Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-20 / 117. szám
1986. MÁJUS 20., KEDD 3 Tervezhetők a bevételek Az önállóság kockázattal jár A nagy rohanásban elfelejtik? Felszínre segíteni a gondolatot ^ A tanácsi új gazdálkodás — mint minden jelentő- í sebb változás — már bevezetése előtt visszhangot kel- ^ tett. Gyakorlati alkalmazásának első hónapjai pedig sok 5; tanácsnak kellemetlen meglepetéseket szereztek. Lapunk ^ hasábjain is foglalkoztunk már néhány jelenséggel: az- ^ zal például, hogy nem találnak Biatorbágyon pénzügyi ^ csoportvezetőt, s a posztra alkalmas beosztott nem vál- ^ lalja a kinevezéssel járó felelősséget. Értesültünk róla, ^ hogy nem érkeznek a tanácsokhoz a tervezett ütemben 4 a szabályozott bevételek, s az átmeneti pénzhiány hé- <í lyenként még az intézmények fenntartásában, működte- á tésében is kisebb döccenőket okoz. 'y Az újítómozgalom helyzetét vizsgálva tavaly — a ter-i ^ melőszövctkezeteket, állami gazdaságokat, a vízügyi | í vállalatokat, az erdészeteket is beleértve — 784-en 602 í újítást adtak be elbírálásra, amiből 362-t elfogadtak és ^ csak 278-at valósítottak meg. Mindez a mezőgazdasági z ágazat egészét tekintve kevés. Gazdálkodási előleg Túl az első negyedéven, már érdemes összegezni, hogy e néhány hónap alatt az új gazdálkodási rendszerről az érintettek milyen tapasztalatokat szereztek. Elsőként Török Zoltánt, a Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályvezetőjét kérdeztük, ad-e okot aggodalomra, hogy késedelmesen futnak be a szabályozott bevételek? — A vállalati béradók, a község- és területfejlesztési hozzájárulások alkotják azokat a bevételeket, amelyek központi elosztás után a tanácsokhoz kerülnek. Az első negyedévben ezek a bevételek valóban a vártnál kisebb mértékben gyűltek be, ezért kevesebb volt az elosztani, továbbjuttatni való. Hiánytalanul megkapták azonban a tanácsok az állami támogatás ősz- szegét, s gazdálkodásuk jelentős hányadát saját bevételeikből fedezik, Ezeket a forrásokat nem érintette a vállalatiszövetkezeti gazdálkodók késedelmes, vagy hiányos befizetése. A késedelmesen érkező szabályozott bevételek inkább azért okoztak zavart a gazdálkodásban, mert többnyire év elejére esnek a teljesített megrendelések kifizetései, s ilyenkor az időarányosnál nem kevesebb, hanem jóval több pénzre lenne szükség. Éppen az ilyen, átmeneti pénzzavar enyhítésére,, folyósít ja az OTP a kamatmentes, rövid lejáratú gazdálkodási előleget. Kovács Gyulától, az OTP Pest megyei igazgatójától arról érdeklődtünk, hogy mekkora az a keret, amelyből a gazdálkodási előleget folyósíthatják? — Eredetileg erre az évre 40 millió forint állt rendelkezésünkre, majd a póthitellel együtt hatvanmillióra nőtt a keret. Ez az összeg azonban még mindig nem fedezi az igényeket, ezért arra törekszünk, hogy a rövid lejáratú hitel egyéves törlesztési határideje helyett, a kölcsönt hamarabb fizessék vissza a tanácsok, hogy a pénz ismét kiadható, forgatható legyen. — A kamatmentes gazdálkodási előleg gyors visszafizetésére — a helyzet ismeretéből fakadó belátáson túl — semmi nem készteti az adósokat. Azok viszont, akik erről a kedvezményes hitelformáról lekéstek, s csupán az áthidaló hitelből részesülhetnek, bizonyára igyekeznek hamar előteremteni a kölcsön összegét. Nekik ugyanis 12 százalékos kamatteherrel kell számolniuk. Ennek, a lényegesen kevésbé kedvezményes hitelformának már nincs megszabott kerete, bármennyit felvehetnek belőle a rászoruló tanácsok — persze, ha megvan a szükséges fedezet. — Csak a biztosan érkező bevételek megelőlegezésére szolgál ez a hitelkonstrukció — mondja Kovács Gyula —, mivel idén kevésnek bizonyult a gazdálkodási előleg, sokan ebből a forrásból pótolták a hiányzó összeget. Késedelmi kamat — Honnan fizetik majd a magas kamatot? Hiszen ez az összeg, mint tervezett kiadás, sehol nem szerepelt. Ki tudhatta előre, hogy késnek majd a szabályozott bevételek? — Az egységes alap ma már lehetővé teszi, hogy kigazdálkodj ák a kamatot, ha szüksé-. ges. Éppen ezért érdemes azt a hitelformát minél előbb visz- szafizetni, mert akkor időarányosan nem nőnek tovább a kamatterhek. Ha azonban mégsem sikerül, a végső határidő. az egy év után. újabb hatszázalékos késedelmi kamatot számítunk föl. — Előállhat tehát — reméljük, csak elméletben — az a helyzet, hogy az ipar, a mezőgazdaság alacsony szintű teljesítése miatt csökkennek a hitelre szoruló településen a fejlesztésre fordítható összegek. Miből fedezhetnék máshonnan a kamatterheket, ha nem a fejlesztésre fordítható pénzeszközökből? Török Zoltán szerint elkerülhető-e ez? — Több oka is van annak, hogy nem látom ilyen tragikusnak a helyzetet. Egyrészt mert a tanácsi új gazdálkodás nemcsak a népgazdaság eredményességével arányos teljesítőképességet, a kockázatot, hanem a vállalkozási, a nyerési esélyt is megadta a tanácsoknak. A saját vállalkozások teljes bevétele, nyeresége a tanácsoké, s csak rátermettségüktől függ, mennyire használják ki ezt a lehetőséget. Ha ilyesmibe vágnának, nem lennének annyira kiszolgáltatva az adózók hullámzó teljesítésének. Másrészt, természetes, hogy az első félév elteltével felülvizsgáljuk a megyei bevételeket. S ha azt tapasztalnánk — ami nem valószínű —, hogy hosszú távon is hiányoznak a szabályozott bevételek, meg kell tenni a szükséges pénzügyi intézkedéseket. Tekintettel azonban arra, hogy országszerte központi kérdés a gazdálkodó szervezetek eredményes működése, inkább átmeneti nehézségekről lehet szó, mint tartós fizetőképtelenségről. Némi tanulság A saját forrásokra való támaszkodás, a működéshez szükséges fedezet biztos, helyi előteremtése, úgy látszik, mint módszer még nem terjedt el ez alatt a néhány hónap alatt. Legalábbis erre utal, hogy amíg már rég kimerült a gaz- dálkodásielőlegikeret, még érdeklődő sem akadt mindeddig Színek harmóniája Ettől fogva felgyorsultak az eseményele: a szakemberek jó néhány nagy múltú céget kerestek fel, az osztrák, az angol és az olasz ajánlatok közül végül az utóbbira voksoltak. A Vortex—Hydra cégtől vásárolták meg a technológiát, a korszerű automata berendezéseket, s olaszok segítettek a helyszíni szerelésben és az üzemi tapasztalatok megszerzésében is. — Egyedül a festéket vásároljuk külföldről — mondja Deme Sándor, a Római Tető- cserépgyár műszaki igazgató- helyettese. — A piros a Szovjetunióból érkezik, a barna az NSZK-beli Bayer cégtől. Több magyar vasoxid-porfestéket gyártóval tárgyaltunk, s a minőségvizsgálatok döntik majd el, ki kaphatja a szállítás jogát. A színtelen akrilát, mely a kész cserepeket az úgynevezett mészkivirágzástól óvja, a Budalakk Festék- és Műgyantagyár terméke. A divat szele meglegyintette a megyei OTP-nél a felújításivállalkozási hitel iránt. Talán azért, mert a középlejáratú, vállalkozási bankhitel éves kamatterhe is 12 százalék. Mindent összevetve, egy furcsa következtetést az első negyedév tapasztalataiból levonhatunk. Kik jártak jól eddig az új gazdálkodási rendben? Azok, akik önállóságukban, vállalkozószellemükben bízva, a szabályozott és saját bevételeikre építették a költségvetésüket, vagy azok, akik az új gazdálkodási formában is bőven részesülnek még állami támogatásból? Be kell vallanunk, eddig az utóbbiak voltak a szerencsésebbek. Az ö gazdálkodásukat kevésbé rengette meg, hogy nem folytak be a tervezett mértékben a szabályozott bevételek. A többiek, mit tehettek, vállalták a kamatterheket. Kérdés, kellőképpen támogatja-e ez a tapasztalat a továbbiakban a vállalkozószellemet? Márványi Ágnes Új gyárból Takarmánykeverék Elkészültek az üzemi épületek, s megkezdték a technológiai szereléseket az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és az Agrokomplex Zichyújfalu- ban épülő Komplettpremix- gyárában, ahol évi százezer tonna takarmánykiegészitö — különféle mikro- és makró- elemeket tartalmazó keverék — gyártására rendezkednek be. Az üzem várhatóan az év' végére készül el, fél évvel a tervezett határidő után. Egyes építési, szerelési munkálatokat ugyanis nem végeztek el idejében, s emiatt szerződést bontottak a korábbi fővállalkozóval. Feladatát az újabb késedelem megakadályozására az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát vette át, a beruházást tervező Uvatervet pedig fokozott helyszíni művezetéssel és koordinálásával bízták meg. A mostaninál csaknem kétszeresen nagyobb teljesítményű új üzem átadásával lehetőség lesz a termékszerkezet bővítésére is. az építészetet is. A városképi szempontból rendkívül romboló hatású és műszakilag is jócskán kifogásolható lapostetős épületek helyett egyre több magastetős házat terveznek a mérnökök, s a hagyományos tetőfedő anyagokat nálunk is kezdik felváltani a betoncserepek. A hófehér házak ablakkereteit és ajtajait barnára festik, s a színek harmóniájának igénye diktálja; mind többen keresnek piros helyett barna cserepeket. A szürke színnel azért kacérkodik a gyár, mert az hasonlít a műemlékpalához. Sőt, a jelenleg használatos akrilát védőréteget is szeretnék színessel kiváltani technológiai okok miatt. Csak figyelni kell — Termékeink rendkívül kedvező fogadtatásra leltek — mondja Deme Sándor. — A próbagyártás során 23 Tüzép- vállalat igazgatójának mutattuk be a technológiát és az árut, az idei termelésünk feNöveli a hasznot Az ácsai Vörös Október Termelőszövetkezetben is a mozgalom visszaeséséről panaszkodik Vincze László, az ipar I. számú szolgáltató ágazat vezetője: — Az új ötletek felszínre kerülésének gátja a sok túlmunka és gyakran az át törhetetlennek tűnő bürokrácia — mondja az ágazatvezető. — Ugyanakkor a gazdasági vezetőket sem ösztönzik kellően. Csak a megszállottak újítanak, pedig szinte mindenkiben benne van a. készség, hogy a jót is még jobban kell csinálni. A középszerűség ugyanis gátolja a fejlődést. Szerencsére nálunk, bár csökkent a benyújtott javaslatok száma, de több a nagyobb horderejű újítás. Ezek díját az érdekeltségi alapból fizetjük, ami nem kis gondot jelent a legtöbb mezőgazda- sági nagyüzemben, mert mások orra elől viszi el a pénzt. Nálunk nem ez a helyzet, növeltük az újítási díjakat. A megvalósított kedvező módosítás egy-egy adott termelési folyamatban növeli a gazdaság bevételét. Ez végső soron visszahat a béralapra is. Ezek után már csak az ellenszerekről faggatom beszélgetőpartneremet, hiszen a kevesbedő jövedelmek, a növekvő adók, a közgazdasági szabályzók elvonó jellege miatt meglehetősen nehéz jövőt sejdítenek. — Immáron 15 esztendeje dolgozom a termelőszövetkezetben — folytatja az ágazatvezető. — Van összehasonlítási alapom. A hetvenes években észtén dónként 50 fölött volt az újítások száma, most a tizede. Ezt Pesti Sándor ágazatve- zető-heJyettes is megerősíti, aki szintén régi motoros a tsz-ben. lének már szerződéssel biztosított piaca van. A gyár két műszakban dolgozik, műszakonként harminc munkás — elsősorban műszerészek — felügyelik a berendezéseket. — Futószalagon érkezik a homok, a cement és a festék. Mérleg ellenőrzi az automatikus adagolást, műszerek vigyázzák, mennyi víz jusson a hatalmas keverőbe. Az anyagot négy perc alatt dolgozza össze — mutat az órára Flusz- nik Ferenc gépkezelő. A massza emberi kéz érintése nélkül jut a normál, illetve a kiegészítő idomokat készítő szalagra. Végén a leszedő, ha megtelnek a rekeszek, újabb berendezés viszi a nyers betoncserepeket a hét. érlelőkamra valamelyikébe. Megfelelő idő elteltével vidia- kések választják le a formát a kész cserépről, a szalag végén pedig géppel történik a csomagolás is. — Lehet választani, raklappal vagy anélkül, de szállításra alkalmasan összekötve vi— Hogy mi lenne a kiút? — tűnődik az ágazatvezető- helyelles. — Szerintem visz- sza kellene adni a főmunkaidő rangját. Így esetleg az embereknek lenne idejük arra is, hogy újabb és újabb ötleteken törjék fejüket. Igaz, én nem nagyon hiszek abban, hogy ennyire lecsökkentek az újítások, sokkal inkább úgy gondolom, hogy nem kerül felszínre. Az emberek elfelejtik a nagy rohanásban, hogy amit csinálnak, az tulajdonképpen újdonság számba megy, így gyakran nem is szólnak róla, nem foglalkoznak vele. ' De lássuk, mit szól mindehhez Milkovics Mátyás, villamosenergetikus, az egyik legjobb újító: — Az idén két újítást nyújtottam be, amit a vezetőség azonnal elfogadott. Ez is arra serkenti az embert, hogy gondolkodjék, meg aztán az is, hogy ötleteiért bárki megkapja a megfelelő díjat. A gondot csak ott látom, hogy a nagyobb horderejű újítások, amelyek beruházást is igényelnének, a fejlesztési alapok szűkössége miatt gyakran megvalósíthatatlanok. Ami viszont nem - igényel sok pénzt, többek között az általam javasolt Watt-őr — amely elektromosenergia-megtakarí- tást jelent — bevezetik a tsz- ben. Kevés a szabadidő Lapozgatom az újítási feladattervet — amit egyúttal az Alkotó ifjúság-pályázatként is meghirdettek — a csepeli Duna Termelőszövetkezetben. összeállítói alapos munkát végeztek, mert a témakörök pontos megjelölése mellett tartalmazza a szép summákat kitevő újítási díjakat, nem utolsósorban megjelöli azt is, hogy az adott téma kidolgozásához az érdeklődők kiitől kérhetnek felvilágosítást. szí el a vevő — mondja Deme Sándor. — A termelés folyamatát egyébként számítógép figyeli. Egy kis helyiségben különleges berendezés ellenőrzi a cserép törésszilárdságát. Itt beszélgetünk Savorelli úrral, aki az olasz cég egyik tulajdonosa, s a dunakeszi gyár építésénél, a berendezések szerelésénél végig segítette a magyar szakembereket. — Nézze, 245 kilogrammot mutat a törés pillanatában a műszer — magyarázza —, de ez a cserép már 130 kilós terhelésnél is megrepedhetett volna, mert csak 7 órát érett. A termék tehát kifogástalan, elméletileg Nyugaton is eladható, de gyakorlatilag a tőkés piacokon túlkínálat van betoncserepekből. Megérezték a telet Nem volt ilyen jó véleménnyel Savorelli úr a gyárépítésről. A lassúság különösen szemet szúr egy nyugati szakembernek, de a magyarok is a bőrükön érezték a telet, mert a fűtőberendezések későn készültek el. Ez némi kárt is okozott, de fátyol a múltra. A kezdeti nehézségek ellenére magyar viszonyok között mégiscsak hamar elkészült a beruházás, s a külföldi minősítést alapul véve igazán nem alaptalan, hogy a gyártó 30 éves garanciát ad a termékére. Nekünk, vásárlóknak lehetőségünk van választani a hagyományos. a veszprémi és a dunakeszi cserép közül, aztán majd a jövő eldönti, melyik gyártó kerül ki győztesen a konkurenciaharcból. Fazekas Eszter — Ezt csak így szabad csinálni — vélekedik dr. Tarr Károly jogtanácsos, az újítási bizottság elnöke. — Másként eredményre sem számíthatnak. Tavaly 23 újítást nyújtottak be dolgozóink, sajnos 11-gyei kevesebbet, mint l!)84-ben. Okát én is a szabadidő hiányában látom. Az emberek inkább a pénzért hajtanak, talán jobban is a kelleténél. Ezzel Kitka Sándor géplakatos is azonosul, akivel a g ombako mpos z t-készí tő üzemben találkoztam. Társa, Galántai János, az univerzális szakember — aki lakatos, esztergályos és hegesztő egyszemélyijén — sem mondott ellent. Mindketten a Csepel Művek Egyedi Gépgyárában dolgoztak valamikor, sőt Galántai János már ott is híres újító volt. ötleteiért Kiváló Újító címet is kapott az egykori Kohó- és Gépipari Minisztériumtól. A vérük, tehetségük a sok munka közepette sem hagyja nyugton a két munkást. Bár sokat dolgoznak, mindig az újdonságokon törik a fejüket. Erre a szövetkezet vezetősége is serkenti őket, és nemcsak szóval, hanem anyagilag is. Sikeres gombaexport — Igaz, ami igaz. Eddig mindig megkaptuk majdnem azt az újítási összeget, amit gondoltunk — mondja szinte egyszerre Kitka Sándor és Galántai János. — Ez nagy húzóerő — folytatja most már az idősebb jogán Galántai. — Természetesen mindennek nemcsak mi, hanem a szövetkezet is hasznát látja. A komposztkészítő üzemben nem állhatnak a gépek. Pedig állhatnának, mert a sok szemét miatt korábban bizony gyorsan tönkrementek a bolgár targoncák hátsó futóművei. Az új, aminek beszerzése szinte lehetetlen volt, 60 ezer forintjába került a szövetkezetnek, nem számítva a kiesett munkaidőt. Ezen úgy segítettünk, hogy a tűgörgős helyett csúszó csapágyat építettünk be a futóműbe. Így akár két esztendeig is bírja a gyűrődést. — Van ettől még jelentősebb újításunk is — veszi át a szót Kitka Sándor. — Ennek kidolgozásából Szabó Árpád művezető is részt vállalt. A komposztáló automata gépsor felhordó szalagjánál működő kilincsműves szerkezet a sok szemét miatt szintén hamar tönkrement. A gép addig állt, amíg Hollandiából meg nem érkezett a devizáért vásárolt pótalkatrész. E célra 300 ezer forintot költött évente a tsz. Mi a két komposztáló gépet — mert ennyi van — 17—17 ezer forintos költséggel átalakítottuk. Kiiktattuk a kilincsművet, és láncot alkalmazunk helyette, azóta nincs állás műszaki hiba miatt. — Tavaly több mint 3 millió forint volt az újításból származó haszon — tájékoztat dr. Tarr Károly. — Újítás címén mintegy 90 ezer forintot fizettünk ki 11 dolgozónknak. Az adatokat ösz- szehasonlítva is kitűnik, hogy érdemes ösztönözni az embereket, mert a kifizetett díj többszörösen megtérülhet. Ezért mi zöld utat adunk minden ötletnek. Jelenleg napirenden szerepel Gyurkó Pálnak, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tudományos főmunkatársának újítása, a hibridlaskagomba-törzs termesztésbe való bevezetésére. A módszerben nagy üzletet sejtünk és mivel 1985- ben önálló exportjogot is kapott a szövetkezet, a laskagombát külföldön is értékesítjük majd devizáért. Bóna Zoltán Helyben van az alapanyag Égetett cserepek versenytársai A Római Tetőcserépgyár története — noha a neve ókorinak tűnik —, alig egyesztendős. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium betoncserépgyár létesítésére írt ki pályázatot, amelyre mások mellett a 43-as Állami Építőipari Vállalat is benyújtotta ajánlatát. Elsősorban azért, mert a piac lanyhuló érdeklődést mutatott házgyári termékeik iránt. A második szempont az volt, hogy Dunakeszire a gyártás alapanyagául szolgáló homokot és cementet csak néhány kilométerről kell befuvarozni, mert helyben van a kavicsbánya, a szomszédban pedig ott a Cement- és Mészművek váci gyára. Ahogy mondani szokás, vették a lapot a pályázatok elbírálói, hiszen az alacsonyabb szállítási költségek olcsóbbá tehetik a készterméket, ami kétségtelenül sokat nyomott a latban, esetünkben főnyereményt jelentett a 43-as ÁÉV-nek. I
