Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-10 / 135. szám
6 1986. JÚNIUS 10., KEDD *5 Ismeretesek olvasóink előtt a hévízgyörki ügy fordulatai. S íyiegírtuk — május 24-i számunkban, hogy a településen íneg- ^ romlott az orvos és az egészségügyi szakdolgozók viszonya, n viszályuk túlgyürűzött a rendelő falain, megosztotta a végül ^ orvos nélkül maradt falut. Ismertettünk sokféle ellentmondó ^ véleményt, s leírtuk:/ az illetékeseknek immár szélsőséges hangulatban kell törvényes, mindenki számára megnyugtató és K gyors megoldást találniuk. s Azután május ?7>i lapunkban már azt adtuk hírül: dr. Hor- váth Miklós személyében új orvost találtak Hévízgyörkön. A ^ tanácsülésről szóló tudósításunkban ismertettük az egészség- ^ ügyi szakdolgozók ellen indított fegyelmi vizsgálat eredme- S nyét, s a határozatot. Említettük: az ügyből le kell vonni a S tanulságokat, s nem maradhat el a falugyűlés, melyen Hé- v vízgyörk lakosait részletesen tájékoztatják. Az űj körzeti orvos A falugyűlés nem maradt el. Vasárnap öt órára zsúfolásig telt a hévízgyörki művelődési ház nagyterme, eljöttek a fejkendős, sokszoknyás asszonyok, kihajtott gallérú ingben a férfiak idősebbje, s ott voltak — ha kisebb számban is —a fiatalok. Sokan még az oszlopok között is ácsorogtak. Részt vett a falugyűlésen Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, és Herczenik Gyula, a Gödöllő városi pártbizottság első titkára, s talán még említenünk sem kellene: ott voltak a település párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. Rónai Árpád, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osztályvezetője képviselte az MSZMP megyei bizottságát. A napirenden — melynek előadója dr. Bazán István hévízgyörki elöljáró volt — két téma /szerepelt: a falu iskolájának építése, s a község egészségügyi ellátása. Tizenöt éve határozat született arról, hogy a zsúfolt és elavult iskolát, ahol ma két és fél műszakos a tanítás, bővíteni kell. Az engedélyokiratot csak az elmúlt tervidőszak végén kapták meg, akkor láthatott munkához a KKMV — mely hamarosan levonult. Találtak új kivitelezőt, most alapoznák, s azótá a községbeliek 300 ezer forint értékű társadalmi munkával segítettek. De nélkülözhetetlen lesz továbbra is a falu lakóinak hozzájárulása, társadalmi munkája, esetleg anyagi támogatása. A négy tanteremhez a megyei tanács segítségét is kérték, hogy kapjanak hitelt, s talán jövőre felavathatják az új iskolát, benne a tornatermet, 300 személyes konyhát. ' Ami az egészségügyet illeti: két éve húzódó problémáról van szó, mellyel több mint 15 szerv, 200 hivatalnok foglalkozott, s talán nincs ember Hévízgyörkön, akinek nem volt emiatt álmatlan éjszakája. Pedig az ügynek szűkebb körben kellett volna rendeződnie. Jóllehet a nézetek, vélemények ma is megoszlanak, az előzmények köztudottak, a lényeg az: a tanácstestület kinevezte az új körzeti orvost, miután elődje, Könczöl Mihály doktor nem kívánt visz- szajönni. Bemutatták dr. Horváth Miklóst, akit a falugyűlés nagy tapssal fogadott. Ki mint vélekedik? Ezt követően kezdetét vette a vita. Méghozzá felettébb parázs vita. Összesen 33 ízben kértek és kaptak szót, igaz, akadtak, akik többször is jelentkeztek szólásra. A zöm megfontoltan, segítő szándékkal, előzményeket, tennivalókat tisztázni akarva beszélt. Ám ahpgyan egy megosztott közösségben talán természetes is. akadtak jó néhányan, akik a parlamentáris formát, s társaikat nem tisztelve közbekiáltoztak. Az indulatok Hévízgyörkön még nem csitultak el. De az szembeötlő volt, hogy — a szélsőséges vélekedések ellenére is — van egyfajta közös platform, amit úgy foglalhatunk össze: a falu érdeke. Akadtak többen — mint Beme Mihályné, Csorna András, Erdélyi Gáborné —, akik a legfőbbnek azt tekintik: kapjon Könczöl doktor magánpraxist. Ám ők is szívesen fogadják az új gyógyítót, Horváth doktort. Voltak, akik — mint Szovics András, Homoki Tibor, Bakos Tibor, Filó Jánosné, Bafel József, Gyónt János, ifj. Réti Istvánná, Benei Ferenc — felemlítették az orvos és az asszisztens, az írnok feletteseinek felelősségét, az ügy elhúzódásában, mintegy számon kérve a demokratikus és szakszerűbb ügyintézést. S voltak, akik úgjí ítélték meg — például Füzér Mihály, Fercsik Lajosné, Angyal János, Kovács Béla, Nagy János —, hogy mivel van már új körzeti orvos, fontosabb ügy lett az iskola, az útépítés, s még sok minden más. Furcsa dolog a közvélemény. Hiszen az egymásnak homlokegyenest ellentmondók is tapsot kaptak, tetszést arattak szavaikkal. Egy azonban bizonyos: majd minden felszólaló hangot adott annak, hogy tisztelettel és bizalommal fogadják az új orvost, s nem szeretnék, ha Hévíz- györkről a kívülállók a mostani ügy alapján formálnának véleményt. Figyelmet érdemel, hogy közöttük volt Mrkva Andrásné asszisztens is, aki így beszélt: — Szeretettel köszöntőm Horváth doktort, és kérem, a munkánk alapján Ítéljenek meg minket. Eddig két évtizedet éltem le itt, a faluban, s továbbra is itt kívánok dolgozni. Azon leszek, hogy ne legyen több probléma, a munkámmal szeretnék bizonyítani.. / A közösség érdeke Egyet kell értenünk Balázs Gézánéval abban: Hévízgyörkön nem orvosügyről van szó, hanem az egészségügyi szolgálat kérdéséről, ö említette, hogy a megoldáshoz nagyban hozzájárultak azok, akik a megyei pártbizottságon is jártak segítséget kérni. Ám nincs igazuk azoknak, akik szerint előbb kellett volna falugyűlést tartani, azután döntést hozni a tanácson. Hiszen az orvos kinevezése a tanácstestület joga, s sürgető volt (mint ennek cikkünkben hangot adtunk), hogy legyen végre ellátva a falu egészségügye. A falugyűlés előtt a résztvevők kérésére részletesen ismertették a két szakdolgozó ellen indított fegyelmi vizsgálat határozatát, mely figyelmeztetésről szól. Ezt kommentálva mondotta Balázs Gézáné: nem találtak olyan okot, amely miatt a körzeti nővért, az írnokot el kellett volna bocsátani, törvényes a határozat. Sokan kérték, kapjon dr. Könczöl Mihály engedélyt a magánpraxisra. Nekik a megyei tanács elnökhelyettese itt annyit ígért: egyévnyi türelmi idő után engedélyt kaphat Könczöl doktor a magán- gyakorlatra. A vitában elhangzottakra dr. Bazán István elöljáró válaszolt. Említette az elöljáróság szerepét — például a falugyűlés összehívásában —. s ast: a fő törekvésük volt megoldani a gondot, tisztázni a felelősséget, s orvost találni a falunak. Ezért volt utólagos a tájékoztatás, a falugyűlés. Érthető ez a törekvés, főképp olyan viták közepette, amikor a választott tanácstagoknak saját falujukból is ellentmondó véleményeket ^ell képviselniük a közös testületben, s amikor sor kerül durva megnyilvánulásokra is. De túl ennek az ügynek a holtpontján — ott a jövő. Az épülő iskola, melyhez társadalmi munka, összefogás szükGazdasági perek, bírságok nyomában Döntsenek a szakmai érvelések' Beszélgetés Hagyná dr. Fazekas Olgával, a megyei bíróság elnökhelyettesével ségeltetik. A hitelt, a kamatokat is vissza keli fizetni, ehhez talán még a bagiak fejkvótájára is számítania keli Hévízgyörknek. Nagy tehát az elöljáróság felelőssége, okkal kérte dr. Bazán István a választópolgároktól alig egy éve kapott bizalom meghosszabbítását, ★ Nem vitás: akadnak, akik — mert este nyolckor kezdődött a vb-meccs és a falugyűlés feloszlott — elégedetlenül tértek haza. Meghallgatták őket, választ is kaptak kérdéseikre, mégis kitartanak korábbi — a vita egyik vagy másik- oldalán álló — véleményük mellett. De úgy véljük, a tények majd előbb-utóbb meggyőzik őket is. S talán a megfontolt többség, amelyik már a feladatokra figyel, képes lesz elfeledtetni ezt a vitát, s a közösségért való cselekvésre hívni őket. Tény, hogy ez az ügy mindenkinek jó lecke volt — a demokráciából. Végül kapjon szót az új körzeti orvos, dr. Horváth Miklós, aki a kérdésünkre így felelt: — Igen, bizakodom. Ismerem az itteni embereket, a munkámat pedig becsülettel, orvosi hűséggel fogom ellátni — mint eddig. Vasvári G. Pál Elképzelem magamban a jókora tárgyalótermet, zsúfolásig telve, középen a bírónő, mellette az ülnökök. Ám a gazdasági pereknél nincsenek ülnökök. És a tárgyalásokra járó kíváncsiskodók sem éppen ezekre térnek be, hiszen a dolog szakmai része meglehetősen unalmas a kívülálló részére. Itt a főszerep a jogszabályoknak, a szakmai érveknek jut. Nagyiíé dr. Fazekas Olgával, a Pest Megyei Bíróság elnökhelyettesivel, a munkaügyi és gazdasági kollégium vezetőjével népszerűtlen feladatra vállalkoztunk. Konkrét ügyek ecsetelése nélkül — hiszen a folyamatban lévőkről a bírónő nem adhat felvilágosítást, azokkal pedig amelyek nyomán már megszületett az ítélet állandó jogi rovatunkban találkozhatnak olvasóink — kívánunk egy általános képet adni a gazdasági bíróság munkájáról. © Kezdjük talán a jogban járatlanok számára némi fogalommagyarázattal ! — A gazdasági perek döntően szerződések létrehozásával vagy megtámadásával, szavatossági és kötbérügyekkel' foglalkoznak. A gazdasági bírság kiszabására irányuló ügyek, úgynevezett különös eljárást képeznek, ahol nem áll egymással szemben valódi alperes és felperes, hiszen az indítványozó szervek — a tanácsok, a KNEB, a SZOT, a TOT, a Legfelsőbb Ügyészség és az árhatóságok — beadványára kezdődik meg a vizsgálat, amelynek a végén ítéletet hozunk. ® Ez utóbbi esetenként meglehetősen zsebbevágó. — Valóban, a bírságalap — a vitatott érték — milliós nagyságrendű is lehet. A bíróság általában a törvényi minimumot szabja ki, ami azt jelenti, hogy a bírságalapot legalább 30 százalékkal haladja meg a kiszabott összeg. Méltányosságból — ha például a szándékosság kizárt — lehet kevesebb is, de ha egy cég már többször került elénk hasonló vétségért, lehet szigorúbb is. • Nemrégen írtunk a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Igazgatóságának tapasztalatairól, és akkor úgy tűnt, a vállalatok elég könnyen fizetnek, vagyis nemigen rendíti meg őket a kirótt büntetés. Abból mindenesetre, hogy évek óta nem javul a számviteli, pénzügyi fegyelmezettségük, erre lehet következtetni. — A bíróság elé kerülve azért megváltozik a magatartásuk. Igyekeznek minden lehetőséget felkutatni és felhozni mentségükre. Ezért húzódik el olykor fél évre is a bizonyítási eljárás. • Hány esetben szabtak ki tavaly gazdasági bírságot? — Mindössze Háromszor. De sajnos ez nem azt jelenti, hogy többet nem is lehetett volna. Ennyi indítvány érkezett és a bíróság csak ennek alapján járhat el. Mi általában csak akkor kapunk bejelentést, ha könnyen bizonyítható dologról van szó, például tisztességtelen árról. De népgazdasági szempontból fqntos lenne feltárni azt is, ha egy vállalat olyan gazdasági tevékenységet folytat, amelyre nincs jogosítványa, vagy „nem tesz eleget az alkatrészek', á tartozékok folyamatos állítási kötelezettségének, ha megszegi a munka- egészségre és biztonságra vonatkozó előírásokat. És sorolhatnám. A jogszabály ezek számon kérésére mind-mind lehetőséget nyújt, de nem élnek vele. Néhány éve, amikor megalakult a gazdasági rendészet, reméltem, hogy majd ők továbbítják — mondjuk a KNEB-nek — azokat a tudomásukra jutott visszaéléseket, amelyekből vádemelés úgyan nem lett, de létezőek. Ennek a gyakorlata azonban még nem alakult ki. © S mennyiben más a hely? zet a gazdasági pereknél? Mint említette, azt gazdálkodók, szervezetek indíthatják egymás ellen. — A múlt évben 1100 peres ügyből 350-nél hoztunk ítéletet, a többi esetben a felek az eljárás során egyezséget kötöttek. Hozzánk általában a megyei elsőfokú hatáskörbe utaltak kerülnek, kivéve, amelyek a Buda-környéki Bíróságról érkeznek át és itt másodfokon ítélkezünk. A rhegye nagyvállalatai rendszeres ügyr feleink. Vagy az 'egyik fél nem írja alá a szerződést, mert égy pontját kifogásolja, vagy kötbérkövetelésük van. Különösen sok az OTP által indított épület- és lakásszavatossági per. Egyébként a kisszövetkezetek is nap mint nap birkóznak fizetési meghagyásokkal. O S maga a pereskedés mennyibe kerül? — Jelenleg a vitatott érték 3 százaléka ez az érték, amely azonban július 1-től 6 százalékra nő. Illetve minimum 300 forint és maximum 150 e'zer forint a taksa egy-egy eljárásért. ® A munkaügyi perekben viszont másodfokon hoznak határozatiakat, hiszen .az elsőfokú döntés a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon születik meg, hozzájuk pedig a vállalati, szövetkezeti munkaügyi döntőbizottságtól jutnak el a sérelmezettek . .. — Ismét 1985-re vonatkozó adatokkal szolgálhatok: 1421 elsőfokú ítéletből 156 esetben fellebbeztek. A munkaügyi perek száma emelkedik; 1984- ben 13 százalékkal több ügy érkezett, mint 1983-ban, 1985- ben pedig az előzőnél 6 százalékkal több. Ehhez még tudni kell, hogy fegyelmi ügyekben az alkalmazottak nem fellebbezhetnek, a szövetkezeti tágok kivételével. • Van-e formai különbség is a gazdasági és a munkaügyi peres eljárás között? — Az elsőt egyedül tárgyalja a bíróság és a tárgyaláson kívül is eljárhat, bárkit beidézhet a vállalatoktól. A munkaügynél pedig ugyanúgy a segítségére vannak az ülnökök, mint bármilyen más területen. Hiszen sokirányú élettapasztalatuk nagyon hasznos lehet. Eller Erzsébet Diősd határában is levágják a füvet, a gazt a 70-es út mentén. A É5- kert Unimo kocsija egy 10 kilométeres szakaszon kaszálja le az árokpartról a nemkívánatos termést. ! (Hancsovszki János felvétele) Kaszálják a füvet Elöljáróságaink szédíti szemben Az 1085-ös tanácsválasztások alkalmával hívtuk életre az elöljáróságokat. Ezek olyan részei tanácsrendszerünknek, amelyekben a tanácstagok az eddigieknél eredményesebben dolgozhatnak településük érdekében. Az elöljáróságok a közös tanáccsal összehangoltan, a kölcsönös érdekeket figyelembe véve oldják meg problémáikat. A jogilag egyenrangú települések anyagi eszközeiket használják fel, alapellátásukat színvonalasabbá képesek változtatni, lehetőségeiket jól használják fel a lakosság, a közösség javára. Ezek az új szervezetek közel egy éve .működnek, azért időszerű mérlegre tenni eddigi munkájukat, további tevékenységük segítésé érdekében. Több mint 70 ezer lakost számlálunk az 51 elöljáróság területén 405 tanácstaggál.; Ez a számszerű tény is hangsúlyt ad sokrétű munkájuknak és igazolja a várakozás megalapozottságát. Az elöljárókat és az elöljárósági tagokat többségében jól választották ki: ügyeltek arra, hogy a javasolt személy helyben lakjon, élvezze a lakosság bizalmát, tulajdonságai tegyék alkalmassá — a közös tanácsban viselt tisztségük betöltésére. Az elmúlt rövid időszak tapasztalatai is egyértelműen azt igazolják, hogy ez a körültekintő munka nem volt hiábavaló. \ Kezdetben legsürgetőbb teendőnknek az elöljárók felkészítését tekintettük. Ehhez sokféle módszer alakult ki. A központilag készített segédanyagok mellett tájékoztatást kaptak a település- fejlesztési tervekről. Széles körű személyes kapcsolatfelvétel alakult■ ki és a közvetlen tapasztalatszerzést általánossá tettük. A szerzett tapasztalatokat az elöljárók részére a megyei oktatási intézetben rendezett háromnapos tanfolyam tematikájának összeállításánál is fel lehetett használni. A továbbképzés keretében elsősorban az elöljáróságok nép- képviseleti, érdekvédelmi feladatait, önkormányzata, illetve működési kérdéseit, a gazdálkodás lehetőségeit, valamint szociálpolitikai kérdéseket vitattak meg részletesebben. A felkészítés során lehetőség volt tapasztalatcserékre is, amelyeket a későbbiekben is folytatni kell. Szükséges természetesen, hogy a körzetközpontok vezetői is segítsék a társközség önkormányzati és népképviseleti jelleg érvényesülését, a kezdeti nehézségeken való átsegítését. Jól szolgálják ezt a célt a helyi sajátosságokat is magukba foglaló segédanyagok, regionális értekezletek. (Ráckeve, Vác.) A közös tanács tisztségviselőinek többsége szoros kapcsolatot tart az elöljáróság testületéivel csakúgy, mint az elöljáróval. A testületi üléseket, figyelemmel kísérik, településpolitikai és egyéb kérdésekben széles körűen informálják egymást. Az elöljáróságok a társközségi párt-, Hazafias Népfront-, Vöröskereszt-szervekkel, szülői munkaközösségekkel is eredményes kapcsolatot alakítottak ki. A településen működő gazdagsági egységek vezetői általában ismerik a települések problémáit. Közreműködnek a helyi feladatok megoldásában. A lakosság támogatását is élvezhetik az elöljáróságok. Utak, járdák épültek általuk. Üj és nagy feladatot jelentett országszerte a település- fejlesztési hozzájárulás nagyságának kialakítása az állampolgárokkal vájó elfogadtatása. Ennek természetesen az volt a feltétele, hogy olyan célokat jelöljenek meg, amelyek jogos igények kielégítését szolgálják. A lakosság bizalmát tükrözi, hogy a tele-1 pülésfejlesztési hozzájárulást öt község kivételével minden társközségben megszavazták. Az alapellátások biztosítására nagy gondot fordítanak. Keresik az általános iskolákban, óvodákban a feltételek javításának lehetőségeit. A tanteremfejlesztés mellett eszközbővítés érdekében gazdasági egységekkel, szocialista. brigádokkal, szülői munkaközösségekkel az. együttműködés különböző formáit alakítják ki. Nagyobb társadalmi összefogás segítségével sportpálya, KRESZ-pálya, sportszertár felszerelése, napközis konyha és egyéb létesül. Közművelődést szolgáló épületek állagát, esetleges felújítását vagy létesítését a lehetőségeken belül az illetékes szervekkel szorgalmazzák. Az egészségügyi alapellátást több helyen szükséges javítani, s támogatják a sportmozgalmat. Több helyen a kispályás labdarúgásra, de más sportágak művelésére is ösztönzik a fiatalokat. A téli szabadidőt teszi hasznossá a kertbarát-mozgalom, amelynek működési feltételét az elöljáróságok - teremtették meg. A közlekedés javítása, a társközség tömegközlekedési eszközzel való megközelítése az aprófalvakban számos helyen okoz gondot. Elsősorban a Volán járataira lehet csak építeni. Az elöljáróságok több helyen kezdeményezték, hogy a járatok a lakosság-, a munkába járóki érdekeit megfelelőbben szolgálják, illetve a helyi igényekhez jobban igazodjanak. (Dabas körzetközpont.) Egyeztető tárgyalásokon igyekeztek eredményt elérni a kereskedelmi ellátás javításában. Ahol van vállalkozó. támogatják a magánkereskedelmet is. Gondolnak arra is, hogy a helyben lakó szakember (kereskedő, mezőgazdász, technikus), lehetőleg a lakóhelyén találjon megélhetést. A Váci Városi Tanács a megyei tanács közreműködésével a várostól északra fekvő elöljáróságokon uralFalugyűlés volt Hévízgyörkön Mindenkinek lecke demokráciából Az indulatok még nem csitultak el
