Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

T 8 1988. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI *crCíiian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szentendrei nyertes Rendezik a belvárost Május 16. és 24. között dolgozott a városi tanács egyik termében az a bíráló bizottság, amely a Kossuth Lajos utca és környékének rendezésére kiírt pályázatokat el­bírálta. összesen 28 munka érkezett be. Az első helyet — rangsoro­lás nélkül — Tornai Endre (KÖZTI) és a Pécsiterv hat­fős kollektívája nyerte el. A másodikok, szintén rangsoro­lás nélkül, Bakogh Tünde, Miczi Béla és Kósa Zoltán, a VÁTI, illetve Száva Pál és Szuromi Imre, a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat építészei. Helyezést értek el még a Csemiterv, a VÁTI, a PTTV és az Északterv terve­zői. A terület, amelyet rendez­ni kívánnak, a Bükkös-patak, a Duna-part és a Dunakanyar körút között fekszik. Tehát a belváros. A bíráló bizottság a pályá­zatok ismeretében javasolja a tanácsnak, a Bolgár utca mély fekvésű területének ren­dezését, a Dunakanyar körút fásításának a megkezdését, a PEFÉM, a GAMESZ, az ÉR­DÉRT és az ELMÜ kitelepí­tését, a HÉV-bevásárlóközpont építészeti látványának megja­vítását, a posta előtti telek beépítését, a Pozsarevacska templom környékének rende­zését, a Kossuth Lajos utca pályaszélességének csökkenté­sét, a postásstrand szabad­strand jellegének fenntartá­sát. Épül a gerincvezeték Gáz lesz a lakótelepeken Elkészült a városi gázhálózat fejlesztésének 1990-ig szóló új programja. Sok műszaki adat bizonyítja, hogy helyes volt 1980 óta átgondoltan, már a jövő évtizedek­re számolva méretezni az átmérőket, megválasztani a nyomvonalakat. A most készült számítógépes elemzés is alátámasztja, hogy Szentendre gázhálózata, biztonsá­gosan bővíthető. \ Néhány érdekesség a pályá­zatokból : konflisvégállomás a posta előtti téren, szabadtéri színpad a római castrum te­rületén, a PEFÉM épülete he­lyén szolgáltatóház, iparművé­szeti szakközépiskola a Ker­tész utca—Bolgár utca tömb­ben, a Vasúti villasor és iparvágány között Fészek-áru­ház, a (posta mögött szolgálta­tóközpont, városcímert marko­ló hatalmas kézplasztika a HÉV-megálló környékén, a Dunakanyar körút alatt gya­logos-aluljáró, ennek az útnak a kanyarjában kilátópresszó, a castrum mellett többcélú ke­reskedelmi létesítmény í maiás tornyokkal. Valószínű, hogy a díjnyer­tes pályázatok legértékesebb ötleteinek felhasználásával rendezési terv készül a terü­letre, s a munkák csak ezután kezdődhetnek meg. Fejlődés feszültségekkel Megszűnt a felvételi bizottság A hatodik ötéves tervben a városunk csaknem 1358 millió forintot használt fel fejlesz­tésre és az intézmények fenn­tartására. Felépült 869 lakás, ebből-ál­lami 135. Ma már 225 gyerek­kel többet tudnak felvenni az óvodába, mint 1980-ban. A felvételi bizottság működésé­re nincs szükség, sőt egy ilyen intézményt meg is szüntettek. A cipő az általános iskolák­ban szorít. Hiába szaporodott a szükségtantermek száma 23-mal, a zsúfoltság fokozó­dott. A legnagyobb eredmény kétségtelenül a Móricz Zsig- mond Gimnázium új otthoná­nak az átadása. A múzeumi hálózat a Kmetty és az Ámos Imre—Anna Margit gyűjte­ménnyel gazdagodott. A böl­csőde iránti igények visszaes­tek. Új szakrendelések (ideggyó­gyászat, urológia, ortopédia) kezdték meg a kezelést. A kereskedelmi ellátást a magánszektor előretörése ja­vította. Sajnos az emberek a pénzüket nem az élelmiszer boltokba fektetik, mert ott kevés a nyereség. Átadták a kenyérgyárat, a Pismány ABC-t ás a húsáruházát Azonban az idegenforgalom növekedése, a választék szű kössége és az üzletek gyakori zárva tartása miatt a lakosság ellátása nem javult számotte­vően. A VI. ötéves tervben egy szállodát, a Hotel Party-t ad­ták át. Gyarapodnak a ma­gánpenziók, de még mindig nagyon kevés a kivehető szo­ba. A belváros hétvégeken el­viselhetetlenül zsúfolt. A magánkisiparosok ma már csaknem négyszázan van­nak. A munkájuk érezhető a szolgáltatások javulásában. Az 1980 és 1985 közötti években az újratermelődő gondok között a legsúlyosab­bak a szennyvizek mennyisé­gének növekedése és a csa­tornahálózat szűkössége. (Mindössze 11,1 kilométer.) Bár a szennyvíztisztító kapa­citása napi 6000 . köbméterre nőtt. máris kevés. A legjelen­tősebb előrelépést a Szamár­hegy csatornázása jelenti. A város a pincék megerősí­tésére 63 millió forintot köl­tött. Még koránt sincs befeje- jezve a munka. A társulások áldozatvállalása eredménye­képpen 20 kilométer villany- és 7 kilométer vízvezeték épült ki. Az utóbbi esetekben jelentős tervitűlteljesítésiről számolhatunk be. Minőségi előrelépést hozott az új posta és telefonközpont átadása. Bekapcsolódhattunk Tanácsi tájékoztató Önnek mi a véleménye? Szentendre Város Tanácsa a közelmúltban kiadta az 1986. évi tájékoztatóját. Ebben még nem lenne sem­mi rendkívüli, hiszen más testületek is adnak ki ha­sonló füzetecskéket. Ami a mienkben újszerű, az első­sorban az őszintesége. S az a törekvés, hogy kézen fog­ja a lakóit, bevezesse a tanácsházára, s láttassa vele, hogy akik ott ülnek, érte vannak. Havass Imre tanácselnök- helyettes a téma régi ismerő­je, irányítója. — Előbb a Dózsa György út mentén építettük a vezetéket 1980-tól kezdődően. Ezzei le­hetővé vált az itteni iparne­gyed és a Pannónia telep el­látása. Az utóbbi lakossága ezekben a hónapökban fejezi be az otthonok bekötését. A második szakaszban a Kőzú­zó utcai ipamegyeden át el­juttattuk az olcsó fűtőanyagot a Felszabadulás lakótelep ka­zánházához. Gázhoz jutottak azok is, akik a Vasúti villa­sor és a lakótelep közötti ré­szen élnek. A fejlesztés har­madik szakaszában követke­zett a belvárosi vezetékek le­fektetése. Azért emlékezetes esemény, mert Pest megyében elsőként bocsátottunk ki’köt­vényt a költségek fedezésére. — S 1986-ban ismét tovább­lépünk? — Igen. Ismert, hogy a Vas­vári és a Füzes park lakos­sága a tehót a gázvezeték ki­építésére adta. A terv szerint a nyomvonal a Lukács fivé­rek útjáról indul, s a Borom- issza, a Lévai, a Kovács Lász­ló, a Tavasz, a Lenin és az Újvárosi utcákon át jut el a céljáig. Ügy gondoljuk, hogy 1987 derekára elkészül a ge­rincvezeték. Addig fokozott ütemben szerveződnek a tár­sulások, hogy a leágazások és a bekötések minél gyorsab­ban kiépülhessenek. A részle­tekről a lakosságot fórumo­kon tájékoztatjuk. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes Nagy örömmel bocsátjuk út­jára a jó hírt. Hiszen a Vas­vári és Füzespark lakótelep háztulajdonosai régen szeret­nék, hogy otthonaikat gáz, és ne szén és olaj melegítse. Most azok járnak jól, akik az elmúlt években hittek abban, hogy — ha viszontagságok után is, de — megérkezik a gáz. Azok, akik szilárd tüze­lőanyagra számítva készítet­ték el a központi fűtéseiket, most választhatnak. Átallnak, vagy maradnak a szénnél, olajnál. Egy biztos, most már érdemes kivárni a hátralévő másfél évet. A füzetecske közli a testü­letek tagjainak névsorát, az apparátus dolgozóinak nevét, szakterületét, szobaszámát, te­lefonját, fogadóórájának ide­jét. A tanács vállalatainak, intézményeinek címét, egyéb közérdekű tudnivalókat, a vá­ros ez évi tervét, a pályázati rendszert, a tehoszervezésből leszűrt tapasztalatokat, szól az üdülőkhöz, ismerteti a lakás­hoz juttatás új feltételeit. Tiszta beszéd A tájékoztatóba beletettek egy kérdőívet, s arra biztat­ják a lakosságot, hogy azt ki­töltve juttassák el a vélemé­nyüket az illetékesekhez. Nem haszontalan, ha bele­olvasunk: mire kíváncsiak a tanácsiak. Például: Várható-e, hogy az ön utcájában társu­lást szerveznek? Egyetért-e azzal, hogy a belvárosban a gépkocsik parkolását rendez­tük? Reális árú tanácsi tel­Táborverő kajakosok ■H. v ' .y. y.' Q A viszonylag hűvösebb idő sem riasztotta vissza a héten a vízi túrázókat. A belváros előtti rakparton kikötöttek a kajakosok, s sátorveréshez készültek, amikor lencsevégre kaptuk őket ken részt venne-e társasház- épitésben? Részt venne-e amatőr sportklub vagy önte­vékenyen működő művelődő közösség munkájában? Mi okozta önnek az elmúlt év­ben a legtöbb bosszúságot a városunkban? Mi.az, amin fel­tétlenül változtatni kellene Szentendrén ? Milyen üzletet kellene még nyitni? S a be­fejező passzus sem akármi­ilyen! Szívesen vennénk, ha nevét és címét megadná. Így javaslataira visszatérhetünk, megkereshetjük önt egy-egy vitára való meghívással, vagy közös elképzeléseink megvaló­sítása érdekében. Tiszta be­széd. Szépséghibák A füzetecske megjelenése óta hallom, szép számmal jön­nek vissza a kitöltött kérdő­ívek. Vannak közöttük olya­nok, amelyek enyhén szólva azt fejtik ki, hogy nem kíván jak az együttműködést. A dön­tő többség válasza azonban azt mutatja, hogy komolyan veszik a párbeszédet. örülnénk annak, ha a kap­csolatok számottevően bővül nének a lakosság és a tanács között. Vannak azonban dol­gok. amik máris zavarnak. Többek között: a füzetecské- ben megjelölt ügyfélfogadás ideje máris változott. Nem le­hetne huzamosabb időre rög­zíteni az időpontot? Vagy ott a kérdés a fizetőparkoló­ról. A válaszok még vissza sem érkeztek, a jegyesembe­rek és a táblák már május első napjai óta dolgoznak, il letve irányítanak/ Igaz, a ta vasz folyamán fórumon be széliek erről, lapunk is meg írta, mégis; nekem jobban tetszene, ha máskor valóban komoly közvélemény-kutatás előzné meg a vb- és a tanács ülés döntését. Ha már — na gvon helyesen — elköteleztük magunkat a demokrácia széle­sítése mellett. Szándékunkban áll a vissza érkezett kérdőívek elemzése után a tapasztalatokat az ol vasók elé tárni. A vélemé­nyünkkel együtt. a távbeszélő-hálózatba. Az ' előfizetők száma 477-ről 1815- re emelkedett. Érdekes módon az útépítés­re és karbantartásra is jóval többet költöttek a tervezett­nél. Pormentes útból 12, ma- kadámból 5 kilométer épült Sajnos, a jogos igényeknek így is csak a töredékét tudják kielégíteni. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy Budapest« tői Szentendréig, valamint Szentendrétől Visegrádig négy, illetve kétsávos utat létesítet­tek. amelyek döntően javítot­ták a település közlekedését. A város piszkos. Hiába fi­zetünk a közterületek tisztítá­sáért évente több mint 5 mil­lió forintot. A sűrűn lakott te­rületeken a lakások szenny­vizét átmenetileg befogadó szikkasztók már megszámlál- hatatlánok. Súlyosan veszé­lyeztetik a föld és a vizek tisztaságát. Öröm, hogy meg­kezdték a papszigeti Dunaág rendezését és átépítették a hi-, dat. Mindent összevetve: a VI. ötéves terv időszakában még töretlen volt a város fejlődése. Koncepció nélküli koncepció Régen elavult adatok R ászántam egy délelőt­töt, s végigolvastam a Pest Megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat által készített Szentendre és a város kör­nyéke hosszú távú terület- és településfejlesztési kon­cepciója című egyeztetési anyagot. Az igényes borítólap lát­tán azt reméltem, hfegy megismerkedem egy sor új szemponttal, rádöbbenek arra, hogy az ezredfor­dulóig mit kell tenni, s az is feltárul előttem, hogy mit rontottunk el eddig a városban és a körzetben? Egyszóval profik által készí­tett elemzést és útmutatást reméltem. Ahogy azonban haladtam az oldalak forgatásában, rájöttem, hogy sokszor hal­lott, szűkebb pátriánkban mindenki előtt ismert ada­tokat olvasok. Sőt, nem egy helyen olyasmiket is, amelyeknek a megvalósítá­sán már túlhaladt az idő. Magyarul, nem található az anyagban olyan adat, olyan következtetés, .olyan javas­lat, amit nem olvashattunk a különböző testületek ál­lásfoglalásaiban, nem hal­lottunk fórumokon, hozzá­szólásokban. Mindazt, ami a komoly című anyagban benne van, régen tudjuk. Szánté nyomon követhető, hogy az egyes passzusok honnan kerültek az olló se­gítségével az oldalakra. Egyszóval a koncepcióban nincs koncepció. Arról már csak keserű mosollyal tudok írni, hogy a térképmellékletek adatai 1980-as állapotokat rögzíte­nek: Csak két példát! Az egyik az iparban és építő­iparban dolgozók, az aktív keresők százalékában, a másik a mezőgazdasági dolgozók, az aktív keresők százalékában címmel lát­ható. Néhány változás ka­pásból az utóbbi hat évre vonatkozóan: felszámolták Szentendrén a BÉPA ke­rámiaüzemét, felépült a BKV hatalmas javítóbázi­sa, a Kék Duna Szakszö­vetkezet megszüntette az építő ágazatát, megszámlál­hatatlan a frissen nyitott kisvendéglők, fagyizók szá­ma, az Óbuda Tsz a dol­gozói létszámát csaknem a felére csökkentette, gomba­módra elszaporodtak a kis­vállalkozások. A hat évvel ezelőtti adatok tehát el­avultak, arra pedig telje­sen alkalmatlanak, hogy a prognózisalkotás alapjául szolgáljanak. Azt sem ér­tem, hogy miárt szerepel két teljesen egyforma tér­kép egymás után. (A hat­van éven felüliek a népes­ség százalékában. Termé­szetesen 1980-as adat.) N em tudom, hogy a fel­mérés mennyibe ke­rüli. Arról sincs adatom, hogy hány munkanapot fo­gyasztottak el a készítők. De azt merem állítani, hogy ez így nem nagyon érte meg! Szentendrén szerdán Csinos summát tett ki Igen felháborodtak a külön­böző utazási irodák illetékesei, amikor tudomást szereztek a Pest Megyei Múzeumok Igaz­gatóságának azon törekvései­ről, hogy Szentendrén ne szombaton, hanem szerdán le­gyen ingyenes a múzeumok látogatása. Mi van a dolgok mögött? A rendelkezés, mely szerint a hét vége egyik napján jegy nélkül lehet bemenni az em­lített intézményekbe, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója tiszteletére je­lent meg. A célja az volt, hogy a szabadidejüket töltő emberek minél nagyobb szám­ban ismerkedjenek népünk történelmi és művészeti érté­keivel. Az esztendők múlásával azonban lénveges változások mentek végbe az emberek életvitelében. Mostanság — éppen azok. akiket az ingye­nes látogatás kedvezménye megcélzott — a hétvégét is munkával töltik. Az utazási irodák pedig, Szentendrén kü­lönösképpen, kihasználva, hogy néhány múzeumunk mágnesként vonzza a látogató­kat, szombati napokra 25—30 csoportot is felvonultattak. Persze úgy, hogy a tarifába beépítették a műélvezet költ­ségeit is. Csinos summára szert téve. Nem csoda, ha a Pest Me­gyei Múzeumok Igazgatósága erőfeszítéseket tett a tartha­tatlan állapot megszüntetésére. Törekvéseiket részleges siker koronázta. Miniszteri enge­déllyel június 1-jétől december 31-ig kísérletképpen, csak Szentendrén nem szombaton, hanem szerdán ingyenes a múzeumlátogatás. Ide kívánkozik még egy sa­ját tapasztalat. A nyugat­európai országokban elég je­lentős összegű belépőjegyet kell váltani annak, aki meg kíván tekinteni egy műemlé­ket vagy múzeumot. Párizs­ban a Notre Dame bejáratánál például csaknem 20 frankot kell leszurkolni. Miért va­gyunk mi szégyenlősek? X^rssrsss/sYssssssrssyy'ssssyssssss/wvssss^ | Villanófény ! ^ I ezajlott a városrészi ta- ^ ^ L nácskozások első, ez g 8 évi fordulója. Ezeken az el- g 8 múlt esztendőkben is jelen § g voltam, így összehasonlítási g § alappal rendelkezem arról, $ ^ hogy mit mondtak az em- ^ ^ berek régen, s mit monda- S ^ nak most. Néhány új fel- 8 hangtól eltekintve, a szóla- g S mok nem változtak. Kőnk- § § réíabban: máig dühíti a ^ ^ lakosságot a kivitelezők ha- ^ nyag munkája. Csak két ^ ^ példa: a Kovács László és g az Április 4. utat kétszer s g kellett burkolni rövid idő g g alatt. Néhány városrész la- g ^ kói úgy érezték, hogy szű- ^ ^kebb pátriájuk fejlesztését^ ^ továbbra is elhanyagolják. $ Általános az elégedetlen- g | ség a szemétszállítással $ § kapcsolatban. A konténe- ^ ^ rek, kukák gyakran telve $ ^ maradnak a szállítási na- ^ ^ pokon, az előbbiek bűzle- g g nek, mert a takarításukról g 8 nem gondoskodnak. Ettől g g függetlenül azonban a vá- ^ ^rosgazdálkodási vállalat ki- ^ ^ váló lett. Ugyanakkor a na- g ^ napokban hallottam egy ^ g fórumon a városi tanács g S elnökétől, hogy kénytelen § g lesz keményebben fellépni ^ az említett vállalat ellen. & § Ki érti ezt? ^ § Nincs lakossági találkozó ^ ^ anélkül, hogy a Jsözbizton- g g ság elégtelensége szóba ne g g kerülne. Erről saját törté- g g netem is van. Megtudtam, ^ ^ hogy ki az, aki a pomázi ^ ^ boltok elé kitett tejes- és ^ ^ tcjfelesládák tartalmát so- ^ g rozatosan kiborogatja, meg- g g dézsmálja. Felhívtam a g ^ szentendrei kapitányságot, § ^ elmondtam ' a dolgot, az ^ ^ ügyeletes azt tanácsolta, ^ ^ hogy menjek a pomázi kör- ^ gzeti megbízotthoz. | Aztán azt is kérdezni | g szokták a fórumokon, hogy ^ ^ miért nincsenek ott a szol- ^ S gáltató cégek, ELMÜ, ^ DMRVV, VGV illetékesei. ^ ^ A városrészi fórumokat ^ g ősszel folytatják. y « ssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssss?*

Next

/
Thumbnails
Contents