornahálózatot adhattak át rendeltetésének. Kevés ... kevés ... kevés ... De: melyik a, kevés?! A víz? Bizony kevés. Napjainkban hatvan felett van a megyében azoknak a településeknek a száma, ahol hiányzik a közműves vízvezeték, s ebben a csoportban több helyen — a tapintatos hivatalos megfogalmazás szerint —? közegészségügyileg veszélyeztetett minősítést kapott a község. Falvakból tekintélyes csapatnyi él úgy, hogy természetes a csecsemőknek, a várandós mamáknak szállított zacskós — palackos — ivóvíz. A hetedik ötéves tervben, 1990-ig tehát, ha minden sikerül, a mostani 41 százalékról 51 százalékra emelkedik a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, s ezzel a megyében élő minden száz emberből nyolcvan jut hozzá — jelenleg hetvennégy — az egészséges és legfőbb italhoz. Akkor tehát a víz? Igen, a víz is, a csatorna úgyszintén ott áll a sürgető teendők között. Ma a megyében a lakásoknak csupán a 12,1 százaléka kapcsolódik közüzemi csatornahálózathoz. Rengeteg erőfeszíté > és pénz fejében — ha sikerül az erőket és a pénzt egyaránt előteremteni — az évtized végére remélhetően az említett arány 15,5 százalékra nő. Vessük csak össze a közüzemi vízzel ellátott lakások arányát — említettük, 51 százalék lesz — a most leírt adattal; a kettő közötti távolság a közműolló. És ez az olló, bár képletes, de nagyon is valóságosan vág! Növekszik azoknak a településeknek a köre, ahol — például Fóton — fél méternél mélyebb gödör ásásakor már felbukkan a szennyéi keveredett talajvíz ... mert megszakadt a vízvezeték-építés, mert minden kérlelés ellenére a - lakosság egy tetemes része nem alakított ki tisztességes házi derítőket, mert sokan a felhagyott kutakat illegálisan emésztőgödörként vélik hasznosítani... seregnyi a mert, seregnyi a belőle következő gond, baj, veszedelem. Hatalmas összeg fejében juthatunk valamivel megnyugtatóbb helyzethez. A megyében 1986 és 1999 között — akkor, ha a kellő termelésbeni fedelét is létrejön — a lakosság és a tanács pénzét egyesítve. öt és fél milliárd forint kiadását tervezik a vízgazdálkodásban, döntően a közüzemi vízvezetékek és csatornák, a hozzájuk tartozó víz- és tisztítóművek megépítésére, a meglevők bővítésére. Ez a pérrvegy — minden korábbinál több! — sem jár csodákkal, elsősorban arra elég. hogy lassítsa a helyzet romlását, előkészítse a nyolcadik ötéves tervben ezeknek a területeknek remélhetően gyorsabb haladását. Pedig mi minden mást lehetne, kellene csinálni abból az öt és fél milliárdból, abból a hatalmas pénzből ...! Hatalmas bankóhalom? Persze ... persze. Csak éppen a megye kiskereskedelmében az eltelt öt évben kétszer eny- nyiért adtak el italt. Valóban a közműolló vág? Valóban az fáj?! Mészáros Ottó Vállalati tanács alakult a bori belépnél Kulcsfontosságú az előkészítés Az elsőrendű feladat: kikerülni a hullámvölgyből A vt-tagság bizalom, és hallatlan felelősség azokkal szemben, akik a vállalati tanács tagjait e posztra delegálták. A Monori Mezőgép Vállalatnál tegnap délelőtt alakult meg a 31 tagot számláló vt, tizenöt vezetőből és 16 dolgozói küldöttből. A testületben a központon kívül minden telephely képviselteti magát — mondja bevezetőjében dr. Sándorfi László, a vállalat igazgatója, aki az alakuló ülésen megjelent vendégeket, közöttük Sós Gyula ipari miniszterhelyettest, dr. Szászik Károlyt, az MSZMP Monor Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága első titkárát, Veres Lajost, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága alosztályvezetőjét, Rehus Sándort, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szak- szervezete termelési osztályvezetőjét köszöntötte. Az alakuló ülésen a vt elfogadta szervezeti és működési szabályzatát, egy ellenszavazattal megválasztotta elnökét Kálmán András és elnökhelyettesét Dudás György személyében, majd — négy ellenszavazattal — megerősítette posztján a vállalat igazgatóját, dr. Sándorfi Lászlót, aki a vt döntése értelmében ezentúl a vezérigazgatói címet viseli. A választás őszintén szólva meglepő fordulatot hozott. Az előkészítő bizottság elnöke ugyanis a vt elnöki tisztére Rácz Antalné gazdasági igazgatóhelyettest, helyettesnek pedig Kálmán András gyártásfejlesztési osztályvezetőt javasolta. A vt testületé azönban — élve a demokratizmus adta lehetőségekkel — más javaslattal élt, s azt fogadta el. A dolog fonákja viszont az volt, hogy amikor nyílt szavazásra került a sor, maga a jelölőbizottság sem állt ki saját előterjesztése mellett. Ez dióhéjban annyit jelent, hogy a bizottság a több hónapos előkészítés ellenére sem végzett körültekintő munkát. Más kérdés, hogy a döntés végül is helyesnek látszik, hiszen a vt vezetésében így nemcsak a központ, hanem az egyik gyáregység is képviseltetve van, hiszen Dudás György, a 2. számú érdi gyáregység igazgatója. Az alakuló ülésen felszólalt Sós Gyula ipari miniszterhelyettes, aki a vállalat eredményeinek méltatása után a vt előtt álló feladatok közül kiemelte elsősorban az információs rendszer korszerűsítését, illetve az alternatív javaslatokban a megfontolt döntést. Dr. Szászik Károly hozzászólásában többek között azt fejtegette, hogy az előkészítő munka fogyatékosságainak tanulságait feltétlenül le kell vonni. A megyei pártbizottság nevében Veres Lajos gratulált a vállalati tanács tagjainak. Dr. Sándorfi László az 5 évre szóló bizalmat megköszönve azt hangsúlyozta, hogy a vállalat előtt álló feladatok megoldásában nem elegendő az eddigi eredmények megtartása, s a Monori Mezőgépet a mostani hullámvölgyből mielőbb az 1983-as esztendőben volt csúcsra kell emelni. Szólt arról is, hogy ezt. csak — egyebek között — ösztönzőbb, teljesítményekkel arányos bérezési formára való áttéréssel érhetik el. F. E.
