Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-13 / 138. szám
1986. JÜNIUS 13., PÉNTEK **rvr , .«K.UI > 3 Sivatagtól a belvízig Nem kell blokkolóóra a határban ^ A növényvédelem, a kapások kultivátorozása, a ko- rai gyümölcsök szedése, a lucerna betakarítása mind- ^ mind ezekre a hetekre jut. Ilyenkor még a percek $ is számítanak, ezért a legtöbb mezőgazdasági nagy- ^ üzemben nyújtott műszakban, de ha kell szombat, va- sárnap is dolgoznak az emberek. A megyei népfrontbizottság ülése Vállalkozó kisszövetkezetek Tájékoztató két ötéves terv időszakáról A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet növénytermesztési fő- ágazatvezetőjének, Csányi Józsefnek is igencsak sok teendője akad mostanság. Több mint 500 hektáron kell bálába szedni a lucernát. Vele együtt indulunk a határba. Az utcán alig látni még embereket, mindenki dolgozik valahol. A gazdaság főágazatvezető- jét sok mindenre megtanította a gyakorlat. Arra is, hogyan legelőnyösebb megszervezni a szálastakarmány kaszálását, hogy jó minőségű szénát készíthessenek belőle. — Nagyon ismernie kell a nagykátai határt annak, aki eredményt akar kicsikarni az itteni földekből, mert mint azon a bizonyos állatorvosi lovon a betegségek, itt szinte minden talajtípus megtalálható. A mély., fekvésű belvizes területtől a szikesen keresztül a csaknem iufonomiókig 1 — mondja Csányi József. — Egységes, általános, mindenre érvényes tervet ezért is nem készíthetünk. Mindez nehézségeket okoz, de ugyanakkor megadja a munka'szépségét, változatosságát is. Mert mindig az adott terület tulajdonságait figyelembe véve kell meghatározni a termesztendő növény faját és a technológiát. Mindez általában nem is sikerül rosszul Nagykátán. Bizonyság erre, hogy az első kaszálásból nyert lucernatermés elérte az ezer tonnát, és a minősége is kiváló. Ezt dicsekvés nélkül közli a főága- zatvezető, csak úgy tájékoztatóul, mert a volán mögött ülve közben az utat iá figyelnie kell. A 31-esen Jászberény felé haladva alig teszünk meg két iramodásnyi távolságot, máris az egyik dűlőútra kanyarodunk. Rövidesen feltűnnek az MTZ-vontatta betakarítógépek is, a Hamste- rek. Az egyik vezetője Balogh József. — Az éjjel hullott egy kis eső, de ennek inkább örülök, mintsem bánkódnék — magyarázza a fiatal traktoros. —- A csapadék úgy kell most a kukoricára, mint egy falat kenyér. Igaz, így csak hét óra körül szánhattam nyeregbe, de majd napközben behozom a kiesett időt. A felbálázott lucernának meg már amúgy sem sokat árt a nedvesség. Mire kiérünk a földről a nap felszárítja a bálákat. Ezzel a táblával rövidesen végzünk, utána lehet, hogy kukoricát megyek kultiyátorozni. Ezzel el is köszön, s a traktor nyergébe ugrik "Balogh József. Néhány perc múlva csak a gép sziluettét látni a párás horizonton. — Kérdezzük meg a másik traktorost, Lénárt Kálmánt is — aki közben mellénk ér gépével —, invitál Csányi József. Érdeklődéssel fordulok az alig 20 éves fiatalember felé. — Itt helyben Nagykátán tanultam a gépszerelést három, évig, a traktorvezetői engedélyt pedig a télen szereztem — tájékoztat Lénárt Kálmán. Ám’ azt is mindjárt hozzáteszi: — A vezetők itt valóban megszervezték a munkát, mert teljesítménybérben dolgozunk. Ez rászorít bennünket, hogy kihasználjuk a munkaidőt. Ezzel, hallom, nagyon sok baj van az iparban mostanság. Nálunk más a helyzet. Ha nem esik az eső, már hajnalban a földeken vagyunk, és addig dolgozunk, amíg a munka kívánja. Nem hagyunk félbe semmit, ha valamit elkezdünk, be is fejezzük. Pedig nincs a határban bélyegzőóra — de állítom, nincs is arra szükség. A nap minden percét kidolgozzuk, anélkül is, hogy'valaki a hátunk mögött állna. Ezért kapjuk a fizetésünket. Meg aztán betyárbecsület is van tán a világon. Én is úgy kérhetek és várhatok többet a főnökeimtől, ha magam is leteszem, amit kell. Ha a szükség úgy hozza, nyújtott műszakban is szívesen dolgozom, és ennek rövidesen itt is lesz az ideje, mert még néhány hét és kezdődik az aratás. A KÉPEN: az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezetben is sok munkát adott ezekben a napokban a lucerna betakarítása. (Erdősi Ágnes felvétele.) Molnár Imre cipészmunkás, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön a Mező Imre úti temetőben levő sírjánál; A kegyelet, a . megemlékezés virágait többek között a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, az Országgyűlés, a Magyar Eszperantó Szövetség képviselői helyezték el. A megemlékezés Egy évtizedet fogott át az a tájékoztató, melyet a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága kapott csütörtöki ülésén a megye tanácsi hatodik ötéves tervének végrehajtásáról, illetve a hetedik ötéves terv feladatairól. A Pest Megyei Tanács által megtárgyalt — és lapunkban annak idején részletesen ismertetett — anyagokra alapozott tájékoztatást a testület jóváhagyólag tudomásul vette. Az elfogadott napirendnek megfelelően a megyei népfrontbizottság ezt követően áttekintette a lakosság körében élénk figyelemmel kísért kisszövetkezetek tevékenységét. ' Bővülő körök A megyében jelenleg százhét kisszövetkezet dolgozik. Ezeknek a szervezeteknek egy kisebb részé — huszonnégy — korábban is tevékenykedő, hagyományos formájú ipari szövetkezetből alakult át, nagyobb hányada viszont — nyolcvanhárom — újonnan jött létre, élve az 1982 januárja óta érvényes rendelkezések teremtette lehetőségekkel. Az ülésen elhangzott beszámoló, valamint a felszólalások lényege abban sűríthető össze, hogy ezek az új formában dolgozó szervezetek erőteljes vállalkozói kedvről tesznek tanúságot, azaz bővítették azt a kört, melyen belül az igények jobb kielégítésére létrejött cégek helyezkednek el. Ami akkof is igaz, tja — és erre többen kitértek — ma még sem a kisszövetkezeteknél, sem más kisszervezeteknél nem érvényesül maradéktalan nul az a gazdaságpolitikai cél, az Internacionálé hangjaival ért véget. Molnár Imre 1924-től volt tagja a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. Aktívan részt vett a munkás eszperantó mozgalomban. A Magyar Front összekötője volt 1944-ben. 1948-tól 1956-ig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja volt. 1945-től nemzet-, illetve országgyűlési képviselő, 1948- tól 1953-ig az Országgyűlés alelnöke. mely a szolgáltatások meny- nyiségének bővítését, minőségének javítását állította a kisszövetkezetek — a kisszervezetek — tevékenységének fő helyére. Sokféle idegenkedés kísérte ezeknek az új szervezeti formáknak a létrejöttét — és az ellenérzések eloszlatásában a helyi népfronttestületeknek, népfrontfórumqknak jelentős szerep jutott —, maguk a hagyományos ipari szövetkezetek is fenntartásokkal kezelték kisebb testvéreiket. A mai helyzetről sokat elmond az, hogy a megye szövetkezeti iparán belül ezeknél a kisszervezeteknél az összes foglalkoztatott 28,3 százaléka található, ugyanakkor a termelésből 35,7, a lakossági szolgáltatásokból 34,1, a nyereségből pedig 43 százalékkal részesednek. Valóban kínálat Színes az a paletta, melyen az új formájú közösségek tevékenysége helyezkedik el, hiszen a számítógép részegységektől az öntapadós címkéken át az építőipari szakipari munkákig, a kazángyártásig, sok mindent felölel árutermelési, szolgáltatási kínálatuk. S itt valóban kínálatról kell beszélni — húzta alá az ülés több résztvevője —, hiszen néhány olyan szervezettől eltekintve, mely találmányok kivitelezésére alakult, a döntő többség más cégekkel versenyben termel, szolgáltat, a tapasztalatok szerint azokénál alacsonyabb árakon. Van egy terület azonban, ahol elmarad a haladás a várakozásoktól s ez az ún. kiemelt személyi szolgáltatásoké. A kedvezmények ellenére itt kevés a vállalkozó, s a magyarázat — a különböző javítások, a fodrászat stb. esetében — a rendkívül alacsony nyereségben van. Még világosabbá teszi a helyzetet --7 és ez, mint az ülésen is kiderült, a közvélemény előtt nem eléggé ismert —, ha tudjuk: a kisszövetkezeteknél nincsen biztosított bér, a tag csakis a teljesített munka után kap jövedelemelőleget, azt is csak akkor, ha a bankszámlára beérkezett a megrendelő pénze. Nincsen túlórapótlék és fizetett állásidő sem, azaz — hiba lenne észre nem venni — mind a tagság, mind a vezetés jelentős kockázatot vállal és visel. Itt valóban hat a kényszer — fogalmazódott meg a véleményekben —, s pozitív hatás ez, mert a kisszövetkezetek jövedelmezősége — a hatékonyabb munka, a hosszabb munkaidő, a magasabb szakmai felkészültség, az innovációs készség, a produktív létszám döntő aránya, a kisebb rezsiköltségek következtében — harminc-negyven százalékkal jobb, mint a hagyományos szervezeteké. A ko’ckázat viselését, valamint az ésszerűbb tevékenységi környezetet kifejezik a jövedelmek. Tavaly a kis szövetkezeti tagok átlagos keresete — -évi összegben — 93 ezer forint volt, ami az ún. .hagyományos ipari szövetkezeteknél 48—50 százalékkal magasabb. Indokolt arra is kitérni, hogy bár a kezdetnél tartó szervezetekről van szó, tavaly a kiviteliben már 180 millió forint értékkel voltak jelen. Útkeresés közben Külön kérdéskör a kisszövetkezetek és a szakcsoportok, valamint az átalánydjjas részlegek kapcsolata. Itt az útkeresés a jellemző és vele a vadhajtások lenyesése, hiszen akad olyan kisszövetkezet, amelynek taglétszáma kisebb a szakcsoportjáénál... s ez nem ítélhető egészséges aránynak. Lelhetők rendezetlen kérdések az átalánydíjas részlegek körül is — 450 ilyenben 1200 fő tevékenykedik —, ám az a döntő, s ezzel a megyei népfrontbizottság a lakossági tapasztalatok alapján egyetértett, hogy korábban gazdaságtalan szolgáltatási feladatokat most már ráfizetés nélkül lehet ellátni. Az sem mellékes, hogy az e részlegekben dolgozók érdekeltségének növekedésével ezek a szolgáltatóhelyek a korábbiaknál jobban alkalmazkodnak a lakossági igényekhez. A megyei népfrontbizottság elismeréssel nyugtázta a kisszövetkezetek döntő többségének tevékenységét, s ajánlotta a helyi népfronttestületeknek, kövessék nyomon a további munkát, gyűjtsék, elemezzék a lakossági tapasztalatokat. M. O. Két országgyűlési bizottságban Bóna Zoltán Koszorűzási ünnepség Emlékezés Molnár Imrére Komplexprogram keretében Műszaki fejlődés és társadalom Műszaki fejlesztés—társadalmi haladás kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött csütörtökön Székesfehérváron, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, gazdaságpolitikai osztálya, tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága szervezéseben. A nyári ülésszak előtt Az Országgyűlés nyári ülésszakának előkészítése jegyében tegnap két bizottság — a honvédelmi, valamint a szociális és egészségügy» — tartott ülést a Parlamentben. A plenáris üléssel kezdődő eszmecserén Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője mőndott megnyitó beszédet. A bevezető előadást Pál Lé- nárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta. Elöljáróban arról szólt, hogy a tudományosműszaki haladás olyan objektív folyamat, amely áthatja a gazdság és a társadalom egészét, átalakítja a termelés és fogyasztás szerkezetét, a termelésre és az életmódra visz- szaható új szükségleteket teremt, és mindezzel az erőforrások bővítését, hatékonyabb felhasználását, illetve összhatásként a társadalmi haladás meggyorsítását segíti elő. Nem csupán a termelési eszközök és a termelés tökéletesítését, a technológiák korszerűsítéséi jelenti, hanem alapvetően befolyásolja és átalakítja a termelési viszonyokat, magát az értéket teremtő emberi tevékenységet is. A tudományos-műszaki haladás eredményeképpen átértékelődnek a munkaráfordítási szükségletek; ellentmondások. feszültségek keletkeznek a hagyományos- ágazati tagozódásban; háttérbe szorul a végtermék-szemlélet, megnő a kooperáció szerepe; megváltozik a munka jellege, nő technikai felszereltsége, intellek- tuaüzálódik a fizikai munka, eltolódik a közvetett és a közvetlen. a szellemi és a fizikai munka aránya az előbbiek javára. Mindezeknek a hatásoknak az eredményeként növekszik, meghatározóvá válik az emberi tényező szerepe, világosabban rajzolódnak ki az érdekviszonyok és élesebben jelennek meg az érdek-összeütközések, módosulnak az életviteli szokások, átalakul az életmód — emelte ki a Központi Bizottság titkára. A szocialista országok a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében nagy jelentőségű komplex programot dolgoztak ki, ez tartalmazza 2000-ig a legfontosabb teendőket. fő célja: a nemzetközileg élen járó műszaki és technológiai színvonal elérése. Ez a program olyan átfogó célrendszernek tekinthető, amely a leglényegesebb területeken felvázolja a legfontosabb feladatokat. A továbbiakban hangsúlyozta: a tudomány és a műszaki fejlesztés ügyét az MSZMP is mindig kiemelkedő fontos kérdésként kezelte. Mint megjegyezte, nyilvánvalóan nagy szerepük van a tudományos fejlesztésben az anyagi eszközöknek; ezek — figyelembe véve az ország anyagi helyzetét — az állami tervben helyes arányt képviselnek. Annak ellenére, hogy a műszaki fejlesztésben meghatározó fontosságú az anyagi eszközök szerepe, most mégsem ezek hiánya a legfontosabb hátráltató tényező, hanem sokkal inkább az a körülmény, hogy a gazdasági közeg új technikát, Űj technológiát befogadó képessége nem megfelelő — mutatott rá a Központi Bizottság titkára. Ezután Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke A műszaki fejlődés fő irányai és h-azai feladatai címmel tartott , előadást. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlődésben lényeges előrelépésre a jövőben csak a termelési szerkezet változtatásának s a beruházási források szelektív, hatékony felhasználásának eredményeként kerülhet sor. A következőkben elsősorban azokat az iparágakat fejlesztjük majd, ahol viszonylag gyors tőkemegtérülésre lehet számítani. A műszaki fejlődésben nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek — utalt rá Tétényi Pál is. Vajda György akadémikus, a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet igazgatója a műszaki fejlődés társadalmi-gazdasági tényezőiről szólva kiemelte, hogy a műszaki fejlődés nem kizárólag technikai kérdés. Kapolyi László akadémikus, ipari miniszter A műszaki fejlesztés feladatai az iparban címmel tartott előadásában rámutatott, hogy a népgazdaság bruttó termelésének 40 százalékát, a nemzeti jövedelem 32—33 százalékát az ipar állítja elő; az iparból származik rubel értékesítésű exportunk 83 százaléka, a nem rubel értékesítésű kivitelnek pedig a 62 százaléka. Az ipar- fejlesztés következő fél évtizedre kidolgozott szelektív iparfejlesztési politikáról elmondta többek között, hogy elsősorban az úgynevezett húzóágazatokra és a más iparágak fejlesztését biztosító tolóágazatokra koncentráljuk az anyagi erőket. Az országos elméleti tanácskozás délután szekcióülésekén folytatódott. Az eszmecsere ma plenáys üléssel fejeződik be. A honvédelmi bizottság — amelyen Gyuricza László elnökölt, és tanácskozásán részt vett Cservenka Ferencné (Pest megye 4. vk.), az Országgyűlés alelnöke — meghallgatta Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter beszámolóját az 1976. évi honvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Elmondta, hogy a 10 évvel ezelőtt elfogadott, a kor követelményeihez igazodó honvédelmi törvény alapján a magyar fegyveres erők jól teljesítették feladataikat, a Magyar Néphadsereg katonái színvonalasan felkészültek szolgálati tennivalóik ellátására, ugyanakkor részt vettek a népgazdaságunk előtt álló feladatok megoldásában is. Ezután a honvédelmi miniszter a többi között szóit az oktatás szerepéről az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében. illetve a fiatal sorkatonák élet- és munkakörülményeiről. A beszámoló vitájában 12 képviselő, valamint Cservenka Ferencné szólalt fel. Az elhangzottakra Kárpáti Ferenc válaszolt ★ A szociális és egészségügyi bizottság az egészségügyi ága/, zat 1985. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentését vitatta meg dr. Pesta László elnök vezetésével. Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítőjében beszélt arról, hogy a VI. ötéves tervben meghatározott egészségpolitikai célok legnagyobb részt megvalósultak. Mindezek ellenére az egészségügyi és szociális ágazat gazdálkodásában az indokolt szükségletekre alapozott célok és a megvalósításukra rendelkezésre álló anyagi lehetőségek között fokozódott a feszültség: elsősorban a rekonstrukcióknál és a műszerállomány fejlesztésénél. Az ülésen ezt követően Bar- tos István, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője és Szörcsök Sándor, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságának helyettes v^etője beszélt a társadalombiztosítási és üdültetési gpndokról. 4 A vitában dr. Fenypes István. a Pest Megyei Tanács osztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy a szanatóriumi beutalók elosztásában az állami egészségügyi szolgálatnak a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapnia. Dr. Juszt Lajos válaszában szólt arról, hogy ténylegesen meg kell állapítani, mi mibe kerül az egészségügyi ellátásban. Olyan finanszírozási rendszert szükséges kialakítani, amelyben az egészségügyi dolgozók érdekeltek az ésszerű gazdálkodásban.