Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

■> PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TI XXX. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Ára: 1,1(0 forint 1986. JCNIUS 13., PÉNTEK Müsssski fejlődés és fárstzdzfem (3. oldal) Rádió- és lelevísiÓEnűsor a jövő hétre f5-6. oldal) Runtgaroring-styiláttY (7. oldal) A vásárlók is dönthetnek (8. oldal) BIZALOMÉPÍTŐ ÜZENET J oggal előzte meg felfokozott várakozás a Varsói Szerződés tagállamainak kétnapos budapesti csúcsértekezletét. A világ ma veszélyes feszült­ségekkel. terhes, jogos a félem, hogy a fegyver­kezési hajsza új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egyesült Államokban az űr­fegyverkezés előkészítése, s Reagan elnök nagyon ha­tározottan szólt a SALT—II. szerződés felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalanságot. -Az emberiség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly mó­don válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a kü­lönböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbantá­sát kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocia­lista országok a feszültség feloldását tárgyalások útján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozási helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a buda­pesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének mostani ülésén kát ok­mányt fogadtak el. A közlemény összefoglalta azokat a lépéseket, amelyek a szocialista politikai-védelmi közös­ség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ ki­kerüljön a mai helyzetből; a másik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, javaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tud­ják, hogy terveink megvalósítása nem megy, nem me­het egyik napról a másikra, a megfelelő nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. Nemcsak a szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés megkezdéséhez át kell törni a bizalmatlanság még meg­lévő magas és erős falait. Ezért is határoztak úgy, hogy egy újabb területen, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése érdekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önmagá­ban nagy jelentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati állításokat is, hogy a szocialista országok e téren hallani sem akarnak a csökkentésről. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO orszá­gai egy-két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert.. A csapatokat feloszlatnák, a fegy­vereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék, vagy nem­zeti területén tárolnák. A tervezet szerint a jövő évti­zed elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két ka­tonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nemcsak azért lenne előnyös ezeknek az államoknak, mert csökkenne" a hadikiadásoknak nemzetgazdaságukra nehezedő ter­he. Az egyezmény aláíróiként maguk is részt vehetné­nek a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és fegy­verzetek leszerelését nemzetközi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra, hogy nagy vasúti csomópontokon, kikötőkben, repülőtereken ellen­őrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyu­gati állítás sem, miszerint a szocialista országok vala­miféle „zárt. társadalmak” lennének, amelyek kivon­ják , magukat a világközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz, nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, a csapatmozgatásokról, más katonai intéz­kedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk szá­mára. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmét a katonai doktrínák kérdésére. A bizalmat­lanság, a globális gyanú eloszlatásához szükség van ar­ra, hogy a katonai koncepciók védelmi jellegűek le­gyenek. (Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísér­let is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyverrendszerek kiépítését jelenti, amelyek alkalmasak a támadó vissza­verésére, de kifejezetten védekező jellegűek — nem keltenek félelmet a másik oldalon.) Felvetődik a kérdés: miért van szükség erre a fel­hívásra, amikor ezeket a kérdéseket vagy másfél év­tizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és bizalomerősítési konfe­renciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hoz­ni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialis­ta országok „prioritást váltottak” biztonsági politiká­jukban? Nem. Amint azt a közlemény és a felhívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fennmaradásá­ra továbbra is a nukleáris pusztító eszközök felhalmo­zása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejleszté­se, az űrfegyverkezés, a vegyifegyverkezés beígért for­dulója jelenti a legfőbb veszélyt. M iért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a „sokkalta ártalmatlanabb” hagyományos fegy­verekkel, csapatokkal? A budapesti ülés résztve­vői ezt a felhívást olyan konkrét', bizalomépítő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a már is­mert nukleáris fegyverzetkorlátozási és leszerelési prog­ramokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsö­nös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehető­ségét. 1969-ben a budapesti PTT-ülés gz európai bizton­sági és együttműködési értekezlet megtartására szólítot­ta fel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki értekezlet, a történelmi jelentőségű záróokmány — tényk Talán nem hiú remény abban' bizakodni, hogy á mostani felhívás is hasonló fogadtatásra talál. Euró­pa, az emberiség járna vele jól. A budapesti csúcs viiágvisszhangja Szembenállás helyett megegyezést! Élénk visszhang kíséri világszerte a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületének budapesti ülését. A VSZ-tag- országok által elfogadott átfogó javaslatok, valamint az euró­pai népekhez intézett békefelhívás vezető helyen szerepel a világsajtóban, s azokat általában kedvezően fogadták, nem­csak Keleten, de a nyugati országokban is. „Felhívás a cselekvésre", „Felhívás a szilárd béke érde­kében” — ezekkel a szalag- címekkel indítja a moszkvai Pravda és az Izvesztyija csü­törtöki száma budapesti tudó­sításait. Valamennyi szovjet lap részletesen, az elsm olda­lon számol be a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületé ' ülésének befejező napjáról, közük a ki­adott közleményt és felhívást. A világ néoei megelégedés­sel állapíthatják meg, hogy a testvéri szocialista országok legmagasabb szintű vezetői a Duna-parti városban új - feje­zetet nyitottak a közösség tör­ténetében, újabb nagy jelentő­ségű lépést tettek a béke és leszerelés érdekében — hang­súlyozza a Pravda. . Az SZKP KB központi - lap­ja emlékeztet arra, hogy Bu­dapest egvszer már otthont adott ilyen magas szintű ta­lálkozónak. Most e város ne­véhez fűződik majd az a konkrét program is. amelyet a VSZ tagállamai dolgoztak ki a. fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet nagyarányú csökkentésére Európában, az Uráltól az Atlanti-óceán part­jáig. Az amerikai külügyi szóvi­vő kijelentette, hogy „Wa­shington kész alaposan meg­fontolni” azokat a javaslato­kat, amelyeket a VSZ politi­kai tanácskozó testületéinek budapesti ülése tett. A szóvi­vő közölte hogy az Egyesült Államok kormánya még nem ismeri tel.iesn a felhívás szö­vegét. de leszögezte: amerikai megítélés szerint „megvannak a reális lehetőségek arra. hogy konkrét előrelépés történjék a bizalom növelése és a hagyo­mányos erők terén Európában fennálló egyenlőtlenségek kér­désének megoldása felé”. A washingtoni álláspont szerint a hagyományos fegyveres erők terén • a Varsói Szerződés előnyben van a NATO-hoz ké­pest. Az amerikai napilapok csü­törtökön jelentős terjedelem­ben ismertetik a budapesti ülés közleményeit. A The Wa­shington Post első oldalas tu­dósításban számol be a ..má­sodik budapesti felhívásról”. „Átfogó programnak” nevezi az európai fegyverzetellenőr­zés és csapatcsökkentés meg­valósítására tett javaslatokat. Aláhúzza, hogy a VSZ ki akarja terjeszteni a jelenlegi kelet—nyugati tárgyalásokat, és közvetlen kapcsolatot kí­ván teremteni a hagyományos és az atomfegyverek csökken­tése közö.tt. Hasonlóan terjedelmes tu­dósításban . számol be a fel­hívásról a The New York Times. A lap szerint a ja­vaslat középpontja olyan csapatcsökkentési menetrend kialakítása, amely a két ka­tonai szövetségi rendszer va­lamennyi Európában állo­másozó katonájára, hagyomá­nyos fegyverére kiterjedne. Az NSZK kormánya pozití­van értékeli, hogy a VSZ tag­államai megerősítették a ha­gyományos fegyverzetellenőr­zés szükségességét az Atlanti­óceántól az Urálig terjedő európai térségben — jelentet­te ki Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A budapesti felhívást és köz­leményt, „üdvözlendő válasz­nak" nevezte a NATO má­jus végi halifaxi tanácskozá­sának határozataira, amelyek­ben „a Nyugat átfogó' elkép­zeléseket terjesztett'- elő a kelet—nyugati párbeszéd elő­mozdítására”. Az NSZK vezető újságjai, tévé- és rádióállomásai egy­előre kevés értékelő elemmel, politikai szemléletüknek meg­felelően ismertetik a leszere­lési javaslatokat. A tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zei­tung „Budapesti ajánlat: je­lentősen csökkentsék a fegy­veres erőket és ,a hagyomá­nyos fegyverzetet” címmel kö­zöl ismertetést, amelyben rá- (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar-finn gazdasági tárgyalások Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására jú­nius 9—12. között tárgyalá­sokat folytatóit Budapesten Jermu Lainé finn külkereske­delmi miniszter, akit útjára több finn nagyvállalati vezető is elkísért. A miniszterek meg­elégedéssel állapították: meg, hogy a két ország közötti ke­reskedelempolitikai kapcsola­tok teljes mértékben rende­zettek. Mindkét fél szükséges­nek tartja a magyar—finn áruforgalom bővítését, és egyetértenek abban, hogy eh­hez új, korszerű gazdasági együttműködési formák szük­ségesek. Ebből a szempontból is üdvözölték, hogy rövidesen megkezdi működését az első magyar—finn vegyesvállalat, amely tejipari berendezéseket fog gyártani magyar és kül­földi piacokra. A kapcsolatok bővítését elő fogja segíteni az 1987-re Helsinkiben tervezett magyar gazdasági napok ren­dezvénysorozata is. Jermu Lainet fogadta Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Marjai József mi­niszterelnök-helyettes. Magyar-szovjet kooperációban Jól bevált együttműködés Tízéves múltra tekint visz- sza a Mechanikai Művek és a szovjetunióbeli Vilniuszi Epítőipari-Kikészítö Gépgyár együttműködése, amelynek ke­retében a két vállalat festék­szóró berendezéseket állít elő. A tízesztendős kooperáció­ról emlékeztek meg tegnap délelőtt a Mechanikai Mű­vekben. A 25 tagú szovjet de­legációt, közöttük Leonyid Ja- godovszkijt, a Szovjetunió bu­Sckat segített az eső a kapásokon Az árpa aratására készülnek ^ Szeszélyes, változékony az ^ időjárás. Ez rossz a kirándu- lóknak, az üdülőknek, eTe a S határban is hátráltatja a S munkát. Egy azonban tény, a ^ csapadék, ha későn, de még to § jól jött a mezőgazdaságnak, ^ sőt, az utóbbi napok felmele- 0 gadése segítette a kapásnövé- X nyék fejlődését. A búza Hozama egyértel­műen kevesebb lesz, mint ta­valy — mondotta Pásztor Pál, az abonyi József Attila Tsz. elnöke érdeklődésünkre. Saj­nos, április és május 20. kö­zött csupán 35 milliméter csapadék hullott, azóta 65 milliméter eső volt az abonyi határban. Ez valamennyit se­gített a gabonán, de jótékony hatása főleg a kapásokon volt szembetűnő. A tegnapi csapa­dék fékezte ugyan a réti széna betakarítását, de különösebb fennakadásokat nem okozott. A 440 hektár kukorica, az 563 hektár napraforgó, a 165 hek­tár mák, a 129 hektár cukor­répa és a 400 hektár silóku­korica növényápolási munkái­val is végeztek már az üzem­ben. A kiskunlacházi Pereg Tsz- ben Kovács Pál elnöktől kér­tünk tájékoztatást. Mint mon­dotta, jó közepes termés mu­tatkozik a kalászosoknál. Az árpa aratását június 20-a tá­ján kezdik, a gépszemle meg­tartása után. Aggodalomra ad viszont okot, hogy a búzá­ba betelepedett vetésfehérítő bogarak ellen felhasznált vegy­szer nem bizonyult elég hatá­A dabasi Fohér Akác Tsz ugyancsak a jelentős búza- és ku- korieatermeizlő gazdaságok közé tartozik. A legégetőbb fel­adatuk most a kukorica gyommentesítése, mint ahogy képün­kön is látható. Erdősi Ágnes felvétele sósnak, károsításuk 15—20 százalékos. Fejérdi Győzőtől, a kiskun­lacházi Petőfi Tsz elnökétől megtudtuk, ott is befejezték a szálastakarmányok első kaszá­lását, most a helikopteres növényvédelem következik a napraforgótáblákon. Egyéb­ként ebben a mezőgazdasági nagyüzemben is júniüs 20-án tartják az aratási gépszemlét. B. Z. dapesti nagykövetségének ta­nácsosát és Szuharev ágazati miniszterhelyettest a Mecha­nikai Művek vezetői fogadták. A vendégek között volt Sós Gyula ipari- és Petrovgi Lász­ló ÉVM miniszterhelyettes, Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tit­kára és Mészáros Geyza, az MSZMP Budaörs Városi Bi­zottságának titkára is. Az ünnepség résztvevőit Heinrich János vezérigazgató tájékoztatta a Mechanikai Művek tevékenységéről, majd megtekintették a festékszóró­gyártás technológiai folyama­tát, illetve a berendezés mű­ködését a gyakorlatban. A munkásgyűíésen, melyre ez­után került sor, a vállalat ve­zérigazgatóján kívül a szov­jet partnergyár vezérigazga­tója, Pável Sulus%, valamint Sós Gyula és Petrovai László méltatta az együttműködés je­lentőségét. A- Mechanikai Művek össz­termelésének 30 százaléka ke­rül a szovjet piacra, évente 600—650 millió forint érték­ben. A festékszórón kívül négymillió elektromos kon­denzátort is gyártanák: eze­ket a Feruhion - Külkereske­delmi Vállalaton keresztül ex­portálják a Szovjetunióba. Eszak-Srország—Brazília ö»3 (0-2) Virtuózok bemutatója A mundial 24 résztvevője kö­zül elsőként a legjobb 16 kö­zé került Brazília számára — érthető módon — korántsem ígérkezett olyan jelentősnek a tegnap esti 90 pere, mint a még teljesen bizonytalan po­zícióban pályára lépő észak­íreknek. Ráadásul számukra egy jubileum is emelte a han­gulatot: kapusuk, Pat Jen­nings ugyanis ezen a napon ünnepelte 41. születésnapját. Guadalajara, 38 ezer néző. V.: Kirschen (NDK-beli). Brazília: Carlos — Josi- mar, Julio Caesar, Edinho, Branco — Elzo, Alemao, Ju­nior, Socrates — Müller (Ca- sagrande, 27. o.), Careca. Észak-Írország: Jennings — Nicholl, McDonald, O’Neill, Donaghy — Campbell, Mcll- roy, McCreery, Whiteside, Stewart — Clarke. Veszélyesebb brazil próbál­kozások után Müller a 15. percben mesterien adott be jobbról, Careca pedig kapás­ból, 10 méterről lőtt a háló­ba (1-0). A vezetés birtoká­ban még magabiztosabban is­kolázott a brazil legénység, míg a 42. percben az ötösön felejtkező Jennings fölött a jobbhátvéd Josimar hatalmas lövéssel növelte az előnyt (2-0). A tárfélcserét követően to- • vább folyt az igazi labdarú­gás hatásos propagandája. Az északíreknek csak a statiszta szerep jutott. A méltó befeje­zésről a 88. percben Zico sar- kalását követően Careca gon­doskodott. (3-0)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents