Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
6 f^gyfgp 1986. JÜNIÜS 11., SZERDA Jogi tanácsok Véglegesen különélő nem örököl • Gyermekelhelyezési per • Terhes nőt átlagkereset illet meg • Házastársi lás • U. R. csömöri nyomdász felesegével 15 éve családi házat vásárolt. A házasság azonban nem volt szerencsés. Gyermekük nem született, s a feleség több mint nyolc éve élettársához költözött. Házasságukat nem bontották fel, annak ellenére sem, hogy olvasónknak is élettarsa van. A feleség a közelmúltban elhunyt. Olvasónk kérdése: ki örökli a fél házrészt? Gyermektelen házastárs halálakor a túlélő férj vagy feleség örököl. Abban az esetben, ha a halál bekövetkeztekor nem élnek életközösségben és az életközösség visszaállítására nem volt kilátás, a túlélő házastárs az öröklésből kiesik. Ez azt jelenti, hogy az öröklés szempontjából figyelmein kívül kell hagyni. A kiesés két feltétele olvasónknál megállapítható, tehát felesége szülei, illetve azok leszármazol, ilyenek nem létében pedig az állam örököl. Mindezek természetesen a törvény szerinti öröklésre vonatkoznak. Az elhunyt végrendelettel vagyonának örökösévé tehet bárkit, akár olvasónkat is, ha a végintézkedésből egyértelműen kitűnik, hogy a különélés ellenére is juttatásban kívánta részesíteni. 0 P. I. szülei baleset következtében meghaltak. A kétéves kisfiút a nagymama neveli, aki egyre nehezebben boldogul az aprósággal. Olvasónk — a gyermek nagynénje — szeretné magához venni a kisfiút, de a nagymamával nem tud megegyezni. Bírósághoz is fordult, de ott sem foglalkoz-. tak kérésével. Olvasónk kérelmével azért nem foglalkozhatott a bíróság, mert bizonyos ügyekben a Jogszabály csak az érdekeltek számára engedi meg az eljárás kezdeményezését. A gyermek- elhelyezési perek is ezek közé tartoznak, mert kizárólag a szülőt, a gyámhatóságot és az ügyészt hatalmazza fel a törvény az elhelyezési eljárás megindítására. A testvérnek csak akkor van erre joga, ha a gyermeknek sem a szülője, sem a nagyszülője nem él. Esetünkben él a nagymama — hiszen a vita vele folyik—, ezért a keresetindításra a nagynéninek valóban nem volt joga. Ha azonban olvasónk úgy véli, hogy az idős asszony nem tudja a gyermeket megfelelően ellátni, bejelentéssel élhet a gyámhatóságnál, és ott kérheti a nagyszülő gyámságának megszüntetését. • P. F-né kerepestarcsal be, tanított munkás terhes lett, és az orvos tanácsára áthelyezést kért vállalatától. Olvasónknak ekkor olyan munkakört ajánlottak fel, amelyben számítása szerint a korábbi jövedelmet kímélő munkával Is el lehet érni. Az első negyedévben azonban szinte semmi munkánk nem volt, így alig vittem haza valamit — panaszolja a kismama. A vállalat a legnagyobb körültekintéssel választotta ki a dolgozó új munkakörét, aki ennek ellenére — terhessége miatt — hátrányosabb helyzetbe került. Ezt a munkahelynek haladéktalanul meg kell szüntetni. Az Mt. V. 19. §. (4) bekezdése előírja, hogy ha a terhes nőt orvosi javaslatra a terhessége idejére más munkakörbe helyezték át, vagy áthelyezés nélkül a munkakörülményeket módosították, keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt. Mivel ezek a jogszabályi feltételek olvasónk esetében fennállnak, ezért a tényleges keresetét az előző időszakban elért átlagkeresetig ki kell egészíteni, függetlenül attól, hogy milyen okok miatt lett kevesebb a bére. Javasoljuk P. F-nének, hogy írásban kérje a vállalattól a keresetveszteség megtérítését, az esetleges elutasításkor pedig forduljon kérelemmel a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. • Világéletemben háztartásbeli voltam, mert agykárosodással született gyermekünket nem lehetett felügyelet nélkül hagyni. Iiarmincevi házasság után térjem négy éve elhagyott. Gyermekein és saját megélhetésemet a ház körüli kertművelésből és állattartásból fedeztem. Egy évvel ezelőtt gyermekem meghalt. Ez olyan hatással volt rám, hogy súlyos beteg lettem, dolgozni nem tudok, itt állok jövedelem nélkül — írja olvasónk. Családjogi törvényünk szerint a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Olvasónk esetében érdemte- lenségi ok nem áll fenn. Volt férjétől született közös gyermekük gondozása érdekében maradt háztartásbeli, és e miatt nem rendelkezik most nyugdíjjal. Férjétől polgári per keretében igényelhet házastársi tartást. A tartásdíjat a kötelezett jövedelmi viszonyainak és az egyéb eltartásra jogosultak érdekeinek figyelembevételével határozza meg a bíróság. Ez nem jelent kibúvási lehetőséget a volt házastárs javára, ugyanis, ha nincs vagyona, és neki felróható okból megfelelő keresettel sem rendelkezik, a bíróság akkor is kötelezi a tartásdíj fizetésére, s ennek alapjául olyan összegű keresetet vesz, mint amelyet a tartásra kötelezettel egykorú, azonos egészségi állapotú és szakképzettségű személy rendszeres munkával általában elér. A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint Börtönben kötött barátság Négyen jártak rabolni Danó Géza gulácsi születésű, Farkas Gyula tiszakécs- kei, Luksa Mihály merki és Rézműves László jándi illetőségű, többszörösen büntetett előéletű alkalmi munkás korábban a börtönben kötött barátságot. Ekkor határozták el, hogy kiszabadulásuk után együtt fognak tevékenykedni. Egyik este Rézműves László társaival felkereste egy szigethalmi ismerősét. A megrémült embert tőrkéssel és egy pisztolynak mondott, oldalához szorított eszközzel kényszerítették a nála lévő pénztárca átadására. Pár nap múlva egy másik szigethalmi lakásba látogattak, ahonnan pénzzel és ruhaneművel távoztak. Rövid idő elteltével Danó Géza és Farkas Gyula az esti órákban az utcán támadtak meg valakit, akitől elvették a pénzét és a kézitáskáját. Más alkalommal Luksa Mihály Szigethalmon a késő esti órákban betörte egy bolt kirakatát, ahonnan bundákat emelt ki és adott el ismeretlen személynek. Végül úgy buktak le, hogy Danó Géza és Farkas Gyula a szigethalmi önkiszolgáló boltban a táskájukba rejtett lopott holmikkal gyanússá váltak, majd futásnak eredtek. A bolt dolgozói rövid üldözés után elfogták őket. A Ráckevei Bíróság dr. Dobi Imre büntetőtanácsa a többszörösen visszaeső bűnözőket csoportosan elkövetett rablásért vonja felelősségre. Asztalos Imre akkor is, ha a jogosult már nem szorul rá. • Vásároltam 1963-ban egy 120 négyszögöles telket. Azóta ráépítettem, bekerítettem, mindenfajta komfortosítást elvégeztem rajta. Egy hónapja értesítettek, hogy a telkem nagyságát tévesen tudom, mert az 1968. évi földrendezés során a szomszédhoz írtak belőle 20 négyszögölt. Mit kell most tennem? Kérdezi L. B. gyáli virágkertész. Olvasónknak nincs különösebb teendője, mert a föld tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte, mivel azt 10 éven át szakadatlanul sajátjaként használta, és ez ellen a szomszéd sem tiltakozott. A tulajdonszerzésnek ezt a lehetőségét az indokolja, hogy nem érdemel jogvédelmet az, aki a tulajdonjogát hosszabb ideig nem gyakorolja, illetve az érdemel, aki gondozza, műveli, használja a területet. Nem szerezhet azonban tulajdonjogot, aki bűncselekménynyél vagy egyéb erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához. Ugyancsak nem lehet az állami, szövetkezeti vagy társadalmi tulajdonban levő ingatlant ily módon megszerezni. Nem szerezhet elbirtoklással tulajdonjogot az sem, aki bérlőként, haszonbérlőiként, szívességi használóként, haszonélvezőként rendelkezik más tulajdonával. Olvasónk tehát a tulajdonjogot a törvénynél fogva megszerezte ugyan, mégis ajánlatos a változásokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetnie, mert ennek elmaradása esetén más jóhiszemű személy az ingatlan-nyilvántartásbán bízva jogot szerezhet az elbirtokolt részre is. Dr. Sin ka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a levélben feltett kérdésekre pedig folyamatosan válaszolunk. TÍZ nap RENDELETÉI A levegő tisztaságának védelmét szabályozza a 21/1986 (VI. 02j MT és a végrehajtásáról kiadott 4/1986. (VI. 02) OKTH-rendelkezés. A szesz előállításáról, forga- lombahozataláról és felhasználásáról szóló 13/1973 (VIII. 25) MÉM számú rendeletet módosította a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A szakértők működésével összefüggő, egyes kérdéseket módosította az ipari miniszter 5/1986 (VI. 12) IPM rendeletével. A diák sportegyesületek szervezését szabályozza 1986. szeptember 1-i hatállyal a művelődési miniszter 4/1986 (VI. 02) MM számú rendelete. Meghatározza továbbá a nevelési és oktatási intézmények, valamint a diák sportegyesületek kapcsolatát. A jövőben az egyesületet akkor kell diák sportegyesületnek tekinteni, ha tagjainak legalább 80 százaléka nappali tagozaton tanul. A rendelet melléklete mintaszabályzatot bocsát közre a diák sportkörök számára. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi XXII. számában olvashatók. Gépkocsi-ügyintézés SzakŰj szabályozás szerint a jövőben a gépjármű-ügyintézői munkakört csak szaktanfolyamot végzett és szakvizsgával rendelkező dolgozó töltheti be. Erre a rendelkezésre elsősorban azért volt szükség, mert a megváltozott gazdasági környezetben a korábbiaknál jóval több ismeretet igényelnek az ellátandó feladatok. Ugyancsak szaktanfolyam elvégzése, illetve szakvizsga letétele kötelező ezentúl a külföldre közlekedő tehergépkocsi-vezetők részére. Ennek magyarázatául szolgál, hogy a gazdálkodó szervezetek önállósodásával összefüggésben mind több vállalattól indítanak külföldre teherautókat. A korábbi években ezeket a szállításokat szinte kizárólag a szakvállalatok végezték, s ezek saját gépkocsivezetőik számára speciális tanfolyamot indítottak a külföldi fuvarozásokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítására. Halálos ütések Locsolkodás után A tragikus következmények nincsenek arányban azzal a pillanatnyi meggondolatlansággal, mely — több-kevesebb alkohol elfogyasztásával párosulva — nagyon sok bűncselekménynek az eredője. A következőkben két halált okozó testi sértésről lesz szó, melyek egyikét húsvéti locsolkodás és italozás, a másikat pedig ugyancsak mulatozás után követték el a tettesek. Egy taxisofőr értesítette május 16-án este a Váci Rendőrkapitányságot, hogy a Torony bisztró közelében lévő parkban egy erősen vérző, eszméletlen férfi fekszik a pádon. Egy fiatalember is van mellette, aki kérte őt, hogy hívja a mentőket. „Elém tántorgott A mentők és a rendőrök azonnal a helyszínre siettek, de a férfi négy nappal később mégis belehalt koponya- és orrcsonttöréses sérüléseibe. Amikor kihallgatták a feleségét, elmondta, hogy a férje aznap kapott fizetést. Hazavitte a pénzt, de 300 forintot megtartott és azzal visszafordult, mondván, hogy a munkahelyén felejtette a kulcsait. A továbbiakról már csak később értesült. A nyomozás során derült fény a történtekre. A bűncselekmény napján tíztagú, fia- talkorúakból álló társaság szórakozott együtt. Este moziban voltak, majd utána sétálni mentek. Egyikük, B. S., így adta elő a történteket: miután kijöttünk a moziból, én otthagytam a többieket, mert a Torony bisztróba akartam menni az apámhoz, hogy elkérjem tőle a lakáskulcsot. Akkor elém tántorgott egy részeg, akit nem tudtam kikerülni. Cigarettával meg is égette a kezemet. Én ilyenkor azt szoktam mondani, hogy elnézést kérek, de ő nem szólt semmit. Egy pofont adtam neki, de nem nagyot. Azután abban maradtunk, hogy nincs harag köztünk, és kezet is fogtunk. A történet sajnos ezzel még nem ért véget. B. S. visszaA polgára kollégium határozata Amikor a bérlőt megszűnik A magántulajdonban lakó idős, beteg embereknek ember- feletti megpróbáltatást jelent a tél. Különösen akik komfort nélküli, kertes házban laknak. Télen az udvarról vizet vinni, tüzelőt vágni, hordani, esetleg havat lapátolni különösen nagy terhet jelent. Mégsem merik elhagyni rövid időre sem bérleményüket, mert ha ezt teszik, lakásuk tulajdonosa bírósághoz fordul azzal az igénnyel, kötelezze a bíróság a bérlőt a lakás elhagyására. Lám, a téli hónapokban is volt hol laknia, nincs szüksége a bérleményre. Jól ismerik ezek a tulajdonosok az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-nak a 2. bekezdését, miszerint, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a bíróság a bérbeadó kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt megszünteti. Igen ám, de van a jogszabálynak egy olyan rendelkezése is, hogy ha a bérlő távollétét egészségügyi körülmények, családi okok indokolttá teszik, akkor mentesítést kap az előzőben idézett szigorú rendelkezés alól. • • Üres a lakás A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának határozata (megjelent a Bírósági határozatok című folyóirat 1980 márciusi számában) azt igazolja, hogy bizonyos esetekben a tulajdonos is védelmet kap a bérlővel szemben. Egy szoba komfortos öröklakás bérlőjének sorsáról szól a döntés, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Amikor a beteg magát ellátni, háztartását tovább vezetni nem tudta, leköltözött vidékre a testvéréhez. Ez még 1978-ban történt. A fővárosi lakás végig elhagyottan állt, miközben a beteg gondozását (nővére elhunyta miatt) öt év múlva testvére vette át. Még ekkor sem volt szó arról, hogy akár a testvér, akár annak felnőtt gyermeke felköltözik a gondozásra szorulóval Budapestre, s ott gondoskodik tovább róla. Óvást emeltek A lakás tulajdonosa a bírósághoz fordult. Kérte, hogy szüntessék meg a beteg bérleti jogát. A pert meg is nyerte. A II. fokú bíróság az ítéletet a bérlő számára kedvezően megváltoztatta, mert igaz ugyan, hogy a bérlő huzamos ideje nem használta a lakását, de erre körülményei késztették. A jogerős ítélet ellen törvényességi óvást emeltek. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy egészségügyi és családi okok csak akkor szolgálhatnak mentesítésül, ha azok ideiglenesen, átmenetileg akadályozzák a bérlőt bérleményének használatában. Amennyiben ugyanis a bérlő családi, illetőleg egészségügyi körülményei véglegesen meggátolják a bérlemény használatát, úgy a bérlőnek a lakásból történt eltávozása véglegesnek tekintendő. Ebben az esetben pedig megfosztják bérleti jogától. A perbeli esetben is arra utalnak a körülmények, hogy miután a beteg gondozása és ellátása Budapesten nem volt biztosítható, éppen annak érdekében költözött vidékre, hogy rokonai ezt az ellátást biztosíthassák részére mindaddig, amíg rászorul. Mindenképpen szükséges lett volna igazságügyi orvosszakértői véleményt beszerezni a tekintetben, hogy az alperes egészségi állapotában várható-e olyan javulás, amely gondozását és felügyeletét mellőzhetővé teszi. Képes lesz-e később önmagát egyedül ellátni. A bérleti jogot megszüntető jogszabály alkalmazását a lakás elhagyásának időpontjában fennálló körülmények határozzák meg, nincs jelentősége annak, hogy a perindítást követően milyen elképzelések merültek fel a beteggel kapcsolatban. Indokolt döntés A döntés azért közérdekű, mert sokan úgy gondolkodnak, hogy a nagymamát, aki gondozásra szorul, magához veszi a középgeneráció. És a felnőtté váló gyerekek majd visszaköltöznek a nagymamával. Addig is rezerválni lehet a lakást, hisz nem nyúlhat hozzá senki. Elég az egészségi állapotra, a családi körülményekre hivatkozni. Ha a körülményekből végleges távozásra lehet következtetni, várható a bíróság kedvezőtlen döntése. Dr. Kertész Éva ment a társaihoz és elpanaszolta nekik, hogy valaki belekötött. Barátja, D. Z. nem nyugodott bele a történtekbe. Erősen vérzett — Megkérdeztem azt a férfit, hogy miért balhézik? Ö felém ütött az öklével, mire én erősen orron vágtam. Eltaláltam, úgy, hogy hanyatt esett. Megijedtem, mert az orra és a füle is vérzett, és felraktam egy padra. A közelben volt egy taxis és őt kértem meg, hogy értesítse a mentőket. Közben a telefon- fülkéből én is hívtam őket. A férfi ekkor leesett a pádról, mire visszamentem hozzá, és a fának támasztottam. Én még soha nem csináltam ilyet, nagyon megbántam, amit tettem. Egy üveg sört ittam előzőleg, az is hatott rám. D. Z. ellen halált okozó testi sértés elkövetéséért folyik az eljárás. Ugyancsak megdöbbentő az a bűncselekmény, amely március 31-én történt Sződligeten. Ezen a napon Vankó Lajos locsolkodni járt egy ismerős helyen, ahol a házigazda már erősen italos volt. A vendég úgyszintén.. A továbbiakról a bűntett áldozatává lett házigazda felesége így vallott: Járt nálunk egy Lajoska nevű férfi, akinek a vezetéknevét nem tudom. A férjem hívta meg hozzánk, de ivás közben összevesztek, és ő két pofont adott a férjemnek. Akkor mondtam az első házasságomból való fiamnak, hogy ilyen vendégre nincs szükség, vigye el a háztól. El is mentek és én is távoztam otthonról. Amikor egy negyedóra múlva visszaértem, láttam, hogy az a Lajoska jön ki a házunkból. Kérdeztem tőle, hogy mit akart már megint. Nem válaszolt semmit, csak morgott. Amikor bementem, a férjem az ágyon feküdt eszméletlenül, és minden véres volt körülötte. Átszaladtam az egyik szomszédhoz és azonnal hívtuk a mentőket, akik kórházba szállították. A férfi egy hónappal később, május 1-jén halt bele az elszenvedett koponyasérülésekbe. Visszatért a házba Vankó Lajos nem tagadta a történteket. Mint vallotta, azon vesztek össze, hogy a házigazda azt mondta neki: — Te szemét, a feleségemet nem fogod meglocsolni, mert én erős vagyok! Mire ő megkérdezte: miért vagy ilyen szemét, hiszen te hívtál ide? Ezért, mint mondta, annyira megharagudott, hogy visz- szatérve a házba, teljes erőből ütötte, majd fejbe is rúgta azt, aki őt megsértette. Vankó Lajos egyébként — aki ellen először súlyos testi sértés miatt szabadlábon indult büntetőeljárás — letartóztatásáig még két másik bűncselekményt is elkövetett. Május 15-én egy kővel betörte a sződligeti Tompa utcai ABC-áruház ablakát, és onnan elrabolt egy üveg bort. A rongálással okozott kár hatezer forint. Ugyanazon a napon a vasútállomás várótermében megszólított egy ismeretlen férfit és pénzt követelt tőle. Az illető mondta, hogy üres a zsebe, de nem hitt neki és orrba vágta. A megtámadott embernél, akinek eltörte az orrcsontját, mindösz- sze 3 forint 60 fillért talált és azt elvette tőle. Vankó Lajos ellen halált okozó testi sértés és más bűn- cselekmények elkövetéséért indult büntetőeljárás. Gál Judit
