Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

1986. JÜNIUS 12., CSÜTÖRTÖK KÖZLEMÉNY A BUDAPESTI TANÁCSKOZÁSRÓL 3 1986. június 10—11-én Bu­dapesten ülést tartott a Var­sói Barátsági, Együttműködé­si és Kölcsönös Segítségnyúj­tási Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testület«. Az ülésen részt vettek: — A Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke vezetésével; — A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság küldöttsége Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtit­kára, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke vezeté­sével ; — A Lengyel Népköztársa­ság küldöttsége Wojciech Ja­ruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke vezeté­sével ; — A Magyar Népköztársa­ság küldöttsége Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára vezetésével; — A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke vezetésével; — A Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke vezetéseveit — A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kül­döttsége Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja KB főtitkára vezetésével. Az ülés munkájában részt vett továbbá Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres ' erőinek főparancsnoka és Barity Mik­lós, a Magyar Népköztársaság kül ügymi n is zter-he! yettese, a politikai tanácskozó testület főtitkára. Az ülés résztvevői véle­ményt cseréltek az európai és a világhelyzetről, megvitatták a leszerelést, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az általános bizton­ság megerősítéséért és az ál­lamok közötti együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelem időszerű feladatait. és szükségszerű, hogy az em­beriség a nukleáris katasztró­fához vezető utat eltorlaszol­ja. Az ülés résztvevőinek szi­lárd meggyőződése, hogy minden ország és nép bizton­ságát, fejlődésének és haladá­sának békés feltételeit csak politikai eszközökkel, vala­mennyi állam együttes erőfe­szítéseivel lehet megbízhatóan garantálni. Ez az álláspont megfelel az atomkor realitá­sainak, bizonyítja, hogy a résztvevők nagy felelősséget éreznek népeik és az egész emberiség sorsa iránt. A politikai tanácskozó tes­tület szófiai ülésének 1985. ok­tóber 23-i nyilatkozatában meghatározott célolt' és felada­tok időszerűségét megerősítve, a Varsói Szerződés tagállamai kötelességüknek tartják, hogy állhatatosan és következete­sen küzdjenek a nukleáris ve­szély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező for­dulatáért és az államok kö­zötti gyümölcsöző együttműkö­dés fejlesztéséért. A szövetsé­ges szocialista államok a nemzetközi biztonság olyan átfogó rendszerének létreho­zására törekednek, amely ka­tonai és politikai, gazdasági és humanitárius területre egyaránt kiterjed. Az ülés résztvevői határo­zottan síkraszállnak a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok közötti politikai párbe­széd folytatásáért és elmélyí­téséért, azért, hogy biztosít­sák annak maximális konk­rétságát és eredményességét. Vonatkozik ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok Géni­ben megkezdett legfelső szin­tű kapcsolatainak, valamint az európai államok mind sokol­dalú, mind pedig kétoldalú tárgyalásainak folytatására is. Kádár János aláírja a VSZ PTT ülésén elfogadott dokumentumot Az ülés résztvevői komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozódásának következmé­nyeként, az Egyesült Államok és a NATO lépéseivel kapcso­latban kialakult feszült világ- helyzet miatt. Az Egyesült Államok és a NATO nem hajlandó a fegy­verkezési verseny megfékezé­sének, a világűrre való kiter­jesztése megakadályozásának, a nukleáris kísérletek beszün­tetésének útjára lépni. Kitér­nek a konstruktív válasz elől az olyan nagy jelentőségű kezdeményezésre, mint a Szovjetunió által a tömeg- pusztító fegyverek XX. század • végéig történő teljes meg­semmisítésére javasolt prog­ram. Folytatódik az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítése, szaporod­nak az imperialista erőpoliti­ka és a más államok belügyei- be való durva beavatkozás megnyilvánulásai. Még min­dig nem válnak valóra a né­peknek azok a reményei, ame­lyeket a genfi szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó és az ott elért elvi megállapodások kel­tettek a leszereléshez és az enyhüléshez való visszatérés­hez vezető tényleges lépések­kel kapcsolatban. Korunk alapvető feladata a béke megvédése, a fegyverke­zési hajsza megállítása és a konkrét leszerelési intézkedé­sekre való áttérés, elsősorban nukleáris téren. Van lehető­sség a feladat megoldására — a háborús veszély növekedési tendenciájának megtörésére s arra, hogy visszatérítsék a nemzetközi kapcsolatokat az enyhülés medrébe. Lehetséges Az ülésen képviselt álla­mok készek a legszélesebb körű együttműködésre más országokkal a fegyverkezési hajsza megszüntetésére a föl­dön és megelőzésére a világ­űrben, a leszerelés érdekében, és az erőfeszítések egyesíté­sére hívnak fél elsősorban a következő területeken: — A nukleáris kísérletek beszüntetése. Ez nagy jelentő­ségű és ugyanakkor könnyen megvalósítható lépés lenne a nukleáris leszerelés irányá­ban, megakadályozná a nuk­leáris fegyverek tökéletesíté­sét és újabb típusainak lét­rehozását. Ez a feladat meg­oldásához vezető út: a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok együttesen megvalósítan­dó moratóriuma a nukleáris robbantásokra és a nukleáris kísérleteknek a legszigorúbb ellenőrzés melletti teljes be­tiltását célzó tárgyalások ha­ladéktalan megkezdése. Az ülés résztvevői üdvözlik a Szovjetunió egyoldalú mora­tóriumának újabb meghosz- szabbítását, és felhívják az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzék ahhoz. Egyidejűleg a résztvevők felhívással fordulnak a nuk­leáris fegyverrel rendelkező más államokhoz, hogy szün­tessék be a nukleáris kísérle­teket, és tegyenek lépéseket általános betiltásukra vonat­kozó megállapodás mielőbbi elérése irányában. — A szovjet és amerikai közéo-hatótávolságú rakéták kölcsönös alapon történő tel­jes felszámolása az európai térségben, azzal, hogy Nagy- Brítannia és Franciaország nem növeli szóban forgó nuk­leáris fegyverzetét, az Egye­sült Államok pedig nem adja át hadászati és rözép-hatótá- volságú rakétáit más orszá­goknak. Az európában tele­pített amerikai közép-hatótá­volságú rakéták teljes felszá­mol .sa esetén a megnövelt hatótávolságú szovjet hadmű­veleti-harcászati rakétákat is eltávolítják a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területéről. — Olyan konkrét megálla­podások elérése a nukleáris és űrfegyverekről folyó szov­jet—amerikai tárgyalásokon, amelyek figyelembe vennék mindkét fél és az összes töb­bi állam érdekeit. A Varsói Szerződés tagállamai megerő­sítik elkötelezettségüket a fegyverzetkorlátozás és lesze­relés területén aláírt szerző­dések és megállapodások iránt, és nyomatékosan felhívják az Egyesült Államokat a SALT- megállapodások szigorú betar­tására. Veszélyes a „csillaghá­ború”, a csapásmérő űrfegy­verek programja, ahhoz más államok csatlakozása, vala­mint az „európai védelmi kezdeményezéshez” hasonló tervek kidolgozása számos nyugat-európai országban. A világűrt békés célokra, az egész emberiség jayára kell felhasználni. .. J — Az olyan tömegpusztító fegyverfajták, mint a vegyi fegyverek megsemmisítése, va­lamint az előállításukat szol­gáló ipari bázis felszámolása még ebben az évszázadban. Kitartóan fokozni kell az erő­feszítéseket annak érdekében, hogy a genfi konferencián si­keresen befejeződjenek a tár­gyalások a megfelelő nemzet­közi egyezmény megkötéséről. Tartózkodni kell minden olyan cselekedettől, mely akadályozná a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsem­misítését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek e tör- megpusztító fegyver készle­teinek további növelése, más államok területén való elhe­lyezése ellen, és felhívják a NATO országait, hogy tartóz­kodjanak a vegyi fegyver kü­lönösen veszélyes — bináris — változatának előállítására és európai telepítésére vonat­kozó tervek megvalósításától. — A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lé­nyeges csökkentése globális és regionális szinten. A Varsói Szerződés tagállamai azt ja­vasolják, hogy az ilyen jelle­gű csökkentést Európában kezdjék, ahol a csapatok és a fegyverzet összpontosítása kü­lönösen veszélyes méreteket öltött. Erről a programról az ülés a NATO tagállamai­hoz és az összes európai or­szághoz szóló felhívást foga­dott el. — Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzet­csökkentés és a leszerelés va­lamennyi területén és vala­mennyi szakaszában, mind nemzeti technikai eszközök, mind pedig nemzetközi eljá­rások alkalmazásával, bele­értve a helyszíni ellenőrzést is. Az ülésen képviselt álla­mok készek megállapodni bár­milyen kiegészítő ellenőrzési intézkedésről is. A tagállamok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy nemzetközi méretekben továb­bi erőfeszítéseket kellene ten­ni a külföldi katonai támasz­pontok felszámolására és a csapatok kivonására idegen te­rületekről. A fegyverzetcsökkentést és leszerelést célzó gyakorlati lé­pések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrások szabadul­janak fel békés, alkotó célok­ra, többek között a világ szá­mos térségében meglévő gaz­dasági elmaradottság felszá­molására. A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyomatékosan meg­követeli: a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási és -csök­kentési, valamint a leszerelési tárgyalások fórumai hatéko­nyan végezzék tevékenységü­ket, és ne használják fel azokat spanyolfalként a fegy­verkezési hajsza igazolására. A Varsói Szerződés tagálla­mai külpolitikájuk egyik köz­ponti feladatának tekintik az európai biztonság és együtt­működés megerősítését. Fel­lépnek a katonai szembenál­lás szintjének mérsékléséért a földrészen, az itt lévő katonai potenciálok csökkentéséért és azért, hogy töretlen legyen az előrehaladás Európa területé­nek teljes, a nukleáris és ve­gyi fegyverektől való teljes mentesítésében. Az európai enyhülés célját szolgálná kölcsönösen elfogad­ható megállapodások elérése a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről folyó bécsi tárgyalásokon. A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a biza­lom és biztonság megszilárdí­tását Európában, és kedve­zőbb feltételeket teremtene ahhoz, hogy áttérjenek a le­szerelés kérdéseinek megvizs­gálásához összeurópai mére­tekben. Amíg Európában léteznek az egymással szembenálló ka­tonai csoportosulások, válto­zatlanul érvényben marad a Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslata: a Varsói Szerző­dés és a NATO tagjai kösse­nek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne más államok számára is. A jelen­legi feszült helyzet enyhíté­se érdekében az - ülés részt­vevői fellépnek a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai közötti párbeszéd foly­tatásáért és fejlesztéséért, be­leértve a két szervezet közöt­ti közvetlen kapcsolatok lé­tesítését is, megfelelő meg­állapodások elérése céljából. A kialakult nemzetközi helyzetben az ülésen képviselt államok szerint fontos lenne lépéseket tenni a földközi-ten­geri térség helyzetének meg­javítására, árra, hogy a tér­ség a tartós béke, a bizton­ság, a jószomszédság és az együttműködés övezetévé váljék. Ezzel összefüggésben jelentős szerepet játszhatna a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok hadiflottáinak egyidejű kivonása a Földközi-tengerről. A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági és' együtt­működési értekezleten részt vett államok Bécsben meg­tartandó találkozójának és a helsinki záróokmányban fog­lalt valamennyi területen ké­szek hozzájárulni az össz­európai folyamat kiegyensú­lyozott továbbfejlesztéséhez. A kölcsönösen előnyös együttműködés új lehetőségeit tárná fel a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa, illetve az egyes KGST-tagörszágok és az Európai Gazdasági Közös­ség közötti hivatalos kapcso­latok megteremtése. Az európai bizalom és köl­csönös megértés, a jószomszé­di kapcsolatok erősítésének ellentmondanak az európai államok közötti határok fe­lülvizsgálását, társadalmi és politikai rendszerük megvál­toztatását célzó felhívások. A II. világháború utáni ha­tárok földrészünkön sérthetet­lenek. Ameglévő területi-poli­tikai realitások tiszteletben tartása a tartós európai béke és a földrész államai közötti normális kapcsolatok elen­gedhetetlen feltétele. Európának az enyhülés új­jáéledésére van szüksége, ar­ra, hogy annak szilárdabb sza­kasza felé haladjon. Csak ezen az úton lehet biztosítani valamennyi európai nép szi­lárd biztonságát, felszámolni a kontinens kettéosztottságát, megteremteni a béke, a ba­ráti együttműködés és a jó­szomszédság Európáját. Ez reális cél, aktív közös erőfe­szítésekkel megvalósítható. és készek konstruktívan együttműködni valamennyi ál­lammal annak érdekében, hogy gyökeresen kiirtsák a nemzetközi közösség életéből ezt a veszélyes jelenséget. Az ülésen képviselt államok vezetői fellépnek a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének demokratikus átalakításáért, a minden ál­lam egyenlő gazdasági biz­tonságát garantáló új gazda­sági világrend megteremté­séért, a gyengénfejlettség fel­számolásáért és .a külső el­adósodottság problémájának általános és igazságok rende­zéséért. Határozott vélemé­nyük, hogy a nemzetközi gya­korlatból ki kell zárni a meg­különböztetés minden formá­ját, a bojkott, a szankciók és a magias kamatlábak politiká­ját, mesterséges akadályok létrehozását a tudományos­műszaki és technológiai cse­re területén. Az ülés résztvevői síkra- szállnak azért, hogy fejlesz- szék minden állam együttmű­ködését az atomenergetika biztonságos fejlesztése nem­zetközi rendszerének kialakí­tása terén, beleértve az ope­ratív értesítés és tájékoztatás mechanizmusának létrehozá­sát. Fellépnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ és szakosított szervei szerepének növeléséért ezen a területen, továbbá külön nemzetközi konferencia ösz- szehívásáért az ezzel össze­függő kérdések egész komp­lexumának megvitatására. Mindent megtesznek és mindent meg fognak, tenni azért, hogy 1986, a nemzetkö­zi békeév valódi fordulatot hozzon a jobb, a .biztonságo­sabb világ irányában. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demókra- tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a világban meglévő feszültséggócokról és válság- helyzetekről, és megerősítet­ték államaik eltökéltségét, hogy hozzájáruljanak ezek tárgyalások útján való igaz­ságos rendezéséhez. Az ülés résztvevői elítélték, az impe­rialista erőknek a szuverén állaimok belügyeibe való be­avatkozását, a szocialista és más országok elleni rágalma­zó propagandakampányokat, a diktátum módszereit, a világ különböző térségeiben elköve­tett agressziós cselekedeteket. Az ülés résztvevői szolida­ritásukról biztosították az ag­resszív imperialista politika ellen, a függetlenségért, a tár­sadalmi és gazdasági haladá­sért, a szabad, önálló, külső beavatkozástól mentes fejlő­dés jogáért küzdő népeket. Megállapították, hogy egyre növekszik az el nem kötele­zett országok mozgalmának, a nemzetközi kapcsolatok e je­lentékeny tényezőjének szere­pe, és reményüket fejezték ki, hogy a mozgalom tagjainak 1986-ban Harareben megtar­tandó csúcstalálkozója hozzá­járul a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez. Az ülésen képviselt orszá­gok elvi okokból ellenzik a terrorizmus minden fajtáját, mindenekelőtt a nemzetközi kapcsolatok szétzilálásával fe­nyegető állami terrorizmust, Az ülésen megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a Varsói Szerződés tagállamai egysége és összeforrottsága, védelmi szövetségük erősíté­sével és minden területen megnyilvánuló együttműködé­sük fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozták az egyre aktívabb együttműködés jelentőségét a nemzetközi kér­désekben, egyeztetett külpoli­tikai irányvonaluk kidolgozá­sában és megvalósításában, amely a népek biztonságának szavatolását, a nukleáris há­ború veszélyének elhárítását, a leszerelést és a világbéke megerősítését célozza. Az ülés résztvevői állást foglaltak a szocialista építés tapasztalatai kicserélésének to­vábbi bővítése, egymás ügyei­nek és problémáinak széles körű, kölcsönös megismerése és a tömegtájékoztatási esz­közök ilyen célú intenzív fel- használása mellett. Kiefhelték a gazdasági és a tudományos-műszaki kapcso­latok, a kulturális csere haté­konysága fokozásának, a dol­gozó kollektívák, a társadal­mi közösségek közötti kontak­tusok, a helyi és a turisztikai kapcsolatok bővítésének és az egyéb területeken megvalósu­ló együttműködés elmélyítésé­nek fontosságát. Az ülésen képviselt államok megerősí­tették, hogy készek aktívan fejleszteni kapcsolataikat és minden oldalú együttműködé­süket az összes többi szocia­lista állammal a békéért, a szocializmusért, az imperia­lizmus ellen vívott harc ér­dekében. A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó-tes­tületének soron következő ülését Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fő­városában tartják. A politikai tanácskozó testület főtitkárá­nak a következő időszakra az NDK képviselőjét, Herbert Krolikowski államtitkárt, a külügyminiszter első helyette­sét nevezték ki. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés légkö­re, minden megtárgyalt kér­désben a nézetek azonossága jellemezte.

Next

/
Thumbnails
Contents