Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

\ Koszorúzás, békegyűlések J Lapunk más helyén is be- ^ számolunk a békehónap 'í eseményeiről. Május hagyományosan a béke hónapja hazánkban A minap volt az események or­szágos megnyitója. Gödöllőn pedig a munkásosztály nagy ünnepének keretében tartották az első békerendezvényt. Mint ahogy lapunk más oldalán is megemlítjük, ezen a héten ünnepeljük a győzelem nap­ját, s ekkor további ren­dezvényeket tartanak. Bé­kegyűlés lesz Gödöllőn és Nagytarcsán. A városban ma, pénteken egész napos progra­mot szerveztek ebből az al­kalomból. Az MSZBT-tagcso- portok képviselői délelőtt 10 órakor emléktáblát helyeznek el az Alsó-parkban kialakított Barátság-ligetben, amelyet ugyancsak az ő kezdeményezé­sükre hoztak létre, a nemzet­közi barátság és együttműkö­dés jegyében. Délután 1 órakor koszorúzá­st ünnepség lesz a Dózsa György úti temetőben levő szovjet hősi emlékműnél, ahol a felszabadulásunkért elesett katonákra emlékeznek kegye­lettel. Ezt követően a MÉM Műszaki Intézetben rendeznek békegyűlést, amelynek szóno­ka Fodor István, az Országos Béketanács titkára. Az esemé­nyen közreműködik az Erkel Ferenc Általános Iskola esz­perantó kórusa. Prém Katalin és Lévai Péter, a kisegítő is­kola tanárai. Nagytarcsán holnap, május 10-én tartanak békegyűlést a múzeumkertben, rossz idő ese­tén a művelődési otthonban. Itt az iskolások, az óvodások, az evangélikus Jubilate ének­kar, az egyik honvéd alakulat tagjainak, Dinnyés József pol- beaténekesnek, Póta lstvánné vezető óvónőnek a műsorát hallgatják meg a résztvevők. A délután 5 órakor kezdődő békegyűlésen Gáncs Péter evangélikus lelkész és Tóth UnrénéJ a helybeli népfront­bizottság titkára mondja el gondolatait a békéről. A má­sodik részben a pozsonyi Par­tizán együttes lép fel, majd megnyitják Molnár Lajos Nagytarcsa 1986 című fotókiál­lítását. Siker a csurgói találkozón Mint annak idején jelentet­tük, a városi művelődési ház­ban működő Délutáni Cso­port nevű együttes meghívást kapott a csurgói diákszínjátszó napok rendezvényeire. Ez volt a tizedik országos összejöve­tel. A versenyre 120 csoport nevezett, közülük, az előzsűrik véleménye alapján, tizennyolc együttes húsz előadását hív­ták meg. A csurgói bemutatón a gödöllőiek szép közönség- és szakmai sikert arattak. A Törekvő tanerők — tanügyi tréfák című műsoruk elnyerte a zsűri különdíját. s ezzel sor­rendben a negyedik alkalom­mal kaptak elismerést erre a produkciójukra. Ezt az elő­adásukat teljes egészében rög­zítette a televízió pécsi körze­ti stúdiója. A csoport tagjai a hivatalos bemutatókkal párhuzamosan külön programként, telt ház előtt, eljátszották Peter Weiss Mockinpot úr kínjai és meg- gyógyíttatása című darabját. Ezenkívül sok rögtönzött ren­dezvényt is tartottak, s jelen­tős részük volt abban, hogy időnként remek fesztiválhan­gulat alakult ki a csurgói ta­lálkozón. Megemlítjük még, hogy a csoport tavaly november vé­gén tartotta első előadását, s május 5-én a huszonötödiket. Hat hónap leforgása alatt négy műsort mutattak be. Ezek: Schwajda György Gro­teszk ballada, Törekvő tan­erők, Keresd meg bennem Ma­gyarországot, Peter Weiss Mockinpot úr . . . Tagjaik között többségében középiskolásokat találunk, he­ten a gödöllői, négyen a da­kotai gimnáziumba járnak, rajtuk kívül gépkocsivezető, technikus, könyvtáros, képesí­tés nélküli nevelő, kézbesítő alkotja az együttest. LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 1986. MÁJUS 9.. PÉNTEK Helyszíni szemlék A szemünknek vagy a papírnak? Városban, faluban, határ­ban, erdőben, parkokban jár­va a reménytelenség érzése kerít hatalmába. Eljön az idő, gondolom szétpillantva a tereken, amikor belefulladunk a szemétbe. Amely szemét el­pusztíthatatlan, nem mállaszt- ja szét eső, hó, hiszen nem egykor volt élő anyagból való. Noha ugyanúgy a földből vé­tetett, mint a fából készült papír, csakhogy az előállítás során olyan műveleteken ment keresztül, sőt már az alapanyaga is olyan volt, aminek következményeként a föld képtelen visszafogadni. Bányagödörből szántó A nemrég Gödöllőn tartott környezetvédelmi tanácskozá­son hallottak sem idéztek elő derűlátást. Azt hallottuk, még messze vagyunk attól, hogy a veszélyes hulladékot meg­nyugtatóan kezeljék, semmi­sítsék meg. sőt még a tárolá­sa sincs rendben. A városi népi ellenőrök vizsgálatából kedvezőbb kép tárul elénk. Ebből az tetszik ki, hogy Gö­döllőn és körzetében a ter­mészet- és környezetvédelem többé-kevésbé rendben van, akiket illet, azok tudják, mi a teendőjük, s ha becsúsznak is hibák, azoknak a kijavítá­sa nem okozhat megoldatlan feladatot. A termelőszövetkezetekben például, ahol körülnéztek, ál­A lig tíz esztendeje még nem volt kérdés, hogy mikor és mennyire hasznos a munka­erőmozgás. Csakis káros — következésképpen büntetendő — mozgást ismertünk, bár gyaníthattuk volna, hogy a pia­ci követelményekhez rugalma­san alkalmazkodó termékszer­Ma más a példakép A vándorlás szüksége mánnyal gyakorlatilag elkép­zelhetetlen. És mégis: szá­munkra akkoriban a 20—30 éves törzsgárdatagság volt az ideális: az egy és ugyanazon a munkahelyen megöregedett szakit tekintette követendő példaképnek minden valami­revaló vezércikkíró. A rende­letalkotók pedig ritkán tapasz­talható találékonysággal ötlöt- ték ki a munkaerőpiac mozgá­sát , nehezítő adminisztratív szabályokat. A munkaerőpiac persze már akkor is öntörvényű mozgás­világát élte, s a vándormadár­nak titulált munkavállaló a saját érdekeit érvényesíttetve cserélgette a munkahelyeit. S ez volt a baj, ez volt az igazán káros. Hogy tudniillik a moz­gást csillapítandó, nagy-nagy igyekezetünkben végképp megfeledkeztünk a mozgásirá­nyok valamiféle tervszerű, a gazdaság mindenkori érdekeit szolgáló befolyásolásáról. S mert a munkavállalók szinte magukra hagyva tévelyegtek a munkahelyek között — több­nyire néhány fillérnyi órabér­emelés reményében —. egészen a hetvenes évtized végéig ma­kacsul tartotta magát a tévhit: nincs érdemleges különbség a káros és a spontáfi fluktuáció, valamint a gazdasági élet vér­keringéséhez nélkülözhetetlen mobilitás között. Ezért is volt kínos megle­petés. hogy amikor — a nyolc­vanas évtized elején — már elodázhatatlanná vált a ter­mékszerkezet korszerűsítése, hirtelen kiderült, hogy ehhez gyakorta nemcsak a nélkülöz­hetetlen termelőberendezések, de még inkább a megfelelően képzett szakemberek is hiá­nyoznak. Nem volt használ­ható átképzési gyakorlatunk és intézményrendszerünk, hiány­zott a megfelelő munkaközve­títői hálózat, s egyáltalán: fel­munkaerőpiac, az megint csak gondot okoz. Legfőképpen az ipari vezetőknek. Évek óta és egyre hangosabban panasz­kodnak az ipari munkaválla­lók számának csökkenése miatt, s manapság már köve­telik e folyamat megállítását, sőt visszafordítását. Gyanak­vóan kérdezik, hogy ugyan hová tűnik el a tőlük elván­dorolt munkássereg, s mintha nem vennének tudomást a té­nyekről. Először is: az ipari és az építőipari létszámveszte­ség jórészt nem a fluktuáció következménye, hanem bizony a tényleges veszteségé. A nyolcvanas évek elején drasz­tikusan csökkent az aktív ke­resők száma, mert majd száz­ezren vonultak nyugállomány­ba, vagy haltak meg még a nyugdíjkorhatár előtt. A mun­kába lépő fiatalok pedig nem pótolhatták ezt a veszteséget. Ez persze nem vigasztalja a munkaerőhiány miatt aggódó ipari vezetőket, ám mégis gyanítható, hogy az ipar fog­lalkoztatási gondjai nem a mértéktelennek ítélhető spon­tán fluktuációra, még csak nem is a gyanús irányú el­vándorlásra vezethető vissza. Következésképpen az orvoslás lehetőségét nem kizárólag a szűkebb értelemben vett gaz­dasági szabályozás eszköztárá­ban kell keresni — feleleve­nítve a káros mozgással kap­csolatos korábbi elméleteket —. hanem inkább és minde­nekelőtt a súlyosbodó demog­ráfiai. egészségügyi, oktatási és képzési bajokról van szó. M indez persze előidézője és egvben következménye is a most már nyilvánvalóan egyre nyomasztóbb morális gondoknak is. A fő kérdés te­hát nem az. hogv káros-e vagy hasznos a munkaerőmozgás, hanem inkább az, hogy milyen célok érdekében és mi módon befolyásolhatók a mozgásirá­nyok. Vértes Csaba készületlenek voltunk egy mo­bilabb munkaerőpiac kezelésé­re. Ráadásul: a mozdíthatatlan munkaerő-állománnyal kap­csolatos — és hadd kockáztas­sam meg: képmutató — el­méletek lehetetlen helyzetbe hozták a vállalatok munkaügyi szakembereit is. Egyfelől szü­net nélkül ostorozták őket, hogy nem képesek a racionális munkaerő-gazdálkodásra; hogy állandósult munkaerő-tarta­lékra törekszenek, másfelől vi­szont — nyíltan kimondva, vagy pedig hallgatólagosan — a vállalatokat tették felelőssé a foglalkoztatási biztonság ga­rantálásáért. E hamis felfogás szerint a munkához való jog munkahelyhez való joggal vált egyértelművé, holott már ak­kor is csak az állam felelhe­tett volna a teljes foglalkoz­tatásért. Ilyen ellentmondásos hely­zetben született végre a kor­szakos felismerés: nincs kor­szerű gazdaság mobil munka­erő-állomány nélkül. Nincs termékszerkezet-váltás köny- nyen és célszerűen mozgatható munkavállalók nélkül. Egy csapásra lebontják a nagy gonddal felépített adminisztra­tív korlátokat, megteremtik a mobilitás eszköz- és intéz­ményrendszerét, érvényüket vesztik a korábbi megbélyeg­zések. már nem kiátkozni va­ló; negatív figura a munkahe­lyeket próbálgató pályakezdő, s anyagilag is támogatják a szakmai átképzést. Nagvot for­dul a világ az ügvben is, hogy a korábban mindenkit számo- latlanul masába szívó nagy­ipar hirtelen létszámleadó ága­zattá vált, bizonyságául annak, hogv az ipar extenzív fejlesz­tésének egyszer s mindenkor­ra vége. S müven érdekes: amit an­nak idején oly sokan követel­tek. hogv tudniillik a tervsze­rűbb irányítás eredményeként is mozduljon már végre a tálában eleget tesznek jogsza­bályokban előírt kötelezettsé­geiknek, a kartali gazdaság­ban észlelt eltérés szóra sem érdemes: az intézkedési ter­vet nem minden vezetővel íratták alá, akiknek a végre­hajtásban intézkedési kötele­zettséget állapítottak meg, a környezetvédelmi megbízott­nak nem adtak munkaköri leírást. Valamivel nagyobb hiba, hogy csak részben tet­tek eleget a veszélyes hulla­dékok bejelentésére vonatko­zó előírásoknak, a növényvé­dő szeres zsákokat kihagyták belőle. Megvizsgálták, hogyan telje­sítik a gazdaságok azon köte­lezettségüket, amely szerint a fölhasználónak mindent meg kell tennie azért, hogy a föld­jét szakszerűen művelje, ter­mőképességét fenntartsa, sőt növelje. Történtek változások a művelési ágakban. Táblásí- tás miatt erdőt vágtak ki, ámde újra is telepítették, másutt szántót erdősítettek, ellentételként korábban kivett területet, parlagot hasznosí­tanak szántóként. Rekultivá­ciós terv szerint bányatavat fognak művelésbe. Nem is olyan régen a mű­trágyától vártuk a sosem volt bőség bekövetkeztét, hisz ál­tala olyan mennyiségű termés takarítható be, amellyel el­érhető, hogy minden éhes száj jóllakjék. Háttérbe szo­rult az istállótrágya, a kiszórt műtrágya egyre több lett. A népi ellenőrök jelentésében most az áll, hogy az egység­nyi területre kijuttatott mű­trágya mennyisége nem nőtt. A körzet gazdaságai úgy íté­lik meg, a több hatóanyag a hozamban nem térülne meg. A talajok savanyodását vi­szont mindenképpen előidézi. Ezért a termelőszövetkezetek két-három évenként talaj- vizsgálatot végeztetnek. S ha kell, akkor meszezéssel javít­ják a területet. Csak tanúkkal Néhány esetet kivéve, a nö­vényvédő szerekkel is úgy bánnak, ahogyan kell. A hiá­nyosságok között ismét egy leírásbeli. A kartali gazdaság­ban a növényvédő szeres rak­tárosnak a munkaruhák mo­sásával kapcsolatos kötele­zettségeit nem rögzítették pa­píron. A kerepestarcsai gaz­daságban a betétdíjas gön­gyöleg megsemmisítésének gyakorlata tér el a belső uta­sításba foglaltaktól. Mi a helyzet a vadvéde­lemben? Ez a termelőszövet­kezetek és a vadásztársaságok közös feladata. Az utóbbiakat az előbbiek segítik a takar­mányellátásban. rendszeresen végeznek közös dúvadirtást. Nem mindig a legjobb mód­szerrel. A tangazdaság vadász- társaságának területén ural­kodott el az agárkutyákkal való vadirtás, amit a szabá­lyok tiltanak. A vadvédelem szerves része a természetvé­delem. A vadőrök, mezőőrök kötelessége megakadályozni például az illegális szemétle­rakást. Csakhogy ez nem ily egyszerű. Ha az őr elkap egy szemetelőt, akkor még nem örülhet, mert a följelentés­hez tanúkra is szükség van. S míg a tanúk után futkos, a szemetelő egészen másfelé fut. Mondjuk, az autójával... Újbóli hasznosítás A termelőszövetkezetekben ipari tevékenységet is folytat­nak. Ahol szintén keletkeznek veszélyes, avagy, hogy a kör­nyezetvédelmi tanácskozáson tanultakat is fölhasználjuk, különleges hulladékok. Ezeket hogyan kezelik? A kartali gaz­daság vágóhídján összegyűlő szennyvizet 'és -iszapot a kom­munális szennyvízürítőbe vi­szik, holott veszélyes hulladé­kot is tartalmaz. A vácszent- lászlói termelőszövetkezet gép­műhelyének környékén fá­radt olajos szennyeződést vet­tek észre. A kartaliak vegy- sz^rcsóma golójában a csurga- lék nem kerülhet a padozat­ra, Kerepestarcsán megoldot­ták a műanyaghulladék új­bóli hasznosítását. Végül is higgyünk a sze­münknek vagy a jelentésnek? Reménykedjünk abban, hogy az utóbbi áll közelebb a való­sághoz. K. P. Ünnepi ülés Vérdás — életmentes a Vö­röskereszt idei jelszava. A vö­röskeresztes világnap alkalmá­ból rendezett kibővített veze-. tőségi ülést is ennek jegyében tartják meg a területi ákti-' visták számára május 13-án. kedden tizennégy órától Gö­döllőn. az Agrártudományi Egyetem rektori tanácskozó-, termében. Az ünnepi előadó dr. Pethö Ede, a Pest Megyei Tanács Kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházának főigazgató főorvosa lesz. Kocsis Zoltán Gödöllőn Kocsis Zoltán zongoramű­vész hangversenyét rendezik meg a városi művelődési köz­pont színháztermében május 13-án esté 7 órai kezdettel. Műsoron: Liszt V. rapszódia, Nagy koncertszóló. Vándor- évek. III. Jegyek már kapha­tók. Fein "tteknek 60, diákok­nak 40 forintért. Régi sikerfilmek A régi sikerfilmek sorozat­ban május 12-én a Pesti me­se, 19-én A férfi mind őrült, 26-án a Tomi, a megfagyott gyermek című filmeket vetí­tik. Az előadások 17 és 19 óra­kor kezdődnek a városi műve­lődési házban. Kanadai együttes koncertje Nyolc fellépésen szerepel Magyarországon a kanadai Silk Stocking nevű dzsessz­együttes. amely május 11-én, este 7 órakor a városi műve­lődési házban ad koncertet. Hugó, a víziló. Magyar— amerikai rajzfilm. Csak 4 óra­kor! Nyomás utána! Színes olasz kalandfilm. 6 és 8 órakor! Nagyüzemnek, kistermelőnek Saláta, korai karalábé ‘1 A nagyüzemi és a kistermelő kertészek számára új zöldség­fajtákat nemesítettek ki a ha­zai kutatók. A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemen állították elő a Keszthelyi 31 elnevezésű fejes salátát, amely jól kiegészíti a hazai választékot. Eddig há­rom korai és négy nyári salá­taféle volt a köztermesztésben. A vásárlók a legszívesebben a koraiak közül a május ki­rálynőjét, a nyári érésűek kö­zül pedig a külföldről behozott Dickkopfot vásárolták. Az új magyar fajta szép termést hoz, és előnye, hogy viszonylag nagy a tűrőképessége. Ezt azért tartják lényegesnek a kertészek, mert az ilyen salá­taféle kevésbé hajlamos az úgynevezett felmagzásra, s szabadföldön termeszthetik. A Vetőmagtermeltető és Készletező Vállalat kutatóál­lomásán, Szentesen nemesítet­ték ki az új korai karalábét, amely már az idén bővítheti a választékot. Az új zöldség­fajták szaporítóanyagának elő­állítását már megkezdték, és a következő években nagyobb mennyiségben árusítják majd. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A nemeztakarók című ’-;ál- lítás megnyitója, 17 Órai­Nyolcadikosok klubja, 17 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből. megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás. megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállí­tása, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestaresa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Ügyelet" Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn. Isaszegen, Kerepestarcsán. Mogyoródon. Nagytarcsán. Pécelen, Szadán, Veresegyhá­zon. Vácegresen május 10-én. szombaton reggel 8 órától má­jus 12-én. hétfőn reggel 8 óráig: dr. Rédling Tibor, Ke­repestaresa, Váci Mihály utca 2 Telefon: 214. Aszódon. Bagón. Dányban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Karta­lon. Túrán, Valkón, Váckisúj- falun, Vácszentlászlón, Verse- gen. Zsámbokon május 10-én, szombat reggel 8 órától május 12-én. hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dóka József. Vácszentlász- ló, Kossuth utca 3. Telefon: 8 Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe ve­hető. Domony, művelődési ház: Tánciskola — össztánc, 16 órakor. Önkéntes tűzoltók Területi verseny Az önkéntes és vállalati tűz­oltók területi versenyét május 10-én, szombaton kilenc órá­tól tartják a túrái sportpá­lyán. A jelentkező huszonnyolc csapat szakmai és gyakorlati felkészültségéről ad számot ezen a napon. A verseny szín­vonalának emelésére rendezett tűzoltási bemutatót az állami tűzoltóságtól láthatják az ér­deklődők. A vetélkedő első he­lyezettje a hónap végén az Agrártudományi Egyetem sportpályáján a megye leg­jobbjaival méri össze tudását, ügyességét. Megnyílt Gödöllő. . Klapka utcá­ban. a .lo-as főút mellett, a tüze­lő- és építőanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és éptiő- an.vas kapható Fürdőszobai be­rendezések, csempék padlólapok, iparművészeti csempék és más burkolólapok nagy választékban. Házhoz szállítást behordással vál­lalunk. ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents