Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1986. JÚNIUS 13., PÉNTEK Befejezés előtt az első ütem Egészséges ivóvízhez juthatnak Érdemes számba venni, szű- kebb pátriánk települései hogyan is állnak a közműellátottsággal. Az egészséges vezetékes ivóvizet ma már Ecseren, Gyömrőn, Úriban, Üllőn, Vecsésen, Monoron, Gombán és Bényén fogyaszthatja a lakosság. Ugyanakkor olyan nagyközségekben hiányzik a vezetékes víz, mint Maglód, Pilis és Sülysáp, a kisebb településekről nem is beszélve. Több településen A csatornázásban — természetesen — a városiasodó Mo- nor áll az élen, de Vecsésen is jelentős előrelépés történt ezen a téren. A gázellátás Vecsésen a legszélesebb körű, de dinamikus a fejlődés a körzetközpontban is. Az utóbbi hetekben jelentős változások történtek ivóvízügyben több településen is. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt a közelmúltban, hogy Maglódon megalakult az ivóvíztársulat, elhárultak az akadályok a vízműépítéssel kapcsolatban. Megtört a jég Köztudomású, hogy Sülysápon is egészségtelen ivóvizet fogyaszthat csak a lakosság a fúrott kutakból. Hiábavalónak tűntek a korábbi erőfeszítések, de tavaly végre megtört a jég. Hogy menyiren óhajtja a község az egészséges vezetékes ivóvizet, arra jó bizonyíték az, hogy a lakástulajdonosok 90 százaléka aláírta a belépési nyilatkozatot a vízműtársulatba. Nyitott kapuk Mágiádon (I.) Önfenntartó sportegyesüket Szinte már elpufogtatott frázisnak hat a jelmondat: „edzett fiatalságé a jövő”. Igen, ennek a mondatnak első részéhez, pontosabban megvalósítási lehetőségéhez enyhén szólva kételyeim kapcsolódnak. Mikor a környező szocialista országokból származó sporthíreket csodáláttal olvasom, hogy szinte már minden kisebb településen is óvodás, iskolás kortól lehetőség van szakemberek által irányított sportolásra, 'edzésre, mindenki előtt díjmentesen nyitva állnak a sportlétesítmények, addig megdöbbenve hallom, hogy idehaza nemzetközt és országos hírű sportegyesületeket szüntetnek meg egyik napról a másikra anyagi gondokra hivatkozva. A városok, falvak fiataljai csoportokba verődve i lődörögnek unalmukban az utcákon, kocsmák, diszkók környékén. Mivel, ha sportolni szeretnének, szinte egyáltalán, nincs lehetőség, „nyitott kapu”- rends2erre. Vagy egyáltalán nem tudják megfizetni a belépődíjat, hogy egyáltalán edzésre járhassanak. Pláne a sportfelszereléseket, melyek az évek során öt-halszorosá- ba kerülnek. ’És itt vannak a falusi sportegyesületek, melyek anyagi támdgatás nélkül sorra csődbe kerülnek. Mert a tíz-húsz ezer forint, amit évente támogatásként kapnak a helyi gazdasági egységektől, villanyszámlára sem elég jóformán, nemhogy felszerelésre, utaztatásra. Ördögi kör ez, és az ambíciódús fiatalok tízezrei nemcsak edzésre nem járhatnak, hanem így energiájukkal, . szabadidejükkel sem tudnak mit kezdeni. Azért kísérem már hosszú évek óta megkülönböztetett figyelemmel Maglódon Kertész Károlynak, a nagyközségi sportkör elnökének fantasztikus szervezőkészségét, és a sportirányító tevékenységét. Munkabírását, az emberekhez fűződő szinte már-már mágikusnak nevezhető kapcsolatát szinte legendák lengik körül'. Minden bizonnyal ez az adottsága segítette munkáját a néphadseregnél is, ahonnan mint honvéd alezredes vonult nyugdíjba, de nem nyugalomba. Hiszen már huszonöt éve tölti be az elnöki tisztet, és irányítása alatt a maglódi sportkör egyre gyarapodott. tovább fejlődött és újabb szakosztályokkal bővült. Kertész Károlynak sikerült elérnie, amiért a. környéken sokan irigy ük: a sportszékházat, öltözőket, a pályát jórészt társadalmi munkában építették. A sportkör anyagi feltételeit a sportszékház működtetése teremti meg, teljes egészében önfenntartók. Némi támogatást mindössze a termelőszövetkezettől és az ÍSG-től kapnak. Elmondta. nemhogy csökkentenék a létszámot, hanem mindenki sportolhat, akinek kedve van. Kitűnő munkatársai vannak, akik társadalmi munkában lelkesen segítik. Reméli. velük együtt további sikereket érnek el. Marczi Ferenc (Folytatjuk) Kézilabda Szoros mérkőzésen vereség Kézilabda, megyei női I. osztály: Pilisszenti van—Tápió- völgye 19-17 (9-6), Pilisszent- iván, vezette: Hegedűs—Seb- jún (.iól). Tápióvölgye: Bakos — Mázás (3), Galambos (3), Strobán (6), Deckner, Misinsz- ki, Tóth (1), csere: Rádi (2), Szécsényi (2). A csapatok idegesen kezdtek, a támadások befejezése rendre nem sikerült. A védekezésben jeleskedtek a csapatok, a 3. perc végén a vendég úri lányok négy kapufát lőttek, míg a kipattanó labdából két gólt kaptak. Hiába hárított Bakos kapus a 3. és 5, percben büntetőt, Strobán a 10., Misinszki a 15. percben szintén kihagyta a hétméterest, majd további öt kapufára futotta csak az úri lányok erejéből. Bátortalan játék volt jellemző a ven dégekre. A játék képe a második játékrészben sem változott, a kapufa vagy a kapus mentett. A lefújás előtt tíz perccel — 15-10-es állásnál — nagy hajrába kezdtek az úri lányok, de ez már csak a szépítésre volt elég. Ifi: Pilisszentiván—Tápióvölgye 21-10 (8-5). A lelkesebb csapat győzött. Gól: Matyó (4), Mikes (3), Bura (2), Klement (1). Sz. I. A vízműépítésre az illetékesek versenypályázatot írtak ki, amelyet a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nyert el. Nagy erővel fogtak a munkához, pontosabban az I. ütem kivitelezéséhez. Ebben a szakaszban csaknem 300 lakóházat érintett a csövek lefektetése a település sülyi részén. Kizárólag műanyag csöveket használnak, amelyek megbízhatóbbak, üzembiztosabbak a vascsöveknél. Jelenleg csak két kúttal rendelkeznek, továbbiak fúrására lesz szükség a jövőben. Az I. ütem 95 százalékban elkészült, a közkutak a hónap végétől már jó minőségű ivóvizet szolgáltatnak. A Pest Megyei Tanács céltámogatás biztosításával segíti a sülysápi vízmű további építését. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a lakosság is rendszeresen és pontosan fizesse az érdekeltségi hozzájárulást. Ingatlanonként 25 ezer forintot kell fizetni, de ezt az összeget az OTP 10 évre megelőlegezi, illetve addig szükséges kiegyenlíteni — évi egyenlő részletekben — az érdekelteknek. Ha ez megvalósul, a tervidőszak végére valameny- nyi sülysápi család már fo gyaszthatja az egészséges ivóvizet. Az építés további feltétele a víztársulat kibővítése. Az elkövetkezendő napokban a társulat küldöttei, társadalmi aktívák felkeresik a lakosságot a belépési nyilatkozatokkal. Amint az illetékesektől megtudtuk, az érdekeltségi hozzájárulás fizetésének első része (2 ezer 500 forint) jövőre lesz esedékes. Akik a vízmű érdekeltségi hozzájárulást fizetik, mentesülnek a településfejlesztési hozzájárulás fizetése alól. amely évente 800 forint. A nagyközségi közös tanács kéri az érintett lakosokat, hogy a közösség és a saját ér dekében fogadják megértéssel az aktívákat, s írják alá a belépési nyilatkozatokat. A házakba is Csak így valósulhat meg az elképzelés, amely szerint 1990- ig kiépül a teljes hálózat az egész településen, s utána megkezdődhet a lakóházakbá való bekötés is. G. J. Kommunista pedagógusok számvetése Példás helytállás, jobbító akarat A „nyílt, őszinte, kritikus, önkritikus” jelzőkkel már í oly sokszor éltünk, hogy ha ^ ezekkel próbálnám jelle- ^ mezni a monori pedagógusi sok pártalapszervezetének ^ a napókban lezajlott be- ^ számoló taggyűlését, az ^ olyan lenne, mint a virágig nyelv segítségével feldíszíti tett semmitmondás. Ennek lehetetlenségét viszont eleve feltételezi maga az esemény: oktatásról, nevelésről, a pedagógusok közéletisé- géről, az intézmények belső ügyeiről és külső kapcsolatairól soha senki nem beszél virágnyelven, lévén valamennyi téma szinte állandó reflektor- fényben — s különösen nem beszélhet diplomatikus sem- mitmondással a pedagógus párttag. így azután a pártalap- szervezet taggyűlése elé került beszámolót az 1985—86-os tanévben lezajlott munkáról, s az ehhez kapcsolódó hozzászólásokat meghallgatni sem volt érdektelen: amiről szó esett, az közvetve vagy közvetlenül valamennyiünket érint Társadalmi vita Marunák Ferenc, a monori pedagógusok pártalapszervezetének titkára hat alcsoport köré tömörítette a vezetőség összegezését, a beszámoló könnyebb áttekinthetősége érdekében. Szó esett az alapszervezet életét befolyásoló külső tényezőkről, az oktató-nevelő munka helyi feltételeiről, az alapszervezet szervezeti életéről, ideológiai munkájáról, kapcsolatairól és pártirányításáról, végül az elkövetkező feladatokról. A „külső tényezőkről” szólva, általános társadalompolitikai és gazdasági kérdéseket érintve is kiderült: a külső tényezők legbelsőbbekké válnak, ha bennük él az ember. Ezért nem közömbös a pedagógusnak sem, ha azt tapasztalja, hogy a tudás, az értelmiségi pályák presztízscsökkenésének folyamata folytatódik, s a műveltségnek — melynek gyarapítására teszi fel az .életét — társadalmi értékeink között egyre kisebbnek látszik a rangja. Külső — s egyúttal legbelső — ügy az is, hogy a pedagógus párttagok aktívan igyekeztek részt venni Monor következő ötéves terve célkitűzéseinek társadalmi vitájában, s úgy érezték: jó lenne, ha a jövőben egy-egy nagyobb horderejű helyi oktatáspolitikai döntés előtt az alapszervezet és a tantestületek külön, részletesen is elmondhatnák véleményüket az illetékeseknek. Az oktató-nevelő munka helyi feltételeiről szólva hangzott el: az intézmények tárgyi feltételeiben az elmúlt tanévben nem volt nagyobb változás — s a változatlanság egyben azt is jelenti, hogy a pedagógusok továbbra is nehéz’ körülmények között, váltott műszakban. intézményenként is több épület között ingázva dolgoznak. Hiányoznak a szakköri és szertári helyiségek, az építőipari munkákat zömében elvégző helyi költségvetési üzem drágán és sok hibával dolgozik. Mindez igaz. De igaz az is ez később, a hozzászólások során el is hangzott —, hogy az apróbb lépések sem voltak azért jelentéktelenek, hiszen a Kossuth iskola a Dózsa óvoda épületével mégiscsak bővülhetett, s valamelyest fel is lélegezhetett, eltűnt végre a föld színéről a főtéri, oly sokáig vegetáló kisiskola, mert „kiváltódhatott”, s az Ady úti iskolában megkezdődött — a nyáron be is fejeződik — egy évek óta keservesen vonszolt feladat megvalósítása, a vizesblokk megépítése. Vissza a régihez Az iskolák személyi feltételei tovább javultak — ez alól csupán a Kossuth iskola napközi otthona és a kisegítő iskola kivétel. Többségében azonban képzett, hozzáértő pedagógusok állnak helyt a munkában, ők azok, akik a beszámolóban fogalmazottak szerint nevelési értekezleteken s egyéb fórumokon feldolgozták az új oktatási törvényt is. Elméletileg tehát felkészülvé várják a szeptember 1-jei hatályba lépést — a gyakorlattól azonban tartanak, hiszen a végrehajtási utasítás még nem jelent meg. A tantestületek egyre fokozottabban ügyelnek a tanulmányi követelmények betartására. Ezt jelzi az a tény is, hogy a bukások száma átlagban évek óta nem csökken. A három fő „buktató tárgy”: a matematika, az orosz, a magyar nyelvtan. Érdemes lenne felülvizsgálni e tárgyak tantervét, követelményeit, taneszközeit és módszereit — szólt a javaslat a beszámolóban, s csatlakoztak ehhez a hozzászólások is. Vedres Lászlóné azzal érvelt: a tudatlanság sokszor a módsze rekre vezethető vissza — de olykor hiábavalóak a jobbító próbálkozások. Az Ady úti iskolában például hiába vállal koztak a szótagolásra való visszatérés módszerével oktatható olvasástanításra, s hiába jelentkeztek, hogy szívesen ta nítanák más módszerrel a matematikát, mert úgy látják, hogy amíg a nebuló nem birtokolja a számok fogalmát, addig nemigen rendezheti azokat logikai úton — nem (captak engedélyt. Nagy Tiborné pedig e témával kapcsolatosan azt mondta el: a tanterv korrekciójára esetenként nem elég gyors a reagálás, a nevelői szabadsággal is jobban lehetne élni. Vedres Lászlóné jelezte hozzászólásában : — ... örülünk, hogy a beszámolóban ki-ki felfedezhette a maga munkaterületének eredményeit és hiányosságait is. Ez persze azt is jelentette, hogy bőven akadt mihez hozzászólni a tartalmas, összefogott anyag révén, az átförő- munkától a nyugdíjasok megbecsüléséig. a szülői munkaközösségekkel való dicséretes kapcsolattól az iskolák egymás közötti, egyre javuló munka- kapcsolatáig. Utóbbiról szólt Károly János, a szakmunkás- képző intézet monori részlegének igazgatója, úgy fogalmazva: nagyot lépett előre a monori iskolák között az együttgondolkodás, a közös cselekvés, ennek hasznát máris tapasztalni, a szakmunkásképzőben például a beiskolázásnál. S nem is kell ezt az összhangot erőltetni, hiszen erősíti még egy olyan jelentéktelennek tűnő esemény is — de mert mind ez ideig példátlan, hát mégsem az — mint a legutóbbi, közös pedagógusbál megrendezése... A beszámoló taggyűlésen jelen volt Nagy Sándorné, az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának politikai munkatársa, tolmácsolta a felsőbb pártszerv értékelő minősítését, amely szerint a pedagógusok monori pártalapszervezetének munkájára a folyamatosság, a rendszeresség jellemző, a reszortfeladatokban érezhető önállósággal. Biztos garancia Elkötelezett közéleti emberek valamennyien. S ez már önmagában is minősítés. Sőt, garancia arra, hogy az elkövetkező időszak feladatait sem a kontármunka jellemzi majd. K. Zs. Ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Monoron, Monori- erdőn. Vasadon, Csévharasz- ton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a szakorvosi rendelőben), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Losonci u. 1., telefon: Sülysáp 50.), üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy- Zs. u, 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi ügyelet: szombaton reggel 7 órától 13 óráig Monoron a szakorvosi rendelőben, a ve- csési és üllői betegeket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. Egyéb időpontban, tehát szombaton 13-tól hétfő reggel 7 óráig: Budapesten a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakrendelőben. Állatorvosi ügyelet: dr. Laczkó Pál Maglód, Dózsa Gy. u. 7. Beteg állatok bejelentései szombaton reggel 8- tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. A művész ünnepe A név és a hivatás örököse „Bensőséges ünnepségre került sor tegnap délután a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa oktatási központjában. Széles körű tájékozódás után, az SZMT elnöksége ifjú Pál Mihály gyömrői szobrász- művésznek ítélte oda az 1986- os művészeti díjat. Dr. Arató A.ndrás, az SZMT vezető titkára mondott ebből az alkalomból köszöntőt, majd Nagy Sándornéval, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkárával és Balázs Gézáné- val, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettesével átadta az idei díjat” — olvashattuk lapunk 1986. április 29-i számában. Az ünnepség hetek múlva folytatódott, amikor a gyömrői id. Pál Mihály baráti kör is ünnepelni hívta tagjait. Meglepetésnek szánták az estét — ami sikerült is — íriszen valamennyien így akarták. Ifjú Pál Mihály 50. születésnapját bevárva, ők is szívből köszöntötték a művészt, úgy a kapott művészeti díj, mint az 50. születésnap okán. Ezt követően kerestem fel ifjú Pál Mihályt, aki meg- hatottan beszélt az eseményről, főleg a virágcsokorerdőkről, amik napokig illatáradattal töltötték el az egész házát. Az elmélyültebb beszélgetés — az önvallomás — azonban elmaradt, helyette átadta a dr. Arató András által írt és elmondott köszöntő beszédet, majd szerényen várt, hogy átolvassam. „Az irodalom és művészetek befogadása nélkül — olvastam — senki sem élheti át teljességgel összetartozását az embertársaival, a társadalommal, a világgal. Bármennyire is racionális világban élünk, nem elég csak a tudományos, az erkölcsi és a politikai tájékozottság, eligazodás. Ezen túl kell még az eddig megismert világ emberben vetítő- dött képének, érzékletes, lélektől lélekig ható csodája. ... A kőfaragó nagyapa és a szintén szobrászművész édesapa szinte ösztönözték ifjú Pál Mihályt arra. hogy a névvel együtt a hivatást is örökölje a családban. Nagy hatással volt rá Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Barcsay Jenő és Kmetty János, de meghatározó szerepet játszott művészetében B. Szabó Edit szobrászművész is, a tíz éve ' elhunyt első feleség. 1962 óta szerepel országos tárlatokon, stúdiókiállításokon. A hazai sikerek mellett nagy elismerést aratott Regensburgban, Omszkban, Ravennában, Moszkvában és Hanoiban is. Tehetségét már több rangos szakmai díjjal elismerték. Aktív közéleti ember. Tanít a Dési-Huber körben. Elnöke a Nagy István képzőművészeti csoportnak. A HNF Pest Megyei Elnökségének tagja, az id. Pál Mihály baráti kör alapítója, a művészeti csoport vezetője, vagyis a község és a körzet művészeti és kulturális életének egyik irányítója... — olvasom az elismerő, őszinte szavakat, amelyeket hiánytalanul sajnos most nem idézhetek. Pedig szívesen tenném, mint ahogyan szívesen számoltam be a gyömrőiek ünnepségéről, hiszen valamennyien büszkék vagyunk arra, hogy vonzás- körzetünkben egy ilyen kvalitású elismert művész él. tjlvedi Kriszta 0133—2651 (Monori Hírlap)
